<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">---------- Forwarded message ---------<br>From: <b class="gmail_sendername" dir="auto">Reinisch Egon</b> <span dir="auto"><<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>></span><br></div><br>
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="FONT-SIZE:12pt;FONT-FAMILY:'Calibri';COLOR:#000000">
<div>Igen fontos pénzügyi hivatalokat is betölthettek, egészen az
Aranybulla kiadásáig .</div>
<div style="FONT-SIZE:small;TEXT-DECORATION:none;FONT-FAMILY:"Calibri";FONT-WEIGHT:normal;COLOR:#000000;FONT-STYLE:normal;DISPLAY:inline">
<div style="FONT:10pt tahoma">
<div> </div>
<div style="BACKGROUND:#f5f5f5">
<div><b>From:</b> <a title="laszlo.bajak@gmail.com">László Baják</a> </div>
<div><b>Sent:</b> Tuesday, July 16, 2024 5:57 PM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099.
júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg,
megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="FONT-SIZE:small;TEXT-DECORATION:none;FONT-FAMILY:"Calibri";FONT-WEIGHT:normal;COLOR:#000000;FONT-STYLE:normal;DISPLAY:inline">
<div dir="ltr"><span style="FONT-SIZE:medium;FONT-FAMILY:calibri;COLOR:rgb(0,0,0)">(A vallási
tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt
".</span> Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar
királyság kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak
háborítatlanul éltek az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is
betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu Hamid al
Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a muszlimokat, de a
népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a királynak. Ellentétben
pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti őket a császár. stb
</div>
<div> </div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">Emoke Greschik <<a>greschem@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H, 21:17):<br></div>
<blockquote class="gmail_quote" style="PADDING-LEFT:1ex;BORDER-LEFT:rgb(204,204,204) 1px solid;MARGIN:0px 0px 0px 0.8ex">
<div dir="ltr">Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.<br>
<div>
<div class="gmail_quote">
<div class="gmail_attr" dir="ltr">---------- Forwarded message ---------</div>
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="FONT-SIZE:12pt;FONT-FAMILY:calibri;COLOR:rgb(0,0,0)">
<div> </div>
<div style="FONT-SIZE:small;TEXT-DECORATION:none;FONT-FAMILY:calibri;FONT-WEIGHT:normal;COLOR:rgb(0,0,0);FONT-STYLE:normal;DISPLAY:inline">
<div style="FONT:10pt tahoma">
<div><font size="3" face="Calibri">Kedves Lista !</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán
emlékeztek arra hogy többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak
összehozni némi kíméletet a háború áldozataival szemben .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Jeruzsálem elfoglalásának története azért is
kiemelten szörnyű mert javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az
üdvözülés reményben mentek a szent földre .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt
kihagyott nyilván nem könnyű nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból
tudom .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">-a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem
tudta volna megállítani ha csak nem rendelkezett valami különleges karizmával
mert a csatlósok rablási vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a
vérfürdő nem vallási düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők
elleni erőszak velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai
elfoglalták a latin kereszténység központját Rómát ahol szintén
keresztények éltek 20 000 római lakost öltek meg rablás és erőszak közben
Sacco di Roma 1527 május 6 . )</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">- a vérengzést nem a keresztény sereg
parancsnoksága rendelte sőt azt kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban
feltartoztathatatlanok voltak a rablásban és a nők elleni
(általában halálos ) erőszakban sőt elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a
muszlimok és a zsidók elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi
lakost has felmetszéssel öltek meg .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-az elit lovagok több helyen megpróbálták a
templomokba menekült lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege
félrelökte őket az elképesztő rablási vágyukban .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-végül a fellegvárba menekült moszlim
parancsnokot a bemenekült védőket és nem ismert számú lakost sikerült
megkímélni őket a lovagoknak aztán sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor
már megtudták fegyelmezni saját katonáikat .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">- Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és
többi megalakult Szent –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát
vezetett be a Szent _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen
volt ) és viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim
lakossággal .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri">-ekkor már látszódtak az európai törvényesség
kezdetei a moszlim lakosság nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan
annyi adót szedtek mint amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim
urak sem így tették mindig .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben
kellett elmondanom egy művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a
munkatársaimat ) hogy keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek
Jeruzsálem elfoglalásakor az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az
interneten írni de meglepődött a válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből
a történetből .</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei
királyság “ című filmjét ami a konkrét események és szereplők tekintetében
pontatlan szokás szerint de ugyan akkor viszont nagyon jó korrajz
jól látszik a filmben muszlimok és keresztények egymás iránti vallási
toleranciáját (ami napjainkban szinte ki ment a divatból főleg muszlim
oldalról ) és a bizonyos kíméletet a harcok közepette .(a keresztes háborúk
nem minden szereplője volt kíméletes az ellenféllel ).</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv
.---:</font></div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div><font size="3" face="Calibri">Üdv. Egon</font></div>
<div> </div>
<div><font size="3" face="Calibri"></font> </div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><b>From:</b> <a title="greschem@gmail.com">Emoke Greschik</a> </div>
<div style="BACKGROUND:rgb(245,245,245)">
<div><b>Sent:</b> Monday, July 15, 2024 7:31 PM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.banki.hu">grem@turul banki. hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem
ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek
általi vérengzést</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="FONT-SIZE:small;TEXT-DECORATION:none;FONT-FAMILY:calibri;FONT-WEIGHT:normal;COLOR:rgb(0,0,0);FONT-STYLE:normal;DISPLAY:inline">
<div dir="ltr">
<h1>A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl
korán meghalt</h1>
<p><b>Kilencszázhuszonöt<span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)"> éve,
1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma</span></b>. Hogyan zajlott le
a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">mesélt nekünk Kovács Örs
történészt</span></b>. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)"> a keresztesek <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">által rendezett vérfürdő
</span>megelőzhető lett volna.</span></b></p>
<p><a>Vizvári Soma</a></p>
<p><a>https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt</a>
<br></p>
<p><b>Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett
történet az, amikor <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a
keresztesek a győztes roham </span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">után vérfürdőt rendeztek</span>.
Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">viták vannak, hogy hányan estek
áldozatul a <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">mészárlásnak</span>.</span></b></p>
<p>Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb becslés
között.</p>
<p><b>Mi a két véglet?</b></p>
<p>Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig
becsülik<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">. Az új területek
elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a hadjárat három éve alatt
folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához körülbelül 15 000 keresztes
kezdett hozzá</span></b>. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Jeruzsálem lakosságát 20 000 főre
szokták becsülni</span></b>. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház
megbecsülni<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">. A muszlim
védők attól tartottak, hogy a keresztény lakosok elárulják őket, inkább
száműzték őket, nem a halomra ölésüket választották. Így jelentősen
csökkenhetett a lakosok száma, </span></b>hiszen a három monoteista vallás
hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Más történészek arról beszélnek,
hogy a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így több tízezer fővel
nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is lehetett</span></b>. Egy
korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat említ. Azaz a 3 000-től
70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok számát illetően. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Valójában nem tudjuk a város
lakosságát az ostrom pillanatában megbecsülni.</span></b></p><span>
<div>
<p>Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos,
hogy <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">a mészárlás <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">sajnos </span>megtörtént.
</span></b></p></div></span>
<p>Azt is tudjuk, hogy <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a
keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét fél </span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">követett el <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a másikkal </span>szemben
merényleteket, gyilkosságokat, mészárlásokat. </span></b></p>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A korábbi évszázadok
muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a közél-keleti zsidó közösségeket
olykor igencsak <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">megtizedelték</span></span></b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">,</span> például Alexandriában
629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban. </p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A 11. században <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">is</span> </span></b>történtek
hasonló esetek, <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">amikor</span></b> <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a zsidók és keresztények</span></b>
<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">elleni <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">muszlim</span> pogromok indultak,
</span></b></p></div></span>
<p>például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
mészárlás.</p><span></span><span>
<div></div></span><span>
<div>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Van olyan forrás, amely
szerint a keresztesek <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">szabad
elvonulást engedtek</span> a végső roham előtt.</b></p>
<p>Azt azért tudjuk, hogy<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">
rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a városban. A zsidó lakosság többsége
is ottmaradt, nagy részük az egyik zsinagógában gyűlt össze, melyet a
keresztesek rájuk <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">gyújtottak</span></span></b>.
Lehet, hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de
azt senki se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt
biztos, hogy egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet.
<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Akkori mércével rendkívül
nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről elképesztő
erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék esélye volt a
győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.</span></b></p>
<p><b>Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?</b></p>
<p>Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel
küzdött az ostromló sereg. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Június 7-én érték el Jeruzsálem
térségét, addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte.
</span></b>Ismert, mennyire <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">vízhiányos területr</span></b>ől
van szó. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Ez már önmagában
óriási csapás volt a keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy a
környéken a muszlimok mindent elégettek</span></b>, így nem volt miből
ostromgépeket építeni. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A
megérkezés utáni hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy
voltak, neki a falaknak</span></b>. Ez nem volt sikeres. <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Kiderült, hogy így nem fogják
bevenni a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost és
kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak
elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. </span></b></p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Szerencséjükre
megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát, szerszámait és a
legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz</span></b>. Onnan lett szeg
és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)"> valamennyi utánpótlás is érkezett.
</span></b></p></div></span>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A védőknek voltak
felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget
Egyiptomból.</b></p></div>
<div></div></span><span></span><span>
<div>
<div id="m_-8532850952719406802m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868gmail-adoceanhuxajedrrnbt"></div></div></span><span>
<div></div>
<div>
<p><b>Hogy nézett ki <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a döntő
csata?</span></b></p>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Csak július 13-ára lettek
készen nagyjából a tornyok. Július 14-én indították a támadást a Sion-hegy
felőli, keleti falra. </b></p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Egész éjjel tartó,
pokoli küzdelmek </span></b>árán tudták eljuttatni a falig a tornyokat. Ne
felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is, hogy egyáltalán a
torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a középkorban ezek
mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek. </p></div></span>
<p>Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
támadást a keleti fal ellen. </p><span>
<div>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A védők se tétlenkedtek,
mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták görög tűzzel fölgyújtani a
tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek, vizes bőrökkel fedték el az
ostromtornyokat. </b></p></div></span>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Másnap reggelre
sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a tornyokkal, akkor
kezdődött meg az átkelés a falra</span></b>. Ezt úgy kell elképzelni, mintha
egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy hídfőállást kiépíteni.
</p><span>
<div>
<p>A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az
ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak. </p></div></span>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Attóla pillanattól kezdve
ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül elfoglalni, a támadó sereg be tud
özönleni a létrákon, utána ahogy nő az ostromlók létszáma a váron belül, egyre
nagyobb az esély rá, hogy valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél
körül sikerült a kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és
bemászni. A falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a
Heródes-kaput a fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek
nem maradt esélye a támadókkal szemben. </b></p>
<p><b>Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
korabeli krónikás azt is írja, hogy <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a keresztesek Salamon templomába is
betörtek, ahol <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">szintén
mészárlást rendeztek </span></span></b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,255,255)"><b>és „kantárig érő vérben
gázoltak”. </b></span></p>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">A mészárlás valóban
óriási volt</span></b>, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy jellemző
középkori kép, nem kell szó szerint venni. </p></div></span>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">A vérontás </span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">után a keresztesek aztán
</span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">elérzékenyülve
vonultak át <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">az Úr
sírjá</span>hoz imádkozni.</span> Ez a kronológia igen furcsán hangzik.
Mondhati, <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">groteszk.</span></b></p><span>
<div>
<p>Ez a történet <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a
középkori vallásosság </span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">talán legszélsőségesebb
megnyilvánulása. </span></b></p></div></span>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Nyilvánvalóan sosem
lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a vallásos lelkület, amely
ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok, akik elindultak a
Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a keresztes
jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául, hogy „Isten így
akarja”, vagy „Isten akarata</span></b>”. A hadjáratokat elsősorban a vallási,
a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási motiváció tartotta életben.
<b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Ez a fanatizmus mindkét
fél körében jellemző volt. Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is,
<u>akik jóval toleránsabbak voltak</u>. <u>Nem </u>igaz az, hogy minden
keresztes vagy muszlim <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">vérszomjas fenevad</span> lett
volna.</span></b> </p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A vallási fanatizmus
viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez<span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">mutatkozott meg abban, hogy a
vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,</span></b> <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">és imáikban még akár <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">Isten bocsánatát</span> <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">is kérték</span></span></b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">.</span></p></div></span>
<p><b>Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
helyeselte, beleértve az elkövetőket is<span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">. Az Egyház hogyan állt
hozzá?</span></b></p>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Két fontos egyházi
szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">II. Orbán pápa</span> ugyan még élt
a város bevétele napján, de mire a hír <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">Rómába </span>eljutott, már
elhunyt. Ő volt az<span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)"> a
pápa</span>, aki az első keresztes hadjáratot meghirdette. A másik pedig, akit
Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy
püspöke</span></b>. </p><span></span>
<p><b style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A pápa őt bízta meg a
keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával. A keresztes hadjárat
ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem társadalmi és vallási mozgalom
is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai jelenlétet. </b></p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">A püspök kiváló
szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek örvendett a seregben.
Becsületes, imádságos életet élő ember volt. <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)"></span></span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">Sajnos út közben, 1098-ban
tífuszjárvány következtében meghalt.</span></b> <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">Könnyen lehet, ha Adhemar jelen van
a jeruzsálemi ostromnál, akkor<span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)"> ez a mészárlás</span> nem <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">történik meg</span></span></b>. Ezt
abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig nagyon ügyesen bánt a
kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is, hogy megfékezze őket.
Személy szerint úgy hiszem, <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">Adhemar megakadályozta volna <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">az 1099-es vérfürdőt.
</span></span></b></p></div></span>
<p>Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.
</p><span>
<div>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">Az igazság kedvéért azt
is meg kell említeni</span></b>, <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">hogy</span></b> <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a hadjárat következtében létrejövő
keresztes államokban a korhoz képest</span></b> <b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">nagyfokú vallási tolerancia volt
jellemző. </span></b></p></div></span>
<p><b><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">A muszlimok és a zsidók
szabadon gyakorolhatták a vallásukat, meggazdagodhattak és akár alacsonyabb
szintű hivatalokhoz is hozzájutottak. <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">A korban </span>szokatlanul
igazságos ítélkezés zajlott <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">a
jeruzsálemi udvarban</span></span><span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(217,234,211)">. Ha kellett, templomos lovagokat
is felkötöttek, <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(234,209,220)">ha
megszegték</span> <span style="BACKGROUND-COLOR:rgb(255,242,204)">a
törvényeket</span>. A keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek
muszlimok vagy zsidók javára keresztényekkel szemben. </span></b></p><span>
<div>
<h3>Névjegy</h3>
<p><b>Kovács Örs</b> történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos
tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készített
középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik szerzője, több
szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok
alakulása a XX. században.</p></div></span>
<div id="m_-8532850952719406802m_-9210566443186037030m_-2445877856229393207m_1463626677505949868DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="BORDER-TOP:rgb(211,212,222) 1px solid;COLOR:rgb(0,0,0)">
<tbody>
<tr>
<td style="WIDTH:55px;PADDING-TOP:13px"><a><img style="HEIGHT:29px;WIDTH:46px" alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td style="FONT-SIZE:13px;FONT-FAMILY:arial,helvetica,sans-serif;WIDTH:470px;COLOR:rgb(65,66,78);PADDING-TOP:12px;LINE-HEIGHT:18px">Vírusmentes.<a style="COLOR:rgb(68,83,234)">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table></div></div>
<hr>
_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></div></div></div>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></div></div>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></blockquote></div>
<p>
</p><hr>
_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><p></p></div></div></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div></div>