[Grem] Fwd: Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

[László Baják]

Később is. A délvidéken és alföldön élő muszlim közösségeket a tatárjárás
semmisíti meg. A helyüket ez után a nagyobb számban túlélő zsidók veszik
át. a pénzverésben betöltött szerepükről a pénzeken található héber
betük árulkodnak (pénzverő ispán, kamarabérlő?)

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. júl. 16., K,
21:56):

> ---------- Forwarded message ---------
> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>
> Igen fontos pénzügyi hivatalokat is betölthettek,  egészen az Aranybulla
> kiadásáig .
>
> *From:* László Baják
> *Sent:* Tuesday, July 16, 2024 5:57 PM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] Fwd: *****SPAM(6.9)***** Re: 925 éve 1099. júl.15.-
> én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg,
> megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést
>
> (A vallási tolerancia) "a keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt
> ".  Az állítás annyiban kiegészítendő, hogy a XII. századi magyar
> királyság kivétel volt ebből a szempontból. A muszlimok és a zsidók nemcsak
> háborítatlanul éltek  az országban, de fontos pénzügyi hivatalokat is
> betöltöttek, amit arab és zsidó utazók tudósításai erősítenek meg. Abu
> Hamid al Garnati szerint a király (II. Géza) kifejezetten becsüli a
> muszlimokat, de a népes muszlim közösség tagjai is szívesen szolgálnak a
> királynak. Ellentétben pl. Bizánccal.ahol kikeresztelkedésre kényszeríti
> őket a császár. stb
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. júl. 15., H,
> 21:17):
>
>> Egon levele nálam spam-be ment, ezért továbbítom a listára.
>> ---------- Forwarded message ---------
>>
>> Kedves Lista !
>> Gondolom az élet zajló forgatagában nem igazán emlékeztek arra hogy
>> többször írtam arról hogy sikerült nekünk európaiaknak összehozni némi
>> kíméletet a háború áldozataival szemben .
>>
>> Jeruzsálem elfoglalásának története azért is kiemelten szörnyű mert
>> javarész megkeresztelt emberek hajtották végre akik az üdvözülés reményben
>> mentek a szent földre .
>> Azonban a Kovács Örs néhány fontos tényt kihagyott nyilván nem könnyű
>> nyilatkozni egy riportban ezt tapasztalatból tudom .
>>
>>
>> -a vérengzést valószínűleg Adhemár püspök sem tudta volna megállítani ha
>> csak nem rendelkezett valami különleges karizmával mert a csatlósok rablási
>> vágyát a saját parancsnokaik sem tudták megfékezni a vérfürdő nem vallási
>> düh miatt tört ki elsősorban hanem a rablás és a nők elleni erőszak
>> velejárója volt .(Amikor V. Károly keresztény csapatai elfoglalták a latin
>> kereszténység központját Rómát ahol szintén keresztények éltek 20 000 római
>> lakost öltek meg rablás és erőszak közben Sacco di Roma 1527 május 6 . )
>> - a vérengzést nem a keresztény sereg parancsnoksága rendelte sőt azt
>> kifejezetten megtiltotta ,a csatlósok azonban feltartoztathatatlanok
>> voltak a rablásban és a nők elleni (általában halálos ) erőszakban sőt
>> elterjedt az szerencsétlen pletyka hogy a muszlimok és a zsidók
>> elfogásukkor lenyelik ékszereiket így sok jeruzsálemi lakost has
>> felmetszéssel öltek meg .
>> -az elit lovagok több helyen megpróbálták a templomokba menekült
>> lakosságot megvédeni de gyakran saját csatlósaik tömege félrelökte őket az
>> elképesztő rablási vágyukban .
>> -végül a fellegvárba menekült moszlim  parancsnokot a bemenekült védőket
>> és nem ismert számú lakost sikerült megkímélni őket a lovagoknak aztán
>> sikerült kikísérni Jaffába a kikötőbe ekkor már megtudták fegyelmezni saját
>> katonáikat .
>> - Valóban igaz hogy a Jeruzsálemi Királyság és többi megalakult Szent
>> –Föld keresztény államai teljes vallási toleranciát vezetett be a Szent
>> _Földön (ami a Keresztény Európában ekkor még ismeretlen volt ) és
>> viszonylag elfogadhatóan viselkedtek az ottani zsidó és moszlim lakossággal
>> .
>> -ekkor már látszódtak az európai törvényesség kezdetei a moszlim lakosság
>> nagy meglepetésére az Keresztény királyok pontosan annyi adót szedtek mint
>> amennyit a törvényben megállapítottak .Ezt a moszlim urak sem így tették
>> mindig .
>>
>> Ezt a történetet egyszer az Atlasz hegységben kellett elmondanom egy
>> művelt muszlimnak aki kérdőre vont minket (engem és a munkatársaimat ) hogy
>> keresztény elődeink milyen brutálisan viselkedtek Jeruzsálem elfoglalásakor
>> az egy kicsit izgalmasobb volt mint itt az interneten írni de meglepődött a
>> válaszomon akkor még többre emlékeztem ebből a történetből .
>>
>> Mindenkinek ajánlom a Ridly Scott “Mennyei királyság “ című filmjét ami a
>> konkrét események és szereplők tekintetében pontatlan szokás szerint de
>> ugyan akkor  viszont nagyon jó korrajz jól látszik a filmben muszlimok és
>> keresztények egymás iránti vallási toleranciáját  (ami napjainkban szinte
>> ki ment a divatból főleg muszlim oldalról ) és a bizonyos kíméletet a
>> harcok közepette .(a keresztes háborúk nem minden szereplője volt kíméletes
>> az ellenféllel ).
>>
>> Egyenlőre ennyit ha lesz idő még ---folyt köv .---:
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>>
>>
>> *From:* Emoke Greschik
>> *Sent:* Monday, July 15, 2024 7:31 PM
>> *To:* grem at turul banki. hu
>> *Subject:* [Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem
>> ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes
>> seregek általi vérengzést
>>
>> A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl
>> korán meghalt
>>
>> *Kilencszázhuszonöt éve, 1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma*.
>> Hogyan zajlott le a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről *mesélt
>> nekünk Kovács Örs történészt*. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa
>> szerint* a keresztesek által rendezett vérfürdő megelőzhető lett volna.*
>>
>> Vizvári Soma
>>
>>
>> https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt
>>
>> *Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett
>> történet az, amikor a keresztesek a győztes roham után vérfürdőt rendeztek.
>> Ezt a történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már viták
>> vannak, hogy hányan estek áldozatul a mészárlásnak.*
>>
>> Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
>> lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
>> Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb
>> becslés között.
>>
>> *Mi a két véglet?*
>>
>> Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig becsülik*.
>> Az új területek elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a
>> hadjárat három éve alatt folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához
>> körülbelül 15 000 keresztes kezdett hozzá*. *Jeruzsálem lakosságát
>> 20 000 főre szokták becsülni*. A város lakosságát az ostrom ideje alatt
>> neház megbecsülni*. A muszlim védők attól tartottak, hogy a keresztény
>> lakosok elárulják őket, inkább száműzték őket, nem a halomra ölésüket
>> választották. Így jelentősen csökkenhetett a lakosok száma, *hiszen a
>> három monoteista vallás hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. *Más
>> történészek arról beszélnek, hogy a környék lakossága is a Szent Városba
>> menekült, így több tízezer fővel nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000
>> fő is lehetett*. Egy korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer
>> halottat említ. Azaz a 3 000-től 70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok
>> számát illetően. *Valójában nem tudjuk a város lakosságát az ostrom
>> pillanatában megbecsülni.*
>>
>> Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a
>> fontos, hogy *a mészárlás sajnos megtörtént. *
>>
>> Azt is tudjuk, hogy *a keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét
>> fél követett el a másikkal szemben merényleteket, gyilkosságokat,
>> mészárlásokat. *
>>
>> *A korábbi évszázadok muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a
>> közél-keleti zsidó közösségeket olykor igencsak megtizedelték*, például
>> Alexandriában 629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban.
>>
>> *A 11. században is *történtek hasonló esetek, *amikor* *a zsidók és
>> keresztények* *elleni muszlim pogromok indultak, *
>>
>> például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
>> sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
>> mészárlás.
>>
>> *Van olyan forrás, amely szerint a keresztesek szabad elvonulást engedtek
>> a végső roham előtt.*
>>
>> Azt azért tudjuk, hogy* rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a
>> városban. A zsidó lakosság többsége is ottmaradt, nagy részük az egyik
>> zsinagógában gyűlt össze, melyet a keresztesek rájuk gyújtottak*. Lehet,
>> hogy az ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de azt
>> senki se tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt
>> biztos, hogy egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet. *Akkori
>> mércével rendkívül nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről
>> elképesztő erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék
>> esélye volt a győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.*
>>
>> *Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?*
>>
>> Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel
>> küzdött az ostromló sereg. *Június 7-én érték el Jeruzsálem térségét,
>> addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte. *Ismert,
>> mennyire *vízhiányos területr*ől van szó. *Ez már önmagában óriási
>> csapás volt a keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy  a környéken a
>> muszlimok mindent elégettek*, így nem volt miből ostromgépeket építeni. *A
>> megérkezés utáni hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy,
>> ahogy voltak, neki a falaknak*. Ez nem volt sikeres. *Kiderült, hogy így
>> nem fogják bevenni a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni,
>> körbevenni a várost és kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az
>> ostromtornyokat. Ehhez csak elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot
>> hozni. *
>>
>> *Szerencséjükre megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát,
>> szerszámait és a legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz*.
>> Onnan lett szeg és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és*
>> valamennyi utánpótlás is érkezett. *
>>
>> *A védőknek voltak felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget
>> Egyiptomból.*
>>
>> *Hogy nézett ki a döntő csata?*
>>
>> *Csak július 13-ára lettek készen nagyjából a tornyok. Július 14-én
>> indították a támadást a Sion-hegy felőli, keleti falra. *
>>
>> *Egész éjjel tartó, pokoli küzdelmek *árán tudták eljuttatni a falig a
>> tornyokat. Ne felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is,
>> hogy egyáltalán a torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a
>> középkorban ezek mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek.
>>
>> Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
>> támadást a keleti fal ellen.
>>
>> *A védők se tétlenkedtek, mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket,
>> próbálták görög tűzzel fölgyújtani a tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók
>> védekeztek, vizes bőrökkel fedték el az ostromtornyokat. *
>>
>> *Másnap reggelre sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a
>> tornyokkal, akkor kezdődött meg az átkelés a falra*. Ezt úgy kell
>> elképzelni, mintha egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy
>> hídfőállást kiépíteni.
>>
>> A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az
>> ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak.
>>
>> *Attóla pillanattól kezdve ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül
>> elfoglalni, a támadó sereg be tud özönleni a létrákon, utána ahogy nő az
>> ostromlók létszáma a váron belül, egyre nagyobb az esély rá, hogy
>> valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél körül sikerült a
>> kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és bemászni. A
>> falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a Heródes-kaput a
>> fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek nem maradt
>> esélye a támadókkal szemben.  *
>>
>> *Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
>> korabeli krónikás azt is írja, hogy a keresztesek Salamon templomába is
>> betörtek, ahol szintén mészárlást rendeztek **és „kantárig érő vérben
>> gázoltak”.  *
>>
>> *A mészárlás valóban óriási volt*, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez
>> egy jellemző középkori kép, nem kell szó szerint venni.
>>
>> *A vérontás után a keresztesek aztán elérzékenyülve vonultak át az Úr
>> sírjához imádkozni. Ez a kronológia igen furcsán hangzik. Mondhati,
>> groteszk.*
>>
>> Ez a történet *a középkori vallásosság talán legszélsőségesebb
>> megnyilvánulása. *
>>
>> *Nyilvánvalóan sosem lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a
>> vallásos lelkület, amely ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok,
>> akik elindultak a Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a
>> keresztes jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául,
>> hogy „Isten így akarja”, vagy „Isten akarata*”. A hadjáratokat
>> elsősorban a vallási, a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási
>> motiváció tartotta életben. *Ez a fanatizmus mindkét fél körében
>> jellemző volt. Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is, akik jóval
>> toleránsabbak voltak. Nem igaz az, hogy minden keresztes vagy muszlim
>> vérszomjas fenevad lett volna.*
>>
>> *A vallási fanatizmus viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt,
>> ez mutatkozott meg abban, hogy a vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,* *és
>> imáikban még akár Isten bocsánatát is kérték*.
>>
>> *Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
>> helyeselte, beleértve az elkövetőket is. Az Egyház hogyan állt hozzá?*
>>
>> *Két fontos egyházi szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. II. Orbán
>> pápa ugyan még élt a város bevétele napján, de mire a hír Rómába eljutott,
>> már elhunyt. Ő volt az a pápa, aki az első keresztes hadjáratot
>> meghirdette. A másik pedig, akit Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati
>> egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy püspöke*.
>>
>> *A pápa őt bízta meg a keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával.
>> A keresztes hadjárat ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem
>> társadalmi és vallási mozgalom is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai
>> jelenlétet. *
>>
>> *A püspök kiváló szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek
>> örvendett a seregben. Becsületes, imádságos életet élő ember volt. Sajnos
>> út közben, 1098-ban tífuszjárvány következtében meghalt.* *Könnyen
>> lehet, ha Adhemar jelen van a jeruzsálemi ostromnál, akkor ez a mészárlás
>> nem történik meg*. Ezt abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a
>> haláláig nagyon ügyesen bánt a kardforgatókkal és adott esetben képes volt
>> arra is, hogy megfékezze őket. Személy szerint úgy hiszem, *Adhemar
>> megakadályozta volna az 1099-es vérfürdőt. *
>>
>> Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.
>>
>> *Az igazság kedvéért azt is meg kell említeni*, *hogy* *a hadjárat
>> következtében létrejövő keresztes államokban a korhoz képest* *nagyfokú
>> vallási tolerancia volt jellemző. *
>>
>> *A muszlimok és a zsidók szabadon gyakorolhatták a vallásukat,
>> meggazdagodhattak és akár alacsonyabb szintű hivatalokhoz is hozzájutottak.
>> A korban szokatlanul igazságos ítélkezés zajlott a jeruzsálemi udvarban. Ha
>> kellett, templomos lovagokat is felkötöttek, ha megszegték a törvényeket. A
>> keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek muszlimok vagy zsidók
>> javára keresztényekkel szemben. *
>> Névjegy
>>
>> *Kovács Örs* történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
>> munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia
>> szakos tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából
>> készített középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik
>> szerzője, több szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a
>> magyar–francia kapcsolatok alakulása a XX. században.
>>
>> Vírusmentes.www.avg.com
>> ------------------------------
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> ------------------------------
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240716/0d8b31ee/attachment.html>