[Grem] Interjú Farkas István "Lupus" piarista atyával: 'Tényleg felpuhulnak az egyházi iskolák?'

[Emoke Greschik]

 Tényleg felpuhulnak az egyházi iskolák? Farkas István „Lupus” atya a
Mandinernek
*A piarista szerzetessel az egyházi iskolákban is terjedő „világnézeti
semlegességről”, tekintélyrombolásról, a szívós piaristákról és a
népszámlálás hitéleti adatairól is beszélgettünk. *
Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
https://mandiner.hu/belfold/2024/01/felpuhulnak-e-az-egyhazi-iskolak-farkas-istvan-atya-a-mandinernek#google_vignette

*Nemrég a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 filmjét vetítette le
órán.*
Sajnos ez igaz.

*Molnár Áron baloldali aktivista pedig a budai ciszterek vendége volt. Mik
a párbeszéd keretei?*
A bűnpártolás a legsúlyosabb bűnök közé tartozik. Soha még a látszatát sem
kelthetem annak, hogy olyanokkal egyeztetek, akik velem szöges ellentétben
állnak. Jézus a farizeusokkal nem egyeztetett arról, hogy a törvény
betűjének vagy az irgalomnak van prioritása. Azzal ülök le egy asztalhoz,
aki tiszteli és keresi az igazságot, ebben az esetben a dialógus
mindkettőnket gazdagítja. Ellenkező esetben csak az idegrendszerem
tépázódna meg. Mint mindenben, e területen is Mesteremet követem, ő is
többször elutasítja a dialógust. Amikor Jézust a hatalmáról kérdezik, a
kétszínű farizeusokat nem méltatja válaszra. Ha valaki elolvassa Platón
dialógusait vagy akár Heisenberg A rész és az egész című művét, látni
fogja, hogy a párbeszéd alapja náluk is a kölcsönös tisztelet.

Én az értéket tisztelem, nem a másságot, mert az utóbbi lehet cinikus,
értékromboló is”

*Az egyik érintett az ügy kapcsán írt egy cikket, amely szerint a
kereszténység lényege az, hogy mindenkivel leülünk beszélgetni.*
Ez nem igaz, ezt már kifejtettem. Egyébként fura, hogy akik a szabadságról
papolnak, azok engem köteleznek, hogy mindenkivel üljek le beszélgetni. A
minap mit hallok egy reklámban?* „Mindegy, hogy miben hiszel, csak higgy
erősen!”* Aki ilyen őrültséggel szennyezi az emberi szellemet, azzal nem
fogok leülni beszélgetni. Ez a szöveg nemcsak a diktátorok gazemberségét
hagyja jóvá, hanem a hit szót is devalválja.

*Egy másik divatos eszme, hogy a kereszténység lényege az ellenség
szeretete.*
Az ellenség szeretetére Jézus úgy ad példát, hogy a kereszten imádkozik a
kivégzőosztagért. Az aljas tettek hátterében az áll, hogy valaki a szívében
helyet ad a gonosznak. A legtöbb, amit tehetek az illetőért, hogy kérem
Isten szabadító kegyelmét. Amint a III/III-asoknak is volt fedőnevük, az
igazság elárulásának is több fedőnevét ismerem: például nyitottság,
lojalitás, tapintat. Én az értéket tisztelem, nem a másságot, mert az
utóbbi lehet cinikus, értékromboló is. A bűnöst, az ellenséget végtelenül
kell szeretnem, de fedőnevekkel nem engedem magam félrevezetni, soha nem
leszek bűnpártoló. Egyébként matematikusfejemmel a másság értelmezhetetlen,
mert meg kellene nevezni, hogy mihez képest – itt mi az alaphalmaz? Amikor
nem vállalok dialógust, az nem kirekesztés. Elmondok egy példát: Szent
Ambrus püspök a császárt egy szaloniki mészárlás miatt nem engedte belépni
a székesegyházba. Így szólt hozzá: „*Szájad gyilkos parancsot adott ki,
kezed vértől csöpög, nem emelheted imára.” *A császár erre visszafordult,
bűnbánatot tartott, vezekelt, és a következő vasárnap mehetett misére. Majd
elrendelte, egy hónapig ne hajtsák végre a súlyos ítéleteit, mert lehet,
hogy igazságtalanok voltak.
Fotó: Piarista gimnázium Facebook-oldala

*Említettük az ellenségszeretetet, szólna néhány szót a szeretet
fogalmáról?*
A hívő ember gondolkodásának és életvezetésének első fix pontja, hogy*
„Isten maga a szeretet”*, és Szent János apostol hozzáfűzi: *„Ha valaki azt
állítja, hogy »szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert
aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent sem, akit nem
lát.” *Tehát istenszeretetünk személyválogatás nélküli szeretetre kötelez,
mert Isten így szeret. A második fix pont: *„A bűnöst szeretni kell, de a
bűntől el kell határolni magunkat.” *Jézus így bocsátja el a házasságtörő
asszonyt, miután bűneitől megszabadította: *„Menj, de többé ne vétkezzél!”*
Azt is tudjuk, ha valaki nem figyelmezteti testvérét hibáira, bűneire,
akkor Isten rajta is számonkéri őket. Beszélhetek-e egyáltalán szeretetről,
ha testvérem romlását szó nélkül hagyom, sőt támogatom?

*Gyakori kritika, hogy a kormány álkeresztény, és baj, hogy az egyház sok
támogatást fogad el az államtól.*
Ez rágalom. A kormány több tagját ismerem fiatalkora óta, és egész
életükben hűségesen gyakorolták keresztény hitüket. A sárral dobálás nem
etikus. És akkor a támogatásokról: a dunaszigeti templomom 1936-ban épült.
Mivel a talaj lápos, szétszakadtak a falak. Mesterek fémlemezekkel
összevarrták, megszüntették a falak vizesedését. Az elavult és tűzveszélyes
elektromos hálózatot felújították. A plébániám beázott, tetőt kellett
cserélni a templomon is. A cserkészotthon egy életerős, keresztény magyar
ifjúságot fog szolgálni. Újra megjegyzem: a szabadság lovagjai nekem ne
mondják meg, hogy kitől mit fogadhatok el. Ki tilthatja meg nekem, hogy
hálás legyek a kormánynak? Azt, hogy ezzel megvásároltak engem, kikérem
magamnak. A szakmai becsületemet pártoktól függetlenül mindenki elismeri.
Igen, mindez az adófizető polgárok pénzéből készült. Az adónak márpedig a
közjót kell szolgálnia, abba pedig nemcsak az út- és a csatornahálózat
tartozik, hanem a kultúrházak, a színházak és a templomok is. Egyébként
visszatér gondolkodásunkba az A és B típusú állampolgár, vagyis a vallásos,
nem vallásos emberek megkülönböztetése. 1990-ig sokat szenvedtem ettől. Az
is alkotmányellenes és kirekesztő lenne, ha az állam nem támogatná az
egyházi iskolákat. Remélem, ez nem fog bekövetkezni.

*Mit szól a legutóbbi népszámlálás adataihoz? Egyesek azt állítják, a
kormány hiteltelen politikai kereszténysége miatt van mínusz kétmillió
katolikus a statisztikában.*
Légből kapott dolog, fikció. A legtöbb embernek ami nem kötelező, az nincs.
Ezt több évtizedes matematikatanári pályámon sokszor megtapasztaltam. Az
előző népszámláláskor a vallásra vonatkozó rovat kitöltése kötelező volt,
most nem. Nem is töltötték ki. Harminc éve naprakész vagyok az egyházi
iskolák terén. Az érdeklődés nemhogy nem csökkent irántuk, hanem
növekedett. A ki nem töltés pedig nem azt jelenti, hogy az illető nem
vallásos. Megint a matematikai logikára kell utaljak.

Ne kérjék számon rajtam azt a »toleranciát«, amely Krisztus elárulása
lenne!”

*Hogyan vélekedik arról, hogy egyre több állami, ön­kormányzati iskolát
vesznek át az egyházak?*
Örülök neki. Dunaszigeten 2012-ben már csak harminc diákja volt az
önkormányzati iskolának. Összefogtunk a polgármesterrel, a jegyzővel, és
megmentettük az iskolát, ezáltal a falut is. Az átvételt Juhász Imre
barátom vállalta a Magyar Kolping Szövetség részéről. Amint már mondtam,
egy egyházi iskola nem lehet semleges, de tiszteljük minden család
meggyőződését. A lakosság kétezer fő körül van, az iskolában több mint száz
diák tanul családias légkörben.

*Mit gondol a tanárok helyzetéről?*
Ötvenéves tanári és oktatásirányítási tapasztalat áll mögöttem. Addig
tartottak a boldog éveim, amíg sötét erők nem verték széjjel a tanári
tekintélyt és egyáltalán minden tekintélyt. A tragikus pályaelhagyások
legalapvetőbb okának a tekintélyvesztést tartom. A tekintélyrombolásról az
Európa lelkiismeretének is nevezhető Federico Fellini drámai képet rajzol
Zenekari próba című filmjében. Ha nincs tekintély, az anarchia mindent
elpusztít. Az eredményes tekintélyrombolás következménye az is, hogy Európa
megtagadta keresztény múltját. Találóan mondja Newman bíboros, hogy ahol
nincs tekintély, ott nincs természetfeletti. Leginkább az fáj, hogy a
tekintély­rombolás a humanizmus nevében zajlik. Nem nevezhető humanistának
az, aki tekintélyromboló. Tudásunk minimum kilencven százaléka a
tekintélyre épül. Ez nemcsak a matematikára, a kvantum­mechanikára vagy a
csillagászatra vonatkozik, hanem például az összes történelmi,
irodalomtörténeti ismeretre is. Fáj, hogy sok ember fejében egymásra
csúszott a tekintélyelvű és a fasiszta szó. Mindhalálig hálás vagyok azon
professzoraimnak, akik az ELTE matematika–fizika szakán tanítottak,
imponáló volt a tekintélyük. Nem megnyomorítottak, hanem szárnyakat adtak.
A legidősebb tanítványaim 65 évesek, s a legtöbben hálásak azért, hogy az
óráimon a légyzümmögés is hallható volt. Hogy valaki emiatt sérült volna,
arról nem hallottam.
Fotó: Piarista gimnázium Facebook-oldala

*Hogyan látja a keresztények helyzetét a magyar társadalomban, illetve a
világban?*
Akik oly sokat emlegetik a másságot, tisztelniük kellene a keresztények*
„másságát”*. Ha egy keresztény család azt vallja, Isten az embert férfinak
és nőnek teremtette, ezt a közoktatásnak tiszteletben kell tartania. Hol
van a másság tisztelete azokban, akik azt követelik, hogy az egyházi
iskolák tantermeiben levegyék a falról a feszületet? A vallásszabadság a
legelemibb jogok közé tartozik. Akikben nulla tolerancia van e téren, azok
ne kérjék számon rajtam azt a *„toleranciát”*, amely Krisztus elárulása
lenne! A kettős mérce erkölcstelen, felrúgja az aranyszabályt: *„Amit
akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” *Nem is
tudom, milyen szóval jellemezzem azt a törekvést, hogy egyes csoportok a
szabadság lobogóját lengetve a keresztény családokat meg akarják fosztani
attól az elemi joguktól, hogy gyermekeiket a saját meggyőződésük alapján
neveljék és neveltessék. Pedagóguspályámból huszonnégy év a diktatúra
éveire esik. Szép, de fárasztó ennyi időn át bilincsben táncolni. Tudtam,
hogy egy rossz szó miatt bármelyik percben megvonhatják a tanítási
engedélyem. Sajnos ma egyre több országban láthatjuk, hogy keresztény
családok jogait csorbítják. A keresztényüldözés fizikai és szellemi
területen is realitás.

*Szavai mögött az emberi szabadság kérdése lappang. Definiálná a szabadság
fogalmát?*
A szabadság végtelenül nagy érték, a szabadosság viszont megnyomorítja az
embert és a társadalmat. Ha valaki a szabadosság útjára lép, elveszíti
emberi méltóságát, csökken, majd nullázódik a szabadsága. Gondoljunk csak
az alkohol rabjaira, a szexuális szabadosságra és a többi függőségre.
Szabad az, akit sem külső kényszer, sem megfélemlítés, sem megvesztegetés,
sem belső megalkuvás nem tud eltéríteni attól, hogy kitűzött célját
megvalósítsa. Őket gerinces vagy más szóval jellemes embereknek nevezzük.
Gyönyörű a Morus Szent Tamásról szóló könyv címe: Kinek se nap, se szél.
Hadd szóljak még a szabadság korlátozásáról, amely ellen sokan tiltakoznak.
A Balatonon diákjaimmal harminc évet vitorláztam. Egy viharos napon több
diákom azt kérte, hogy szereljünk föl, és fussunk ki a kikötőből. Ha nem
mondok határozott nemet, és két diákom vízbe fullad, én vagyok a felelős a
halálukért, mert nem korlátoztam a szabadságukat. Amennyiben szavazást
rendeltem volna el, nem kétséges, hogy annak alapján kihajózunk. Elnézést a
hasonlatért: megszavazhatjuk, hogy nincs gravitáció, de ettől a fizika
törvényei nem fognak szalutálni. Amint a fizikában, úgy az erkölcsben is
vannak törvények, amelyek nem válhatnak szavazás tárgyává. A népirtás
például soha el nem évülő bűn. A Harmadik Birodalomban hiába szavaztak meg
ezzel ellentétes törvényt.

*Több tanulmányúton is járt, például Amerikában és Spanyolországban. Mit
látott az ottani egyházi iskoláknál?*
Szomorú tapasztalatom a* „világnézeti semlegesség”* rákényszerítése az
egyházi iskolákra. Jézus tanítása jut eszembe az ízét vesztett sóról, ami
semmire nem jó. Amennyiben egy keresztény iskola nevelni akar, a falai
között a keresztény értékrendnek kell uralkodnia. Ha pedig lemond a
nevelésről, már nem lehet iskolának nevezni. Az említettekkel ellentétben
hazánkban minden piarista osztályteremben ott van az identitást jelző
feszület, Szűz Mária képe, rendalapítónk képe és a piarista címer. Minden
tanulmányi utamról végtelen nagy örömmel tértem haza. Az iskolák színes
nagy csokrot alkotnak nálunk, ettől gazdag a magyar közoktatás. Tartok
azoktól, akik el akarják pusztítani ezt a gazdagságot.

*Egyszer azt mondta Kecskeméten, hogy a piarista nevelés rideg marhatartás.
Mit ért ezen?*
Akit vatta között nevelnek, az életképtelen lesz. A rideg marhatartás
viszont szívóssá, életerőssé, minden kórsággal szemben ellenállóvá tesz.
Sok éven át nyaranta matematika­tábort szerveztem. A meghirdetésben ez állt:*
„Hat napon át napi nyolc óra matematika. Költség: mindössze a szállás és az
étkezés díja.”* Mindig akadtak elszánt diákok, néha húsznál is több. Hogyan
lehetséges ez? Mert hamar híre ment a táborok tanítási hatásfokának.
Sokszor a szülők tették kötelezővé gyermeküknek, de később ők is örültek a*
„túlélésnek”*. Két alkalommal a diákjaimmal kerékpárral elzarándokoltam
Rómába. Egy egyhetes vitorlástúrán általában meg­kerültük a Balatont.
Evezőstúráinkon a legtöbbször fölfelé eveztünk, egyszer a diákok
fellázadtak ellene. Azt feleltem: „*Lefelé a dög hal és a szemét úszik. Az
is társaság.” *Mi, piaristák valljuk, hogy egy egyhetes nyári tábor felér
egy tanév nevelőerejével.

Ki tilthatja meg nekem, hogy hálás legyek a kormánynak? Azt, hogy ezzel
megvásároltak engem, kikérem magamnak”

*Ha fiatalabb lenne, ma is tudna ilyen táborokat, túrákat szervezni?*
Fáj kimondani, de szinte lehetetlennek tartom. Milyenné válik az a gyerek,
akitől a szülők soha semmit nem követelnek, akinek minden kérését
teljesítik? A válaszom kegyetlen: nem lesz kötelességtudó, önző lesz, akit
képtelen lesz bárki szeretni. Hálatelt szívvel idézem föl egyik osztályom
szülői gárdáját. December 27-ei indulással téli túrát szerveztem a
fiaimnak. Reggel a rádió bemondta, hogy ónos eső esett, több busz nem
közlekedik a hegyekben, nem érdemes elhagyni a lakást, a Déli pályaudvaron
mégis minden diák ott volt a Veszprémbe induló vonatnál. A szülők
megpróbáltak lebeszélni arról, hogy elinduljunk. Hajthatatlan maradtam, és
öt nap múlva csodálatos túrát zárhattunk. A liberális nevelés szerintem a
nevelés karikatúrája.

*A rendszerváltozás után komoly szerepet vállalt a katolikus iskolahálózat
és oktatás újjászervezésében. Hogyan látott neki?*
1950 és 1990 között az egyházi iskolák tanárai és diákjai be voltak zárva
nyolc iskola falai közé. Ostromlott várak voltunk, és 1990-ben
felszabadultunk. Ekkor küldetést éreztem arra, hogy segítsem az egyházi
iskolák alapítását, és ezáltal minél több diákhoz eljuthassanak a
keresztény nevelés áldásai. Jelenits István tanár úrral, Korzenszky Richárd
tihanyi perjellel, Katona István püspökkel és Seregély István érsek atyával
létrehoztunk egy stábot, ez lett a Katolikus Iskolák Főhatósága. Munkánkban
megtapasztaltuk a Szentlélek újjáteremtő hatalmát. Hálával tartozom annak a
több mint kétszáz tanárnak, akivel megírtuk az országos mintatantervvé váló
katolikus kerettantervet. Örülök, hogy én vezethettem ezt a csapatot.
Fotó: Mandiner / Ficsor Márton

*Később milyen oktatáspolitikai szerepet vállalt?*
2002 és 2004 között az Oktatási Minisztériumban az egyházi iskolák
titkárságát vezettem. A feladatom az volt, hogy jogilag és financiálisan is
ugyanolyan feltételekkel tudjanak működni az egyházi iskolák, mint a
többiek, azaz a szektorsemlegesség felett őrködtem. Örömmel tapasztaltam,
hogy megbecsülték a szakmai jártasságomat. Hálás vagyok Szüdi Jánosnak, aki
azokban az években a minisztérium állam­titkára volt. 2020-ban hunyt el,
megrendített a halálhíre, ma is szeretettel imádkozom érte. A párbeszéd
peremfeltételeiről már szóltam, ez kettőnk között mindig megvalósult, és
gyümölcsöző volt.

A tekintélyrombolás következménye az is, hogy Európa megtagadta keresztény
múltját”

*A hit- és erkölcstan bevezetésében is közreműködő szakemberként mit mond,
miért volt szükség az erkölcstanra?*
Nagy örömömre szolgált, sokat dolgoztam e területen. A legtöbbet azok az
emberek árthatnak a társadalomnak, akiknek nagy tudásuk van, de erkölcsük
nincsen. Az ilyenek azon törik magukat, hogy az atombomba pusztító hatását
fejlesszék. Arra, hogy a fizikatudásommal az atomreaktort tegyem
biztonságosabbá, vagy pedig pusztító fegyvert fejlesszek, a
kvantummechanika-könyvekben nem találok választ. Kizárólag az erkölcstan ad
rá feleletet.

*Ön egy szerzetesrend tagja, tehát a fogadalma alapján szerzetesi
közösségben kellene élnie, mégis plébános egy Mosonmagyaróvár melletti
faluban. Félretolták?*
Mindhalálig piarista maradok, és ha újraszületnék, újra piarista lennék.
Akkor miért vagyok itt plébános? 2013-ban majdnem elvitt egy szívroham,
amibe belejátszottak az iskolaháborúk is például Dabas-Sáriban. 2013-ban
kértem a tartományfőnököt, hogy mentsen föl a mosonmagyaróvári igazgatóság
és a matektanítás alól is – hittant még sok éven át tanítottam. Ezután nagy
örömömre Pápai Lajos püspök rám bízta a dunaszigeti plébániát. A
mosonmagyaróvári piarista közösséghez tartozom. Ez nem pusztán jogi
kötelék, sokkal inkább baráti, mindhárom rendtársam a tanítványom volt. Élő
kapcsolatom van az óvári iskolánkkal is. Az itteni bölcsődének, óvodának,
iskolának lelki vezetője vagyok. Sok helyen tartok lelkigyakorlatot,
hamarosan meg fog jelenni egy ifjúsági imakönyvem. Több diáknak vagyok
segítségére, hogy megszerettessem velük a matematikát. Az utolsó
leheletemig az ifjúság nevelését szolgálom, ötven évvel ezelőtt
örökfogadalommal köteleztem el magam erre.

*Mi ad erőt a munkájához?*
Sok vértanú és sok fehér vértanú példája és közbenjárása. Az utóbbiak közül
első helyen Mindszenty József bíborost említem. Ismerjük a megaláztatásait,
kínzását, keresztútját. Szovjet tankok tartották fenn azt a diktatúrát,
amely szétzúzta az egyházi oktatást. Hálával tartozom a Gond­viselésnek,
hogy az egyházi iskolák újjászületésében szerepet kaptam. Örömömre
szolgált, hogy 2019-ben átvehettem a Mindszenty-emlékérmet. A bíborost az*
„Istenért, egyházért, hazáért” *eszmény vezette, tudom, hogy ma is
közbenjár értünk, várom a boldoggá avatását.

Megszavazhatjuk, hogy nincs gravitáció, de ettől a fizika törvényei nem
fognak szalutálni”

*Hogyan ragadt önre a Lupus becenév?*
Az első tanítványaimtól kaptam, ezért nagyon szeretem. A Lupus szó a
vezetéknevem latinul.

*Farkas István **„Lupus atya”*
1949-ben született Sülysápon. Középfokú tanulmányait a kecskeméti piarista
gimnáziumban végezte, érettségi után belépett a piarista rendbe, 1975-ben
tett örökfogadalmat. A rend Kalazantinum hittudományi főiskoláján
teológiát, az ELTE-n matematikát és fizikát tanult. Tanári pályáját
1976-ban kezdte a budapesti Piarista Gimnáziumban, 1988-tól 2002-ig a
kecskeméti piarista gimnázium tanára, 1991 és 1995 között igazgatója.
Tanított a Pázmányon, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán és a
Nyugat-magyarországi Egyetemen is. Részt vett az 1990-es közoktatási
törvény megfogalmazásában és a Nemzeti alaptanterv kimunkálásában. Nevéhez
köthető az 1994-es katolikus kerettanterv kidolgozása. 2002 és 2005 között
az Oktatásügyi Minisztérium egyházi oktatásügyi titkárságát vezette, 2005
és 2007 közt pedig az Országos Köznevelési Tanács és a tankönyvbizottság
tagja volt. 2010 augusztusától a Miniszterelnökség oktatáspolitikai
tanácsadójaként dolgozott. 2013-tól Dunasziget plébániai kormányzója.
 2023-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével jutalmazták.

*Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240115/aa10f2cc/attachment.html>