<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title">Tényleg
felpuhulnak az egyházi iskolák? Farkas István „Lupus” atya a Mandinernek</h1><div>
<b><font size="4">A piarista szerzetessel az egyházi iskolákban is terjedő „világnézeti
semlegességről”, tekintélyrombolásról, a szívós piaristákról és a
népszámlálás hitéleti adatairól is beszélgettünk. </font></b><br></div><div>
<a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely">Szilvay Gergely</a></div><div><a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/01/felpuhulnak-e-az-egyhazi-iskolak-farkas-istvan-atya-a-mandinernek#google_vignette">https://mandiner.hu/belfold/2024/01/felpuhulnak-e-az-egyhazi-iskolak-farkas-istvan-atya-a-mandinernek#google_vignette</a> <br></div><div>
<div class="gmail-block-content"><p><strong>Nemrég a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 filmjét vetítette le órán.</strong><br>Sajnos ez igaz.</p><p><strong>Molnár Áron baloldali aktivista pedig a budai ciszterek vendége volt. Mik a párbeszéd keretei?</strong><br>A
bűnpártolás a legsúlyosabb bűnök közé tartozik. Soha még a látszatát
sem kelthetem annak, hogy olyanokkal egyeztetek, akik velem szöges
ellentétben állnak. Jézus a farizeusokkal nem egyeztetett arról, hogy a
törvény betűjének vagy az irgalomnak van prioritása. Azzal ülök le egy
asztalhoz, aki tiszteli és keresi az igazságot, ebben az esetben a
dialógus mindkettőnket gazdagítja. Ellenkező esetben csak az
idegrendszerem tépázódna meg. Mint mindenben, e területen is Mesteremet
követem, ő is többször elutasítja a dialógust. Amikor Jézust a
hatalmáról kérdezik, a kétszínű farizeusokat nem méltatja válaszra. Ha
valaki elolvassa Platón dialógusait vagy akár Heisenberg A rész és az
egész című művét, látni fogja, hogy a párbeszéd alapja náluk is a
kölcsönös tisztelet.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Én az értéket tisztelem, nem a másságot, mert az utóbbi lehet cinikus, értékromboló is”</p></div></span><p><strong>Az egyik érintett az ügy kapcsán írt egy cikket, amely szerint a kereszténység lényege az, hogy mindenkivel leülünk beszélgetni.</strong><br>Ez
nem igaz, ezt már kifejtettem. Egyébként fura, hogy akik a szabadságról
papolnak, azok engem köteleznek, hogy mindenkivel üljek le beszélgetni.
A minap mit hallok egy reklámban?<i> „Mindegy, hogy miben hiszel, csak higgy erősen!”</i>
Aki ilyen őrültséggel szennyezi az emberi szellemet, azzal nem fogok
leülni beszélgetni. Ez a szöveg nemcsak a diktátorok gazemberségét
hagyja jóvá, hanem a hit szót is devalválja.</p><p><strong>Egy másik divatos eszme, hogy a kereszténység lényege az ellenség szeretete.</strong><br>Az
ellenség szeretetére Jézus úgy ad példát, hogy a kereszten imádkozik a
kivégzőosztagért. Az aljas tettek hátterében az áll, hogy valaki a
szívében helyet ad a gonosznak. A legtöbb, amit tehetek az illetőért,
hogy kérem Isten szabadító kegyelmét. Amint a III/III-asoknak is volt
fedőnevük, az igazság elárulásának is több fedőnevét ismerem: például
nyitottság, lojalitás, tapintat. Én az értéket tisztelem, nem a
másságot, mert az utóbbi lehet cinikus, értékromboló is. A bűnöst, az
ellenséget végtelenül kell szeretnem, de fedőnevekkel nem engedem magam
félrevezetni, soha nem leszek bűnpártoló. Egyébként matematikusfejemmel a
másság értelmezhetetlen, mert meg kellene nevezni, hogy mihez képest –
itt mi az alaphalmaz? Amikor nem vállalok dialógust, az nem kirekesztés.
Elmondok egy példát: Szent Ambrus püspök a császárt egy szaloniki
mészárlás miatt nem engedte belépni a székesegyházba. Így szólt hozzá: „<i>Szájad gyilkos parancsot adott ki, kezed vértől csöpög, nem emelheted imára.” </i>A
császár erre visszafordult, bűnbánatot tartott, vezekelt, és a
következő vasárnap mehetett misére. Majd elrendelte, egy hónapig ne
hajtsák végre a súlyos ítéleteit, mert lehet, hogy igazságtalanok
voltak.</p><img src="https://cdn.mandiner.hu/2024/01/4TngCp52ze9Z6q2yAVAfE4mk5vfQImmDBXvT6VVseac/fit/506/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA1MmYzM2NkNWMwZTQ5YjdiZTQ1ODhjM2E1MmMwYTk4.jpg" alt="">Fotó: Piarista gimnázium Facebook-oldala<p><strong>Említettük az ellenségszeretetet, szólna néhány szót a szeretet fogalmáról?</strong><br>A hívő ember gondolkodásának és életvezetésének első fix pontja, hogy<i> „Isten maga a szeretet”</i>, és Szent János apostol hozzáfűzi: <i>„Ha
valaki azt állítja, hogy »szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az
hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent
sem, akit nem lát.” </i>Tehát istenszeretetünk személyválogatás nélküli szeretetre kötelez, mert Isten így szeret. A második fix pont: <i>„A bűnöst szeretni kell, de a bűntől el kell határolni magunkat.” </i>Jézus így bocsátja el a házasságtörő asszonyt, miután bűneitől megszabadította: <i>„Menj, de többé ne vétkezzél!”</i>
Azt is tudjuk, ha valaki nem figyelmezteti testvérét hibáira, bűneire,
akkor Isten rajta is számonkéri őket. Beszélhetek-e egyáltalán
szeretetről, ha testvérem romlását szó nélkül hagyom, sőt támogatom?</p><p><strong>Gyakori kritika, hogy a kormány álkeresztény, és baj, hogy az egyház sok támogatást fogad el az államtól.</strong><br>Ez
rágalom. A kormány több tagját ismerem fiatalkora óta, és egész
életükben hűségesen gyakorolták keresztény hitüket. A sárral dobálás nem
etikus. És akkor a támogatásokról: a dunaszigeti templomom 1936-ban
épült. Mivel a talaj lápos, szétszakadtak a falak. Mesterek
fémlemezekkel összevarrták, megszüntették a falak vizesedését. Az
elavult és tűzveszélyes elektromos hálózatot felújították. A plébániám
beázott, tetőt kellett cserélni a templomon is. A cserkészotthon egy
életerős, keresztény magyar ifjúságot fog szolgálni. Újra megjegyzem: a
szabadság lovagjai nekem ne mondják meg, hogy kitől mit fogadhatok el.
Ki tilthatja meg nekem, hogy hálás legyek a kormánynak? Azt, hogy ezzel
megvásároltak engem, kikérem magamnak. A szakmai becsületemet pártoktól
függetlenül mindenki elismeri. Igen, mindez az adófizető polgárok
pénzéből készült. Az adónak márpedig a közjót kell szolgálnia, abba
pedig nemcsak az út- és a csatornahálózat tartozik, hanem a kultúrházak,
a színházak és a templomok is. Egyébként visszatér gondolkodásunkba az A
és B típusú állampolgár, vagyis a vallásos, nem vallásos emberek
megkülönböztetése. 1990-ig sokat szenvedtem ettől. Az is
alkotmányellenes és kirekesztő lenne, ha az állam nem támogatná az
egyházi iskolákat. Remélem, ez nem fog bekövetkezni.</p><p><strong>Mit
szól a legutóbbi népszámlálás adataihoz? Egyesek azt állítják, a kormány
hiteltelen politikai kereszténysége miatt van mínusz kétmillió
katolikus a statisztikában.</strong><br>Légből kapott dolog, fikció. A
legtöbb embernek ami nem kötelező, az nincs. Ezt több évtizedes
matematikatanári pályámon sokszor megtapasztaltam. Az előző
népszámláláskor a vallásra vonatkozó rovat kitöltése kötelező volt, most
nem. Nem is töltötték ki. Harminc éve naprakész vagyok az egyházi
iskolák terén. Az érdeklődés nemhogy nem csökkent irántuk, hanem
növekedett. A ki nem töltés pedig nem azt jelenti, hogy az illető nem
vallásos. Megint a matematikai logikára kell utaljak.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ne kérjék számon rajtam azt a »toleranciát«, amely Krisztus elárulása lenne!”</p></div></span><p><strong>Hogyan vélekedik arról, hogy egyre több állami, önkormányzati iskolát vesznek át az egyházak?</strong><br>Örülök
neki. Dunaszigeten 2012-ben már csak harminc diákja volt az
önkormányzati iskolának. Összefogtunk a polgármesterrel, a jegyzővel, és
megmentettük az iskolát, ezáltal a falut is. Az átvételt Juhász Imre
barátom vállalta a Magyar Kolping Szövetség részéről. Amint már mondtam,
egy egyházi iskola nem lehet semleges, de tiszteljük minden család
meggyőződését. A lakosság kétezer fő körül van, az iskolában több mint
száz diák tanul családias légkörben.</p><p><strong>Mit gondol a tanárok helyzetéről?</strong><br>Ötvenéves
tanári és oktatásirányítási tapasztalat áll mögöttem. Addig tartottak a
boldog éveim, amíg sötét erők nem verték széjjel a tanári tekintélyt és
egyáltalán minden tekintélyt. A tragikus pályaelhagyások legalapvetőbb
okának a tekintélyvesztést tartom. A tekintélyrombolásról az Európa
lelkiismeretének is nevezhető Federico Fellini drámai képet rajzol
Zenekari próba című filmjében. Ha nincs tekintély, az anarchia mindent
elpusztít. Az eredményes tekintélyrombolás következménye az is, hogy
Európa megtagadta keresztény múltját. Találóan mondja Newman bíboros,
hogy ahol nincs tekintély, ott nincs természetfeletti. Leginkább az fáj,
hogy a tekintélyrombolás a humanizmus nevében zajlik. Nem nevezhető
humanistának az, aki tekintélyromboló. Tudásunk minimum kilencven
százaléka a tekintélyre épül. Ez nemcsak a matematikára, a
kvantummechanikára vagy a csillagászatra vonatkozik, hanem például az
összes történelmi, irodalomtörténeti ismeretre is. Fáj, hogy sok ember
fejében egymásra csúszott a tekintélyelvű és a fasiszta szó. Mindhalálig
hálás vagyok azon professzoraimnak, akik az ELTE matematika–fizika
szakán tanítottak, imponáló volt a tekintélyük. Nem megnyomorítottak,
hanem szárnyakat adtak. A legidősebb tanítványaim 65 évesek, s a
legtöbben hálásak azért, hogy az óráimon a légyzümmögés is hallható
volt. Hogy valaki emiatt sérült volna, arról nem hallottam.</p><img src="https://cdn.mandiner.hu/2024/01/94LveS4a4y80bhV772OoYJMyWYtPj_0oaOoL8Na8RBg/fit/450/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ3MzgxMmM4OGFiZjQwYmFhNGViZWVjNWY3YjgwNjYz.jpg" alt="">Fotó: Piarista gimnázium Facebook-oldala<p><strong>Hogyan látja a keresztények helyzetét a magyar társadalomban, illetve a világban?</strong><br>Akik oly sokat emlegetik a másságot, tisztelniük kellene a keresztények<i> „másságát”</i>.
Ha egy keresztény család azt vallja, Isten az embert férfinak és nőnek
teremtette, ezt a közoktatásnak tiszteletben kell tartania. Hol van a
másság tisztelete azokban, akik azt követelik, hogy az egyházi iskolák
tantermeiben levegyék a falról a feszületet? A vallásszabadság a
legelemibb jogok közé tartozik. Akikben nulla tolerancia van e téren,
azok ne kérjék számon rajtam azt a <i>„toleranciát”</i>, amely Krisztus elárulása lenne! A kettős mérce erkölcstelen, felrúgja az aranyszabályt: <i>„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” </i>Nem
is tudom, milyen szóval jellemezzem azt a törekvést, hogy egyes
csoportok a szabadság lobogóját lengetve a keresztény családokat meg
akarják fosztani attól az elemi joguktól, hogy gyermekeiket a saját
meggyőződésük alapján neveljék és neveltessék. Pedagóguspályámból
huszonnégy év a diktatúra éveire esik. Szép, de fárasztó ennyi időn át
bilincsben táncolni. Tudtam, hogy egy rossz szó miatt bármelyik percben
megvonhatják a tanítási engedélyem. Sajnos ma egyre több országban
láthatjuk, hogy keresztény családok jogait csorbítják. A
keresztényüldözés fizikai és szellemi területen is realitás.</p><p><strong>Szavai mögött az emberi szabadság kérdése lappang. Definiálná a szabadság fogalmát?</strong><br>A
szabadság végtelenül nagy érték, a szabadosság viszont megnyomorítja az
embert és a társadalmat. Ha valaki a szabadosság útjára lép, elveszíti
emberi méltóságát, csökken, majd nullázódik a szabadsága. Gondoljunk
csak az alkohol rabjaira, a szexuális szabadosságra és a többi
függőségre. Szabad az, akit sem külső kényszer, sem megfélemlítés, sem
megvesztegetés, sem belső megalkuvás nem tud eltéríteni attól, hogy
kitűzött célját megvalósítsa. Őket gerinces vagy más szóval jellemes
embereknek nevezzük. Gyönyörű a Morus Szent Tamásról szóló könyv címe:
Kinek se nap, se szél. Hadd szóljak még a szabadság korlátozásáról,
amely ellen sokan tiltakoznak. A Balatonon diákjaimmal harminc évet
vitorláztam. Egy viharos napon több diákom azt kérte, hogy szereljünk
föl, és fussunk ki a kikötőből. Ha nem mondok határozott nemet, és két
diákom vízbe fullad, én vagyok a felelős a halálukért, mert nem
korlátoztam a szabadságukat. Amennyiben szavazást rendeltem volna el,
nem kétséges, hogy annak alapján kihajózunk. Elnézést a hasonlatért:
megszavazhatjuk, hogy nincs gravitáció, de ettől a fizika törvényei nem
fognak szalutálni. Amint a fizikában, úgy az erkölcsben is vannak
törvények, amelyek nem válhatnak szavazás tárgyává. A népirtás például
soha el nem évülő bűn. A Harmadik Birodalomban hiába szavaztak meg ezzel
ellentétes törvényt.</p><p><strong>Több tanulmányúton is járt, például Amerikában és Spanyolországban. Mit látott az ottani egyházi iskoláknál?</strong><br>Szomorú tapasztalatom a<i> „világnézeti semlegesség”</i>
rákényszerítése az egyházi iskolákra. Jézus tanítása jut eszembe az
ízét vesztett sóról, ami semmire nem jó. Amennyiben egy keresztény
iskola nevelni akar, a falai között a keresztény értékrendnek kell
uralkodnia. Ha pedig lemond a nevelésről, már nem lehet iskolának
nevezni. Az említettekkel ellentétben hazánkban minden piarista
osztályteremben ott van az identitást jelző feszület, Szűz Mária képe,
rendalapítónk képe és a piarista címer. Minden tanulmányi utamról
végtelen nagy örömmel tértem haza. Az iskolák színes nagy csokrot
alkotnak nálunk, ettől gazdag a magyar közoktatás. Tartok azoktól, akik
el akarják pusztítani ezt a gazdagságot.</p><p><strong>Egyszer azt mondta Kecskeméten, hogy a piarista nevelés rideg marhatartás. Mit ért ezen?</strong><br>Akit
vatta között nevelnek, az életképtelen lesz. A rideg marhatartás
viszont szívóssá, életerőssé, minden kórsággal szemben ellenállóvá tesz.
Sok éven át nyaranta matematikatábort szerveztem. A meghirdetésben ez
állt:<i> „Hat napon át napi nyolc óra matematika. Költség: mindössze a szállás és az étkezés díja.”</i>
Mindig akadtak elszánt diákok, néha húsznál is több. Hogyan lehetséges
ez? Mert hamar híre ment a táborok tanítási hatásfokának. Sokszor a
szülők tették kötelezővé gyermeküknek, de később ők is örültek a<i> „túlélésnek”</i>.
Két alkalommal a diákjaimmal kerékpárral elzarándokoltam Rómába. Egy
egyhetes vitorlástúrán általában megkerültük a Balatont.
Evezőstúráinkon a legtöbbször fölfelé eveztünk, egyszer a diákok
fellázadtak ellene. Azt feleltem: „<i>Lefelé a dög hal és a szemét úszik. Az is társaság.” </i>Mi, piaristák valljuk, hogy egy egyhetes nyári tábor felér egy tanév nevelőerejével.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ki tilthatja meg nekem, hogy hálás legyek a kormánynak? Azt, hogy ezzel megvásároltak engem, kikérem magamnak”</p></div></span><p><strong>Ha fiatalabb lenne, ma is tudna ilyen táborokat, túrákat szervezni?</strong><br>Fáj
kimondani, de szinte lehetetlennek tartom. Milyenné válik az a gyerek,
akitől a szülők soha semmit nem követelnek, akinek minden kérését
teljesítik? A válaszom kegyetlen: nem lesz kötelességtudó, önző lesz,
akit képtelen lesz bárki szeretni. Hálatelt szívvel idézem föl egyik
osztályom szülői gárdáját. December 27-ei indulással téli túrát
szerveztem a fiaimnak. Reggel a rádió bemondta, hogy ónos eső esett,
több busz nem közlekedik a hegyekben, nem érdemes elhagyni a lakást, a
Déli pályaudvaron mégis minden diák ott volt a Veszprémbe induló
vonatnál. A szülők megpróbáltak lebeszélni arról, hogy elinduljunk.
Hajthatatlan maradtam, és öt nap múlva csodálatos túrát zárhattunk. A
liberális nevelés szerintem a nevelés karikatúrája.</p><p><strong>A rendszerváltozás után komoly szerepet vállalt a katolikus iskolahálózat és oktatás újjászervezésében. Hogyan látott neki?</strong><br>1950
és 1990 között az egyházi iskolák tanárai és diákjai be voltak zárva
nyolc iskola falai közé. Ostromlott várak voltunk, és 1990-ben
felszabadultunk. Ekkor küldetést éreztem arra, hogy segítsem az egyházi
iskolák alapítását, és ezáltal minél több diákhoz eljuthassanak a
keresztény nevelés áldásai. Jelenits István tanár úrral, Korzenszky
Richárd tihanyi perjellel, Katona István püspökkel és Seregély István
érsek atyával létrehoztunk egy stábot, ez lett a Katolikus Iskolák
Főhatósága. Munkánkban megtapasztaltuk a Szentlélek újjáteremtő
hatalmát. Hálával tartozom annak a több mint kétszáz tanárnak, akivel
megírtuk az országos mintatantervvé váló katolikus kerettantervet.
Örülök, hogy én vezethettem ezt a csapatot.</p><img src="https://cdn.mandiner.hu/2024/01/dWvfsRpk19ET7nvvaOEeWwE-d5wCTnBt1ObG479h_Ec/fit/1013/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M2ZDFkZGIxNGExMTRlMTM4Y2FjYzc2OTM2ZDNkODA1.jpg" alt="">Fotó: Mandiner / Ficsor Márton<p><strong>Később milyen oktatáspolitikai szerepet vállalt?</strong><br>2002
és 2004 között az Oktatási Minisztériumban az egyházi iskolák
titkárságát vezettem. A feladatom az volt, hogy jogilag és financiálisan
is ugyanolyan feltételekkel tudjanak működni az egyházi iskolák, mint a
többiek, azaz a szektorsemlegesség felett őrködtem. Örömmel
tapasztaltam, hogy megbecsülték a szakmai jártasságomat. Hálás vagyok
Szüdi Jánosnak, aki azokban az években a minisztérium államtitkára
volt. 2020-ban hunyt el, megrendített a halálhíre, ma is szeretettel
imádkozom érte. A párbeszéd peremfeltételeiről már szóltam, ez kettőnk
között mindig megvalósult, és gyümölcsöző volt.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A tekintélyrombolás következménye az is, hogy Európa megtagadta keresztény múltját”</p></div></span><p><strong>A hit- és erkölcstan bevezetésében is közreműködő szakemberként mit mond, miért volt szükség az erkölcstanra?</strong><br>Nagy
örömömre szolgált, sokat dolgoztam e területen. A legtöbbet azok az
emberek árthatnak a társadalomnak, akiknek nagy tudásuk van, de
erkölcsük nincsen. Az ilyenek azon törik magukat, hogy az atombomba
pusztító hatását fejlesszék. Arra, hogy a fizikatudásommal az
atomreaktort tegyem biztonságosabbá, vagy pedig pusztító fegyvert
fejlesszek, a kvantummechanika-könyvekben nem találok választ. Kizárólag
az erkölcstan ad rá feleletet.</p><p><strong>Ön egy szerzetesrend
tagja, tehát a fogadalma alapján szerzetesi közösségben kellene élnie,
mégis plébános egy Mosonmagyaróvár melletti faluban. Félretolták?</strong><br>Mindhalálig
piarista maradok, és ha újraszületnék, újra piarista lennék. Akkor
miért vagyok itt plébános? 2013-ban majdnem elvitt egy szívroham, amibe
belejátszottak az iskolaháborúk is például Dabas-Sáriban. 2013-ban
kértem a tartományfőnököt, hogy mentsen föl a mosonmagyaróvári
igazgatóság és a matektanítás alól is – hittant még sok éven át
tanítottam. Ezután nagy örömömre Pápai Lajos püspök rám bízta a
dunaszigeti plébániát. A mosonmagyaróvári piarista közösséghez tartozom.
Ez nem pusztán jogi kötelék, sokkal inkább baráti, mindhárom rendtársam
a tanítványom volt. Élő kapcsolatom van az óvári iskolánkkal is. Az
itteni bölcsődének, óvodának, iskolának lelki vezetője vagyok. Sok
helyen tartok lelkigyakorlatot, hamarosan meg fog jelenni egy ifjúsági
imakönyvem. Több diáknak vagyok segítségére, hogy megszerettessem velük a
matematikát. Az utolsó leheletemig az ifjúság nevelését szolgálom,
ötven évvel ezelőtt örökfogadalommal köteleztem el magam erre.</p><p><strong>Mi ad erőt a munkájához?</strong><br>Sok
vértanú és sok fehér vértanú példája és közbenjárása. Az utóbbiak közül
első helyen Mindszenty József bíborost említem. Ismerjük a
megaláztatásait, kínzását, keresztútját. Szovjet tankok tartották fenn
azt a diktatúrát, amely szétzúzta az egyházi oktatást. Hálával tartozom a
Gondviselésnek, hogy az egyházi iskolák újjászületésében szerepet
kaptam. Örömömre szolgált, hogy 2019-ben átvehettem a
Mindszenty-emlékérmet. A bíborost az<i> „Istenért, egyházért, hazáért” </i>eszmény vezette, tudom, hogy ma is közbenjár értünk, várom a boldoggá avatását.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Megszavazhatjuk, hogy nincs gravitáció, de ettől a fizika törvényei nem fognak szalutálni”</p></div></span><p><strong>Hogyan ragadt önre a Lupus becenév?</strong><br>Az első tanítványaimtól kaptam, ezért nagyon szeretem. A Lupus szó a vezetéknevem latinul.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-border-text gmail-border-text-block"><div class="gmail-borderBlock-content"><p><strong>Farkas István </strong><i><strong>„Lupus atya”</strong></i><br>1949-ben
született Sülysápon. Középfokú tanulmányait a kecskeméti piarista
gimnáziumban végezte, érettségi után belépett a piarista rendbe,
1975-ben tett örökfogadalmat. A rend Kalazantinum hittudományi
főiskoláján teológiát, az ELTE-n matematikát és fizikát tanult. Tanári
pályáját 1976-ban kezdte a budapesti Piarista Gimnáziumban, 1988-tól
2002-ig a kecskeméti piarista gimnázium tanára, 1991 és 1995 között
igazgatója. Tanított a Pázmányon, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi
Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen is. Részt vett az 1990-es
közoktatási törvény megfogalmazásában és a Nemzeti alaptanterv
kimunkálásában. Nevéhez köthető az 1994-es katolikus kerettanterv
kidolgozása. 2002 és 2005 között az Oktatásügyi Minisztérium egyházi
oktatásügyi titkárságát vezette, 2005 és 2007 közt pedig az Országos
Köznevelési Tanács és a tankönyvbizottság tagja volt. 2010 augusztusától
a Miniszterelnökség oktatáspolitikai tanácsadójaként dolgozott.
2013-tól Dunasziget plébániai kormányzója. 2023-ban a Magyar Érdemrend
tisztikeresztjével jutalmazták.</p></div></span><p style="text-align:right"><i>Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton</i></p></div>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>