[Grem] !!!! Megszólalt a Novák K-tól kegyelmet kapott Kónya Endre ...

2024. Feb. 10., Szo, 23:51:00 CET

Az egész társadalmi hisztéria, az azt kihasználó politikusok és médiamunkások egy másik korszakra emlékeztetnek(Ui. "A kedves levtársak szíves tájékoztatására: az oldalt időközben törölték..."- gratulálok)https://www.youtube.com/watch?v=Vyl8AhI_bfIEgy egész jó szakirodalom (Remélem, egyet ért Baják Laci)Klaniczay Gábor - A  boszorkányüldözés történeteA
 boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát.
 Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek 
termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti 
katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az 
emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói. Állatalakot 
tudnak ölteni, seprűn röpködnek éjszaka gyűléseikre, és a 
boszorkányszombat szörnyű orgiáiban minden morális szabályt megszegnek. 
Hogyan formálódott ez az elképesztő ellenségkép a középkori 
kereszténységben, hogy vezethetett a kora újkorban a boszorkányüldözés 
legalább ötven-hatvanezer szerencsétlen áldozatának élve megégetéséhez? 
Milyen indulatok, milyen emberi, közösségi, társadalmi, etnikai, 
vallásfelekezeti feszültségek vezettek a boszorkány bűnbakképzetének 
folyamatos újratermelődéséhez? Mi magyarázza, hogy az áldozatok 
nyolcvan-kilencven százaléka nő volt? Kik voltak azok, akik kihasználni 
próbálták a gyanakvás és a gyűlölködés légkörét saját hatalmuk 
megerősítésére és az ellenfeleikkel való leszámolásra? Ezek a kérdések 
foglalkoztattak, ezek körül forog e kötet tizenhat tanulmánya. A 
boszorkányhit magyarázatánál megpróbáltam kihasználni a pozitív 
ellenpélda, a csoda-hit, a szentkultusz összehasonlító kontextusát, 
valamint a „népi” gyógyítók – kuruzslók, javasasszonyok, bábák, nézők, 
táltosok – tevékenységéről szóló híradásokat. A dokumentumok azonban 
leginkább arra világítottak rá, hogy a kora újkori bűnüldözés 
előítéleteken alapuló, brutális mechanizmusai és az ezeket gátlástalanul
 kihasználó vádaskodók, bírák és ítéletvégrehajtók hogyan 
állandósították a boszorkányüldözést és a bűnbakkeresést évszázadokon 
keresztül. Tanulmányaim egyúttal képet adnak arról is, hogyan magyarázta
 mindezt az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a magyar történelmi, 
néprajzi, antropológiai kutatás.-------- Eredeti levél --------Feladó: KEA <kea at turul.banki.hu>Dátum: 2024 február 10 22:30:54Tárgy: Re: [Grem]  !!!! Megszólalt a Novák K-tól kegyelmet kapott Kónya Endre ...Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu Emoke Greschik <greschem at gmail.com> Lékai <lekai at googlegroups.com>A kedves levtársak szíves tájékoztatására: az oldalt időközben törölték...On 2/10/24 3:23 PM, Emoke Greschik wrote:> >   !!!! Megszólalt Kónya Endre: Hallgattassék meg a másik fél is!> > *Szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta, amit most változtatások nélkül > teszünk közzé. A bejegyzés alá beillesztjük azt a Facebook-oldalt is, ahol az > írás megjelent.*> > 2024. február 10. - 12:55> https://www.vadhajtasok.hu/2024/02/10/rendkivuli-megszolalt-konya-endre-hallgattassek-meg-a-masik-fel-is> "Hallgattassék meg a másik fél is!> > Sok évi meghurcoltatás és megaláztatás után úgy döntöttem én is megszólalok és > az érem másik oldalát tárom fel a bicskei gyermekotthonban több, mint hét évvel > ezelőtt történt eseményekről, az azt követő eljárásokról, amelyek a mai napig > megosztják a kisváros lakosságának a véleményét és az újabb, politikai hátterű > célszemély (köztársasági elnök) ellen folytatott média hisztéria kapcsán > jelenleg is borzolják a kedélyeket most a kegyelmi döntés kapcsán.> > Ha nem velem történtek volna ezek az események nem is hinném el, hogy 2016-ban, > majd azt követően mindez megtörténhetett, egy tisztességben megőszült, egész > életében jogkövető, becsületes pedagógussal, egy európai uniós országban, ahol > most a pedofília elleni fellépés esetemben téves ürügyén sötét középkort idéző > boszorkányüldözést folytatnak a nekem kegyelmet adó Novák Katalin elnök asszony > és ellenem, az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső > pártok töltik be a kegyelemre okot adó tények ismerete nélkül. A > legváltozatosabb hazugságok, csúsztatások és vádaskodások egyre nagyobb számban > borzolják a kedélyeket és gerjesztenek igaztalanul gyűlöletcunamit.> > Azt már most ki tudom jelenteni, ha tudom, hogy a kegyelem ilyen viharokat > kavar, akkor bár arra minden ok megvolt, nem élek vele, sőt még az is megfordult > a fejemben, hogy kérem a visszavonását, de ezt már nem lehet.> > Nem voltam, nem vagyok és nem leszek pedofil, a leghatározottabban elítélem a > pedofília bármilyen formáját, együttérzek az áldozatokkal és soha, senkinek nem > adtam segítséget pedofil bűncselekmény elkövetéséhez és elleplezéséhez.> > Sőt ezzel ellenkezőleg: a bicskei gyermekotthon 8 évre ítélt volt igazgatója > elleni büntetőeljárásban elítéltek másodrendű vádlottja egy olyan nevelő volt, > akit én buktattam le, mivel a pedofil bűncselekményeket a leghatározottabban > elítélendőnek tartom. 2016 tavaszán egy nevelt jelezte nekem, hogy egy nevelő > szexuális visszaéléseket követett el. Azonnal szembesítettem a nevelőt a > hallottakkal, aki elismerte tettét és beadta a felmondását. Erről a gyalázatos > eseményről vezetői értekezleten tájékoztattam vezető kollégáimat, így lett ő > később vádlott, majd elítélt. Ami végképp érthetetlen, hogy ez a volt nevelő, > aki a bíróság előtt el is ismerte, hogy bűnös, pedofil szexuális kapcsolatot > létesített két kiskorú nevelttel mindössze egy év hat hónap börtönbüntetést > kapott 3 évre felfüggesztve.> > A bicskei gyermekotthonból való önkéntes távozásom után még egy ideig két másik > oktatási intézményben kifogástalan és elismeréssel övezett pedagógusi munkát > végeztem, de mindkét helyről az RTL-Klub “pedofilező” kampánya hatására > elbocsátottak. Ezután segédmunkásként dolgoztam, majd munkanélkülivé váltam, > 2021 novemberi börtönbe vonulásomig.> > Ráadásul a gyermekotthonból való távozásom után az egyik oktatási intézményben, > ahol testnevelő tanárként dolgoztam úgyszintén felléptem szexuális zaklatás > ellen. A tornaterem fiú öltözőjében egy felsőbb osztályba járó gyerek próbált > szexuálisan zaklatni néhány nálánál fiatalabb, gyengébb fizikumú gyereket. > Ügyeletes tanárként a fiú öltöző ellenőrzése során tetten értem az elkövetőt, > amiből rendőrségi ügy lett. A szülők hálájukat fejezték ki, hogy gyermekeiknek > nem kellett elszenvedniük egész életükre kiható sérelmet.> > A feleségem által készített és 2022. júliusában benyújtott kegyelmi kérelem > lényegét fogom a későbbiekben ismertetni, kiegészítve néhány fontos perbeli > adalékkal. Most a kérelemhez még a börtönben fűzött nyilatkozatomat szeretném > idézni, mert ez jól összefoglalja az ellenem született vádakról és ítéletekről > szóló véleményemet:> „Bűnösségemet nem ismertem el, a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, > azok hiánya tekintetében közvetlen tudomással bíró két személy is azt vallotta > velem kapcsolatban, hogy semmilyen befolyásoló, vesztegető magatartást nem > követtem el. Ezért tévesen és jogszabályt sértően ítéltek el. Meggyőződésem, > hogy az ellenem felhozott vádak koncepciósak, az eljárás tisztességtelen, az > ítéletek pedig megalapozatlanok és törvénytelenek voltak.”> > Feleségem pedig ezt írta kegyelmi kérelmében:> > „Meggyőződésem, hogy a pedofiliától valóban meg kell védeni a kiszolgáltatott > gyerekeket, de aki ezt a förtelmes bűncselekményt elköveti, azt csak a minden > kétséget kizáró bizonyíték alapján szabad elítélni, tisztességes bírósági > eljárás során, de a lehető legszigorúbb módon. A bicskei gyermekotthonban > történt pedofiliával kapcsolatos botrány „hevében” ártatlanul meghurcolt és > tönkretett tisztességes, becsületes férjem kálváriája megdöbbentette közvetlen > környezetünket, rokonokat, barátokat, ismerősöket, úgy az anyaországban, mint > szülőföldünkön, Erdélyben.”> Megszólalásomban leginkább az játszott szerepet, hogy megosszam: milyen tények > és ismeretek állhattak rendelkezésre akkor, amikor a részleges kegyelmi döntést > ügyemben meghozták. Miért is lettem kegyelemre méltó? Nem tudhatom, hogy az > elnök asszony fejében pontosan mi játszódott le az irgalmas döntése > meghozatalakor, de a döntés alapjául szolgáló tényeket jól ismerem. A > lelkiismeretem tiszta és a kegyelmet adóké is az kell legyen, mert helyesen > döntöttek. Mérhetetlenül igazságtalannak érzem és nagyon bánt, hogy most így > meghurcolják a nekem kegyelmet adó elnök asszonyt és a volt > igazságügyi-miniszter asszonyt.> > Ráadásul elfelejtik megemlíteni azt is, hogy a kegyelmi döntés ugyan mentesített > a büntetett előélet következményei alól és a pedagógusi tevékenységtől való > eltiltástól, de rajtam hagyott a kiszabott börtönbüntetésből csaknem két év > felfüggesztett börtönt, ami azt jelenti, hogy újabb szándékos bűncselekmény > esetén ezt az időszakot is le kellene ülnöm. Az elmúlt évek hányattatásai és 17 > hónap börtön alatt volt időm bőven levonni a megfelelő következtetéseket, ilyen > előzmények után rólam, mint egy ilyen feddhetetlen múltú emberről nem lehet > józan ésszel azt feltételezni, hogy hivatásom gyakorlása során – ha visszatérnék > pedagógusként – ne tartanám be a legkörültekintőbben a szabályokat.> > A leghatározottabban visszautasítom, hogy egy társadalomra veszélyes pedofil > lennék, aki mivel úgymond nem bír ösztöneivel, alig várja, hogy a gyermekekre > vethesse magát!> A tavalyi kegyelem idején már – a kedvező bv. bírósági döntés után engedélyezett > - reintegrációs őrizetben ért, ugyanis büntetésem jelentős részét letöltöttem > (annyit, mint amit általam lebuktatott pedofil volt nevelő felfüggesztve > kapott!), a maradék időszak leteltét nyomkövetővel felszerelve otthonomban és > közösségi munkát végezve vártam. Feltételes szabadságra bocsátásomra 2024. > január 22-én került volna sor. Novák Katalin elnök asszony nem a rácsok mögül > szabadított ki.> > Annyira bíztam saját ártatlanságomban és a jog erejében, hogy a Kúriára vittem > az ügyemet, ahol azonban nem jártam sikerrel és innen tudta csak meg a média, > hogy amúgy részleges elnöki kegyelemben részesültem.> > Senki nem tett semmi törvénytelent, nem kért senki semmit ezért a döntésért, > nincs semmilyen rejtélyes háttéralku, nincsenek olyan háttérkapcsolataim, > amelyeket most sokan emlegetnek. A feleségem benyújtott egy kérelmet, amelyben > számos méltányolandó személyi körülményt felhozott mellettem és arról is szólt, > milyen kétséges bizonyítékok és kétséges eljárás alapján ítéltek el jogerősen. > Nem mellesleg a kegyelmi iratok között rendelkezésre állt a kedvező > büntetés-végrehajtási vélemény és környezettanulmány, amelyek kegyelemre > érdemesnek találtak, megállapítva többek között azt, hogy a visszaesés nem > valószínű, sikeres a reintegrációm és a társadalomba való visszailleszkedés > érdekében mindent elkövetek.> > Úgy is megközelíthető az egész, hogy a jogerős elítélés ellen, amit nem tudtam > elfogadni számos okból két irányban éltem korrekciós igénnyel: egyrészt > felülvizsgálattal a Kúria felé, másrészt kegyelmi kérelemmel a köztársasági > elnök felé. A Kúria tavaly szeptemberi döntésével a tényállási kötöttség miatt > nem nyúlhatott az ítéleti tényálláshoz, a felvetett eljárási és anyagi jogi > szabálysértéseket nem látta alaposnak. Azonban az elnök asszony tavaly > áprilisban a pápa látogatása alkalmával irgalomból megkönyörült rajtam.> Persze felmerülhet a kérdés: miért nem vontam vissza akkor a kegyelem > megkapásakor a felülvizsgálati kérelmemet.> > Megtehettem volna, hogy belenyugszom, hogy részleges kegyelemmel zárult az > ügyem, de éppen az igazságérzetem és az ártatlanul történt meghurcoltatásom > miatti az igazságtételi remény miatt hittem abban, hogy el tudom érni a teljes > felmentést. Az vesse rám az első követ az, aki nem így járt volna el !> > Magamról: végzettségem testnevelő tanár, pszichológus, fejlesztő pedagógus, > síoktató, több sportágban edzői diplomával rendelkezem. Erdélyi református > pedagógus családból származom, szüleim díszpolgárok, a helyi sportcsarnok > édesapám nevét viseli. Két nagynéném, két nagybátyám szintén tanítók voltak, > apai nagybátyám 30 évig volt iskolaigazgató, anyai nagybátyám falumonográfiát > írt. Családi hátteremből kifolyólag nemzetem, szakmám iránti hűségre, alázatra > neveltek. Feleségemmel 1990 óta élünk Magyarországon. Feleségem középiskolai > tanár, mesterpedagógus, mentortanár, szaktanácsadó, 20 éve egy budapesti > középiskola megbecsült tanára. Gyermekünk sajnos nem született, talán ezzel is > magyarázható, hogy 2016-ig, több mint 25 éven át a bicskei gyermekotthonban > hivatalos munkaidőmön kívül is tudásom legjavát adva igyekeztem segíteni a > Bicskei Gyermekotthonban állami gondoskodásban élő halmozottan hátrányos > helyzetű gyerekeket és fiatal felnőtteket. Pedagógus pályámon hitvallásom volt, > hogy „csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan > lehet másokat szolgálni” (Albert Schweitzer). Mivel testnevelő tanár > végzettségem is van 1991-től négy sportágban a V4-ek nemzetközi sporttalálkozóin > vettem részt a gyermekotthon legeredményesebb gyerekeivel. Varsótól Párizsig > vittem sportversenyekre, focitornákra a gyerekeket, több alkalommal sítábort > szerveztem nekik Ausztriában. Utoljára 2016 október 13-a – 17-e között Párizsban > a Danone kupa világbajnokságon négy kontinens 32 ország válogatottjai között > képviselhettük Magyarországot az országos bajnokságot nyert gyermekvédelmi > U12-es csapatunkkal.> > Minden munkahelyemen tisztelet övezett, szaktudásomat elismerték, tanítványaim > tiszteltek és szerettek. Az államelnök asszonynak benyújtott kegyelmi kérvényben > volt iskolaigazgatóim, tanítványaim és azok szülei nyilatkoztak elismeréssel > munkásságomról. Az ellenem történt vádemeléssel közel 4 évtizedes pedagógusi > pályafutásom, az állami gondoskodásban élőkkel való önzetlen hivatásom, valamint > a magyarországi gyermekvédelmi sportéletben felvállalt küldetésem ért véget.> > Azóta az életem a meghurcoltatásról szól, és úgy néz ki, a megpróbáltatásaim még > közel sem értek véget. Ráadásul jelen pillanatban rajtam keresztül az ország > köztiszteletben álló közjogi személyét is rágalmazni próbálják hazugságözönnel > árasztva el az országot.> > Történetem a következő:> > A 2016 őszén a bicskei gyermekotthonban kirobbant pedofíliai ügy kapcsán 2017 > tavaszán a Székesfehérvári Nyomozóügyészség vádat emelt ellenem anélkül, hogy > rendőrségi meghallgatáson vettem volna részt 1 rendbeli kényszerítés hatósági > eljárásban bűntettében és 1 rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében > lettem másodrendű vádlott.> > A fenti számú büntetőeljárásban 2019. november 25.-én a Székesfehérvári > Járásbíróság 16.B.933/2017/89. számon engem, Kónya Endre másodrendű vádlottat > bűnösnek mondott ki 1 rb. bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági > eljárásban bűntettében valamint 1 rb. vesztegetés hatósági eljárásban > bűntettében, amiért a bíróság - büntetlen előéletem ellenére halmazati > büntetésül – 3 (három) év 4 (négy) hónap szabadságvesztésre, 5 (öt) év 18. > életévét be nem töltött személyek nevelésével, gyógykezelésével és gondozásával > kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltásra, > mellékbüntetésül 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítélt. A szabadságvesztést > börtön fokozatban kell végrehajtani, amelyből a szabadságvesztés kétharmad > részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.> > A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a Székesfehérváron a 2021. > évi július hó 6. napján a 2Bf.17/2020. számú ügyben tartott nyilvános > fellebbezési tárgyaláson meghozta a 45. sorszámú ítéletet, melynek értelmében a > kényszerítés hatósági eljárásban bűntette és további bűncselekmény miatt > Vásárhelyi János és társa ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári > Járásbíróság 2019.évi november hó 25. napján kihirdetett 16.B 933/2017/89 számú > ítéletét megváltoztatta és Vásárhelyi János I.r. és Kónya Endre II.r > vádlottaknak az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek > minősítette. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.> > 2021. november 2-án vonultam be a Baracskai BV Intézetbe, majd onnét 2023. > márciusban reintegrációs őrizetbe kerültem.> > Az ítéleti tényállást megalapozó tényeket olyan egymással és önmagában is > ellentmondásban álló, több esetben közvetett tudomással bíró tanúktól származó > tanúvallomásokból építette össze az ügyészség, majd a bíróság, amelyek nem > álltak össze olyan zárt láncolattá, amely alapján kétséget kizáró bizonyossággal > meg lehetett volna állapítani bűnösségemet. Ráadásul számos, a védelem által > indítványozott mentő tanú kihallgatására nem került sor. Az egyik közvetett > tudomású terhelő tanú esetében pedig nem engedték nekem és a védelemnek a > kérdések feltevését, így vádló tanúval való szembesülésre vonatkozó vádlotti > jogom sem érvényesült.> > A vád többszöri módosítása után bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági > eljárásban bűncselekmény miatt lettem másodfokú vádlott. Valójában az történt, > hogy az előző napon a munkavégzés alól felmentett akkori igazgató engem kért meg > 2016 szeptember 24-én, mint a szakmai csoport vezetője, hogy kísérjem fel a > szökésből önként visszatért egyik 14 éves neveltet és 15 éves, szintén > gyermekotthonban nevelkedő nagynénjét (nővére lányát) az igazgatóhelyettesi > irodámba és várjam meg, amíg leírják az előző 24 óra történéseit, amit a nevelt > az intézményen kívül töltött, amiben elmondja, hogy miért és hogyan ment el, > miért jött vissza a gyermekotthonba. Nem voltam ügyeletes, de az ügyeletes > igazgatóhelyettest nem sikerült értesíteni, és mivel a nevelt az én szakmai > csoportomba tartozott, számomra nem volt kérdés, hogy ahogyan máskor is tettem, > bemegyek és elbeszélgetek a nevelttel. Ugyanakkor bevett dolog, szokásrend volt > a rendkívüli események jegyzőkönyvezése, írásba foglalása. A gyermekvédelmi > gyámja vitte el a neveltet úgy Budapestre, hogy nem a gyermekotthonban, hanem > egy külső, előzőleg megbeszélt, a gyermekotthon területén kívüli helyszínre > kellett kiszöknie, amiről senkinek sem volt tudomása a gyermekotthonból. A > vádirat „kimenekítés” kifejezést használt, a nevelt viszont másnap a nagynénje > segítségével visszatért a gyermekotthonba, hogy „tisztázza magát”, mert úgy > érezte, hogy átverték azok, akik a gyermekotthon elhagyására biztatták.> > Másnap, szeptember 25-én az ügyeletes igazgatóhelyettes kolléga, aki közben > „előkerült” hasonló dokumentumot készíttetett el a nevelttel. A nevelt ugyanezen > a napon tartalmilag ugyanezt írta le a gyámjának is, amit a következő napon > (szeptember 26.) elmondott a gyámhivatal vezetőjének is, vagyis, hogy Bicskén > szeretne maradni, nem szeretne visszamenni Budapestre, nem igaz mindaz, amit a > gyámjának mondott a gyermekotthon igazgatójával kapcsolatosan és gyámot akar > váltani. A nevelt a bíróságon is elmondta, hogy én nem befolyásoltam, nem > szóltam bele semmibe, még csak nem is véleményeztem a leírtakat, amíg ők írtak, > a számítógépem mellett ültem és adminisztráltam. A kényszerítés bűncselekmény > sértettje 48 óra leforgása alatt három személy kérésére készítette el ugyanazt a > tartalmú nyilatkozatot (nekem, a hétvégi ügyeletes igazgató helyettesnek és a > gyermekvédelmi gyámjának), és másnap, hétfőn szóban elmondta a Járási > Gyámhivatal vezetőjének is.> > A másodfokú ítélet indoklásában is benne van, hogy az én jelenlétemben > elkészített dokumentummal párhuzamosan két másik dokumentum is készült. Én csak > jelen voltam, amíg az igazgató kérésére a nevelt elkészítette a dokumentumot és > biztosítottam a helyszínt (az igazgatóhelyettesi irodát), nem szóltam közbe, nem > is véleményeztem a leírtakat, mégis egyedül ellenem emeltek vádat. Az ügyésznek > tudomása volt arról, hogy a másik igazgató helyettes kérésére a nevelt ugyanazt > a nyilatkozatot írta meg, hiszen a kihallgatásom során az ügyvédem jelenlétében > felmutatta a két nyilatkozatot és megkérdezte, hogy melyiket írta a nevelt az én > jelenlétemben. A dátumokat látva tudtam azonosítani nyilatkozatot (egy nap volt > az eltérés). Ellenem vádat emeltek, a kollégát ezért soha senki sem vonta > felelősségre, annak ellenére, hogy ő készíttette el a dokumentumot, míg én előző > nap csak jelen voltam az elkészítésénél. A sértett a bírósági tárgyaláson a bíró > négyszeri, egymás utáni kérdésére azt válaszolta, hogy ő mindenképpen leírta > volna a történteket a gyámváltási kérelemmel együtt. Ez védőügyvédi > észrevételezésként bekerült a tárgyalási jegyzőkönyvbe. Érthetetlen a bíróság > álláspontja, hogy ha a sértett ezt vallotta, sőt 4 alkalommal megismételte, > akkor ki kényszerítette erre a cselekményre.> > Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyermekotthon több tagja > mellettem tett vallomást, magyarul a bírósági tárgyaláson mellettem tanúskodtak > olyan gyerekek, amikor az egyértelműen ez nem állhatott érdekükben, de mégsem > állították rólam azt, hogy a pedofiliáért elítélt igazgató elleni vallomás > visszavonására vettem rá M. K. I.-t !> 2018. őszi bírósági tárgyaláson a bíró kérdésére M. V. V. (Vani, M. K. I. > nagynénje) az alábbiakról számolt be:> > „A János bácsi adta ki parancsba, mert ő volt a főnök, azt kellett csinálni, > amit mond. Elmondta, hogy a Karcsika írja le egy papírra, hogy az nem úgy > történt, ahogy elmondta, de nem tudom, hogy ezt elmondta-e az Endre bácsi előtt is.”> > „Felmentünk az Endre bácsi irodájába, a Karcsi leírta, amit kellett, én > segítettem neki úgy, hogy diktáltam, de közösen megbeszéltük, mi legyen, de én > döntöttem el végül, a Karcsi pedig azt írta, amit én mondtam, aztán magától is > írt, mert ott szeretett volna maradni Bicskén és én is szerettem volna, ha ott > marad.”> > „A Karcsi megírta a papírt és odaadtuk az Endre bácsinak, aki semmit sem > mondott, nem ígért, legalábbis nem emlékszem már rá.”> > „Szerintem az Endre bácsi az irodában nem hallotta, hogy a János bácsi mit kért > tőlünk, szerintem csak utána jött be az Endre bácsi.”> > Részlet M. V. V. rendőrségi vallomásából:> > „Az Endre bá irodájába hárman mentünk fel, János nem jött velünk, és ott leírta > a tesóm, hogy nem volt semmi közte és János között, csak meg akart felelni > Juliánéknak.”> M. K. I. a bírósági tárgyaláson a következőt válaszolt K. Endre szerepével > kapcsolatban:> > „Vanival elmentünk az Endre bácsi irodájába. … Az Endre bácsi azt mondta, hogy > az őszintét írjam le, ahogy szeretném, ami a szívemen, az a számon legyen. Ő > megértő volt velem és normális volt akkor is. Vani segített megírni a papírt, > mert tanácstalan voltam a történtek miatt. Én írtam, de a Vani fogalmazott. > Endre bácsi mindezt hallotta, de nem szólt bele semmibe sem. Nem bátorított, nem > mondta, hogy javítsam ki, semmibe sem szólt bele. Endre bácsi mindig is segíteni > akart nekünk, nem befolyásolt soha semmiben.”> > Ekként nyilatkozott a nyomozás során is az eset után pár nappal:> > Részlet M. K. I. vallomásából:> > „Akkor felhívta telefonon János bácsi Kónya Endrét, aki bejött szabadidejébe és > felmentünk az irodájába ahol leírtuk egy A4-es papírra, hogy hogy történt ez az > egész dolog. Hogy kerültem fel Budapestre és hogy kerültem vissza. És hogy > gyámot szeretnék váltani. Ezt én írtam le a papírra és én találtam ki a szöveget > Vanival, szóval senki sem diktálta, hogy mit mondjak.”> Tehát tanúja voltam a nyilatkozat megírásának, anélkül, hogy annak közvetlen > előzményéről (az igazgatói kényszerítő ráhatásról) tudomásom lett volna. A > kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekmény bűnsegédként való elkövetésének > előfeltétele, hogy az elkövető pontosan tisztában legyen azzal, hogy az ő > közreműködésével megtett vallomás tartalma valótlan és annak keletkezését > kényszer vagy fenyegetés előzte meg. A bizonyítási eljárásban egyetlen adat sem > merült fel, és ilyen jellegű indokolást a bíróság sem adott, hogy tisztában > lettem volna azzal, hogy a kiskorú M. Károly Iván korábbi nyilatkozata > tartalmazza a valóságot, és a visszavonó nyilatkozat tartalma a hamis.> > Az elítélésemben szerepet játszott egy már túlkoros fiatal, közvetett tudomású > vallomása, akit korábban miután kikerült a gyermekotthonból drog rehabilitációra > vittem el szabadidőmben. Az igazgató kitiltotta őt az intézményből, mert rossz > hatással volt a többiekre. Ő lett a pedofil-botrány kirobbantója, ő tette a > feljelentést és információink szerint a sértetteknek adott kártérítések > megszerzésében, szétosztásában is szerepet játszott.> > A vesztegetés hatósági eljárásban vádjának alapja az volt, hogy egy gondnokság > alatt álló, szellemi fogyatékosság határát súroló, pszichológiai vélemény > alapján „kóros hazudozó” fiatal felnőtt, volt nevelt, azt állította, hogy > „négyszemközt” 4 000 – 5 000 Ft-ot ígértem neki, ha visszavonja az igazgató > ellen tett vallomását. Én ilyet soha nem ígértem neki. Mivel mindig támogattam a > neveltet, a nevelt a bírósági tárgyalás során is elmondta, hogy nyári tábori > tartózkodása alatt is felhívtam, Ausztriába is elvittem síelni segítő szándékkal > kerestem meg a húszas éveiben járó neveltet. Miután túlkorossága miatt az új > igazgató a gyermekotthon elhagyására szólította fel őt, tájékozódni szerettem > volna, hogy hogyan segíthetem a jövőben (a Mentsvár Alapítvány Kuratóriumának > tagja voltam). A neveltet ideiglenesen egy volt nevelő fogadta be, aki napi > szinten kapcsolatot tartott az igazgató ügyével kapcsolatos gyermekotthoni > sajnálatos eseményeket kézben tartó és irányító volt munkatárssal. Ő és baráti > köre „éltek a gyanúval”, hogy befolyásolni akarom a neveltet, amit az általános > jelleggel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló, kiszolgáltatott > helyzete miatt is befolyásolható nevelt előtt beszélték meg. A neveltet nem > kísérték el a velem történő beszélgetésre, holott megtehették volna, hiszen egy > cél kellett, hogy vezéreljen mindenkit: segíteni a hajlék nélkül maradt > gondnokság alatt álló felnőtt nevelten. A nevelt és köztem lezajló négyszemközti > beszélgetés után az „eseményeket irányító” volt munkatárs személyesen hívta fel > a székesfehérvári ügyészséget és tájékoztatta a főügyészségi ügyészt a > vesztegetési kísérletről. Az ellenem hozott ítélet indoklása szerint, mivel a > sértett elmondta, hogy meg akartam őt vesztegetni annak a 2–3 személynek, akik > az eseményeket irányító volt munkatárssal voltak kapcsolatban, és akik > ideiglenesen befogadták őt, a bíró számára a pszichológiai vélemény alapján a > „notórius hazudozó” fiatal szavahihető, én „hitvány erkölcsű” vagyok. A > tárgyalásra beidézett volt nevelője is úgy nyilatkozott erről a fiatalról, hogy > „szavahihetősége, értelmi képessége átlag alatti, fenntartással kezelte az > ember, amit mondott, befolyásolható volt.” Munkám során én is tapasztaltam, hogy > valóságnak nem megfelelő dolgokat állított. Mivel az igazgató körüli ügy > kirobbanása után szándékomban állt elmenni a gyermekotthonból – ami két hónapon > belül meg is történt – miért állt volna érdekemben lefizetni a fiatalt, hogy > vonja vissza a rendőrségi tanúvallomását? Nem tűnik logikusnak, hogy miért > kellett volna visszasegítenem korábbi pozíciójába az előzetes letartóztatásban > levő igazgatót, amikor feleségem hosszú ideje, több alkalommal megfogalmazott > kérésére állást szerettem volna változtatni.> > Az állítólagos vesztegetés után két évvel később a bírósági tárgyaláson a rám > terhelő vallomást tett fiatalnak a bátyja, mint gondnoka az alábbiakat > nyilatkozta „hitelesen”:> > „Az 5.000,- forint az annyira friss emlék, hogy most mondta ezt nekem fél órája > a T. Ez az összeg amúgy eddig fel sem merült, én ezt most tudtam meg.”> > Az eljárásra vonatkozóan szeretném elmondani a következőket:> > Az eljárást koncepciós eljárásnak tartom. Az egész bírósági eljárás előre > megszerkesztett forgatókönyv alapján zajlott, előre kiosztott szerepek alapján. > Az eseményeket irányító volt munkatárs 2016 októberében a Hír TV műsorában azt > nyilatkozta, hogy az igazgatóhelyettesek is „cinkosok” voltak, ettől kezdve > világos volt, hogy az igazgatóhelyetteseket is „célba vették”. Akkor még többes > számot használt, később egyedül én tűntem a legalkalmasabbnak a bűnbak > szerepére. Nyilvánvalónak tűnt, hogy az ügy sikeréért még valakit a vádlottak > padjára kellett állítani. Különböző, leginkább bulvár médiák gyakran > megfogalmazták, hogy egyedül csak én tudtam az igazgatónak a gyerekek ellen > irányuló bűncselekményéről. Vajon a másik két igazgatóhelyettes miért nem > tudott? Mert ahogy én nem tudtam, úgy ők sem tudtak. Első alkalommal akkor > került szóba ez az ügy, amikor az otthon vezetésével nyíltan konfliktusban álló > munkatárs „feltárta”. A kényszerítés bűncselekmény sértettje 48 óra leforgása > alatt négy személy kérésére tette ugyanazt a nyilatkozatot, mégis egyedül > ellenem emeltek vádat, én tűntem legalkalmasabb személynek erre a szerepre. > Ilyen szempontból a vádemelést igazságtalannak, törvénysértőnek tartom.> > A másodfokon eljárt, szakmájában nagy elismerésnek örvendő ügyvéd szerint> > „az első fokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert > az ítélet a vádlott vonatkoztatásában téves, tényből tényre helytelenül > következtetett. Ezen túlmenően véleményem szerint az I. tényállás esetében a > jogi minősítés mindkét terheltre nézve törvénysértő.”> > Sajnos az első fokon hozott ítéletet a magyar jogrend szerint szinte lehetetlen > másodfokon megváltoztatni, hiszen „tényállást nem lehet támadni”.> A bíróság a védelem egyetlen tanúját sem tartotta érdemesnek meghallgatni (8 > tanúnkból senkit sem hallgatott meg).> > A Fejér Megyei Főügyészség felületesen kezelte az ügyet, szóvivőjük több > alakalommal is félretájékoztatta a közvéleményt, ezzel is hangulatot keltve. A > vesztegetési ügyben a főügyész által kiadott dokumentumokban szereplő sértett > több mint 10 alkalommal szerepel kiskorúként (a szóvivő gyermekként és > kiskorúként is hivatkozik rá), holott a sértett 22 éve felé közeledett; azzal > sem voltak tisztában, hogy akit az igazgató mellett pedofiliáért elítéltek az > egy nevelő, nem az igazgatóhelyettes. Az origo.hu <http://origo.hu> hírportál az > ők közleményük alapján írta le, hogy „az igazgatóhelyettesnek is börtönbe kell > vonulnia, mivel szexuálisan zaklatta a nevelteket”, ami nyilvánvaló rágalom > volt, hiszen egy nevelőről volt szó, akinek pedofil cselekedetét én lepleztem > le. Miután egy nevelt arról tájékoztatott, hogy egy nevelő szexuális ajánlatot > tett neki, szembesítettem a nevelőt azzal amit hallottam róla. Ő beismerte > tettét, de csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Természetesen > helyreigazítást kértünk a portáltól, de mivel ellenem ilyen felháborító, > igazságtalan ítélet született, rágalmazásért beperelni az origo.hu-t már nem > tartottuk érdemesnek (több más portál is átvette a hírt).> > Az általunk kért iratokat nem, vagy csak késve bocsátották a rendelkezésünkre, > így az ügyvédünknek nem volt ideje felkészülni és reagálni az elhangzottakra > vagy a jegyzőkönyvben tévesen szereplő adatokra. Az eljárás során a bíróság > egyetlen jegyzőkönyvet sem küldött el számomra, így nem tudtam ellenőrizni, hogy > a jegyzőkönyv tartalma megfelel-e az előző tárgyaláson elhangzottaknak.> > A tanúk több alkalommal nem válaszolhattak az én vagy az 1. rendű vádlott által > feltett kérdésekre (pl. azt a kérdést tettem fel a tanúnak, hogy ha én meg > akartam volna vesztegetni a sértettet, akkor a rendőrségen tett vallomás tétele > előtt vagy utána lett volna célszerű ajánlatot tenni?).> > A bíró fenyegetően lépett fel egy tanúval szemben, amikor a tanú el szerette > volna mondani, hogy nem tartja szavahihetőnek a neveltet. Bírói „ráhatásra” a > tanú változtatott eredeti álláspontján.> A bíróság és az ügyészség más iratanyagból dolgozott, mint a védelem, ezért nem > mindig lehetett követni és értelmezni a tárgyaláson elhangzottakat.> > A bíró az ügyvédünk tiltakozása ellenére helyt adott az alapügy felnőtt korú > sértettjének a kérésének, aminek értelmében nem lehettem jelen az ő bíróság > előtt tett vallomástételén, amiben a tanú valótlanságotkat állított. Mivel a > bíróság egyetlen jegyzőkönyvet sem küldött el nekem, nem szerezhettem tudomást > arról, hogy távollétemben ő valótlanságokat állított. A másodfokú ítélet > indoklása során vettem tudomást arról, hogy az ítélet indoklása olyan új > tényállást is tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak, de mivel jogerős > ítéletről beszélünk, nem állt módomban, hogy megcáfoljam a másodfok valótlan > állításait, még akkor sem, ha ezt bizonyítani tudtam volna a mentő tanúk > közjegyző előtt tett vallomásával.> > Úgy érzem nemcsak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogom sérült, hanem, > mivel az ügynek „politikai háttere van”, az ítéletet a politikai elvárásnak > megfelelően befolyásolták, az ellenem folytatott eljárás egy koncepciós per > része, az ítélet megalapozatlan, ugyanakkor drákói.> > Az elsőfokon eljáró ügyvédet megdöbbentette az ítélet, elismerte, hogy az > elsőfokon 2 évig elhúzódó eljárás alatt sem tudott rájönni, hogy ki áll/kik > állnak az ügy hátterében. Az ügy lefolyásáról nekem „A tanú” című film jut az > eszembe: „Virág elvtárs, ez nem a vádirat, ez az ítélet.”> > Az ellenem elkövetett karaktergyilkosság hátterében mindvégig egy bosszúálló, > felsőfokú végzettség nélküli volt munkatárs, egy budapesti székhelyű alapítvány > „trénereként” tevékenykedő személy állhatott, akinek munkája sok kívánnivalót > hagyott maga után, amit közvetlen feletteseként többször szóvá tettem, > mulasztásairól jegyzőkönyvet készítettem. Több reményt fűztünk a munkájához. > Munkaviszonya a gyermekotthonban nem az általa kívánt módon szűnt meg, aminek én > is részese voltam. Ő biztosította a bulvárcsatorna stábjának támogatását, akik > állandó jelenlétükkel, a sértettek befolyásolásával, szervezésével, > irányításával, a tárgyalásokra történő fuvarozásukkal, vagy ha a helyzet úgy > kívánta, távoltartásukkal gyakoroltak hatást a bíróság munkájára.> > Megtapasztaltuk, hogy ez a bulvár csatorna nemcsak a piramis csúcsára tudja > röpíteni a „celebeket”, hanem a sárba is képes tiporni tisztességes embereket, > elképesztő valótlanságokat állítva, amik ellen úgy tűnik a magyar > igazságszolgáltatásban képtelenség védekezni. 2016 óta, amióta általános iskolai > testnevelő tanárként elhelyezkedtem, a bulvárcsatorna két munkahelyemről > dobatott ki. Először a tankerületi igazgatót keresték fel és kérték számon tőle, > hogy miért alkalmazott egy olyan pedagógust, aki ellen a bíróság vádat emelt. > Ekkor még el sem kezdődtek a bírósági tárgyalások. 2019. november 25-i > megdöbbentő elsőfokú ítéletet követő napokon reggel már a bulvárcsatorna > „elfoglalta állását” az iskola előtt, ahol szülők, tanulók, kollégák kiálltak > mellettem, nem voltak hajlandóak „rosszat” nyilatkozni rólam. Az iskola a szülők > és tanítványok kérése ellenére nem vállalta, nem vállalhatta, hogy továbbra is > alkalmaz, közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom és ezzel egyszer és > mindenkorra véget ért a pedagógus pályám. Ezután már csak az építőiparban > találtam segédmunkásként munkahelyet (62 évesen), de a Covid járvány miatt 2 > hónap múlva ez a lehetőség is megszűnt. Azóta börtönbe vonulásomig, másfél éven > át feleségem tartott el. Az engem ért megaláztatásokból neki is kijutott. A > lakásunkban tartott házkutatás során lefoglalták a telefonját és a laptopját, > holott figyelmeztettem őket, hogy a laptop az intézménye tulajdona és a > munkavégzéséhez elengedhetetlen dokumentumok vannak rajta a többi lefoglalt > adathordozókról nem is beszélve, amiket saját költségünkön kellett pótolni. > Feleségem elmondása szerint utoljára a Securitate kutatott a lakásában, nem > gondoltuk volna, hogy az anyaországban 25 évvel a rendszerváltás után ugyanezt > kell átélnünk. A börtönben lefoglalt telefonomat a mai napig nem kaptam vissza.> > A kegyelem folytán hiába törölték büntetett előéletemet, erkölcsi bizonyítványom > ellenére sem tudok elhelyezkedni a szakmámban. Az alapügy sértettjei több millió > forintos kártérítéseket vehettek fel a nyilvánosság kizárásával, engem anyagilag > ellehetetlenítettek és börtönviselt, megbélyegzett ember leszek életem hátralevő > részében.> > Meggyőződésem, hogy az ellenem folytatott eljárás egy koncepciós per része, az > ítélet megalapozatlan, ugyanakkor drákói. Természetesen az ítélet ellen > szerettem volna fellebbezést bejelenteni. Az elsőfokon eljáró védőügyvédemet is > megdöbbentette az ítélet, elismerte, hogy a 2 éve elhúzódó bírósági eljárás > alatt nem tudott rájönni, hogy „ki áll az ügy hátterében, ki mozgatja a > szálakat”. Sajnos másodfokon a képviseletemet ellátó ügyvéd miután tájékozódott > az ügy hátteréről, nem volt hajlandó tovább vállalni az ügyet, a több mint egy > évig elhúzódó másodfokú ítélethirdetésen meg sem jelent, a fiát küldte el maga > helyett, ami azt feltételezem, hogy előzőleg tájékozódott az ítéletről és nem > kompromittálta magát, számítva az RTL Klub stábjának a jelenlétére. Három hónap > elteltével sikerült találni egy olyan ügyvédet, aki felháborodott az > igazságtalan eljárás miatt és vállalta, hogy minden lehetséges jogorvoslati > lehetőséget kihasználva ellátja további védelmemet (felülvizsgálati kérelem, > perújítás, nemzetközi bíróság). Már öt hónapja börtönben voltam és a sajnos > megbízhatatlannak minősült ügyvéd még semmit sem tett. Az volt a véleménye, hogy > „az ügynek politikai háttere van”. és ezért nem érdekelte tovább az ügy. Az > ítélet elleni felülvizsgálathoz végre nagy nehezen sikerült olyan ügyvédet > találni, aki a felülvizsgálati kérelmet elkészítette és benyújtotta.> > A már eddig átéltek és a várhatóan még jelentős időt igénylő elbírálás előtt az > ügy összes körülményére, koromra és egészségi állapotomra figyelemmel, > szükségesnek és indokoltnak éreztem azt, hogy részemre Magyarország Köztársasági > Elnöke az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja egyéni kegyelmet adjon és > ezáltal mentesítse az említett büntetőeljárás következményeitől és kerüljön sor > az említett eljárás velem szemben mielőbbi megszüntetésére.> > Természetesen jogi úton is szerettem volna Magyarországon kihasználni minden > jogorvoslati lehetőséget, ezért fordultam a Kúriához. Sajnos a Kúria > elutasította a felülvizsgálati kérelmemet. Őszintén, nem gondolom, hogy ezek > után valaha kiderülhet az igazság Magyarországon és igazságos ítélet születhet > ügyemben.> > A pedofiliát ahogy írtam mélységesen elítélem, de úgy gondolom, hogy ha a > forgatókönyv úgy volt megírva, hogy az igazgatón kívül „bűnbakot” kell még > találni, akkor nem azt az igazgatóhelyettest kellett volna pellengérre állítani, > aki történetesen a legtöbbet tett a gyerekekért. Úgy tűnik „a székely góbé” volt > a legalkalmasabb személy, akit a pedofiliával elítélt igazgató mellé lehetett > állítani „bűntársként”. Ha a bicskei gyermekotthonban történt pedofília ügyet > volt hivatott „szigorúan” büntetni a bíróság, akkor nem értem, hogy aki valóban > elkövette az igazgató mellett ezt az aljas cselekményt (egy nevelő), ő miért > „úszta meg” felfüggesztettel, és miért került börtönbe a munkáját > lelkiismeretesen végző, a pedofiliát leleplező pedagógus.> A tényeket ismerve, nem vagyok biztos benne, hogy a bíróság célja az ártatlan > gyerekek életét megnyomorító pedofil cselekmény „drákói” büntetése volt, úgy > tűnik sokkal inkább „megrendelésre” vagy megfelelési kényszerből hozták meg > ellenem a szigorú ítéletet. Pedagógusként is kiálltam az iskolai zaklatást > elszenvedő gyerekekért, lelkiismeretes munkámmal igyekeztem időben feltárni és > megakadályozni ezeket az eseményeket. A helyi általános iskolában is tettem > ilyet, ahogy azt korábban írtam.> > Végül szeretném elmondani, hogy a sértettek, akik 2016 őszén az RTL Klub > műsorában arcukat vállalva számoltak be az őket ért sérelmekről sok millió > forint kártérítést vettek fel. Tudomásom szerint eredetileg fejenként 50 millió > forint kártérítést követeltek polgári peres úton a fenntartótól és az > igazgatótól. Mivel peren kívül sikerült megegyezni, az ügy fő sértettje intézte > a kifizetéseket egy ügyvédi irodán keresztül. A kártérítés során olyan mesés > összegekhez jutottak hozza a sértettek, amikről egy pedagógus pályán > megöregedett magunkfajta álmodni sem mer. Van, aki Rolex karórájával pózol a > Facebook-on, van aki már elköltötte a kapott kártérítést és sajnálatos módon > megint az utcán él.> > Meggyőződésem, hogy a pedofiliától valóban meg kell védeni a kiszolgáltatott > gyerekeket, de aki ezt a förtelmes bűncselekményt elköveti, azt csak a minden > kétséget kizáró bizonyíték alapján szabad elítélni, tisztességes bírósági > eljárás során, de a lehető legszigorúbb módon. Sajnos sok kérdés maradt > megválaszolatlanul a volt igazgató pedofília ügyével kapcsolatosan is és én > ennek a kétes ügynek lettem az áldozata.> > A bicskei gyermekotthonban történt pedofiliával kapcsolatos botrány „hevében” > ártatlanul lettem meghurcolva, tönkretették tisztességben, becsületben leélt > életemet. Kálváriám megdöbbentette közvetlen környezetünket, rokonokat, > barátokat, ismerősöket, úgy az anyaországban, mint szülőföldünkön, Erdélyben.> > Egy részben szülőföldünkön, de nagyrészt az anyaországban becsülettel > ledolgozott életpálya végén feleségemmel pedagóguspályánk utolsó évei nem a jól > megérdemelt elismerésről, hanem a szégyenletes meghurcoltatásról szóltak. Sok > megpróbáltatásban volt részünk erdélyi magyarként az „átkos” korszakban, ezért > szerettük volna az anyaországban felnevelni sajnos soha meg nem született > gyerekeinket, de ma vigasztalásként élem meg, hogy nem hagyok hátra utódot egy > olyan országban, ahol ilyesmi megtörténhet. Lélekben mindig határon túli > magyarnak éreztük magunkat, több mint harminc évvel ezelőtt örültünk, hogy > hazánknak választhattuk Magyarországot, sajnos kárhozatunkra. Feleségemmel > rémálomként éltünk meg minden napot az utóbbi kilenc esztendőben, ami kihatott a > munkánkra, felemésztette egészségünket. Életem legboldogabb napja lesz, ha > visszatérhetek legalább örök békességet lelni szülőföldemre idős édesanyámhoz, > ahova tartozom, ahova Isten teremtett.> > Isten óvja Magyarországot!> > Kónya Endre> > Budapest, 2024. február 10."> > > > <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> > Vírusmentes.www.avg.com > <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>> > <#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>> > _______________________________________________> Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> -- Üdvrivalgással:KEA._______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240210/7ca1b158/attachment.html>