<p>Az egész társadalmi hisztéria, az azt kihasználó politikusok és médiamunkások egy másik korszakra emlékeztetnek<br></p><div>(Ui. <i>"A kedves levtársak szíves tájékoztatására: az oldalt időközben törölték..."</i>- gratulálok)<br></div><div><br></div><div><a href="https://www.youtube.com/watch?v=Vyl8AhI_bfI">https://www.youtube.com/watch?v=Vyl8AhI_bfI</a><br></div><div><br></div><div>Egy egész jó szakirodalom (Remélem, egyet ért Baják Laci)<br></div><div><br></div><div><i><b>Klaniczay Gábor - A  boszorkányüldözés története</b></i><br></div><p>A
 boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát.
 Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek 
termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti 
katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az 
emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói. Állatalakot 
tudnak ölteni, seprűn röpködnek éjszaka gyűléseikre, és a 
boszorkányszombat szörnyű orgiáiban minden morális szabályt megszegnek. 
Hogyan formálódott ez az elképesztő ellenségkép a középkori 
kereszténységben, hogy vezethetett a kora újkorban a boszorkányüldözés 
legalább ötven-hatvanezer szerencsétlen áldozatának élve megégetéséhez? 
Milyen indulatok, milyen emberi, közösségi, társadalmi, etnikai, 
vallásfelekezeti feszültségek vezettek a boszorkány bűnbakképzetének 
folyamatos újratermelődéséhez? Mi magyarázza, hogy az áldozatok 
nyolcvan-kilencven százaléka nő volt? Kik voltak azok, akik kihasználni 
próbálták a gyanakvás és a gyűlölködés légkörét saját hatalmuk 
megerősítésére és az ellenfeleikkel való leszámolásra? Ezek a kérdések 
foglalkoztattak, ezek körül forog e kötet tizenhat tanulmánya. A 
boszorkányhit magyarázatánál megpróbáltam kihasználni a pozitív 
ellenpélda, a csoda-hit, a szentkultusz összehasonlító kontextusát, 
valamint a „népi” gyógyítók – kuruzslók, javasasszonyok, bábák, nézők, 
táltosok – tevékenységéről szóló híradásokat. A dokumentumok azonban 
leginkább arra világítottak rá, hogy a kora újkori bűnüldözés 
előítéleteken alapuló, brutális mechanizmusai és az ezeket gátlástalanul
 kihasználó vádaskodók, bírák és ítéletvégrehajtók hogyan 
állandósították a boszorkányüldözést és a bűnbakkeresést évszázadokon 
keresztül. Tanulmányaim egyúttal képet adnak arról is, hogyan magyarázta
 mindezt az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a magyar történelmi, 
néprajzi, antropológiai kutatás.<br></p><blockquote class="fm-read-more"><div data-ng="originalcontent">-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" rel="nofollow">kea@turul.banki.hu</a>><br></div><div>Dátum: 2024 február 10 22:30:54<br></div><div>Tárgy: Re: [Grem]  !!!! Megszólalt a Novák K-tól kegyelmet kapott Kónya Endre ...<br></div><div>Címzett: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="nofollow">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" rel="nofollow">greschem@gmail.com</a>> Lékai <<a href="mailto:lekai@googlegroups.com" rel="nofollow">lekai@googlegroups.com</a>><br></div><div><br></div><div>A kedves levtársak szíves tájékoztatására: az oldalt időközben törölték...<br></div><div><br></div><div>On 2/10/24 3:23 PM, Emoke Greschik wrote:<br></div><div>> <br></div><div>>   !!!! Megszólalt Kónya Endre: Hallgattassék meg a másik fél is!<br></div><div>> <br></div><div>> *Szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta, amit most változtatások nélkül <br></div><div>> teszünk közzé. A bejegyzés alá beillesztjük azt a Facebook-oldalt is, ahol az <br></div><div>> írás megjelent.*<br></div><div>> <br></div><div>> 2024. február 10. - 12:55<br></div><div>> https://www.vadhajtasok.hu/2024/02/10/rendkivuli-megszolalt-konya-endre-hallgattassek-meg-a-masik-fel-is<br></div><div>> "Hallgattassék meg a másik fél is!<br></div><div>> <br></div><div>> Sok évi meghurcoltatás és megaláztatás után úgy döntöttem én is megszólalok és <br></div><div>> az érem másik oldalát tárom fel a bicskei gyermekotthonban több, mint hét évvel <br></div><div>> ezelőtt történt eseményekről, az azt követő eljárásokról, amelyek a mai napig <br></div><div>> megosztják a kisváros lakosságának a véleményét és az újabb, politikai hátterű <br></div><div>> célszemély (köztársasági elnök) ellen folytatott média hisztéria kapcsán <br></div><div>> jelenleg is borzolják a kedélyeket most a kegyelmi döntés kapcsán.<br></div><div>> <br></div><div>> Ha nem velem történtek volna ezek az események nem is hinném el, hogy 2016-ban, <br></div><div>> majd azt követően mindez megtörténhetett, egy tisztességben megőszült, egész <br></div><div>> életében jogkövető, becsületes pedagógussal, egy európai uniós országban, ahol <br></div><div>> most a pedofília elleni fellépés esetemben téves ürügyén sötét középkort idéző <br></div><div>> boszorkányüldözést folytatnak a nekem kegyelmet adó Novák Katalin elnök asszony <br></div><div>> és ellenem, az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső <br></div><div>> pártok töltik be a kegyelemre okot adó tények ismerete nélkül. A <br></div><div>> legváltozatosabb hazugságok, csúsztatások és vádaskodások egyre nagyobb számban <br></div><div>> borzolják a kedélyeket és gerjesztenek igaztalanul gyűlöletcunamit.<br></div><div>> <br></div><div>> Azt már most ki tudom jelenteni, ha tudom, hogy a kegyelem ilyen viharokat <br></div><div>> kavar, akkor bár arra minden ok megvolt, nem élek vele, sőt még az is megfordult <br></div><div>> a fejemben, hogy kérem a visszavonását, de ezt már nem lehet.<br></div><div>> <br></div><div>> Nem voltam, nem vagyok és nem leszek pedofil, a leghatározottabban elítélem a <br></div><div>> pedofília bármilyen formáját, együttérzek az áldozatokkal és soha, senkinek nem <br></div><div>> adtam segítséget pedofil bűncselekmény elkövetéséhez és elleplezéséhez.<br></div><div>> <br></div><div>> Sőt ezzel ellenkezőleg: a bicskei gyermekotthon 8 évre ítélt volt igazgatója <br></div><div>> elleni büntetőeljárásban elítéltek másodrendű vádlottja egy olyan nevelő volt, <br></div><div>> akit én buktattam le, mivel a pedofil bűncselekményeket a leghatározottabban <br></div><div>> elítélendőnek tartom. 2016 tavaszán egy nevelt jelezte nekem, hogy egy nevelő <br></div><div>> szexuális visszaéléseket követett el. Azonnal szembesítettem a nevelőt a <br></div><div>> hallottakkal, aki elismerte tettét és beadta a felmondását. Erről a gyalázatos <br></div><div>> eseményről vezetői értekezleten tájékoztattam vezető kollégáimat, így lett ő <br></div><div>> később vádlott, majd elítélt. Ami végképp érthetetlen, hogy ez a volt nevelő, <br></div><div>> aki a bíróság előtt el is ismerte, hogy bűnös, pedofil szexuális kapcsolatot <br></div><div>> létesített két kiskorú nevelttel mindössze egy év hat hónap börtönbüntetést <br></div><div>> kapott 3 évre felfüggesztve.<br></div><div>> <br></div><div>> A bicskei gyermekotthonból való önkéntes távozásom után még egy ideig két másik <br></div><div>> oktatási intézményben kifogástalan és elismeréssel övezett pedagógusi munkát <br></div><div>> végeztem, de mindkét helyről az RTL-Klub “pedofilező” kampánya hatására <br></div><div>> elbocsátottak. Ezután segédmunkásként dolgoztam, majd munkanélkülivé váltam, <br></div><div>> 2021 novemberi börtönbe vonulásomig.<br></div><div>> <br></div><div>> Ráadásul a gyermekotthonból való távozásom után az egyik oktatási intézményben, <br></div><div>> ahol testnevelő tanárként dolgoztam úgyszintén felléptem szexuális zaklatás <br></div><div>> ellen. A tornaterem fiú öltözőjében egy felsőbb osztályba járó gyerek próbált <br></div><div>> szexuálisan zaklatni néhány nálánál fiatalabb, gyengébb fizikumú gyereket. <br></div><div>> Ügyeletes tanárként a fiú öltöző ellenőrzése során tetten értem az elkövetőt, <br></div><div>> amiből rendőrségi ügy lett. A szülők hálájukat fejezték ki, hogy gyermekeiknek <br></div><div>> nem kellett elszenvedniük egész életükre kiható sérelmet.<br></div><div>> <br></div><div>> A feleségem által készített és 2022. júliusában benyújtott kegyelmi kérelem <br></div><div>> lényegét fogom a későbbiekben ismertetni, kiegészítve néhány fontos perbeli <br></div><div>> adalékkal. Most a kérelemhez még a börtönben fűzött nyilatkozatomat szeretném <br></div><div>> idézni, mert ez jól összefoglalja az ellenem született vádakról és ítéletekről <br></div><div>> szóló véleményemet:<br></div><div>> „Bűnösségemet nem ismertem el, a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, <br></div><div>> azok hiánya tekintetében közvetlen tudomással bíró két személy is azt vallotta <br></div><div>> velem kapcsolatban, hogy semmilyen befolyásoló, vesztegető magatartást nem <br></div><div>> követtem el. Ezért tévesen és jogszabályt sértően ítéltek el. Meggyőződésem, <br></div><div>> hogy az ellenem felhozott vádak koncepciósak, az eljárás tisztességtelen, az <br></div><div>> ítéletek pedig megalapozatlanok és törvénytelenek voltak.”<br></div><div>> <br></div><div>> Feleségem pedig ezt írta kegyelmi kérelmében:<br></div><div>> <br></div><div>> „Meggyőződésem, hogy a pedofiliától valóban meg kell védeni a kiszolgáltatott <br></div><div>> gyerekeket, de aki ezt a förtelmes bűncselekményt elköveti, azt csak a minden <br></div><div>> kétséget kizáró bizonyíték alapján szabad elítélni, tisztességes bírósági <br></div><div>> eljárás során, de a lehető legszigorúbb módon. A bicskei gyermekotthonban <br></div><div>> történt pedofiliával kapcsolatos botrány „hevében” ártatlanul meghurcolt és <br></div><div>> tönkretett tisztességes, becsületes férjem kálváriája megdöbbentette közvetlen <br></div><div>> környezetünket, rokonokat, barátokat, ismerősöket, úgy az anyaországban, mint <br></div><div>> szülőföldünkön, Erdélyben.”<br></div><div>> Megszólalásomban leginkább az játszott szerepet, hogy megosszam: milyen tények <br></div><div>> és ismeretek állhattak rendelkezésre akkor, amikor a részleges kegyelmi döntést <br></div><div>> ügyemben meghozták. Miért is lettem kegyelemre méltó? Nem tudhatom, hogy az <br></div><div>> elnök asszony fejében pontosan mi játszódott le az irgalmas döntése <br></div><div>> meghozatalakor, de a döntés alapjául szolgáló tényeket jól ismerem. A <br></div><div>> lelkiismeretem tiszta és a kegyelmet adóké is az kell legyen, mert helyesen <br></div><div>> döntöttek. Mérhetetlenül igazságtalannak érzem és nagyon bánt, hogy most így <br></div><div>> meghurcolják a nekem kegyelmet adó elnök asszonyt és a volt <br></div><div>> igazságügyi-miniszter asszonyt.<br></div><div>> <br></div><div>> Ráadásul elfelejtik megemlíteni azt is, hogy a kegyelmi döntés ugyan mentesített <br></div><div>> a büntetett előélet következményei alól és a pedagógusi tevékenységtől való <br></div><div>> eltiltástól, de rajtam hagyott a kiszabott börtönbüntetésből csaknem két év <br></div><div>> felfüggesztett börtönt, ami azt jelenti, hogy újabb szándékos bűncselekmény <br></div><div>> esetén ezt az időszakot is le kellene ülnöm. Az elmúlt évek hányattatásai és 17 <br></div><div>> hónap börtön alatt volt időm bőven levonni a megfelelő következtetéseket, ilyen <br></div><div>> előzmények után rólam, mint egy ilyen feddhetetlen múltú emberről nem lehet <br></div><div>> józan ésszel azt feltételezni, hogy hivatásom gyakorlása során – ha visszatérnék <br></div><div>> pedagógusként – ne tartanám be a legkörültekintőbben a szabályokat.<br></div><div>> <br></div><div>> A leghatározottabban visszautasítom, hogy egy társadalomra veszélyes pedofil <br></div><div>> lennék, aki mivel úgymond nem bír ösztöneivel, alig várja, hogy a gyermekekre <br></div><div>> vethesse magát!<br></div><div>> A tavalyi kegyelem idején már – a kedvező bv. bírósági döntés után engedélyezett <br></div><div>> - reintegrációs őrizetben ért, ugyanis büntetésem jelentős részét letöltöttem <br></div><div>> (annyit, mint amit általam lebuktatott pedofil volt nevelő felfüggesztve <br></div><div>> kapott!), a maradék időszak leteltét nyomkövetővel felszerelve otthonomban és <br></div><div>> közösségi munkát végezve vártam. Feltételes szabadságra bocsátásomra 2024. <br></div><div>> január 22-én került volna sor. Novák Katalin elnök asszony nem a rácsok mögül <br></div><div>> szabadított ki.<br></div><div>> <br></div><div>> Annyira bíztam saját ártatlanságomban és a jog erejében, hogy a Kúriára vittem <br></div><div>> az ügyemet, ahol azonban nem jártam sikerrel és innen tudta csak meg a média, <br></div><div>> hogy amúgy részleges elnöki kegyelemben részesültem.<br></div><div>> <br></div><div>> Senki nem tett semmi törvénytelent, nem kért senki semmit ezért a döntésért, <br></div><div>> nincs semmilyen rejtélyes háttéralku, nincsenek olyan háttérkapcsolataim, <br></div><div>> amelyeket most sokan emlegetnek. A feleségem benyújtott egy kérelmet, amelyben <br></div><div>> számos méltányolandó személyi körülményt felhozott mellettem és arról is szólt, <br></div><div>> milyen kétséges bizonyítékok és kétséges eljárás alapján ítéltek el jogerősen. <br></div><div>> Nem mellesleg a kegyelmi iratok között rendelkezésre állt a kedvező <br></div><div>> büntetés-végrehajtási vélemény és környezettanulmány, amelyek kegyelemre <br></div><div>> érdemesnek találtak, megállapítva többek között azt, hogy a visszaesés nem <br></div><div>> valószínű, sikeres a reintegrációm és a társadalomba való visszailleszkedés <br></div><div>> érdekében mindent elkövetek.<br></div><div>> <br></div><div>> Úgy is megközelíthető az egész, hogy a jogerős elítélés ellen, amit nem tudtam <br></div><div>> elfogadni számos okból két irányban éltem korrekciós igénnyel: egyrészt <br></div><div>> felülvizsgálattal a Kúria felé, másrészt kegyelmi kérelemmel a köztársasági <br></div><div>> elnök felé. A Kúria tavaly szeptemberi döntésével a tényállási kötöttség miatt <br></div><div>> nem nyúlhatott az ítéleti tényálláshoz, a felvetett eljárási és anyagi jogi <br></div><div>> szabálysértéseket nem látta alaposnak. Azonban az elnök asszony tavaly <br></div><div>> áprilisban a pápa látogatása alkalmával irgalomból megkönyörült rajtam.<br></div><div>> Persze felmerülhet a kérdés: miért nem vontam vissza akkor a kegyelem <br></div><div>> megkapásakor a felülvizsgálati kérelmemet.<br></div><div>> <br></div><div>> Megtehettem volna, hogy belenyugszom, hogy részleges kegyelemmel zárult az <br></div><div>> ügyem, de éppen az igazságérzetem és az ártatlanul történt meghurcoltatásom <br></div><div>> miatti az igazságtételi remény miatt hittem abban, hogy el tudom érni a teljes <br></div><div>> felmentést. Az vesse rám az első követ az, aki nem így járt volna el !<br></div><div>> <br></div><div>> Magamról: végzettségem testnevelő tanár, pszichológus, fejlesztő pedagógus, <br></div><div>> síoktató, több sportágban edzői diplomával rendelkezem. Erdélyi református <br></div><div>> pedagógus családból származom, szüleim díszpolgárok, a helyi sportcsarnok <br></div><div>> édesapám nevét viseli. Két nagynéném, két nagybátyám szintén tanítók voltak, <br></div><div>> apai nagybátyám 30 évig volt iskolaigazgató, anyai nagybátyám falumonográfiát <br></div><div>> írt. Családi hátteremből kifolyólag nemzetem, szakmám iránti hűségre, alázatra <br></div><div>> neveltek. Feleségemmel 1990 óta élünk Magyarországon. Feleségem középiskolai <br></div><div>> tanár, mesterpedagógus, mentortanár, szaktanácsadó, 20 éve egy budapesti <br></div><div>> középiskola megbecsült tanára. Gyermekünk sajnos nem született, talán ezzel is <br></div><div>> magyarázható, hogy 2016-ig, több mint 25 éven át a bicskei gyermekotthonban <br></div><div>> hivatalos munkaidőmön kívül is tudásom legjavát adva igyekeztem segíteni a <br></div><div>> Bicskei Gyermekotthonban állami gondoskodásban élő halmozottan hátrányos <br></div><div>> helyzetű gyerekeket és fiatal felnőtteket. Pedagógus pályámon hitvallásom volt, <br></div><div>> hogy „csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan <br></div><div>> lehet másokat szolgálni” (Albert Schweitzer). Mivel testnevelő tanár <br></div><div>> végzettségem is van 1991-től négy sportágban a V4-ek nemzetközi sporttalálkozóin <br></div><div>> vettem részt a gyermekotthon legeredményesebb gyerekeivel. Varsótól Párizsig <br></div><div>> vittem sportversenyekre, focitornákra a gyerekeket, több alkalommal sítábort <br></div><div>> szerveztem nekik Ausztriában. Utoljára 2016 október 13-a – 17-e között Párizsban <br></div><div>> a Danone kupa világbajnokságon négy kontinens 32 ország válogatottjai között <br></div><div>> képviselhettük Magyarországot az országos bajnokságot nyert gyermekvédelmi <br></div><div>> U12-es csapatunkkal.<br></div><div>> <br></div><div>> Minden munkahelyemen tisztelet övezett, szaktudásomat elismerték, tanítványaim <br></div><div>> tiszteltek és szerettek. Az államelnök asszonynak benyújtott kegyelmi kérvényben <br></div><div>> volt iskolaigazgatóim, tanítványaim és azok szülei nyilatkoztak elismeréssel <br></div><div>> munkásságomról. Az ellenem történt vádemeléssel közel 4 évtizedes pedagógusi <br></div><div>> pályafutásom, az állami gondoskodásban élőkkel való önzetlen hivatásom, valamint <br></div><div>> a magyarországi gyermekvédelmi sportéletben felvállalt küldetésem ért véget.<br></div><div>> <br></div><div>> Azóta az életem a meghurcoltatásról szól, és úgy néz ki, a megpróbáltatásaim még <br></div><div>> közel sem értek véget. Ráadásul jelen pillanatban rajtam keresztül az ország <br></div><div>> köztiszteletben álló közjogi személyét is rágalmazni próbálják hazugságözönnel <br></div><div>> árasztva el az országot.<br></div><div>> <br></div><div>> Történetem a következő:<br></div><div>> <br></div><div>> A 2016 őszén a bicskei gyermekotthonban kirobbant pedofíliai ügy kapcsán 2017 <br></div><div>> tavaszán a Székesfehérvári Nyomozóügyészség vádat emelt ellenem anélkül, hogy <br></div><div>> rendőrségi meghallgatáson vettem volna részt 1 rendbeli kényszerítés hatósági <br></div><div>> eljárásban bűntettében és 1 rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében <br></div><div>> lettem másodrendű vádlott.<br></div><div>> <br></div><div>> A fenti számú büntetőeljárásban 2019. november 25.-én a Székesfehérvári <br></div><div>> Járásbíróság 16.B.933/2017/89. számon engem, Kónya Endre másodrendű vádlottat <br></div><div>> bűnösnek mondott ki 1 rb. bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági <br></div><div>> eljárásban bűntettében valamint 1 rb. vesztegetés hatósági eljárásban <br></div><div>> bűntettében, amiért a bíróság - büntetlen előéletem ellenére halmazati <br></div><div>> büntetésül – 3 (három) év 4 (négy) hónap szabadságvesztésre, 5 (öt) év 18. <br></div><div>> életévét be nem töltött személyek nevelésével, gyógykezelésével és gondozásával <br></div><div>> kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltásra, <br></div><div>> mellékbüntetésül 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítélt. A szabadságvesztést <br></div><div>> börtön fokozatban kell végrehajtani, amelyből a szabadságvesztés kétharmad <br></div><div>> részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.<br></div><div>> <br></div><div>> A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a Székesfehérváron a 2021. <br></div><div>> évi július hó 6. napján a 2Bf.17/2020. számú ügyben tartott nyilvános <br></div><div>> fellebbezési tárgyaláson meghozta a 45. sorszámú ítéletet, melynek értelmében a <br></div><div>> kényszerítés hatósági eljárásban bűntette és további bűncselekmény miatt <br></div><div>> Vásárhelyi János és társa ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári <br></div><div>> Járásbíróság 2019.évi november hó 25. napján kihirdetett 16.B 933/2017/89 számú <br></div><div>> ítéletét megváltoztatta és Vásárhelyi János I.r. és Kónya Endre II.r <br></div><div>> vádlottaknak az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményét kísérletnek <br></div><div>> minősítette. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.<br></div><div>> <br></div><div>> 2021. november 2-án vonultam be a Baracskai BV Intézetbe, majd onnét 2023. <br></div><div>> márciusban reintegrációs őrizetbe kerültem.<br></div><div>> <br></div><div>> Az ítéleti tényállást megalapozó tényeket olyan egymással és önmagában is <br></div><div>> ellentmondásban álló, több esetben közvetett tudomással bíró tanúktól származó <br></div><div>> tanúvallomásokból építette össze az ügyészség, majd a bíróság, amelyek nem <br></div><div>> álltak össze olyan zárt láncolattá, amely alapján kétséget kizáró bizonyossággal <br></div><div>> meg lehetett volna állapítani bűnösségemet. Ráadásul számos, a védelem által <br></div><div>> indítványozott mentő tanú kihallgatására nem került sor. Az egyik közvetett <br></div><div>> tudomású terhelő tanú esetében pedig nem engedték nekem és a védelemnek a <br></div><div>> kérdések feltevését, így vádló tanúval való szembesülésre vonatkozó vádlotti <br></div><div>> jogom sem érvényesült.<br></div><div>> <br></div><div>> A vád többszöri módosítása után bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági <br></div><div>> eljárásban bűncselekmény miatt lettem másodfokú vádlott. Valójában az történt, <br></div><div>> hogy az előző napon a munkavégzés alól felmentett akkori igazgató engem kért meg <br></div><div>> 2016 szeptember 24-én, mint a szakmai csoport vezetője, hogy kísérjem fel a <br></div><div>> szökésből önként visszatért egyik 14 éves neveltet és 15 éves, szintén <br></div><div>> gyermekotthonban nevelkedő nagynénjét (nővére lányát) az igazgatóhelyettesi <br></div><div>> irodámba és várjam meg, amíg leírják az előző 24 óra történéseit, amit a nevelt <br></div><div>> az intézményen kívül töltött, amiben elmondja, hogy miért és hogyan ment el, <br></div><div>> miért jött vissza a gyermekotthonba. Nem voltam ügyeletes, de az ügyeletes <br></div><div>> igazgatóhelyettest nem sikerült értesíteni, és mivel a nevelt az én szakmai <br></div><div>> csoportomba tartozott, számomra nem volt kérdés, hogy ahogyan máskor is tettem, <br></div><div>> bemegyek és elbeszélgetek a nevelttel. Ugyanakkor bevett dolog, szokásrend volt <br></div><div>> a rendkívüli események jegyzőkönyvezése, írásba foglalása. A gyermekvédelmi <br></div><div>> gyámja vitte el a neveltet úgy Budapestre, hogy nem a gyermekotthonban, hanem <br></div><div>> egy külső, előzőleg megbeszélt, a gyermekotthon területén kívüli helyszínre <br></div><div>> kellett kiszöknie, amiről senkinek sem volt tudomása a gyermekotthonból. A <br></div><div>> vádirat „kimenekítés” kifejezést használt, a nevelt viszont másnap a nagynénje <br></div><div>> segítségével visszatért a gyermekotthonba, hogy „tisztázza magát”, mert úgy <br></div><div>> érezte, hogy átverték azok, akik a gyermekotthon elhagyására biztatták.<br></div><div>> <br></div><div>> Másnap, szeptember 25-én az ügyeletes igazgatóhelyettes kolléga, aki közben <br></div><div>> „előkerült” hasonló dokumentumot készíttetett el a nevelttel. A nevelt ugyanezen <br></div><div>> a napon tartalmilag ugyanezt írta le a gyámjának is, amit a következő napon <br></div><div>> (szeptember 26.) elmondott a gyámhivatal vezetőjének is, vagyis, hogy Bicskén <br></div><div>> szeretne maradni, nem szeretne visszamenni Budapestre, nem igaz mindaz, amit a <br></div><div>> gyámjának mondott a gyermekotthon igazgatójával kapcsolatosan és gyámot akar <br></div><div>> váltani. A nevelt a bíróságon is elmondta, hogy én nem befolyásoltam, nem <br></div><div>> szóltam bele semmibe, még csak nem is véleményeztem a leírtakat, amíg ők írtak, <br></div><div>> a számítógépem mellett ültem és adminisztráltam. A kényszerítés bűncselekmény <br></div><div>> sértettje 48 óra leforgása alatt három személy kérésére készítette el ugyanazt a <br></div><div>> tartalmú nyilatkozatot (nekem, a hétvégi ügyeletes igazgató helyettesnek és a <br></div><div>> gyermekvédelmi gyámjának), és másnap, hétfőn szóban elmondta a Járási <br></div><div>> Gyámhivatal vezetőjének is.<br></div><div>> <br></div><div>> A másodfokú ítélet indoklásában is benne van, hogy az én jelenlétemben <br></div><div>> elkészített dokumentummal párhuzamosan két másik dokumentum is készült. Én csak <br></div><div>> jelen voltam, amíg az igazgató kérésére a nevelt elkészítette a dokumentumot és <br></div><div>> biztosítottam a helyszínt (az igazgatóhelyettesi irodát), nem szóltam közbe, nem <br></div><div>> is véleményeztem a leírtakat, mégis egyedül ellenem emeltek vádat. Az ügyésznek <br></div><div>> tudomása volt arról, hogy a másik igazgató helyettes kérésére a nevelt ugyanazt <br></div><div>> a nyilatkozatot írta meg, hiszen a kihallgatásom során az ügyvédem jelenlétében <br></div><div>> felmutatta a két nyilatkozatot és megkérdezte, hogy melyiket írta a nevelt az én <br></div><div>> jelenlétemben. A dátumokat látva tudtam azonosítani nyilatkozatot (egy nap volt <br></div><div>> az eltérés). Ellenem vádat emeltek, a kollégát ezért soha senki sem vonta <br></div><div>> felelősségre, annak ellenére, hogy ő készíttette el a dokumentumot, míg én előző <br></div><div>> nap csak jelen voltam az elkészítésénél. A sértett a bírósági tárgyaláson a bíró <br></div><div>> négyszeri, egymás utáni kérdésére azt válaszolta, hogy ő mindenképpen leírta <br></div><div>> volna a történteket a gyámváltási kérelemmel együtt. Ez védőügyvédi <br></div><div>> észrevételezésként bekerült a tárgyalási jegyzőkönyvbe. Érthetetlen a bíróság <br></div><div>> álláspontja, hogy ha a sértett ezt vallotta, sőt 4 alkalommal megismételte, <br></div><div>> akkor ki kényszerítette erre a cselekményre.<br></div><div>> <br></div><div>> Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyermekotthon több tagja <br></div><div>> mellettem tett vallomást, magyarul a bírósági tárgyaláson mellettem tanúskodtak <br></div><div>> olyan gyerekek, amikor az egyértelműen ez nem állhatott érdekükben, de mégsem <br></div><div>> állították rólam azt, hogy a pedofiliáért elítélt igazgató elleni vallomás <br></div><div>> visszavonására vettem rá M. K. I.-t !<br></div><div>> 2018. őszi bírósági tárgyaláson a bíró kérdésére M. V. V. (Vani, M. K. I. <br></div><div>> nagynénje) az alábbiakról számolt be:<br></div><div>> <br></div><div>> „A János bácsi adta ki parancsba, mert ő volt a főnök, azt kellett csinálni, <br></div><div>> amit mond. Elmondta, hogy a Karcsika írja le egy papírra, hogy az nem úgy <br></div><div>> történt, ahogy elmondta, de nem tudom, hogy ezt elmondta-e az Endre bácsi előtt is.”<br></div><div>> <br></div><div>> „Felmentünk az Endre bácsi irodájába, a Karcsi leírta, amit kellett, én <br></div><div>> segítettem neki úgy, hogy diktáltam, de közösen megbeszéltük, mi legyen, de én <br></div><div>> döntöttem el végül, a Karcsi pedig azt írta, amit én mondtam, aztán magától is <br></div><div>> írt, mert ott szeretett volna maradni Bicskén és én is szerettem volna, ha ott <br></div><div>> marad.”<br></div><div>> <br></div><div>> „A Karcsi megírta a papírt és odaadtuk az Endre bácsinak, aki semmit sem <br></div><div>> mondott, nem ígért, legalábbis nem emlékszem már rá.”<br></div><div>> <br></div><div>> „Szerintem az Endre bácsi az irodában nem hallotta, hogy a János bácsi mit kért <br></div><div>> tőlünk, szerintem csak utána jött be az Endre bácsi.”<br></div><div>> <br></div><div>> Részlet M. V. V. rendőrségi vallomásából:<br></div><div>> <br></div><div>> „Az Endre bá irodájába hárman mentünk fel, János nem jött velünk, és ott leírta <br></div><div>> a tesóm, hogy nem volt semmi közte és János között, csak meg akart felelni <br></div><div>> Juliánéknak.”<br></div><div>> M. K. I. a bírósági tárgyaláson a következőt válaszolt K. Endre szerepével <br></div><div>> kapcsolatban:<br></div><div>> <br></div><div>> „Vanival elmentünk az Endre bácsi irodájába. … Az Endre bácsi azt mondta, hogy <br></div><div>> az őszintét írjam le, ahogy szeretném, ami a szívemen, az a számon legyen. Ő <br></div><div>> megértő volt velem és normális volt akkor is. Vani segített megírni a papírt, <br></div><div>> mert tanácstalan voltam a történtek miatt. Én írtam, de a Vani fogalmazott. <br></div><div>> Endre bácsi mindezt hallotta, de nem szólt bele semmibe sem. Nem bátorított, nem <br></div><div>> mondta, hogy javítsam ki, semmibe sem szólt bele. Endre bácsi mindig is segíteni <br></div><div>> akart nekünk, nem befolyásolt soha semmiben.”<br></div><div>> <br></div><div>> Ekként nyilatkozott a nyomozás során is az eset után pár nappal:<br></div><div>> <br></div><div>> Részlet M. K. I. vallomásából:<br></div><div>> <br></div><div>> „Akkor felhívta telefonon János bácsi Kónya Endrét, aki bejött szabadidejébe és <br></div><div>> felmentünk az irodájába ahol leírtuk egy A4-es papírra, hogy hogy történt ez az <br></div><div>> egész dolog. Hogy kerültem fel Budapestre és hogy kerültem vissza. És hogy <br></div><div>> gyámot szeretnék váltani. Ezt én írtam le a papírra és én találtam ki a szöveget <br></div><div>> Vanival, szóval senki sem diktálta, hogy mit mondjak.”<br></div><div>> Tehát tanúja voltam a nyilatkozat megírásának, anélkül, hogy annak közvetlen <br></div><div>> előzményéről (az igazgatói kényszerítő ráhatásról) tudomásom lett volna. A <br></div><div>> kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekmény bűnsegédként való elkövetésének <br></div><div>> előfeltétele, hogy az elkövető pontosan tisztában legyen azzal, hogy az ő <br></div><div>> közreműködésével megtett vallomás tartalma valótlan és annak keletkezését <br></div><div>> kényszer vagy fenyegetés előzte meg. A bizonyítási eljárásban egyetlen adat sem <br></div><div>> merült fel, és ilyen jellegű indokolást a bíróság sem adott, hogy tisztában <br></div><div>> lettem volna azzal, hogy a kiskorú M. Károly Iván korábbi nyilatkozata <br></div><div>> tartalmazza a valóságot, és a visszavonó nyilatkozat tartalma a hamis.<br></div><div>> <br></div><div>> Az elítélésemben szerepet játszott egy már túlkoros fiatal, közvetett tudomású <br></div><div>> vallomása, akit korábban miután kikerült a gyermekotthonból drog rehabilitációra <br></div><div>> vittem el szabadidőmben. Az igazgató kitiltotta őt az intézményből, mert rossz <br></div><div>> hatással volt a többiekre. Ő lett a pedofil-botrány kirobbantója, ő tette a <br></div><div>> feljelentést és információink szerint a sértetteknek adott kártérítések <br></div><div>> megszerzésében, szétosztásában is szerepet játszott.<br></div><div>> <br></div><div>> A vesztegetés hatósági eljárásban vádjának alapja az volt, hogy egy gondnokság <br></div><div>> alatt álló, szellemi fogyatékosság határát súroló, pszichológiai vélemény <br></div><div>> alapján „kóros hazudozó” fiatal felnőtt, volt nevelt, azt állította, hogy <br></div><div>> „négyszemközt” 4 000 – 5 000 Ft-ot ígértem neki, ha visszavonja az igazgató <br></div><div>> ellen tett vallomását. Én ilyet soha nem ígértem neki. Mivel mindig támogattam a <br></div><div>> neveltet, a nevelt a bírósági tárgyalás során is elmondta, hogy nyári tábori <br></div><div>> tartózkodása alatt is felhívtam, Ausztriába is elvittem síelni segítő szándékkal <br></div><div>> kerestem meg a húszas éveiben járó neveltet. Miután túlkorossága miatt az új <br></div><div>> igazgató a gyermekotthon elhagyására szólította fel őt, tájékozódni szerettem <br></div><div>> volna, hogy hogyan segíthetem a jövőben (a Mentsvár Alapítvány Kuratóriumának <br></div><div>> tagja voltam). A neveltet ideiglenesen egy volt nevelő fogadta be, aki napi <br></div><div>> szinten kapcsolatot tartott az igazgató ügyével kapcsolatos gyermekotthoni <br></div><div>> sajnálatos eseményeket kézben tartó és irányító volt munkatárssal. Ő és baráti <br></div><div>> köre „éltek a gyanúval”, hogy befolyásolni akarom a neveltet, amit az általános <br></div><div>> jelleggel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló, kiszolgáltatott <br></div><div>> helyzete miatt is befolyásolható nevelt előtt beszélték meg. A neveltet nem <br></div><div>> kísérték el a velem történő beszélgetésre, holott megtehették volna, hiszen egy <br></div><div>> cél kellett, hogy vezéreljen mindenkit: segíteni a hajlék nélkül maradt <br></div><div>> gondnokság alatt álló felnőtt nevelten. A nevelt és köztem lezajló négyszemközti <br></div><div>> beszélgetés után az „eseményeket irányító” volt munkatárs személyesen hívta fel <br></div><div>> a székesfehérvári ügyészséget és tájékoztatta a főügyészségi ügyészt a <br></div><div>> vesztegetési kísérletről. Az ellenem hozott ítélet indoklása szerint, mivel a <br></div><div>> sértett elmondta, hogy meg akartam őt vesztegetni annak a 2–3 személynek, akik <br></div><div>> az eseményeket irányító volt munkatárssal voltak kapcsolatban, és akik <br></div><div>> ideiglenesen befogadták őt, a bíró számára a pszichológiai vélemény alapján a <br></div><div>> „notórius hazudozó” fiatal szavahihető, én „hitvány erkölcsű” vagyok. A <br></div><div>> tárgyalásra beidézett volt nevelője is úgy nyilatkozott erről a fiatalról, hogy <br></div><div>> „szavahihetősége, értelmi képessége átlag alatti, fenntartással kezelte az <br></div><div>> ember, amit mondott, befolyásolható volt.” Munkám során én is tapasztaltam, hogy <br></div><div>> valóságnak nem megfelelő dolgokat állított. Mivel az igazgató körüli ügy <br></div><div>> kirobbanása után szándékomban állt elmenni a gyermekotthonból – ami két hónapon <br></div><div>> belül meg is történt – miért állt volna érdekemben lefizetni a fiatalt, hogy <br></div><div>> vonja vissza a rendőrségi tanúvallomását? Nem tűnik logikusnak, hogy miért <br></div><div>> kellett volna visszasegítenem korábbi pozíciójába az előzetes letartóztatásban <br></div><div>> levő igazgatót, amikor feleségem hosszú ideje, több alkalommal megfogalmazott <br></div><div>> kérésére állást szerettem volna változtatni.<br></div><div>> <br></div><div>> Az állítólagos vesztegetés után két évvel később a bírósági tárgyaláson a rám <br></div><div>> terhelő vallomást tett fiatalnak a bátyja, mint gondnoka az alábbiakat <br></div><div>> nyilatkozta „hitelesen”:<br></div><div>> <br></div><div>> „Az 5.000,- forint az annyira friss emlék, hogy most mondta ezt nekem fél órája <br></div><div>> a T. Ez az összeg amúgy eddig fel sem merült, én ezt most tudtam meg.”<br></div><div>> <br></div><div>> Az eljárásra vonatkozóan szeretném elmondani a következőket:<br></div><div>> <br></div><div>> Az eljárást koncepciós eljárásnak tartom. Az egész bírósági eljárás előre <br></div><div>> megszerkesztett forgatókönyv alapján zajlott, előre kiosztott szerepek alapján. <br></div><div>> Az eseményeket irányító volt munkatárs 2016 októberében a Hír TV műsorában azt <br></div><div>> nyilatkozta, hogy az igazgatóhelyettesek is „cinkosok” voltak, ettől kezdve <br></div><div>> világos volt, hogy az igazgatóhelyetteseket is „célba vették”. Akkor még többes <br></div><div>> számot használt, később egyedül én tűntem a legalkalmasabbnak a bűnbak <br></div><div>> szerepére. Nyilvánvalónak tűnt, hogy az ügy sikeréért még valakit a vádlottak <br></div><div>> padjára kellett állítani. Különböző, leginkább bulvár médiák gyakran <br></div><div>> megfogalmazták, hogy egyedül csak én tudtam az igazgatónak a gyerekek ellen <br></div><div>> irányuló bűncselekményéről. Vajon a másik két igazgatóhelyettes miért nem <br></div><div>> tudott? Mert ahogy én nem tudtam, úgy ők sem tudtak. Első alkalommal akkor <br></div><div>> került szóba ez az ügy, amikor az otthon vezetésével nyíltan konfliktusban álló <br></div><div>> munkatárs „feltárta”. A kényszerítés bűncselekmény sértettje 48 óra leforgása <br></div><div>> alatt négy személy kérésére tette ugyanazt a nyilatkozatot, mégis egyedül <br></div><div>> ellenem emeltek vádat, én tűntem legalkalmasabb személynek erre a szerepre. <br></div><div>> Ilyen szempontból a vádemelést igazságtalannak, törvénysértőnek tartom.<br></div><div>> <br></div><div>> A másodfokon eljárt, szakmájában nagy elismerésnek örvendő ügyvéd szerint<br></div><div>> <br></div><div>> „az első fokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert <br></div><div>> az ítélet a vádlott vonatkoztatásában téves, tényből tényre helytelenül <br></div><div>> következtetett. Ezen túlmenően véleményem szerint az I. tényállás esetében a <br></div><div>> jogi minősítés mindkét terheltre nézve törvénysértő.”<br></div><div>> <br></div><div>> Sajnos az első fokon hozott ítéletet a magyar jogrend szerint szinte lehetetlen <br></div><div>> másodfokon megváltoztatni, hiszen „tényállást nem lehet támadni”.<br></div><div>> A bíróság a védelem egyetlen tanúját sem tartotta érdemesnek meghallgatni (8 <br></div><div>> tanúnkból senkit sem hallgatott meg).<br></div><div>> <br></div><div>> A Fejér Megyei Főügyészség felületesen kezelte az ügyet, szóvivőjük több <br></div><div>> alakalommal is félretájékoztatta a közvéleményt, ezzel is hangulatot keltve. A <br></div><div>> vesztegetési ügyben a főügyész által kiadott dokumentumokban szereplő sértett <br></div><div>> több mint 10 alkalommal szerepel kiskorúként (a szóvivő gyermekként és <br></div><div>> kiskorúként is hivatkozik rá), holott a sértett 22 éve felé közeledett; azzal <br></div><div>> sem voltak tisztában, hogy akit az igazgató mellett pedofiliáért elítéltek az <br></div><div>> egy nevelő, nem az igazgatóhelyettes. Az origo.hu <http://origo.hu> hírportál az <br></div><div>> ők közleményük alapján írta le, hogy „az igazgatóhelyettesnek is börtönbe kell <br></div><div>> vonulnia, mivel szexuálisan zaklatta a nevelteket”, ami nyilvánvaló rágalom <br></div><div>> volt, hiszen egy nevelőről volt szó, akinek pedofil cselekedetét én lepleztem <br></div><div>> le. Miután egy nevelt arról tájékoztatott, hogy egy nevelő szexuális ajánlatot <br></div><div>> tett neki, szembesítettem a nevelőt azzal amit hallottam róla. Ő beismerte <br></div><div>> tettét, de csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Természetesen <br></div><div>> helyreigazítást kértünk a portáltól, de mivel ellenem ilyen felháborító, <br></div><div>> igazságtalan ítélet született, rágalmazásért beperelni az origo.hu-t már nem <br></div><div>> tartottuk érdemesnek (több más portál is átvette a hírt).<br></div><div>> <br></div><div>> Az általunk kért iratokat nem, vagy csak késve bocsátották a rendelkezésünkre, <br></div><div>> így az ügyvédünknek nem volt ideje felkészülni és reagálni az elhangzottakra <br></div><div>> vagy a jegyzőkönyvben tévesen szereplő adatokra. Az eljárás során a bíróság <br></div><div>> egyetlen jegyzőkönyvet sem küldött el számomra, így nem tudtam ellenőrizni, hogy <br></div><div>> a jegyzőkönyv tartalma megfelel-e az előző tárgyaláson elhangzottaknak.<br></div><div>> <br></div><div>> A tanúk több alkalommal nem válaszolhattak az én vagy az 1. rendű vádlott által <br></div><div>> feltett kérdésekre (pl. azt a kérdést tettem fel a tanúnak, hogy ha én meg <br></div><div>> akartam volna vesztegetni a sértettet, akkor a rendőrségen tett vallomás tétele <br></div><div>> előtt vagy utána lett volna célszerű ajánlatot tenni?).<br></div><div>> <br></div><div>> A bíró fenyegetően lépett fel egy tanúval szemben, amikor a tanú el szerette <br></div><div>> volna mondani, hogy nem tartja szavahihetőnek a neveltet. Bírói „ráhatásra” a <br></div><div>> tanú változtatott eredeti álláspontján.<br></div><div>> A bíróság és az ügyészség más iratanyagból dolgozott, mint a védelem, ezért nem <br></div><div>> mindig lehetett követni és értelmezni a tárgyaláson elhangzottakat.<br></div><div>> <br></div><div>> A bíró az ügyvédünk tiltakozása ellenére helyt adott az alapügy felnőtt korú <br></div><div>> sértettjének a kérésének, aminek értelmében nem lehettem jelen az ő bíróság <br></div><div>> előtt tett vallomástételén, amiben a tanú valótlanságotkat állított. Mivel a <br></div><div>> bíróság egyetlen jegyzőkönyvet sem küldött el nekem, nem szerezhettem tudomást <br></div><div>> arról, hogy távollétemben ő valótlanságokat állított. A másodfokú ítélet <br></div><div>> indoklása során vettem tudomást arról, hogy az ítélet indoklása olyan új <br></div><div>> tényállást is tartalmaz, amely nem felel meg a valóságnak, de mivel jogerős <br></div><div>> ítéletről beszélünk, nem állt módomban, hogy megcáfoljam a másodfok valótlan <br></div><div>> állításait, még akkor sem, ha ezt bizonyítani tudtam volna a mentő tanúk <br></div><div>> közjegyző előtt tett vallomásával.<br></div><div>> <br></div><div>> Úgy érzem nemcsak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogom sérült, hanem, <br></div><div>> mivel az ügynek „politikai háttere van”, az ítéletet a politikai elvárásnak <br></div><div>> megfelelően befolyásolták, az ellenem folytatott eljárás egy koncepciós per <br></div><div>> része, az ítélet megalapozatlan, ugyanakkor drákói.<br></div><div>> <br></div><div>> Az elsőfokon eljáró ügyvédet megdöbbentette az ítélet, elismerte, hogy az <br></div><div>> elsőfokon 2 évig elhúzódó eljárás alatt sem tudott rájönni, hogy ki áll/kik <br></div><div>> állnak az ügy hátterében. Az ügy lefolyásáról nekem „A tanú” című film jut az <br></div><div>> eszembe: „Virág elvtárs, ez nem a vádirat, ez az ítélet.”<br></div><div>> <br></div><div>> Az ellenem elkövetett karaktergyilkosság hátterében mindvégig egy bosszúálló, <br></div><div>> felsőfokú végzettség nélküli volt munkatárs, egy budapesti székhelyű alapítvány <br></div><div>> „trénereként” tevékenykedő személy állhatott, akinek munkája sok kívánnivalót <br></div><div>> hagyott maga után, amit közvetlen feletteseként többször szóvá tettem, <br></div><div>> mulasztásairól jegyzőkönyvet készítettem. Több reményt fűztünk a munkájához. <br></div><div>> Munkaviszonya a gyermekotthonban nem az általa kívánt módon szűnt meg, aminek én <br></div><div>> is részese voltam. Ő biztosította a bulvárcsatorna stábjának támogatását, akik <br></div><div>> állandó jelenlétükkel, a sértettek befolyásolásával, szervezésével, <br></div><div>> irányításával, a tárgyalásokra történő fuvarozásukkal, vagy ha a helyzet úgy <br></div><div>> kívánta, távoltartásukkal gyakoroltak hatást a bíróság munkájára.<br></div><div>> <br></div><div>> Megtapasztaltuk, hogy ez a bulvár csatorna nemcsak a piramis csúcsára tudja <br></div><div>> röpíteni a „celebeket”, hanem a sárba is képes tiporni tisztességes embereket, <br></div><div>> elképesztő valótlanságokat állítva, amik ellen úgy tűnik a magyar <br></div><div>> igazságszolgáltatásban képtelenség védekezni. 2016 óta, amióta általános iskolai <br></div><div>> testnevelő tanárként elhelyezkedtem, a bulvárcsatorna két munkahelyemről <br></div><div>> dobatott ki. Először a tankerületi igazgatót keresték fel és kérték számon tőle, <br></div><div>> hogy miért alkalmazott egy olyan pedagógust, aki ellen a bíróság vádat emelt. <br></div><div>> Ekkor még el sem kezdődtek a bírósági tárgyalások. 2019. november 25-i <br></div><div>> megdöbbentő elsőfokú ítéletet követő napokon reggel már a bulvárcsatorna <br></div><div>> „elfoglalta állását” az iskola előtt, ahol szülők, tanulók, kollégák kiálltak <br></div><div>> mellettem, nem voltak hajlandóak „rosszat” nyilatkozni rólam. Az iskola a szülők <br></div><div>> és tanítványok kérése ellenére nem vállalta, nem vállalhatta, hogy továbbra is <br></div><div>> alkalmaz, közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom és ezzel egyszer és <br></div><div>> mindenkorra véget ért a pedagógus pályám. Ezután már csak az építőiparban <br></div><div>> találtam segédmunkásként munkahelyet (62 évesen), de a Covid járvány miatt 2 <br></div><div>> hónap múlva ez a lehetőség is megszűnt. Azóta börtönbe vonulásomig, másfél éven <br></div><div>> át feleségem tartott el. Az engem ért megaláztatásokból neki is kijutott. A <br></div><div>> lakásunkban tartott házkutatás során lefoglalták a telefonját és a laptopját, <br></div><div>> holott figyelmeztettem őket, hogy a laptop az intézménye tulajdona és a <br></div><div>> munkavégzéséhez elengedhetetlen dokumentumok vannak rajta a többi lefoglalt <br></div><div>> adathordozókról nem is beszélve, amiket saját költségünkön kellett pótolni. <br></div><div>> Feleségem elmondása szerint utoljára a Securitate kutatott a lakásában, nem <br></div><div>> gondoltuk volna, hogy az anyaországban 25 évvel a rendszerváltás után ugyanezt <br></div><div>> kell átélnünk. A börtönben lefoglalt telefonomat a mai napig nem kaptam vissza.<br></div><div>> <br></div><div>> A kegyelem folytán hiába törölték büntetett előéletemet, erkölcsi bizonyítványom <br></div><div>> ellenére sem tudok elhelyezkedni a szakmámban. Az alapügy sértettjei több millió <br></div><div>> forintos kártérítéseket vehettek fel a nyilvánosság kizárásával, engem anyagilag <br></div><div>> ellehetetlenítettek és börtönviselt, megbélyegzett ember leszek életem hátralevő <br></div><div>> részében.<br></div><div>> <br></div><div>> Meggyőződésem, hogy az ellenem folytatott eljárás egy koncepciós per része, az <br></div><div>> ítélet megalapozatlan, ugyanakkor drákói. Természetesen az ítélet ellen <br></div><div>> szerettem volna fellebbezést bejelenteni. Az elsőfokon eljáró védőügyvédemet is <br></div><div>> megdöbbentette az ítélet, elismerte, hogy a 2 éve elhúzódó bírósági eljárás <br></div><div>> alatt nem tudott rájönni, hogy „ki áll az ügy hátterében, ki mozgatja a <br></div><div>> szálakat”. Sajnos másodfokon a képviseletemet ellátó ügyvéd miután tájékozódott <br></div><div>> az ügy hátteréről, nem volt hajlandó tovább vállalni az ügyet, a több mint egy <br></div><div>> évig elhúzódó másodfokú ítélethirdetésen meg sem jelent, a fiát küldte el maga <br></div><div>> helyett, ami azt feltételezem, hogy előzőleg tájékozódott az ítéletről és nem <br></div><div>> kompromittálta magát, számítva az RTL Klub stábjának a jelenlétére. Három hónap <br></div><div>> elteltével sikerült találni egy olyan ügyvédet, aki felháborodott az <br></div><div>> igazságtalan eljárás miatt és vállalta, hogy minden lehetséges jogorvoslati <br></div><div>> lehetőséget kihasználva ellátja további védelmemet (felülvizsgálati kérelem, <br></div><div>> perújítás, nemzetközi bíróság). Már öt hónapja börtönben voltam és a sajnos <br></div><div>> megbízhatatlannak minősült ügyvéd még semmit sem tett. Az volt a véleménye, hogy <br></div><div>> „az ügynek politikai háttere van”. és ezért nem érdekelte tovább az ügy. Az <br></div><div>> ítélet elleni felülvizsgálathoz végre nagy nehezen sikerült olyan ügyvédet <br></div><div>> találni, aki a felülvizsgálati kérelmet elkészítette és benyújtotta.<br></div><div>> <br></div><div>> A már eddig átéltek és a várhatóan még jelentős időt igénylő elbírálás előtt az <br></div><div>> ügy összes körülményére, koromra és egészségi állapotomra figyelemmel, <br></div><div>> szükségesnek és indokoltnak éreztem azt, hogy részemre Magyarország Köztársasági <br></div><div>> Elnöke az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja egyéni kegyelmet adjon és <br></div><div>> ezáltal mentesítse az említett büntetőeljárás következményeitől és kerüljön sor <br></div><div>> az említett eljárás velem szemben mielőbbi megszüntetésére.<br></div><div>> <br></div><div>> Természetesen jogi úton is szerettem volna Magyarországon kihasználni minden <br></div><div>> jogorvoslati lehetőséget, ezért fordultam a Kúriához. Sajnos a Kúria <br></div><div>> elutasította a felülvizsgálati kérelmemet. Őszintén, nem gondolom, hogy ezek <br></div><div>> után valaha kiderülhet az igazság Magyarországon és igazságos ítélet születhet <br></div><div>> ügyemben.<br></div><div>> <br></div><div>> A pedofiliát ahogy írtam mélységesen elítélem, de úgy gondolom, hogy ha a <br></div><div>> forgatókönyv úgy volt megírva, hogy az igazgatón kívül „bűnbakot” kell még <br></div><div>> találni, akkor nem azt az igazgatóhelyettest kellett volna pellengérre állítani, <br></div><div>> aki történetesen a legtöbbet tett a gyerekekért. Úgy tűnik „a székely góbé” volt <br></div><div>> a legalkalmasabb személy, akit a pedofiliával elítélt igazgató mellé lehetett <br></div><div>> állítani „bűntársként”. Ha a bicskei gyermekotthonban történt pedofília ügyet <br></div><div>> volt hivatott „szigorúan” büntetni a bíróság, akkor nem értem, hogy aki valóban <br></div><div>> elkövette az igazgató mellett ezt az aljas cselekményt (egy nevelő), ő miért <br></div><div>> „úszta meg” felfüggesztettel, és miért került börtönbe a munkáját <br></div><div>> lelkiismeretesen végző, a pedofiliát leleplező pedagógus.<br></div><div>> A tényeket ismerve, nem vagyok biztos benne, hogy a bíróság célja az ártatlan <br></div><div>> gyerekek életét megnyomorító pedofil cselekmény „drákói” büntetése volt, úgy <br></div><div>> tűnik sokkal inkább „megrendelésre” vagy megfelelési kényszerből hozták meg <br></div><div>> ellenem a szigorú ítéletet. Pedagógusként is kiálltam az iskolai zaklatást <br></div><div>> elszenvedő gyerekekért, lelkiismeretes munkámmal igyekeztem időben feltárni és <br></div><div>> megakadályozni ezeket az eseményeket. A helyi általános iskolában is tettem <br></div><div>> ilyet, ahogy azt korábban írtam.<br></div><div>> <br></div><div>> Végül szeretném elmondani, hogy a sértettek, akik 2016 őszén az RTL Klub <br></div><div>> műsorában arcukat vállalva számoltak be az őket ért sérelmekről sok millió <br></div><div>> forint kártérítést vettek fel. Tudomásom szerint eredetileg fejenként 50 millió <br></div><div>> forint kártérítést követeltek polgári peres úton a fenntartótól és az <br></div><div>> igazgatótól. Mivel peren kívül sikerült megegyezni, az ügy fő sértettje intézte <br></div><div>> a kifizetéseket egy ügyvédi irodán keresztül. A kártérítés során olyan mesés <br></div><div>> összegekhez jutottak hozza a sértettek, amikről egy pedagógus pályán <br></div><div>> megöregedett magunkfajta álmodni sem mer. Van, aki Rolex karórájával pózol a <br></div><div>> Facebook-on, van aki már elköltötte a kapott kártérítést és sajnálatos módon <br></div><div>> megint az utcán él.<br></div><div>> <br></div><div>> Meggyőződésem, hogy a pedofiliától valóban meg kell védeni a kiszolgáltatott <br></div><div>> gyerekeket, de aki ezt a förtelmes bűncselekményt elköveti, azt csak a minden <br></div><div>> kétséget kizáró bizonyíték alapján szabad elítélni, tisztességes bírósági <br></div><div>> eljárás során, de a lehető legszigorúbb módon. Sajnos sok kérdés maradt <br></div><div>> megválaszolatlanul a volt igazgató pedofília ügyével kapcsolatosan is és én <br></div><div>> ennek a kétes ügynek lettem az áldozata.<br></div><div>> <br></div><div>> A bicskei gyermekotthonban történt pedofiliával kapcsolatos botrány „hevében” <br></div><div>> ártatlanul lettem meghurcolva, tönkretették tisztességben, becsületben leélt <br></div><div>> életemet. Kálváriám megdöbbentette közvetlen környezetünket, rokonokat, <br></div><div>> barátokat, ismerősöket, úgy az anyaországban, mint szülőföldünkön, Erdélyben.<br></div><div>> <br></div><div>> Egy részben szülőföldünkön, de nagyrészt az anyaországban becsülettel <br></div><div>> ledolgozott életpálya végén feleségemmel pedagóguspályánk utolsó évei nem a jól <br></div><div>> megérdemelt elismerésről, hanem a szégyenletes meghurcoltatásról szóltak. Sok <br></div><div>> megpróbáltatásban volt részünk erdélyi magyarként az „átkos” korszakban, ezért <br></div><div>> szerettük volna az anyaországban felnevelni sajnos soha meg nem született <br></div><div>> gyerekeinket, de ma vigasztalásként élem meg, hogy nem hagyok hátra utódot egy <br></div><div>> olyan országban, ahol ilyesmi megtörténhet. Lélekben mindig határon túli <br></div><div>> magyarnak éreztük magunkat, több mint harminc évvel ezelőtt örültünk, hogy <br></div><div>> hazánknak választhattuk Magyarországot, sajnos kárhozatunkra. Feleségemmel <br></div><div>> rémálomként éltünk meg minden napot az utóbbi kilenc esztendőben, ami kihatott a <br></div><div>> munkánkra, felemésztette egészségünket. Életem legboldogabb napja lesz, ha <br></div><div>> visszatérhetek legalább örök békességet lelni szülőföldemre idős édesanyámhoz, <br></div><div>> ahova tartozom, ahova Isten teremtett.<br></div><div>> <br></div><div>> Isten óvja Magyarországot!<br></div><div>> <br></div><div>> Kónya Endre<br></div><div>> <br></div><div>> Budapest, 2024. február 10."<br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> <br></div><div>> Vírusmentes.www.avg.com <br></div><div>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail><br></div><div>> <br></div><div>> <#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2><br></div><div>> <br></div><div>> _______________________________________________<br></div><div>> Grem mailing list<br></div><div>> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br></div><div>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></div><div>> <br></div><div><br></div><div>-- <br></div><div><br></div><div>Üdvrivalgással:<br></div><div>KEA.<br></div><div>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing list<br></div><div>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br></div><div>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></div></blockquote><div><br></div>