[Grem] A nem hivatalosan, de szentként tisztelt IV. Lajos türingiai tartománygróf, Árpádházi Szt. Erzsébet férje

[Emoke Greschik]

 Hivatalosan nem szent, de akként tisztelték kortársai Árpád-házi Szent
Erzsébet férjét
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2024. augusztus 29.,
csütörtök | 10:49
https://www.magyarkurir.hu/hirek/hivatalosan-nem-szent-de-akkent-tiszteltek-kortarsai-arpad-hazi-szent-erzsebet-ferjet
IV. Lajos tartománygrófot, Türingia uralkodóját nem sokkal halála után a
nép szentként kezdte tisztelni, ez mára kissé elhalványodott, de a
történelmi irodalomban gyakran ma is Szent Lajosként említik, bár
„hivatalos” szentté avatására eddig nem került sor – hangsúlyozta
Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép-Európa
Intézetének igazgatója a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva.

Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép Európa
Intézetének igazgatója és Pályi Gyula, a Modenai Egyetem professzora, az
Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja történelmi
kutatásaik keretében az egyik legismertebb magyar szent, Árpád-házi Szent
Erzsébet férje, Lajos tartománygróf életével és családi hátterével is
foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a történésznő a Vatikáni
Rádió magyar adásának.

*Lajos és Erzsébet ábrázolása a Rózsacsoda című oltárképen (mariahofi
plébániatemplom, 16. század)*

*A Ludowinger dinasztiából származó IV. Lajos tartománygróf (németül
Landgraf), Türingia uralkodója mint I. Hermann gróf fia, örökösödés útján
került igen fiatalon, 17 évesen a fejedelmi székbe, annak minden
tekintélyével és súlyos kötelezettségeivel együtt*.* Tízéves szolgálat*ot
adott neki a Gondviselés és elmondhatjuk, hogy* ebben a – történelmileg –
rövid időben* *kiválóan megállta a helyét*. Néhány példa államférfiúi
tevékenységéből: *Uralma kezdetén a mainzi érsek, a Német-Római Birodalom
egyik leghatalmasabb egyházfejedelme területi vitákat kezdeményezett vele
szemben, amelyek odáig fajultak, hogy Lajost kiközösítéssel akarták
sújtani, de e vitákat remek diplomáciai érzékkel elsimította.
Külpolitikájának gerince a Stauf, illetve Hohenstauf császári dinasztiához
való igazodás volt, már azért is, mert apai nagyanyja e családból
származott. A császári házzal való együttműködés meghozta politikájának
egyik legfontosabb gyümölcsét, Türingia területi terjeszkedését, részben a
Meisseni Őrgrófság, részben Lausitz irányában, II. Frigyes császár intenzív
támogatásával.*

*Lajos tartománygróf 1221-ben feleségül vette Árpád-házi Erzsébet magyar
hercegnőt, II. András király leányát, aki négyéves kora óta *a* türingiai
udvarban, főleg Eisenachban élt, előbb mint Lajos bátyjának menyasszonya,
utóbb, ennek halála* *után mint Lajos menyasszonya, majd felesége. Minden
fennmaradt információ arra mutat, hogy a házaspár kitűnő személyes
kapcsolatban volt egymással. Ennek gyakorlati következménye nemcsak az
volt, hogy rövid, hatévnyi házaséletük alatt három gyermekük született,
hanem hogy Lajos uralkodói hatalma eszközeivel lelkesen támogatta felesége
jótékonysági munkáját.*

*Lajos korai halálát sajnos éppen a Hohenstaufokkal való jó viszony okozta.
Csatlakozott a II. Frigyes császár által kezdeményezett ötödik keresztes
hadjárathoz, és miközben csapataival útban a Szentföld felé tartott, még
behajózás előtt a pugliai Otrantóban hirtelen megbetegedett és 1227
szeptember 11-én meghalt*. Halála évfordulóját a hagyomány mint Lajos
„emléknapját” tartja számon*. Lajos tartománygrófot nem sokkal halála után
a nép szentként kezdte tisztelni, *ez a mai napra kissé elhalványodott, de
a történelmi irodalomban gyakran ma is Szent Lajosként említik, bár
*„hivatalos”
szentté avatására eddig nem került sor*.

*Az őrgróf sírköve*

IV. Lajos családi kapcsolatai közül elsősorban édesapja, I. Hermann őseivel
foglalkozott a két történész. Tavaly megjelent tanulmányukban kimutatták,
hogy* I. Hermann tartománygróf ősei között 35 vonalon lehet kimutatni a
nagy tiszteletben álló Karoling dinasztiához való kapcsolatot. IV. Lajos
édesanyja, Wittelsbach Sophie, aki Wittelsbach I. Ottó bajor herceg és
Stephanie von Looz leánya, így Looz grófjai révén Árpád-házi Erzsébet
rokona is volt, mivel Stephanie von Looz, Zsófia magyar királyné, I. Géza
feleségének unokahúga volt. A Wittelsbachok családfája pedig a legrégebbi
bajor hercegi dinasztiák felé folytatódik.*

*Lajos és Erzsébet három gyermeke közül egy fiú volt, aki II. Hermann néven
lépett apja örökébe *– gyermekeiről nem tudunk*. Két leányuk közül az
egyik, Gertrud, apáca lett és mint a hesseni Altenburg kolostorának
apátnője szolgálta az Urat, míg másik leányuk, Sophie – az ő születésének
idén márciusban volt a 800. évfordulója –II. Henrik brabanti herceg
felesége volt. *E házaspár fia, I. Henrik néven Hessen uralkodó hercege
lett és benne a különböző hesseni dinasztiák, mint a hessen-kasseli
választófejedelmek (Kurfürst), a hessen-homburgi tartománygrófok
(Landgraf), valamint a hessen-darmstadti nagyhercegek (Großherzog)
ősapjukat tisztelik. E főrangú családok férfiágon napjainkig virulnak,
rengeteg, körülbelül harminc mellékággal és még több leányági
leszármazottal.

.....

*Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
<https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2024-08/berzeviczy-klara-interju-szent-iv-lajos-turingia-szent-erzsebet.html>*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240830/1109f49b/attachment.html>