<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Hivatalosan nem szent, de akként tisztelték kortársai Árpád-házi Szent Erzsébet férjét</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2024. augusztus 29., csütörtök | 10:49<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/hivatalosan-nem-szent-de-akkent-tiszteltek-kortarsai-arpad-hazi-szent-erzsebet-ferjet">https://www.magyarkurir.hu/hirek/hivatalosan-nem-szent-de-akkent-tiszteltek-kortarsai-arpad-hazi-szent-erzsebet-ferjet</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">IV.
Lajos tartománygrófot, Türingia uralkodóját nem sokkal halála után a
nép szentként kezdte tisztelni</span>, ez mára kissé elhalványodott, de a
történelmi irodalomban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyakran ma is Szent Lajosként említik, bár
„hivatalos” szentté avatására eddig nem került sor </span>– hangsúlyozta
Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép-Európa
Intézetének igazgatója a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>Berzeviczy
Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép Európa Intézetének
igazgatója és Pályi Gyula, a Modenai Egyetem professzora, az Olasz
Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja történelmi kutatásaik
keretében az egyik legismertebb magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet
férje, Lajos tartománygróf életével és családi hátterével is
foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a történésznő a Vatikáni
Rádió magyar adásának.</p>
<p><a title="Lajos és Erzsébet ábrázolása a Rózsacsoda című oltárképen (mariahofi plébániatemplom, 16. század)" rel="lightbox['g141360']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=141360&v=&p=1&img=c_lajos-erzsebet.png" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Lajos és Erzsébet ábrázolása a Rózsacsoda című oltárképen (mariahofi plébániatemplom, 16. század)</em></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A Ludowinger dinasztiából származó IV. Lajos tartománygróf (németül
Landgraf), Türingia uralkodója mint I. Hermann gróf fia, örökösödés
útján került igen fiatalon, 17 évesen a fejedelmi székbe, annak minden
tekintélyével és súlyos kötelezettségeivel együtt</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Tízéves szolgálat</span></b>ot
adott neki a Gondviselés és elmondhatjuk, hogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ebben a – történelmileg –
rövid időben</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kiválóan megállta a helyét</span></b>. Néhány példa államférfiúi
tevékenységéből: <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Uralma kezdetén a mainzi érsek, a Német-Római Birodalom
egyik leghatalmasabb egyházfejedelme területi vitákat kezdeményezett
vele szemben, amelyek odáig fajultak, hogy Lajost kiközösítéssel akarták
sújtani, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">de</span> e vitákat <span style="background-color:rgb(255,242,204)">remek diplomáciai érzékkel elsimította</span>.
Külpolitikájának gerince a Stauf, illetve Hohenstauf császári
dinasztiához való igazodás volt, már azért is, mert apai nagyanyja e
családból származott. A császári házzal való együttműködés meghozta
politikájának egyik legfontosabb gyümölcsét, Türingia területi
terjeszkedését, részben a Meisseni Őrgrófság, részben Lausitz irányában,
II. Frigyes császár intenzív támogatásával.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Lajos tartománygróf 1221-ben feleségül vette Árpád-házi Erzsébet
magyar hercegnőt, II. András király leányát, aki négyéves kora óta </span></b>a<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
türingiai udvarban, főleg Eisenachban élt, előbb mint Lajos bátyjának
menyasszonya, utóbb, ennek halála</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">után mint Lajos menyasszonya, majd
felesége. Minden fennmaradt információ arra mutat, hogy a házaspár
kitűnő személyes kapcsolatban volt egymással. Ennek gyakorlati
következménye nemcsak az volt, hogy rövid, hatévnyi házaséletük alatt
három gyermekük született, hanem hogy Lajos uralkodói hatalma
eszközeivel lelkesen támogatta felesége jótékonysági munkáját.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos korai halálát sajnos éppen a Hohenstaufokkal való jó viszony
okozta. Csatlakozott a II. Frigyes császár által kezdeményezett ötödik
keresztes hadjárathoz, és miközben csapataival útban a Szentföld felé
tartott, még behajózás előtt a pugliai Otrantóban hirtelen megbetegedett
és 1227 szeptember 11-én meghalt</span></b>. Halála évfordulóját a hagyomány mint
Lajos „emléknapját” tartja számon<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Lajos tartománygrófot nem sokkal
halála után a nép szentként kezdte tisztelni, </span></b>ez a mai napra kissé
elhalványodott, de a történelmi irodalomban gyakran ma is Szent
Lajosként említik, bár <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">„hivatalos” szentté avatására eddig nem került
sor</span></b>.</p>
<p><a title="IV. Lajos türingiai őrgróf reinhardsbrunni sírköve, feltehetően 1350 után készült (1952 óta az eisenachi Georgenkirchében található)" rel="lightbox['g141360']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=141360&v=&p=1&img=c_ivlajossirja.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Az őrgróf sírköve</em></p>
<p>IV. Lajos családi kapcsolatai közül elsősorban édesapja, I. Hermann
őseivel foglalkozott a két történész. Tavaly megjelent tanulmányukban
kimutatták, hogy<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> I. Hermann tartománygróf ősei között 35 vonalon lehet
kimutatni a nagy tiszteletben álló Karoling dinasztiához való
kapcsolatot. IV. Lajos édesanyja, Wittelsbach Sophie, aki Wittelsbach I.
Ottó bajor herceg és Stephanie von Looz leánya, így Looz grófjai révén
Árpád-házi Erzsébet rokona is volt, mivel Stephanie von Looz, Zsófia
magyar királyné, I. Géza feleségének unokahúga volt. A Wittelsbachok
családfája pedig a legrégebbi bajor hercegi dinasztiák felé folytatódik.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Lajos és Erzsébet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">három gyermeke közül egy fiú volt, aki II. Hermann
néven lépett apja örökébe </span></span></b>– gyermekeiről nem tudunk<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Két leányuk közül
az egyik, Gertrud, apáca lett és mint a hesseni Altenburg kolostorának
apátnője szolgálta az Urat, míg másik leányuk, Sophie – az ő
születésének idén márciusban volt a 800. évfordulója –II. Henrik
brabanti herceg felesége volt.</span> </span></b>E házaspár fia, I. Henrik néven Hessen
uralkodó hercege lett és benne a különböző hesseni dinasztiák, mint a
hessen-kasseli választófejedelmek (Kurfürst), a hessen-homburgi
tartománygrófok (Landgraf), valamint a hessen-darmstadti nagyhercegek
(Großherzog) ősapjukat tisztelik. E főrangú családok férfiágon
napjainkig virulnak, rengeteg, körülbelül harminc mellékággal és még
több leányági leszármazottal.</p><p>.....<br></p><p><strong>Forrás és fotó: <a href="https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2024-08/berzeviczy-klara-interju-szent-iv-lajos-turingia-szent-erzsebet.html" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>