[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 19., H, 23:36:53 CEST

Kedves Lista!

Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre azért még sem raknék keresztet!
Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra - kompozícióra igen.

Tisztelettel! Ny. Zoltán

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19., H,
18:37):

> Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem kell
> félni
>
> A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
> társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
> Válasz Hofher József jezsuitának.
>
> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni
> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
> Nekiment a Szemléleken
> <https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/>
> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett keresztnek Hofher József
> jezsuita atya. Ő, mint  *katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül áll a
> bejelentés előtt”.*
>
> Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az egyik,
> hogy szerinte *„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény
> felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen,
> mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma
> volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek
> presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus
> egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
> református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
> eseményeket.”*
>
> Emellett, bár értékeli a *„nemes szándékot és buzgalmat”* az ötletgazda
> részéről, de *„szerény véleménye szerint*
>
> *ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket
> és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok
> között.”*
>
> Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
> olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy *„a békepárti Karmelita
> Államegyház ne generáljon vallásháborút!”* Sőt: *„Adjunk hálát, hogy ez a
> szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
> szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
> már!”*
>
> Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább egy
> kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
> tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
> Biblia-magyarázataival.
>
> Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
> 2007-ben.
>
> Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.
>
> Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
> kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
> gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
> inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
> teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
> komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!
> *Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről*
>
> Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
> tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
> ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.
>
> A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás született
> már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az egész
> Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek felújítására
> Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme javaslatát
> azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt, ám inkább
> saját magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy *„ha
> mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület
> helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”*
>
> Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a kereszt;
>
> tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az sem
> világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
> Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
> megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
> Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
> protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
> református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.
>
> Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
> meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
> kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
> másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
> sokan, ha nem egy keresztről lenne szó.
>
> Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
> túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
> Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.
>
> Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
> megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
> hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,
>
> az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor is
> elhányná magát, és kifogásokat keresne.
>
> Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
> Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
> közepette mélyen üdvözölnék.
>
> De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
> baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
> tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
> ez így, más a feladatuk.
> *Kármelita Államegyház?*
>
> Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
> vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
> félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
> államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam
> egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv
> országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a
> státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox.
> Csak jelzem, hogy
>
> ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
> Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
> svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
> mindegyikben szó szerinti államegyház van.
>
> Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
> kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
> egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
> híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
> aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
> sírva a boldog békeidők.
>
> Nem mellesleg
>
> az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
> összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma.
>
> Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet, mert a
> katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is majd’
> ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
> fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
> „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?
>
> Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
> leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
> szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti
> – valójában értelmetlenség;
>
> ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
> olvasván.
>
> Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.
> *A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó*
>
> Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
> megjegyzései is.
>
> Nyilván ő is tisztában van Jézus vonatkozó szavaival
> <https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1>: *„Ne gondoljátok, hogy békét
> jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem,
> hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet
> anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját
> vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy
> lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”* (Mt 10, 34-37).
>
> Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan társadalmi
> és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a társadalmi-nemzeti
> egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak fontosabb dolgok, például
> a kinyilatkoztatott igazság.
>
> A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
> alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
> polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
> azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
> nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
> megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok
> más társadalom is erősen megosztott politikailag.
>
> Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt *„**a
> politikai polarizáltság hasznáról és káráról*
> <https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf>*”
> *egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán megkülönbözteti
> a társadalmi megosztottságot és a politikai polarizáltságot, valamint az
> egészséges és mérgező polarizáltságot. Az egészséges megosztottság alatt
> azt érti, hogy pártok ideológiák és programok mentén részérdekeket
> képviselnek, s így aztán óhatatlanul valamilyen mértékben polarizált lesz a
> társadalom. Mint írja: *„A politikai polarizáció mindaddig
> összeegyeztethető a demokráciával, amíg az a különböző érdekek
> képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi pozíciók értelmezéséről
> szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a játékszabályokat, a másik
> oldalt partnernek ismeri el, és a választások, illetve többségi döntések
> végeredményét tiszteletben tartja.”*
>
> A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
> amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a társadalmat,
>
> csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
> Ilyenkor *„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
> konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
> kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
> jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
> identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a
> politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
> hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul
> sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák
> születésének pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a
> politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.” *Ezután eme
> identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a szerző.
>
> Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és elnagyolt:
> mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már szélsőség?
> Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális kérdésekről
> szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen identitásmegosztottságok esetén
> is miért ne lehetne elfogadni a parlamentáris demokrácia játékszabályait?
>
> Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész társadalom,
> politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
> konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
> elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
> viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
> meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
> csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit
> Balogh *„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”* nevez. Oda akarok
> kilyukadni, hogy
>
> csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
> vallásilag, etnikailag és kulturálisan.
>
> Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen érthető
> és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják határozni
> a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.
>
> Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia meg
> a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges
> értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a
> szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
> Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
> miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
> identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
> kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
> polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is.
>
> Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a konzervativizmus,
> liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és mások, sosem csak
> szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön világlátást jelentettek
> és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének értelmét, és így
> identitását is. A modern politika sosem kizárólag szociális kérdésekről
> szólt, mindig is érintette az élet értelmét és legmélyebb
> meggyőződéseinket.
>
> Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
> esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
> kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)
>
> Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
> identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
>
> És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált Szemlélekre
> is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi Szabadság-szoborra szánt
> kereszt ellen.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240819/84a3a48c/attachment.html>