[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 17., Szo, 11:08:45 CEST

Kedves Lista!
Megnéztem a program tervét a hegytető kapcsán. Valóban finom, visszafogott,
ízléses, mégis határozott. Persze az ember látatlanul mindenfélét
gondolhat. Most örülök, hogy majd a helyére kerül. üdv, Klári

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 17., Szo
10:42):

> A fenti cikk
> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette
> előbb lemaradt vége alább:
>
> Hogy mennyire beleevődött zsigereinkbe az Isten, Jézus, a túlvilág iránti
> olthatatlan vágy, az abból is látszik, hogy halottainkról olyasmiket
> mondunk, hogy odafentről figyel, biztos örül ennek-annak stb. A múltkor
> megnéztem *A* *Wall Street farkasa* című, kevéssé keresztény szellemiségű
> filmet. Annak gátlástalan, már-már ördögi figurái – még a szexuális gyönyör
> pillanataiban is – Oh, my God, Jesus, és hasonló kiáltásokat hallatnak.
> Valószínűleg észre sem veszik – talán a rendezőnek sem tűnt fel –, mennyire
> erősen bennünk élnek ezek a dolgok. Honi ateistáink egyik élharcosa,
> Gyurcsány rendszeresen a Bibliából idéz, onnan veszi példázatait, és
> Krisztust emlegeti.
>
> Gyurcsány egyik hazai híve, a Szkeptikusok Társaságának tagja, a minden
> transzcendenst nyíltan és hangosan elutasító Vágó István tavaly hunyt el, és
> özvegye néhány héttel később így nyilatkozott
> <https://index.hu/kultur/2023/05/16/vago-istvan-halalanak-oka-vago-judit-ozvegy-nyilatkozat-betegseg-vizsgalatok-hasi-aorta-robbanas/>:
> *„Jólesik látni, mennyien imádták, és csak azt kívánom, hogy ezt ő
> odafentről lássa, hogy milyen megható megemlékezések vannak róla.”*
>
> Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a
> kereszt a Gellérthegyen.
>
> On Sat, Aug 17, 2024 at 10:35 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> wrote:
>
>> E jelben győzni fogunk – legyen kereszt a város felett!
>>
>> Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a
>> kereszt a Gellérthegyen!
>>
>>
>> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette
>>
>> Ungváry Zsolt
>>
>> Amikor a római katonák ellenőrizték, hogy a három kivégzett meghalt-e, a
>> két latornak megtörték a lábát, hogy gyorsítsák az elmúlásukat (így nem
>> tudtak megtámaszkodni, és levegőt venni), de Krisztusnál erre nem volt
>> szükség, mert addigra kilehelte a lelkét.
>>
>> A régi szokásokat ismerők e pillanatban döbbenhettek rá, miért írta elő
>> évszázadok óta a húsvéti bárány elfogyasztásának szabálya, hogy *„csontot
>> ne törjetek benne”.*
>>
>> Előkép volt az igazi bárányhoz.
>>
>> Az ókorban a kereszt, mint szimbólum már régóta létezett. A
>> tökéletességet, a négy égtájat, ég és föld kapcsolatát mutatta. Utalt a
>> teremtőre, a felettünk állóra, a mindenségre. Lényegében ugyanazt
>> jelentette, mint ma: Isten jelenvalóságát. Az, hogy a világ megváltóját, a
>> testet öltött Igét egy kereszten végezték ki, éppen úgy beteljesítője volt
>> egy ősi előképnek, mint a töretlen csontú bárány.
>>
>> Ezért nem véletlen a kereszt,
>>
>> és ha Palesztinában villamosszékkel hajtották volna végre a halálos
>> ítéleteket, akkor sem stilizált villamosszékekkel lennének tele a templomok.
>>
>> Nyilvánvalóan szükségszerű volt a keresztre feszítés, és nem csak azért,
>> mert az I. században még nem ismerték az elektromosságot.
>>
>> A magyar nyelven azonos tőről fakadnak kereszt, keresztel és keresztény
>> szavaink. Noha Szent János alámerítéssel végezte a bűnöktől megtisztító
>> szertartását (és az európai nyelvek többségében ma is ezt a szót használják
>> rá), mi mégis keresztelünk. A keresztény Krisztus nevéből ered, talán a
>> krisztiánus hitelesebb volna, de azzal, hogy e szavakban ott van a kereszt,
>> gondolkodásunk óhatatlanul összekapcsolja e hármat. A kereszt így nem
>> egyszerűen a halál eszköze, hanem az újjászületésé, a beavatásé és a mester
>> követésévé is.
>>
>> Néhány napja bejelentették, és azóta nagy port vert fel a terv, mely
>> szerint a Gellért hegyi Szabadság szobor talapzatára fehér kereszt fog
>> kerülni
>> <https://index.hu/kultur/2024/08/15/gellert-hegy-szabadsag-szobor-kereszt-vita/>,
>> mintegy uralva a várost.
>>
>> Abba most nem mennék bele,
>>
>> vajon az akkor még Felszabadulási emlékműnek nevezett nőalakot a
>> rendszerváltáskor azonnal el kellett volna-e vinni a szoborparkba, mint a
>> szovjet megszállás egyik ikonikus alkotását.
>>
>> Önmagában a pálmát tartó asszonyban (akinek modelljét egyébként pont úgy
>> hívták, mint az egyik nagyanyámat) nincs semmi diktatórikus vagy
>> pártállami. Bő negyven évig meghatározta Budapest látképét, de ettől még
>> távozhatott volna. (A negyvenkét év után felrobbantott Erzsébet hidat sem
>> az eredeti formájában építették újjá.) Ha már – egy New York-i mintájú
>> átkeresztelés után – maradt, bőven lehet rajta módosítani.
>>
>> Az ezeréves kárpát-medencei kereszténység miatt nem is lehetne más
>> szimbólum a főváros felett. *„E jelben győzni fogsz”,* álmodta meg
>> Konstantin; miután ez bekövetkezett és ő császár lett, meg is indult hódító
>> útjára az új hit a birodalomban. Nem pusztán vallási, hanem állami
>> szimbólum is.
>>
>> Többek között az összes skandináv ország zászlajában benne van.
>>
>> Régi játék az ateisták részéről, hogy minden alkalommal felhördülnek, ha
>> a kereszténység szerintük teret nyer valahol. Pedig a kereszt jele maga a
>> mindenség. Mindenkire érvényes, a kereszténység ugyanis nem csak kultúra,
>> hanem magyarázat a világra; keletkezésére, értelmére, az életre, az
>> emberre. Ezért is kerülhet a kereszt még a várbeli turulnál is magasabbra,
>> hiszen ez talán a legerősebb szimbólum. Miért is olyan fontos ez? A
>> szimbólumok, a kifejezések, a közbeszéd harcai, hangsúlyai eldönthetik egy
>> nemzet sorsát, gondolkodását, a követendő irányt. Ezért is annyira lényeges
>> a turul védelme vagy Trianon napirenden tartása (pontosabban a
>> kárpát-medencei Magyarország képé). A kereszt persze egyetemesebb, így nem
>> csak a mi ügyünk,
>>
>> bár e pillanatban Európában legalább akkora veszély fenyegeti a keresztet
>> (és ami mögötte van), mint a turult (és ami mögötte van).
>>
>> Ilyenkor menetrend szerint a hazai, a nemzettel ellenérdekelt banda
>> elkezdi a statisztikázást, hány katolikust találtak a népszámlálók és
>> hányan járnak rendszeresen misére. A kereszt azonban nem ateisták és hívők
>> csatájának eszköze. Nem kirekesztő, hanem befogadó jelkép. Függetlenül a
>> vasárnapi templomjárástól a magyarok döntő többségének életét szabályozza,
>> keretek között tartja, családi ünnepeit, jelenét és múltját, élőket és
>> halottait fogja közre. Az, hogy vasárnap nem dolgozunk, a temetőkben
>> kereszteket állítunk, segítünk a földre esőnek, egyáltalán bízunk abban,
>> hogy holnap is lesz nap, lesz betevőnk, jövőnk, mind hit és bizakodás
>> kérdése. Még a legracionálisabb természettudós is abból indul ki, hogy a
>> világban rendszer van, törvények vannak (vagyis törvényalkotónak is kell
>> lennie), hiszen
>>
>> ha nem hinne a természeti törvények létezésében, bele sem fogna a
>> kutatásba, mert a véletlent nem lehet kiszámítani.
>>
>> Ha nem hinnénk Jézusban, mint a világtörténelem középpontjában, az
>> esztendőt sem tudnánk megnevezni, hol is tartunk.
>>
>> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240817/313df8dc/attachment.html>