<p dir="ltr">Kedves Lista!<br>
Megnéztem a program tervét a hegytető kapcsán. Valóban finom, visszafogott, ízléses, mégis határozott. Persze az ember látatlanul mindenfélét gondolhat. Most örülök, hogy majd a helyére kerül. üdv, Klári</p>
<br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. aug. 17., Szo 10:42):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div>A fenti cikk
<a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette" target="_blank" rel="noreferrer">https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette</a> előbb lemaradt vége alább:</div><div></div><div>
<div><p>Hogy
mennyire beleevődött zsigereinkbe az Isten, Jézus, a túlvilág iránti
olthatatlan vágy, az abból is látszik, hogy halottainkról olyasmiket
mondunk, hogy odafentről figyel, biztos örül ennek-annak stb. A múltkor
megnéztem <i>A</i> <i>Wall Street farkasa</i> című, kevéssé keresztény
szellemiségű filmet. Annak gátlástalan, már-már ördögi figurái – még a
szexuális gyönyör pillanataiban is – Oh, my God, Jesus, és hasonló
kiáltásokat hallatnak. Valószínűleg észre sem veszik – talán a
rendezőnek sem tűnt fel –, mennyire erősen bennünk élnek ezek a dolgok.
Honi ateistáink egyik élharcosa, Gyurcsány rendszeresen a Bibliából
idéz, onnan veszi példázatait, és Krisztust emlegeti.</p><p>Gyurcsány
egyik hazai híve, a Szkeptikusok Társaságának tagja, a minden
transzcendenst nyíltan és hangosan elutasító Vágó István tavaly hunyt
el, <a href="https://index.hu/kultur/2023/05/16/vago-istvan-halalanak-oka-vago-judit-ozvegy-nyilatkozat-betegseg-vizsgalatok-hasi-aorta-robbanas/" target="_blank" rel="noreferrer">és özvegye néhány héttel később így nyilatkozott</a>: <i>„Jólesik
látni, mennyien imádták, és csak azt kívánom, hogy ezt ő odafentről
lássa, hogy milyen megható megemlékezések vannak róla.”</i></p><p>Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a kereszt a Gellérthegyen.</p></div>
</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Sat, Aug 17, 2024 at 10:35 AM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank" rel="noreferrer">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<h1>E jelben győzni fogunk – legyen kereszt a város felett!</h1><p>Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a kereszt a Gellérthegyen!</p><p><a href="https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette" target="_blank" rel="noreferrer">https://mandiner.hu/belfold/2024/08/e-jelben-gyozni-fogunk-legyen-kereszt-a-varos-felett#google_vignette</a></p><p>
Ungváry Zsolt <br></p><p>
<span></span></p><div><p>Amikor
a római katonák ellenőrizték, hogy a három kivégzett meghalt-e, a két
latornak megtörték a lábát, hogy gyorsítsák az elmúlásukat (így nem
tudtak megtámaszkodni, és levegőt venni), de Krisztusnál erre nem volt
szükség, mert addigra kilehelte a lelkét.</p><span><div><p>A
régi szokásokat ismerők e pillanatban döbbenhettek rá, miért írta elő
évszázadok óta a húsvéti bárány elfogyasztásának szabálya, hogy <i>„csontot ne törjetek benne”.</i></p></div></span><p>Előkép volt az igazi bárányhoz.</p><p>Az
ókorban a kereszt, mint szimbólum már régóta létezett. A
tökéletességet, a négy égtájat, ég és föld kapcsolatát mutatta. Utalt a
teremtőre, a felettünk állóra, a mindenségre. Lényegében ugyanazt
jelentette, mint ma: Isten jelenvalóságát. Az, hogy a világ megváltóját,
a testet öltött Igét egy kereszten végezték ki, éppen úgy beteljesítője
volt egy ősi előképnek, mint a töretlen csontú bárány. </p><p>Ezért nem véletlen a kereszt,</p><span><div><p>és
ha Palesztinában villamosszékkel hajtották volna végre a halálos
ítéleteket, akkor sem stilizált villamosszékekkel lennének tele a
templomok.</p></div></span><p>Nyilvánvalóan szükségszerű volt a
keresztre feszítés, és nem csak azért, mert az I. században még nem
ismerték az elektromosságot.</p><p>A magyar nyelven azonos tőről
fakadnak kereszt, keresztel és keresztény szavaink. Noha Szent János
alámerítéssel végezte a bűnöktől megtisztító szertartását (és az európai
nyelvek többségében ma is ezt a szót használják rá), mi mégis
keresztelünk. A keresztény Krisztus nevéből ered, talán a krisztiánus
hitelesebb volna, de azzal, hogy e szavakban ott van a kereszt,
gondolkodásunk óhatatlanul összekapcsolja e hármat. A kereszt így nem
egyszerűen a halál eszköze, hanem az újjászületésé, a beavatásé és a
mester követésévé is.</p><p>Néhány napja bejelentették, és azóta nagy port vert fel a terv, mely szerint a Gellért hegyi Szabadság szobor talapzatára <a href="https://index.hu/kultur/2024/08/15/gellert-hegy-szabadsag-szobor-kereszt-vita/" target="_blank" rel="noreferrer">fehér kereszt fog kerülni</a>, mintegy uralva a várost.</p><p>Abba most nem mennék bele,</p><span><div><p>vajon
az akkor még Felszabadulási emlékműnek nevezett nőalakot a
rendszerváltáskor azonnal el kellett volna-e vinni a szoborparkba, mint a
szovjet megszállás egyik ikonikus alkotását.</p></div></span><p>Önmagában
a pálmát tartó asszonyban (akinek modelljét egyébként pont úgy hívták,
mint az egyik nagyanyámat) nincs semmi diktatórikus vagy pártállami. Bő
negyven évig meghatározta Budapest látképét, de ettől még távozhatott
volna. (A negyvenkét év után felrobbantott Erzsébet hidat sem az eredeti
formájában építették újjá.) Ha már – egy New York-i mintájú
átkeresztelés után – maradt, bőven lehet rajta módosítani. </p></div><div></div><span></span><span><div><div id="m_-5700563364446651338m_2180678998114142860gmail-adoceanhukacopthjry11" style="display:block"><div id="m_-5700563364446651338m_2180678998114142860gmail-ao-adoceanhukacopthjry"><div id="m_-5700563364446651338m_2180678998114142860gmail-ao-adoceanhukacopthjry_inside"></div></div></div></div></span><span><div></div><div><p>Az ezeréves kárpát-medencei kereszténység miatt nem is lehetne más szimbólum a főváros felett. <i>„E jelben győzni fogsz”,</i>
álmodta meg Konstantin; miután ez bekövetkezett és ő császár lett, meg
is indult hódító útjára az új hit a birodalomban. Nem pusztán vallási,
hanem állami szimbólum is.</p><span><div><p>Többek között az összes skandináv ország zászlajában benne van. </p></div></span><p>Régi
játék az ateisták részéről, hogy minden alkalommal felhördülnek, ha a
kereszténység szerintük teret nyer valahol. Pedig a kereszt jele maga a
mindenség. Mindenkire érvényes, a kereszténység ugyanis nem csak
kultúra, hanem magyarázat a világra; keletkezésére, értelmére, az
életre, az emberre. Ezért is kerülhet a kereszt még a várbeli turulnál
is magasabbra, hiszen ez talán a legerősebb szimbólum. Miért is olyan
fontos ez? A szimbólumok, a kifejezések, a közbeszéd harcai, hangsúlyai
eldönthetik egy nemzet sorsát, gondolkodását, a követendő irányt. Ezért
is annyira lényeges a turul védelme vagy Trianon napirenden tartása
(pontosabban a kárpát-medencei Magyarország képé). A kereszt persze
egyetemesebb, így nem csak a mi ügyünk,</p><span><div><p>bár
e pillanatban Európában legalább akkora veszély fenyegeti a keresztet
(és ami mögötte van), mint a turult (és ami mögötte van). </p></div></span><p>Ilyenkor
menetrend szerint a hazai, a nemzettel ellenérdekelt banda elkezdi a
statisztikázást, hány katolikust találtak a népszámlálók és hányan
járnak rendszeresen misére. A kereszt azonban nem ateisták és hívők
csatájának eszköze. Nem kirekesztő, hanem befogadó jelkép. Függetlenül a
vasárnapi templomjárástól a magyarok döntő többségének életét
szabályozza, keretek között tartja, családi ünnepeit, jelenét és
múltját, élőket és halottait fogja közre. Az, hogy vasárnap nem
dolgozunk, a temetőkben kereszteket állítunk, segítünk a földre esőnek,
egyáltalán bízunk abban, hogy holnap is lesz nap, lesz betevőnk, jövőnk,
mind hit és bizakodás kérdése. Még a legracionálisabb természettudós is
abból indul ki, hogy a világban rendszer van, törvények vannak (vagyis
törvényalkotónak is kell lennie), hiszen</p><span><div><p>ha nem hinne a természeti törvények létezésében, bele sem fogna a kutatásba, mert a véletlent nem lehet kiszámítani.</p></div></span><p>Ha nem hinnénk Jézusban, mint a világtörténelem középpontjában, az esztendőt sem tudnánk megnevezni, hol is tartunk.</p></div></span>
<p></p>
</div>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" rel="noreferrer">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>