[Grem] !!! A hegyi-karabahi örmény kereszténység és kultúra a végnapjait éli

[Emoke Greschik]

A kereszténység egyik ős-része s kultúrája szemünk előtt vész el…

*Kovács Bálint armenológus: A hegyi-karabahi örmény kereszténység és
kultúra a végnapjait éli *

2023. szeptember 27., szerda

https://www.magyarkurir.hu/hirek/kovacs-balint-armenologus-hegyi-karabahi-ormeny-keresztenyseg-es-kultura-vegnapjait-eli

*Azerbajdzsán szeptember 19-én villámtámadást indított az örmények lakta
Hegyi-Karabah ellen, a helybeliek azóta ezrével hagyják hátra otthonaikat,
menekülnek. Ferenc pápa másnap a nemzetközi közösséghez fordulva békés
megoldást sürgetett. Kovács Bálinttal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Armenológiai Tanszékének
vezetőjével beszélgettünk.*

*– Szeptember 25-én drámai videó jelent meg a menekülő örményekről. A
Hegyi-Karabah központjától az örmény határig húzódó Laçıni-folyosóról
készült légifelvételen több kilométeres kocsisor látszik…*

– Védtelen emberek tömegei kényszerültek elhagyni otthonaikat, igazi
egzódus zajlik. Látszik annak álságossága, hogy Azerbajdzsán a szeptember
19-i villámtámadást „terrorelhárító műveletnek” nevezte. Szó sincs itt
„terroristákról” vagy „szeparatistákról”, tessék megnézni a képeket. Az
azeri terminológia azonban ezt sulykolta, és ennek nyomán ismételgette a
félretájékoztatott (vagy nem tájékozódó) média és a nemzetközi közösség. Az
azeri érdek egyértelmű: senkinek ne jusson eszébe békemissziót küldeni a
térségbe.

A Hegyi-Karabahban élő örmények az autonómiájukért, identitásukért küzdő
keresztények, védtelen emberek, akik most váltak végletesen védtelenné.

Szeparatisták harminc évvel ezelőtt voltak, amikor el kívántak szakadni a
Szovjetunió végnapjaiban Azerbajdzsántól, amit Sztálin döntésének
köszönhettek. Azóta önálló társadalmi és politikai struktúrát alakítottak
ki iskolákkal, egyetemekkel és kórházakkal, és igyekeztek életüket,
keresztény kultúrájukat életük árán is megvédeni.

*– Egy korábbi interjúban
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/etnikai-tisztogatas-fenyeget-beszelgetes-az-ormeny-azeri-konfliktusrol-es-ferenc-papa-felhivasarol>,
amit
a portálunknak adott, vázolta a térség történelmét, a mostanra kialakult
összetett politikai helyzetet. De mi történt az elmúlt napokban?*

– Ezúttal is távolabbról kezdem. A Dél-Kaukázusban járunk, egy etnikailag
is sokszínű térségben, ahol keresztény és nem keresztény közösségek laktak
egymás mellett, még a Szovjetunió megalakulásának az idején is. Például az
egyik ilyen, etnikailag is sokszínű területen, Nahicsevánban körülbelül
50-55 százalékban örmények laktak és azeriak, egészen a Gorbacsov-féle
peresztrojka beköszöntéig, azaz a '80-as évek végéig. Ekkor, amikor a
hegyi-karabahi konfliktus is kezdődött, Nahicseván egyik pillanatról a
másikra örmények nélkül maradt, ugyanis nem maradt más választásuk a
helyieknek, csak a kivándorlás az etnikai feszültségek miatt.

Nahicseván pedig – ahol a kora újkorban örmény katolikus missziósok is
működtek, és a terület az örmény keresztény kultúra által volt
meghatározott – hetek alatt vált színtiszta azerivá. Az 1990-es években
Azerbajdzsán még a középkori örmény temetőt, az UNESCO védnöksége alatt
álló művészien faragott keresztesköveket, az úgynevezett dzsulfai temetőt
is lőtérré zúzta be, így gyakorlatilag megszűnt az évezredes örmény
jelenlétnek még a nyoma is.

Ekkor az örmények azt mondták – mivel két fronton nem harcolhattak –, hogy
tartsák meg Hegyi-Karabahot, ahol a Szovjetunió végnapjaiban is 70-80
százalék volt az örmények aránya. 1993-tól kezdve harminc éven át tanúi
lehettek az ott élők a politikai, gazdasági fejlődésnek: önálló parlament
alakult, iskolák létesültek. Megalakult az önálló örmény apostoli
egyházmegye, felújították a Szovjetunió idején gazdátlanná vált örmény
templomokat és kolostorokat.

Örmény ismerőseimmel beszélgetve a múlt hét elején azt tapasztaltam, hogy
mindenki attól félt, nehogy egy „újabb nahicseván” következzen be, ami a
hegyi-karabahi örmény kultúra végét jelentené.

Sajnos most azt kell látnunk – péntek óta –, hogy éppen erre kell
felkészülni. Az örmény kereszténység és kultúra évezredes helytállása
szűnik meg ezen a területen.

*– Mely keresztény kulturális kincsek mehetnek veszendőbe? *

– Többször jártam Amaraszban, s az ottani templomba lépve azt éreztem: ez a
szent hely a keresztény kultúra legkeletibb bástyája. A 4. és 5. században
az örmény kereszténységet leginkább meghatározó szentek, Világosító Szent
Gergely és Szent Meszrop Mastoc nyomain haladva 1600 év kereszténységének a
lenyomatait lehetett ott számba venni. Amarasz három nappal ezelőtt esett
el – 2020 után ugyanis még azon a területen feküdt, amelyet örmények és az
orosz békefenntartók ellenőriztek.

De ugyanígy jártam Gandzaszarban is, amely egy időben örmény katholikoszi
székhely is volt, és az örmények büszkesége. A hegyen lévő templomot bár
bombázta Azerbajdzsán 1993-ban, a bomba nem robbant fel a templom falában
és a templom érintetlenül megmaradt. Sajnos Gandzaszart is elhagyták az
örmény papok, most a hét végén az is azerbajdzsáni fennhatóság alá került.

Ezeknek és számos más templomnak pedig a sorsa az lesz, hogy a kereszteket,
örmény feliratokat levakarják, és vagy mecsetté vagy az Azerbajdzsán
kormánya által létrehozott műegyháznak, az úgynevezett „udi közösségnek”
adják. Legalábbis az elmúlt három év tapasztalatai alapján erre
számíthatunk.

Az udi közösséghez mindössze magyarázatként szeretném hozzáfűzni, hogy az
azeri kormány által létrehozott mesterséges közösség – az ő terminológiájuk
szerint – egy „keresztény albán egyház” és a középkori kaukázusi Albániával
(nem keverendő össze a balkáni országgal – *a szerk.*) kontinuus. Vagyis az
azeri nacionalista ideológia azt igykeszik sulykolni, hogy az örmény
feliratoktól és keresztektől megtisztított – sokszor bizonyíthatóan 4.
századi alapítású, kora középkori örmény templomokat –
„visszaszolgáltatják” eredeti tulajdonosaiknak.

*Az ottani örmény kereszténység jelenleg tehát visszafordíthatatlanul a
végnapjait éli*.

*– Rafajel Minászján örmény katolikus pátriárka szeptember 19-i
felhívásában azt írta
<https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/az-ott-elok-halalra-vannak-itelve-az-ormeny-katolikus-patriarka-hegyi-karabahi-konfliktusrol>:
„Ez a nép már halálra van ítélve, mentsük meg őket. Hol van a nemzetközi
közösség lelkiismerete ilyen bűncselekmény láttán?”*

– Az örmény katolikus egyház Libanonban székelő pátriárkája nagyon komoly
hangvételű felhívást tett közé, a helyzet súlyossága miatt az örmény
katholikosz pedig elhalasztotta a szent olaj (myron/mirha) hagyományos
szentelési szertartását, amelyre egy 1700 éves hagyomány szerint csak
hétévenként kerülhet sor, s amelyre rendszerint számos nemzetközi vendég
ellátogat. Ezt a napot, október 1-jét nemzeti gyásznappá nyilvánították.

*– Mi zajlik jelenleg Hegyi-Karabahban? *

– Az örmény papok temetnek a nap minden órájában, az egyház pedig a
végnapjait éli. Gondoljunk csak bele: a fent említett Amarasz temploma
mellett a területen található Dadivank is, amit Szent Tádé apostol
tanítványa által alapított, kora keresztény kolostorként tisztelünk,
valamint számos olyan templom és kolostor, amely a keleti keresztény
kultúra évezredes jelenlétének a tanúja.

*Dadivank, a Szent Tádé apostol tanítványa által alapított kolostor
Hegyi-Karabahban *

Nehéz felfognunk, de ki kell mondanunk, hogy ezek a világ hallgatása
mellett most egyik napról a másikra szűnnek meg.

Aki ugyanis életben maradt, igyekszik elhagyni a térséget. A most
földönfutóvá, hajléktalanná vált 120 ezer örmény keresztény, akik a
Szovjetunió ateizmusát és az elmúlt harminc év bizonytalanságát is
túlélték, mostantól sajnos nem tudnak a továbbiakban ezekről gondoskodni.

*– Ez a teljes népességet jelenti Hegyi-Karabahban…*

– Igen, ennek a népességnek a 70-80 százaléka biztosan elmenekül. Lehet,
hogy lesznek olyan emberek, akik a családjuk sírjait az életük árán sem
hagyják el, vagy azt mondják, hogy az elnyomást majd valahogy túlélik... De
jelenleg azt lehet látni, hogy tömegek állnak sorban a Sztepanakerttől a
határig húzódó, az azeriek által ellenőrzött Laçıni-folyosón, és az
egyébként 1 órányi autóutat most 28 óra alatt, araszolva tudják csak
megtenni, ivóvíz, élelem nélkül.

Nem beszélve arról, hogy olyan emberekről beszélünk, akik 9 hónap óta
szenvednek: a korridor 2022 decembere óta le volt zárva, élelmiszer-,
gyógyszerutánpótlás nem volt, Megállt a gazdasági élet. A kiéheztetett
lakosság szeptember 19. után így pszichésen végképp szörnyű állapotba
került, a családoknak az az egyedüli céljuk, hogy ebből szeretteikkel
együtt valahogyan élve ki tudjanak jönni. Hosszú távú céljaik egyenlőre
nincsenek és nem is lehetnek: jelenleg Örményországban az orosz-ukrán
konfliktus óta betelepülő oroszországi üzletemberek és lakosság miatt
szabad lakások gyakorlatilag nincsenek, és az árak is nagyon elszabadultak.
Tehát

az anyaország bár igyekszik mindent megtenni a 120 ezer fő befogadásával
kapcsolatban, a helyzet azonban nemcsak Karabahban, de Örményországban is
drámaivá fog válni a következő napokban.

*– Az örmény nép újabb tragédiáját látva a jövőt illetően rengeteg a
kérdőjel. Ön szerint milyen fejleményekre lehet számítani?*

– A múlt éjszakai információk szerint a határnál az azeriek egyelőre csak a
menekülők létszámát jegyzik fel. Részleges amnesztiát hirdettek a karabahi
katonák – tehát gyakorlatilag a teljes férfi lakosság – számára. Ugyanakkor
ezt óvatosan kezelném, ugyanis Agdam városában, amelynek területét 2020-ban
foglalták el az örményektől, egy 10 ezer fő befogadására alkalmas börtönt
építettek föl. Ne feledjük, a magukat és hazájukat védő örmény katonákat az
azeriek háborús bűnösöknek tartják. A korábbi örmény politikai vezetőket a
határon azonban letartóztatták, így Ruben Vardanyant felesége mellől
egyenesen Bakuba hurcolták, és nyilván egy kirakatpert rendeznek meg
ellenük.

Jelenleg mindenki menti az életét, a helyzet azonban rendkívül bizonytalan.

*– Az úton lévők kapnak-e bármiféle humanitárius segítséget?*

– Az örmény határt átlépve várja a menekülőket a Nemzetközi Vöröskereszt.
Van, aki barátokhoz, rokonokhoz utazik, mások várhatóan Oroszországba
költöznek, de sokan vannak, akiknek nincs hova menniük, számukra
menekülttáborokat létesítenek Örményországban.

*– Ferenc pápa többször is felszólalt
<https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-bekes-megoldast-surget-hegyi-karabahban>az
örmények ügyében... *

– Rendkívül fontos Ferenc pápa megynilatkozása ezen a téren. A keresztény,
egyáltalán a nyugati világ – a pápa 2015-ös szavai után, amikor az örmény
népirtás századik évfordulóján a genocídiumot nevén nevezte – gyakorlatilag
felébredt, és mind az USA, mind a nyugat-európai államok többsége
genocídiumként határozta meg az örmények elleni 1915-ös népirtást.

Bízom benne, hogy szavai most is felhívják a világ vezetőinek, és különösen
a keresztény állami vezetőknek a figyelmét arra a borzalomra, ami a
keresztény világ legkeletibb védőbástyáján történik ezekben a napokban.

Sajnos már közel 50 ezer fő elhagyta Hegyi-Karabahot, nem hiszem, hogy
sokan maradnak. A mai nap lehet arról olvasni, hogy Németország, illetve az
USA kezdeményezésére akár Karabahba küldendő békemisszió is létrejöhet.
Sajnos amire ők odaérnek, addigra a terület ki fog ürülni, a misszió így
egy elkésett, értelem nélküli próbálkozásként értelmezhető. Nyilván, ha ez
időben meg tudott volna valósulni, az biztosíthatta volna a helyben maradók
számára a kulturális, nyelvi autonómiát akár ENSZ-békefenntartók által is.
Így máshoz vélményem szerint nem, csak az üresen maradt templomok
ideig-óráig való megőrzéséhez fognak tudni ezek hozzájárulni.

Az azeri-örmény konfliktusról történelmi kitekintésben bővebben a korábbi
cikkünkből tájékozódhat, ami *IDE KATTINTVA *
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/etnikai-tisztogatas-fenyeget-beszelgetes-az-ormeny-azeri-konfliktusrol-es-ferenc-papa-felhivasarol>
olvasható.

*Szerző: Körössy László*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230928/fdee9d9a/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image002.jpg
Type: image/jpeg
Size: 196297 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230928/fdee9d9a/attachment.jpg>