[Grem] !!! A hegyi-karabahi örmény kereszténység és kultúra a végnapjait éli

[csakany]

Kedves Mindenki!
Idézet a cikkből:
"Bízom benne, hogy (a pápa) szavai most is felhívják a világ vezetőinek, 
és különösen a keresztény állami vezetőknek a figyelmét arra a borzalomra, 
ami a keresztény világ legkeletibb védőbástyáján történik ezekben a 
napokban."
Mint tudjuk, az EU már rég eltért a kereszténységtől, így aztán a 
keresztény Magyarország jogosan vétózta meg az Azerbajdzsánt elítélő EU-s 
nyilatkozatot:
https://hang.hu/eu/magyarorszag-megvetozta-a-hegyi-karabahot-elfoglalo-azerbajdzsant-elitelo-unios-nyilatkozatot-157916
(Avagy: "Olaj vagy kereszténység, ez itt a kérdés.")
Sziasztok        Rita



On Thu, 28 Sep 2023, Emoke Greschik wrote:

> 
> A kereszténység egyik ős-része s kultúrája szemünk előtt vész el…
> 
> Kovács Bálint armenológus: A hegyi-karabahi örmény kereszténység és kultúra a végnapjait éli
> 
> 2023. szeptember 27., szerda
> 
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/kovacs-balint-armenologus-hegyi-karabahi-ormeny-keresztenyseg-
> es-kultura-vegnapjait-eli
> 
> Azerbajdzsán szeptember 19-én villámtámadást indított az örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, a
> helybeliek azóta ezrével hagyják hátra otthonaikat, menekülnek. Ferenc pápa másnap a nemzetközi
> közösséghez fordulva békés megoldást sürgetett. Kovács Bálinttal, a Pázmány Péter Katolikus
> Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Armenológiai Tanszékének vezetőjével
> beszélgettünk.
> 
> – Szeptember 25-én drámai videó jelent meg a menekülő örményekről. A Hegyi-Karabah központjától
> az örmény határig húzódó Laçıni-folyosóról készült légifelvételen több kilométeres kocsisor
> látszik…
> 
> – Védtelen emberek tömegei kényszerültek elhagyni otthonaikat, igazi egzódus zajlik. Látszik
> annak álságossága, hogy Azerbajdzsán a szeptember 19-i villámtámadást „terrorelhárító
> műveletnek” nevezte. Szó sincs itt „terroristákról” vagy „szeparatistákról”, tessék megnézni a
> képeket. Az azeri terminológia azonban ezt sulykolta, és ennek nyomán ismételgette a
> félretájékoztatott (vagy nem tájékozódó) média és a nemzetközi közösség. Az azeri érdek
> egyértelmű: senkinek ne jusson eszébe békemissziót küldeni a térségbe.
> 
> A Hegyi-Karabahban élő örmények az autonómiájukért, identitásukért küzdő keresztények, védtelen
> emberek, akik most váltak végletesen védtelenné.
> 
> Szeparatisták harminc évvel ezelőtt voltak, amikor el kívántak szakadni a Szovjetunió
> végnapjaiban Azerbajdzsántól, amit Sztálin döntésének köszönhettek. Azóta önálló társadalmi és
> politikai struktúrát alakítottak ki iskolákkal, egyetemekkel és kórházakkal, és igyekeztek
> életüket, keresztény kultúrájukat életük árán is megvédeni.
> 
> – Egy korábbi interjúban, amit a portálunknak adott, vázolta a térség történelmét, a mostanra
> kialakult összetett politikai helyzetet. De mi történt az elmúlt napokban?
> 
> – Ezúttal is távolabbról kezdem. A Dél-Kaukázusban járunk, egy etnikailag is sokszínű térségben,
> ahol keresztény és nem keresztény közösségek laktak egymás mellett, még a Szovjetunió
> megalakulásának az idején is. Például az egyik ilyen, etnikailag is sokszínű területen,
> Nahicsevánban körülbelül 50-55 százalékban örmények laktak és azeriak, egészen a Gorbacsov-féle
> peresztrojka beköszöntéig, azaz a '80-as évek végéig. Ekkor, amikor a hegyi-karabahi konfliktus
> is kezdődött, Nahicseván egyik pillanatról a másikra örmények nélkül maradt, ugyanis nem maradt
> más választásuk a helyieknek, csak a kivándorlás az etnikai feszültségek miatt.
> 
> Nahicseván pedig – ahol a kora újkorban örmény katolikus missziósok is működtek, és a terület az
> örmény keresztény kultúra által volt meghatározott – hetek alatt vált színtiszta azerivá. Az
> 1990-es években Azerbajdzsán még a középkori örmény temetőt, az UNESCO védnöksége alatt álló
> művészien faragott keresztesköveket, az úgynevezett dzsulfai temetőt is lőtérré zúzta be, így
> gyakorlatilag megszűnt az évezredes örmény jelenlétnek még a nyoma is.
> 
> Ekkor az örmények azt mondták – mivel két fronton nem harcolhattak –, hogy tartsák meg
> Hegyi-Karabahot, ahol a Szovjetunió végnapjaiban is 70-80 százalék volt az örmények aránya.
> 1993-tól kezdve harminc éven át tanúi lehettek az ott élők a politikai, gazdasági fejlődésnek:
> önálló parlament alakult, iskolák létesültek. Megalakult az önálló örmény apostoli egyházmegye,
> felújították a Szovjetunió idején gazdátlanná vált örmény templomokat és kolostorokat.
> 
> Örmény ismerőseimmel beszélgetve a múlt hét elején azt tapasztaltam, hogy mindenki attól félt,
> nehogy egy „újabb nahicseván” következzen be, ami a hegyi-karabahi örmény kultúra végét
> jelentené.
> 
> Sajnos most azt kell látnunk – péntek óta –, hogy éppen erre kell felkészülni. Az örmény
> kereszténység és kultúra évezredes helytállása szűnik meg ezen a területen.
> 
> – Mely keresztény kulturális kincsek mehetnek veszendőbe? 
> 
> – Többször jártam Amaraszban, s az ottani templomba lépve azt éreztem: ez a szent hely a
> keresztény kultúra legkeletibb bástyája. A 4. és 5. században az örmény kereszténységet
> leginkább meghatározó szentek, Világosító Szent Gergely és Szent Meszrop Mastoc nyomain haladva
> 1600 év kereszténységének a lenyomatait lehetett ott számba venni. Amarasz három nappal ezelőtt
> esett el – 2020 után ugyanis még azon a területen feküdt, amelyet örmények és az orosz
> békefenntartók ellenőriztek.
> 
> De ugyanígy jártam Gandzaszarban is, amely egy időben örmény katholikoszi székhely is volt, és
> az örmények büszkesége. A hegyen lévő templomot bár bombázta Azerbajdzsán 1993-ban, a bomba nem
> robbant fel a templom falában és a templom érintetlenül megmaradt. Sajnos Gandzaszart is
> elhagyták az örmény papok, most a hét végén az is azerbajdzsáni fennhatóság alá került.
> 
> Ezeknek és számos más templomnak pedig a sorsa az lesz, hogy a kereszteket, örmény feliratokat
> levakarják, és vagy mecsetté vagy az Azerbajdzsán kormánya által létrehozott műegyháznak, az
> úgynevezett „udi közösségnek” adják. Legalábbis az elmúlt három év tapasztalatai alapján erre
> számíthatunk.
> 
> Az udi közösséghez mindössze magyarázatként szeretném hozzáfűzni, hogy az azeri kormány által
> létrehozott mesterséges közösség – az ő terminológiájuk szerint – egy „keresztény albán egyház”
> és a középkori kaukázusi Albániával (nem keverendő össze a balkáni országgal – a szerk.)
> kontinuus. Vagyis az azeri nacionalista ideológia azt igykeszik sulykolni, hogy az örmény
> feliratoktól és keresztektől megtisztított – sokszor bizonyíthatóan 4. századi alapítású, kora
> középkori örmény templomokat – „visszaszolgáltatják” eredeti tulajdonosaiknak. 
> 
> Az ottani örmény kereszténység jelenleg tehát visszafordíthatatlanul a végnapjait éli.
> 
> – Rafajel Minászján örmény katolikus pátriárka szeptember 19-i felhívásában azt írta: „Ez a nép
> már halálra van ítélve, mentsük meg őket. Hol van a nemzetközi közösség lelkiismerete ilyen
> bűncselekmény láttán?”
> 
> – Az örmény katolikus egyház Libanonban székelő pátriárkája nagyon komoly hangvételű felhívást
> tett közé, a helyzet súlyossága miatt az örmény katholikosz pedig elhalasztotta a szent olaj
> (myron/mirha) hagyományos szentelési szertartását, amelyre egy 1700 éves hagyomány szerint csak
> hétévenként kerülhet sor, s amelyre rendszerint számos nemzetközi vendég ellátogat. Ezt a napot,
> október 1-jét nemzeti gyásznappá nyilvánították.
> 
> – Mi zajlik jelenleg Hegyi-Karabahban?
> 
> – Az örmény papok temetnek a nap minden órájában, az egyház pedig a végnapjait éli. Gondoljunk
> csak bele: a fent említett Amarasz temploma mellett a területen található Dadivank is, amit
> Szent Tádé apostol tanítványa által alapított, kora keresztény kolostorként tisztelünk, valamint
> számos olyan templom és kolostor, amely a keleti keresztény kultúra évezredes jelenlétének a
> tanúja.
> 
> [IMAGE]
> 
> Dadivank, a Szent Tádé apostol tanítványa által alapított kolostor Hegyi-Karabahban 
> 
> Nehéz felfognunk, de ki kell mondanunk, hogy ezek a világ hallgatása mellett most egyik napról a
> másikra szűnnek meg.
> 
> Aki ugyanis életben maradt, igyekszik elhagyni a térséget. A most földönfutóvá, hajléktalanná
> vált 120 ezer örmény keresztény, akik a Szovjetunió ateizmusát és az elmúlt harminc év
> bizonytalanságát is túlélték, mostantól sajnos nem tudnak a továbbiakban ezekről gondoskodni.
> 
> – Ez a teljes népességet jelenti Hegyi-Karabahban…
> 
> – Igen, ennek a népességnek a 70-80 százaléka biztosan elmenekül. Lehet, hogy lesznek olyan
> emberek, akik a családjuk sírjait az életük árán sem hagyják el, vagy azt mondják, hogy az
> elnyomást majd valahogy túlélik... De jelenleg azt lehet látni, hogy tömegek állnak sorban a
> Sztepanakerttől a határig húzódó, az azeriek által ellenőrzött Laçıni-folyosón, és az egyébként
> 1 órányi autóutat most 28 óra alatt, araszolva tudják csak megtenni, ivóvíz, élelem nélkül.
> 
> [IMAGE]
> 
> Nem beszélve arról, hogy olyan emberekről beszélünk, akik 9 hónap óta szenvednek: a korridor
> 2022 decembere óta le volt zárva, élelmiszer-, gyógyszerutánpótlás nem volt, Megállt a gazdasági
> élet. A kiéheztetett lakosság szeptember 19. után így pszichésen végképp szörnyű állapotba
> került, a családoknak az az egyedüli céljuk, hogy ebből szeretteikkel együtt valahogyan élve ki
> tudjanak jönni. Hosszú távú céljaik egyenlőre nincsenek és nem is lehetnek: jelenleg
> Örményországban az orosz-ukrán konfliktus óta betelepülő oroszországi üzletemberek és lakosság
> miatt szabad lakások gyakorlatilag nincsenek, és az árak is nagyon elszabadultak. Tehát
> 
> az anyaország bár igyekszik mindent megtenni a 120 ezer fő befogadásával kapcsolatban, a helyzet
> azonban nemcsak Karabahban, de Örményországban is drámaivá fog válni a következő napokban.
> 
> – Az örmény nép újabb tragédiáját látva a jövőt illetően rengeteg a kérdőjel. Ön szerint milyen
> fejleményekre lehet számítani?
> 
> – A múlt éjszakai információk szerint a határnál az azeriek egyelőre csak a menekülők létszámát
> jegyzik fel. Részleges amnesztiát hirdettek a karabahi katonák – tehát gyakorlatilag a teljes
> férfi lakosság – számára. Ugyanakkor ezt óvatosan kezelném, ugyanis Agdam városában, amelynek
> területét 2020-ban foglalták el az örményektől, egy 10 ezer fő befogadására alkalmas börtönt
> építettek föl. Ne feledjük, a magukat és hazájukat védő örmény katonákat az azeriek háborús
> bűnösöknek tartják. A korábbi örmény politikai vezetőket a határon azonban letartóztatták, így
> Ruben Vardanyant felesége mellől egyenesen Bakuba hurcolták, és nyilván egy kirakatpert
> rendeznek meg ellenük.
> 
> Jelenleg mindenki menti az életét, a helyzet azonban rendkívül bizonytalan.
> 
> – Az úton lévők kapnak-e bármiféle humanitárius segítséget?
> 
> – Az örmény határt átlépve várja a menekülőket a Nemzetközi Vöröskereszt. Van, aki barátokhoz,
> rokonokhoz utazik, mások várhatóan Oroszországba költöznek, de sokan vannak, akiknek nincs hova
> menniük, számukra menekülttáborokat létesítenek Örményországban.
> 
> – Ferenc pápa többször is felszólalt az örmények ügyében... 
> 
> – Rendkívül fontos Ferenc pápa megynilatkozása ezen a téren. A keresztény, egyáltalán a nyugati
> világ – a pápa 2015-ös szavai után, amikor az örmény népirtás századik évfordulóján a
> genocídiumot nevén nevezte – gyakorlatilag felébredt, és mind az USA, mind a nyugat-európai
> államok többsége genocídiumként határozta meg az örmények elleni 1915-ös népirtást.
> 
> Bízom benne, hogy szavai most is felhívják a világ vezetőinek, és különösen a keresztény állami
> vezetőknek a figyelmét arra a borzalomra, ami a keresztény világ legkeletibb védőbástyáján
> történik ezekben a napokban.
> 
> Sajnos már közel 50 ezer fő elhagyta Hegyi-Karabahot, nem hiszem, hogy sokan maradnak. A mai nap
> lehet arról olvasni, hogy Németország, illetve az USA kezdeményezésére akár Karabahba küldendő
> békemisszió is létrejöhet. Sajnos amire ők odaérnek, addigra a terület ki fog ürülni, a misszió
> így egy elkésett, értelem nélküli próbálkozásként értelmezhető. Nyilván, ha ez időben meg tudott
> volna valósulni, az biztosíthatta volna a helyben maradók számára a kulturális, nyelvi
> autonómiát akár ENSZ-békefenntartók által is. Így máshoz vélményem szerint nem, csak az üresen
> maradt templomok ideig-óráig való megőrzéséhez fognak tudni ezek hozzájárulni.
> 
> Az azeri-örmény konfliktusról történelmi kitekintésben bővebben a korábbi cikkünkből
> tájékozódhat, ami IDE KATTINTVA olvasható.
> 
> Szerző: Körössy László
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Vírusmentes.www.avg.com
> 
>