<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif;color:rgb(34,42,53)">A kereszténység egyik ős-része s kultúrája szemünk előtt vész el…<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:24pt">Kovács Bálint armenológus: A hegyi-karabahi örmény kereszténység és kultúra a végnapjait éli <u></u><u></u></span></b></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">2023. szeptember 27., szerda <u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kovacs-balint-armenologus-hegyi-karabahi-ormeny-keresztenyseg-es-kultura-vegnapjait-eli" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kovacs-balint-armenologus-hegyi-karabahi-ormeny-keresztenyseg-es-kultura-vegnapjait-eli</a><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Azerbajdzsán
szeptember 19-én villámtámadást indított az örmények lakta
Hegyi-Karabah ellen, a helybeliek azóta ezrével hagyják hátra
otthonaikat, menekülnek. Ferenc pápa másnap a nemzetközi közösséghez
fordulva békés megoldást sürgetett. Kovács Bálinttal, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Armenológiai
Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.<u></u><u></u></span></b></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Szeptember 25-én drámai videó jelent meg a menekülő örményekről. A
Hegyi-Karabah központjától az örmény határig húzódó Laçıni-folyosóról
készült légifelvételen több kilométeres kocsisor látszik…</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Védtelen emberek tömegei kényszerültek elhagyni otthonaikat, igazi
egzódus zajlik. Látszik annak álságossága, hogy Azerbajdzsán a
szeptember 19-i villámtámadást „terrorelhárító műveletnek” nevezte. Szó
sincs itt „terroristákról” vagy „szeparatistákról”, tessék megnézni a
képeket. Az azeri terminológia azonban ezt sulykolta, és ennek nyomán
ismételgette a félretájékoztatott (vagy nem tájékozódó) média és a
nemzetközi közösség. Az azeri érdek egyértelmű: senkinek ne jusson
eszébe békemissziót küldeni a térségbe.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">A
Hegyi-Karabahban élő örmények az autonómiájukért, identitásukért küzdő
keresztények, védtelen emberek, akik most váltak végletesen védtelenné.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Szeparatisták
harminc évvel ezelőtt voltak, amikor el kívántak szakadni a Szovjetunió
végnapjaiban Azerbajdzsántól, amit Sztálin döntésének köszönhettek.
Azóta önálló társadalmi és politikai struktúrát alakítottak ki
iskolákkal, egyetemekkel és kórházakkal, és igyekeztek életüket,
keresztény kultúrájukat életük árán is megvédeni.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Egy korábbi <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/etnikai-tisztogatas-fenyeget-beszelgetes-az-ormeny-azeri-konfliktusrol-es-ferenc-papa-felhivasarol" target="_blank"><span style="color:blue">interjúban</span></a>, amit
a portálunknak adott, vázolta a térség történelmét, a mostanra
kialakult összetett politikai helyzetet. De mi történt az elmúlt
napokban?</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Ezúttal is távolabbról kezdem. A Dél-Kaukázusban járunk, egy etnikailag
is sokszínű térségben, ahol keresztény és nem keresztény közösségek
laktak egymás mellett, még a Szovjetunió megalakulásának az idején is.
Például az egyik ilyen, etnikailag is sokszínű területen, Nahicsevánban
körülbelül 50-55 százalékban örmények laktak és azeriak, egészen a
Gorbacsov-féle peresztrojka beköszöntéig, azaz a '80-as évek végéig.
Ekkor, amikor a hegyi-karabahi konfliktus is kezdődött, Nahicseván egyik
pillanatról a másikra örmények nélkül maradt, ugyanis nem maradt más
választásuk a helyieknek, csak a kivándorlás az etnikai feszültségek
miatt.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Nahicseván
pedig – ahol a kora újkorban örmény katolikus missziósok is működtek,
és a terület az örmény keresztény kultúra által volt meghatározott –
hetek alatt vált színtiszta azerivá. Az 1990-es években Azerbajdzsán még
a középkori örmény temetőt, az UNESCO védnöksége alatt álló művészien
faragott keresztesköveket, az úgynevezett dzsulfai temetőt is lőtérré
zúzta be, így gyakorlatilag megszűnt az évezredes örmény jelenlétnek még
a nyoma is.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Ekkor
az örmények azt mondták – mivel két fronton nem harcolhattak –, hogy
tartsák meg Hegyi-Karabahot, ahol a Szovjetunió végnapjaiban is 70-80
százalék volt az örmények aránya. 1993-tól kezdve harminc éven át tanúi
lehettek az ott élők a politikai, gazdasági fejlődésnek: önálló
parlament alakult, iskolák létesültek. Megalakult az önálló örmény
apostoli egyházmegye, felújították a Szovjetunió idején gazdátlanná vált
örmény templomokat és kolostorokat.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Örmény
ismerőseimmel beszélgetve a múlt hét elején azt tapasztaltam, hogy
mindenki attól félt, nehogy egy „újabb nahicseván” következzen be, ami a
hegyi-karabahi örmény kultúra végét jelentené.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Sajnos
most azt kell látnunk – péntek óta –, hogy éppen erre kell felkészülni.
Az örmény kereszténység és kultúra évezredes helytállása szűnik meg
ezen a területen.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Mely keresztény kulturális kincsek mehetnek veszendőbe? </span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Többször jártam Amaraszban, s az ottani templomba lépve azt éreztem: ez
a szent hely a keresztény kultúra legkeletibb bástyája. A 4. és 5.
században az örmény kereszténységet leginkább meghatározó szentek,
Világosító Szent Gergely és Szent Meszrop Mastoc nyomain haladva 1600 év
kereszténységének a lenyomatait lehetett ott számba venni. Amarasz
három nappal ezelőtt esett el – 2020 után ugyanis még azon a területen
feküdt, amelyet örmények és az orosz békefenntartók ellenőriztek.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">De
ugyanígy jártam Gandzaszarban is, amely egy időben örmény katholikoszi
székhely is volt, és az örmények büszkesége. A hegyen lévő templomot bár
bombázta Azerbajdzsán 1993-ban, a bomba nem robbant fel a templom
falában és a templom érintetlenül megmaradt. Sajnos Gandzaszart is
elhagyták az örmény papok, most a hét végén az is azerbajdzsáni
fennhatóság alá került.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Ezeknek
és számos más templomnak pedig a sorsa az lesz, hogy a kereszteket,
örmény feliratokat levakarják, és vagy mecsetté vagy az Azerbajdzsán
kormánya által létrehozott műegyháznak, az úgynevezett „udi közösségnek”
adják. Legalábbis az elmúlt három év tapasztalatai alapján erre
számíthatunk.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Az
udi közösséghez mindössze magyarázatként szeretném hozzáfűzni, hogy az
azeri kormány által létrehozott mesterséges közösség – az ő
terminológiájuk szerint – egy „keresztény albán egyház” és a középkori
kaukázusi Albániával (nem keverendő össze a balkáni országgal – <i>a szerk.</i>)
kontinuus. Vagyis az azeri nacionalista ideológia azt igykeszik
sulykolni, hogy az örmény feliratoktól és keresztektől megtisztított –
sokszor bizonyíthatóan 4. századi alapítású, kora középkori örmény
templomokat – „visszaszolgáltatják” eredeti tulajdonosaiknak. <u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif;color:rgb(192,0,0)">Az ottani örmény kereszténység jelenleg tehát visszafordíthatatlanul a végnapjait éli</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Rafajel Minászján örmény katolikus pátriárka <a href="https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/az-ott-elok-halalra-vannak-itelve-az-ormeny-katolikus-patriarka-hegyi-karabahi-konfliktusrol" target="_blank"><span style="color:blue">szeptember 19-i felhívásában azt írta</span></a>: <span style="color:rgb(192,0,0)">„Ez a nép már halálra van ítélve, mentsük meg őket. Hol van a nemzetközi közösség lelkiismerete ilyen bűncselekmény láttán?”</span></span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif;color:rgb(192,0,0)"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Az örmény katolikus egyház Libanonban székelő pátriárkája nagyon komoly
hangvételű felhívást tett közé, a helyzet súlyossága miatt az örmény
katholikosz pedig elhalasztotta a szent olaj (myron/mirha) hagyományos
szentelési szertartását, amelyre egy 1700 éves hagyomány szerint csak
hétévenként kerülhet sor, s amelyre rendszerint számos nemzetközi vendég
ellátogat. Ezt a napot, október 1-jét nemzeti gyásznappá
nyilvánították.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Mi zajlik jelenleg Hegyi-Karabahban? </span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Az örmény papok temetnek a nap minden órájában, az egyház pedig a
végnapjait éli. Gondoljunk csak bele: a fent említett Amarasz temploma
mellett a területen található Dadivank is, amit Szent Tádé apostol
tanítványa által alapított, kora keresztény kolostorként tisztelünk,
valamint számos olyan templom és kolostor, amely a keleti keresztény
kultúra évezredes jelenlétének a tanúja.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><a title=""""><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif;color:blue;text-decoration:none"><img border="0" width="550" height="366" style="margin-right: 0px;" id="m_8842076559880046397Kép_x0020_9" src="cid:image001.jpg@01D9F188.90826050" class="gmail-CToWUd"></span></a><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align:center"><i><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Dadivank, a Szent Tádé apostol tanítványa által alapított kolostor Hegyi-Karabahban </span></i><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Nehéz felfognunk, de ki kell mondanunk, hogy ezek a világ hallgatása mellett most egyik napról a másikra szűnnek meg.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Aki
ugyanis életben maradt, igyekszik elhagyni a térséget. A most
földönfutóvá, hajléktalanná vált 120 ezer örmény keresztény, akik a
Szovjetunió ateizmusát és az elmúlt harminc év bizonytalanságát is
túlélték, mostantól sajnos nem tudnak a továbbiakban ezekről
gondoskodni.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Ez a teljes népességet jelenti Hegyi-Karabahban…</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Igen,
ennek a népességnek a 70-80 százaléka biztosan elmenekül. Lehet, hogy
lesznek olyan emberek, akik a családjuk sírjait az életük árán sem
hagyják el, vagy azt mondják, hogy az elnyomást majd valahogy túlélik...
De jelenleg azt lehet látni, hogy tömegek állnak sorban a
Sztepanakerttől a határig húzódó, az azeriek által ellenőrzött
Laçıni-folyosón, és az egyébként 1 órányi autóutat most 28 óra alatt,
araszolva tudják csak megtenni, ivóvíz, élelem nélkül.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><a title=""""><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif;color:blue;text-decoration:none"><img border="0" width="462" height="260" style="margin-right: 0px;" id="m_8842076559880046397Kép_x0020_10" src="cid:image002.jpg@01D9F188.90826050" class="gmail-CToWUd"></span></a><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Nem
beszélve arról, hogy olyan emberekről beszélünk, akik 9 hónap óta
szenvednek: a korridor 2022 decembere óta le volt zárva, élelmiszer-,
gyógyszerutánpótlás nem volt, Megállt a gazdasági élet. A kiéheztetett
lakosság szeptember 19. után így pszichésen végképp szörnyű állapotba
került, a családoknak az az egyedüli céljuk, hogy ebből szeretteikkel
együtt valahogyan élve ki tudjanak jönni. Hosszú távú céljaik egyenlőre
nincsenek és nem is lehetnek: jelenleg Örményországban az orosz-ukrán
konfliktus óta betelepülő oroszországi üzletemberek és lakosság miatt
szabad lakások gyakorlatilag nincsenek, és az árak is nagyon
elszabadultak. Tehát<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">az
anyaország bár igyekszik mindent megtenni a 120 ezer fő befogadásával
kapcsolatban, a helyzet azonban nemcsak Karabahban, de Örményországban
is drámaivá fog válni a következő napokban.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Az örmény nép újabb tragédiáját látva a jövőt illetően rengeteg a kérdőjel. Ön szerint milyen fejleményekre lehet számítani?</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
A múlt éjszakai információk szerint a határnál az azeriek egyelőre csak
a menekülők létszámát jegyzik fel. Részleges amnesztiát hirdettek a
karabahi katonák – tehát gyakorlatilag a teljes férfi lakosság –
számára. Ugyanakkor ezt óvatosan kezelném, ugyanis Agdam városában,
amelynek területét 2020-ban foglalták el az örményektől, egy 10 ezer fő
befogadására alkalmas börtönt építettek föl. Ne feledjük, a magukat és
hazájukat védő örmény katonákat az azeriek háborús bűnösöknek tartják. A
korábbi örmény politikai vezetőket a határon azonban letartóztatták,
így Ruben Vardanyant felesége mellől egyenesen Bakuba hurcolták, és
nyilván egy kirakatpert rendeznek meg ellenük.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Jelenleg mindenki menti az életét, a helyzet azonban rendkívül bizonytalan.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Az úton lévők kapnak-e bármiféle humanitárius segítséget?</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Az örmény határt átlépve várja a menekülőket a Nemzetközi Vöröskereszt.
Van, aki barátokhoz, rokonokhoz utazik, mások várhatóan Oroszországba
költöznek, de sokan vannak, akiknek nincs hova menniük, számukra
menekülttáborokat létesítenek Örményországban.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">– Ferenc pápa <a href="https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-bekes-megoldast-surget-hegyi-karabahban" target="_blank"><span style="color:blue">többször is felszólalt </span></a>az örmények ügyében... </span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">–
Rendkívül fontos Ferenc pápa megynilatkozása ezen a téren. A
keresztény, egyáltalán a nyugati világ – a pápa 2015-ös szavai után,
amikor az örmény népirtás századik évfordulóján a genocídiumot nevén
nevezte – gyakorlatilag felébredt, és mind az USA, mind a nyugat-európai
államok többsége genocídiumként határozta meg az örmények elleni
1915-ös népirtást.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Bízom
benne, hogy szavai most is felhívják a világ vezetőinek, és különösen a
keresztény állami vezetőknek a figyelmét arra a borzalomra, ami a
keresztény világ legkeletibb védőbástyáján történik ezekben a napokban.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Sajnos
már közel 50 ezer fő elhagyta Hegyi-Karabahot, nem hiszem, hogy sokan
maradnak. A mai nap lehet arról olvasni, hogy Németország, illetve az
USA kezdeményezésére akár Karabahba küldendő békemisszió is létrejöhet.
Sajnos amire ők odaérnek, addigra a terület ki fog ürülni, a misszió így
egy elkésett, értelem nélküli próbálkozásként értelmezhető. Nyilván, ha
ez időben meg tudott volna valósulni, az biztosíthatta volna a helyben
maradók számára a kulturális, nyelvi autonómiát akár ENSZ-békefenntartók
által is. Így máshoz vélményem szerint nem, csak az üresen maradt
templomok ideig-óráig való megőrzéséhez fognak tudni ezek hozzájárulni.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Az azeri-örmény konfliktusról történelmi kitekintésben bővebben a korábbi cikkünkből tájékozódhat, ami <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/etnikai-tisztogatas-fenyeget-beszelgetes-az-ormeny-azeri-konfliktusrol-es-ferenc-papa-felhivasarol" target="_blank"><b><i><span style="color:blue">IDE KATTINTVA </span></i></b></a>olvasható.<u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif">Szerző: Körössy László</span></b><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial",sans-serif"><u></u><u></u></span></p>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>