[Grem] Az EU az USA gyarmatává vált ... / Fricz Tamás
Adrienn1
adrienn.bisztray at googlemail.com
2023. Már. 26., V, 16:04:34 CEST
Magyarország meg az EU gyarmata.
Így a kör bezárult.
Sajnos
Üdv, A
2023. 03. 25. 10:13 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
> https://gondola.hu/cikkek/150245-Az_EU_elvesztette_letjogosultsagat.html
>
> ..........
>
> ...........
>
> Hosszú folyamat vezetett idáig, s ennek a legitimációvesztésnek,
> önárulásnak a legutóbbi és legékesebb bizonyítéka nem más, mint az
> unió viselkedése, döntései az orosz–ukrán, valójában orosz–amerikai
> háború kapcsán. Az elmúlt egy évben a brüsszeli vezetők lépésről
> lépésre átadták a kezdeményezést az Egyesült Államok demokrata
> vezetése kezébe.
>
> Az utóbbi hetekben ennek már szánalmas és megalázó jelei mutatkoztak.
>
> De kezdjük az egy éve zajló háború elejével: miután Oroszország a
> nemzetközi jogba ütközően lerohanta Ukrajnát, az európai országok
> napokkal később Versailles-ban összeültek, és megtárgyalták azt, hogy
> milyen módon válaszolnak az orosz agresszióra.
>
> Ott és akkor abban állapodtak meg, hogy számos és sokféle szankciót
> léptetnek életbe Oroszországgal szemben, de gáz- és olaj, illetve
> atomszankciókra nem kerülhet sor.
>
> Mert Európa a gáz- és olajszükségletének majdnem a felét
> Oroszországból szerzi be.
>
> Tehát az unió nem teheti meg azt, hogy az energiát érintő szankciókkal
> saját magát tegye tönkre, mert az nem éppen hatásos fegyver egy
> háborúban, ha az ember önmagát lövi főbe.
>
> De Versailles valahogyan sohasem fejeződik be jól.
>
> Néhány héttel később már arról tárgyaltak a brüsszeli elit tagjai,
> hogy mégis szükség van olajbojkottra, és a gázszankciók is rövidesen
> terítékre kerültek. Miért tettek így? Ha akkor még nem is tudtuk, ma
> már igen.
>
> Amerikai befolyásra, nyomásgyakorlásra.
>
> Az USA-nak tökéletesen megfelelt az, hogy az unió önmagát hozza nehéz
> gazdasági helyzetbe, hiszen az orosz gáz és olaj pótlása máshonnan
> óriási kihívás, és évek kellenek hozzá.
>
> Az Egyesült Államok viszont mindebből profitált.
>
> Hiszen dúskál a palagázban, olajban, s ezt magas áron tudja eladni az
> európaiaknak. A demokrata kormányzat így két legyet akart ütni egy
> csapásra: az oroszok és Európa gazdasági gyengítését, de ebből igazán
> csak az utóbbi sikerült, vagyis az állítólagos szövetséges meggyengítése.
>
> Miközben ők továbbra is beszerzik az oroszoktól azt, amiből hiányuk
> van, például az uránt.
>
> A következő lényeges mozzanat: az oroszok támadása eleinte sikereket
> hozott, megközelítették Kijevet és Zelenszkij hatalmát közvetlenül
> veszélyeztették. Ebben az időszakban, valamikor márciusban a felek
> végül leültek a tárgyalóasztalhoz a törökök közvetítésével. Esély volt
> arra, hogy tűzszünet legyen és kezdődjenek meg a béketárgyalások, még
> mielőtt a háború a maga teljességében és borzalmában kibontakozna,
> megakadályozva, csírájában elfojtva az emberáldozatokat, a vért és a
> halált.
>
> És mi történt ekkor? A tárgyalások elvileg közeledhettek a
> megállapodás felé, az ukránok talán hajlandók voltak engedményekre, és
> az oroszok is, ám ekkor megjelentek a színen az amerikaiak mindig is
> szoros szövetségesei, a már unión kívüli angolok, Boris Johnson akkori
> miniszterelnök jött és pihegve szólt Zelenszkijnek: nem kell, nem
> szabad megállapodni az oroszokkal, mert a Nyugat teljes
> mellszélességgel támogatni fogja katonailag Ukrajnát, s minden esély
> meglesz arra, hogy Oroszországot egyszer és mindenkorra legyőzzék.
>
> És lőn: az ukránok azonnal megértették az idők szavát, és kivonultak a
> tárgyalásokról, amelyek megszakadtak, s a felek azóta sem tudtak újra
> tárgyalóasztalhoz ülni. Mit szóltak mindehhez az unió vezetői, Brüsszel?
>
> Lényegében semmit. Asszisztáltak ahhoz, hogy a háború folytatódjon,
> hiszen a Nagy Testvér, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezt
> akarja. Ez kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor az első világháború
> idején a britek és franciák, illetve a másik oldalon a németek és a
> Monarchia már hajlamos lett volna a béketárgyalásokra, ám ekkor jött
> az Egyesült Államok, és felbátorította a szövetségeseit, hogy
> folytassák a háborút, mert ők belépnek abba, és a központi hatalmak,
> de elsősorban is Németország legyőzhető.
>
> Ha visszaugrunk az időben, a narancsos forradalomnak nevezett puccs,
> majd a Krím oroszok általi elfoglalása után a franciák és a németek
> részvételével létrejött 2015-ben a minszki egyezmény, ami akkor még
> azt mutatta, hogy az unió talán képes önálló lépésekre az európai béke
> érdekében.
>
> Ám mára Angela Merkel asszonyság elárulta nekünk, hogy igazából ez is
> csak egy látszatmegállapodás volt az amerikaiak sugallatára, akaratára.
>
> Mely arról szólt, hogy Ukrajna időt nyerjen ahhoz, hogy az Egyesült
> Államok felkészítse az előbb-utóbb elkerülhetetlen orosz–ukrán
> háborúra. Tehát már ekkor megmutatkozott, hogy milyen ereje van egy
> európaiak által kialkudott megállapodásnak.
>
> De térjünk vissza a jelenhez! A márciusban csődbe fulladt tárgyalások
> óta a katonai és politikai helyzet eszkalálódott, s bár természetesen
> az Egyesült Államok adja a katonai támogatás legnagyobb részét
> Ukrajnának (eddig mintegy 27 milliárd dollárt öltek a háború
> folytatásába), s Nagy-Britannia mintegy hárommilliárddal járult hozzá,
> s ehhez képest az unió „csak” egy-másfél milliárdot fektetett be ebbe
> a „nemes” célba az uniós „békealapból”, ám Európa számára ez is óriási
> többletterhelést jelent.
>
> Az utóbbi hetekben pedig egészen elképesztő hírek jutottak
> tudomásunkra arról, hogy a brüsszeli elit mennyire eltávolodott attól,
> hogy az európai polgárok érdekeit a legkisebb mértékben is figyelembe
> vegye.
>
> És itt most nem is a német, „nem túl éles kés” külügyminiszter
> asszony, Annalena Baerbock hírhedt mondására gondolok, aki azt
> állította, hogy minden erővel kiállunk az ukránok mellett még akkor
> is, ha a német nép ezt nem akarja.
>
> Hanem arra, hogy nemrég a müncheni biztonsági konferencián az Európai
> Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a legnagyobb nyíltsággal mesélt
> arról – észre sem véve, hogy állításának mi a valódi tartalma! –, hogy
> már 2021 decemberében arról egyeztetett Bidenékkel, hogy milyen
> szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, miután kitör a
> háború. Ezzel két dolgot vallott be: egyfelől azt, hogy tudatosan
> készültek a háborúra, másfelől pedig – s ez a sokkal súlyosabb! –,
> hogy Brüsszel a döntéseit nem a tagállamokhoz, főleg nem a polgáraihoz
> igazítja
>
> Hanem az Egyesült Államok mint nagyhatalom igényeihez és szándékaihoz.
>
> Vagyis Münchenben Von der Leyen beismerte: az Európai Unió az Egyesült
> Államok alávetettje.
>
> Vagy durvábban, gyarmata.
>
> (Na nem mintha 1945 óta ne állomásoznának folyamatosan Nyugat- és
> Kelet-Európában az amerikaiak seregei, többek között éppen Ursula von
> der Leyen „hazájában”, a kezdettől szigorúan ellenőrzött
> Németországban.) Az igazi döntések a tengerentúlon születnek, na és,
> teszem hozzá, a demokratákat is mélyállamként irányító globális
> pénzügyi elit köreiben, többek között éppen Davosban, a Világgazdasági
> Fórum berkeiben.
>
> Ezek után már csak hab a tortán, hogy Joe Biden nemrég egyszerűen
> magához rendelte Ursula von der Leyent.
>
> Mert alapos a gyanúja Amerikának, hogy Kína fegyverszállítást
> fontolgat az oroszoknak, s ezért büntetésül szankciókat kell kivetni
> Kínára. Ezekhez a szankciókhoz kell csatlakoznia az Európai Uniónak –
> nos, erről beszéltek Washingtonban. Teljes joggal állapította meg ifj.
> Lomnici Zoltán, hogy ez leginkább ahhoz hasonlít, mint amikor a
> helytartó magához rendeli az alattvalóját, vagyis az látszik, hogy a
> transzatlanti viszonyrendszerben az unió az államokkal szemben
> alárendelt szerepet játszik.
>
> Itt tartunk most, és ezek után térek vissza a kiinduló tézisemhez: az
> unió legitimitása, önálló nemzetközi szervezetként való
> létjogosultsága kérdőjeleződött meg, nem kicsit, nagyon.
>
> Kilenc-tíz évvel ezelőtt, talán 2013-ban vagy 2014-ben Brüsszelben
> jártam, az Európai Parlamentben töltöttem el néhány napot, ismerkedve
> az ottani magyar képviselők munkájával, s ennek kapcsán beszélgettem
> Surján László KDNP-s EP-képviselővel az irodájában, aki akkor, ha jól
> emlékszem, még az EP alelnöke volt. Azt kérdeztem tőle, mi az igazi
> értelme, lényege az Európai Unió létének?
>
> Azt válaszolta: két dolog. Az egyik, hogy a második világháború
> borzalmai után békét adott Európának, s a jugoszláv belháborúkat
> leszámítva ez a béke – beszélgetésünk idején – lassan hetvenéves volt.
> És ez nagy érdem. A másik a jólét, az egzisztenciális biztonság
> megteremtése az európai uniós polgárok számára. Ez a kettő az igazi
> értelme az uniónak, s addig van értelme léteznie, amíg e kettőt
> garantálni tudja.
>
> Hogy állunk most?
>
> 2022. február 24-e óta ismét háború van Európában, s ez nem kis
> államok belháborúja, mely könnyen lokalizálható: itt nagyhatalmak
> állnak egymással szemben ismét, tehát fennáll újra a veszélye az
> eszkalálódó, világháborúvá is fajuló háborúnak. S mit tesz ebben a
> helyzetben az unió? Az Egyesült Államok, illetve a mögötte álló davosi
> elit érdekeit kiszolgálva közvetetten részt vesz a háborúban, tehát
> szítja azt, ahelyett, hogy minden erővel béketárgyalásokat sürgetne
> összes erejével. Vagyis béke helyett a háborút folytatja.
>
> Másfelől: az unió az elmúlt egy év során – többek között éppen a
> szankcióival – folyamatosan gyengíti a jólétet, egyre nehezebb
> helyzetbe hozza az európai középosztályt, a szemünk láttára omlik
> össze recsegve-ropogva a valaha csodált nyugat-európai jóléti állam.
> Svédországban az emberek már meggondolják, hogy hányszor zuhanyozzanak
> egy héten! Az unió azt tagadta meg, amit ér: a békét és a jólétet.
>
> Mi maradt belőle? És akkor minek van? Kell egy új szövetség.
>
> magyarnemzet.hu <http://magyarnemzet.hu>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230326/23d9b756/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról