[Grem] Redemptorista apácák Ukrajnában: "az életet választjuk a háború közepette is"

[Emoke Greschik]

 Redemptorista apácák Ukrajnában: az életet választjuk a háború közepette is
https://katolikus.ma/redemptorista-apacak-ukrajnaban-az-eletet-valasztjuk-a-haboru-kozepette-is/
Teodora Sulak nővér - Fotó: Vatican News

*Teodora Sulak nővér, az ukrajnai redemptorista szerzetesnők (apácák)
főnöknője osztja meg gondolatait és belső küzdelmét az országában zajló
háborúval kapcsolatban.*

* „Minden embernek nagyon érzékeny a spirituális oldala. Nyilvánvaló, ha
háború van, sokféle belső élmény, sok érzelem és ellentmondásos érzés
jelentkezik, úgyhogy néha, különösen a háború elején, még az imádkozás is
nehéz volt”* – vallja be Teodora Sulak, az ukrán apáca, akit tavaly
októberben választottak meg a Legszentebb Megváltó missziós nővéreinek
általános főnöknőjévé. Ez a női kongregáció 1998 óta tevékenykedik
Ukrajnában.

Az ukrajnai tartományban öt közösség él 26 apácával. Segítenek a
redemptorista atyáknak a plébániákon, hittanoktatást tartanak fiataloknak
és gyerekeknek, nyári táborokat, zarándoklatokat és lelkigyakorlatokat
szerveznek.
Redemptorista szerzetesek és apácák imádkoznak az Örök Segítő Szűzanya
ikonja előtt*Előrehaladás a hitben*

A háború súlyosan megnehezítette ezeknek az apácáknak az életét, akik közül
egyikük sem töltötte be az 50-ik életévét.* Úgy éreztük – *folytatja
Teodora nővér
* -, mintha magunkra lennénk hagyva a félelem, a harag és a fájdalom
érzéseivel. Időnként megijedtünk attól az érzéstől, hogy a gyűlölet
belopakodhat a szívünkbe. Olykor-olykor egyfajta kettősséget éltem át:
egyrészről, a közösségi ima alatt hálát adtam és dicsőítettem Istent,
másrészről, a szobámba visszatérve nagyon ellentmondásos érzések törtek
rám, amelyeket nem tudtam legyűrni. Egy nap rájöttem, hogy ez a
megosztottság nem keresztényi, és nincs köze a mi Istenünkhöz: Jézus a
feltámadásakor testén viselte a sebeit, Ő tudja, mit jelent ezeket a
sebeket hordozni, és átélni a halálig tartó fájdalmat. Megértettem, hogy
csak Őbenne és Vele együtt élhetem túl ezt a tragédiát.*Ez a belső haladás
arra késztette az apácát, hogy könnyek között imádkozva minden érzelmét és
fájdalmát Istenre bízza.* „Uram, hozzád tartozom! – *fohászkodott felkiáltva*.
– Te az életre teremtettél minket, és üldöz minket a halál. Arra hívtál el
bennünket, hogy élő reménység legyünk sokak számára, de minket magunkat is
a halál és a félelem árnyéka borít.”*

A belső élettapasztalat arra tanította a missziós nővért, hogy ima után
csendben maradjon, adjon időt Istennek, hogy válaszoljon a kérésére. *„Azt
mondtam: „Várok, ameddig csak kell, de ne hagyj magamra mindabban, amin
keresztülmegyek”* – emlékszik vissza.
Az apácák humanitárius segélyt szállítanak a frontvonal közelébe.*Vallásközi
kapcsolatok*

A háború nemcsak a lelkiéletben, hanem a lelkipásztori életben is állandó
ítélőképességet igényel. Teodora nővér, aki 2013-tól 2022 októberéig az
ukrajnai redemptorista nővérek tartományfőnöknője volt, beszél arról is,
hogy az orosz invázió kezdete után hogyan kellett újragondolniuk
tevékenységüket, hogy ebben az új helyzetben jobban szolgálhassák az
egyházat és az embereket.

Márciustól kezdve egy tucat németül és/vagy angolul beszélő apáca külföldre
(Németországba, Ausztriába, Írországba) utazott, hogy segítse az ukrán
menekülteket fogadó katolikus szervezeteket. Több mint hat hónapon át
segítettek honfitársaiknak a papírmunkában, betegeket és sebesülteket
látogattak a kórházakban, és a menekültek gyerekeivel törődtek a helyi
iskolákban.

Szolgálatuknak egy másik területe a háború áldozatainak nyújtott
pszichológiai segítségnyújtás. Több nővér, aki pszichológiai és
pszichoterápiai szakképesítést is szerzett,  úgy döntött, hogy más
speciális tanfolyamokon is részt vesz, hogy segíteni tudjon az embereknek a
gyász és a trauma leküzdésében. „*Néhány rendházunkba – *magyarázza az apáca*
– menekülteket fogadtunk be, és volt köztük egy tatár muszlim család is.
Miközben az apácáknál laktak, a gyermekük is megszületett. Erről később egy
nagyon megható bejegyzést írtak a Facebookon, hogy soha nem gondolták
volna, hogy ilyen mélyen megtapasztalhatják a kapcsolatot keresztények és
muszlimok között.”*
*„Műveljük kertjeinket” (Voltaire: Candide)*

A Legszentebb Megváltó Missziós Nővérek rendjének már tíz éve saját
közössége van Csernyihivben, az azonos nevű észak-ukrajnai régió
fővárosában is.

A háború első hónapjaiban az apácák nem folytathatták tovább a missziójukat
Csernyihivben. Kénytelenek voltak elhagyni a várost, mert azt bekerítették
és lőtték az oroszok. Amikor áprilisban visszatértek, óriási pusztítást
találtak. Teodora nővér is ott volt velük, aki szintén képzett
pszichoterapeuta. *„Elmentünk a leginkább érintett helyekre meglátogatni az
embereket”* – mondja.
*„Az emberek elvesztették rokonaikat, otthonaikat, mindent. Beszélgettünk
velük, meghallgattuk őket, így tudtunk segíteni nekik abban, hogy némileg
le tudják küzdeni a depressziót vagy a pánikrohamaikat. Ezeknek az
embereknek valóban nagy szükségük van arra, hogy tudják, van valaki, aki
közel áll hozzájuk, valaki, aki képes reményt és hitet adni, amikor
meginognak.”*
A missziós nővér hozzáteszi, hogy bár a harag természetes reakció az
igazságtalanságra és a szenvedésre, fontos, hogy ne ez váljon uralkodó
érzelemmé, és hogy az emberek tudják, hogyan válasszák az életet, még a kis
dolgokban is. Amint tette azt egy Csernihivben megismert asszony is, aki
csodálatos zöldségeskertet ültetett a háza köré, amelyet a bombázás
teljesen elpusztított. „*Én – *mondta a hölgy a fiatal apácáknak* – az élet
apró dolgaira koncentrálok. Nézzék ezt a kis növényt, ami most bújt ki a
földből: nőni fog és élni fog.” *Teodora nővér számára ez egy tanúságtétel
 arról, hogy mit jelent az életet választani.

*Írta: Szvitlana Duhovics*
*Fordította: Görgényi Adél*
Forrás: Vatican News
<https://www.vaticannews.va/fr/eglise/news/2023-03/project-sisters-23-ukraine-soeurs-redemptoristes-guerre.html>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230325/e7933993/attachment.html>