[Grem] Cikk a Szent Koronáról a Demokratában

2023. Júl. 23., V, 00:06:34 CEST

Kedves Levente!
Köszönöm a küldeményedet. Sajnos nem tudom, hogy a Csomor féle vizsgálatra
hogyan és miért került sor. Lehet, hogy jó 20. századi aranyművesek, de a
korai bizánci ötvösséghez és főleg a kor művészettörténetéhez és
eszmetörténetéhez keveset értenek. Enélkül pedig a Szt Korona érdemben nem
vizsgálható. A Péri féle jelentés számos jó megállapítást tartalmaz, de nem
ez volt a Szt Korona egyetlen tudományos vizsgálata, hanem pl Tóth Endre a
Nemzeti Múzeum régésze által vezetett (általam is  hivatkozott) pl.
száloptikás vizsgálat. Ez megerősítette, hogy a Szt. Korona több különböző
tárgy összeépítésével keletkezett. Ez nem mond ellent annak, hogy a korona
arányrendszere, ikonográfiiai programja egységesnek tűnik, mivel ezt az
arányrendszert másodlagosan is ki lehet alakítani, különös tekintettel,
mivel a korona arányainak kialakításához szerintem adott volt az autentikus
minta,  Komnénosz Manuél  bizánci császár koronája. Ő volt az a császár,
aki Béla herceget (a későbbi III. Bélát) megtette a trónörökösének, aki 9
évig él a császárvárosban. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó aki
egyáltalán láthatta (következésképpen másolhatta) a bizánci császár
koronáját. Kálmán esetében ennek se oka se lehetősége nem volt. Kálmán
kétségtelenül kimondatta Hartvik püspökkel, hogy Magyarország nem Szt.Péter
(azaz a pápaság) hűbéri fennhatósága, hanem Szűz Mária védnöksége alá
tartozik, de ennek semmi köze a király koronájához. (Erősen kérdéses, hogy
a pápa a koronázási felkenési engedély mellé koronát is küldött. Ha mégis,
úgy forrás adat szerint Szt. István koronáját Henrik császár a Ménfői csata
után visszaküldte Rómába.) A királyok a koronájukat saját maguk
csináltatták egész Európában. A Szent Korona előtt Magyarországon is. A
Szt. korona alsó része a corona greca szintén több részből áll. Egy
ismeretlen eredetű, célú bizánci koronát valószínűleg Géza bizánci felesége
számára alakítottak át. Aktualizálták. A hátsó részére rátették A császár,
a társcsászár és Géza király képmását. Ezek a képek nem illeszkednek az
eredeti foglalatokhoz!!! Ezt a cserét csakis Bizáncban lehetett
végrehajtani, másrészt Géza képmása bizonyítja hogy nem Géza számára, hanem
vélhetően a felesége számára készült, azaz női korona. A bizánci női
koronákon nem ilyenek a függők vagy nincsenek is, azaz a függőket akkor
helyezték el, amikor a női koronát királyi koronává alakították át. Ez Géza
és Szt. László után történhetett. A korona része is több részből áll. Péri
itt téved. A száloptikás vizsgálat bebizonyította, hogy a pántok végeit
ill. 4 apostolképet nem vágták le. Eredetileg is ilyen hosszúra készültek.
A hosszúságukat a bizánci császári korona arányai határozták meg. Ezért az
eredeti 12 helyett csak 8 apostol képnek volt hely. Újabb epigráfiai
bizonyíték szerint a lemezek Szt István koriak, azaz ereklyék, tehát a
képek száma nem volt lényeges. Egyetlen apostolkép is ugyanolyan szakrális
erejű lett volna, mint a 12. Maguknak a pántoknak az eredeti funkcióját,
korát nem tudom. A corona greca oromdíszei mindenesetre beletakarnak a  a
pántok apostolképeibe, azaz biztos, hogy eredetileg két külön tárgy volt a
korona alsó és fölső része. A lemezeket azonban másodlagosan
helyezhették rá, ugyanis a foglalatukon jól látszik a ki - befoglalásra
utaló gyűrődés. A korona tetején álló gömbös végű kereszt is másodlagos,
nem csak a pántokhoz, de a pantokrátor lemezhez képest is. A
felhelyezésével megint a bizánci császári koronákat utánozták. Egyes
művészettörténészek szerint a gömbös végű kereszt XI. századi forma, azaz
lehet, hogy ez is Szt. István kori ereklye, ami ugyancsak indokolhatja a
Pantokrátor lemez átfúrását. Arról már írtam, hogy III. Béla volt az
egyetlen Árpád-házi, akinél logikusan megindokolható a Szt. Korona összes
eszmei sajátossága. Bizánci zárt császári korona, amelyet azonban
szentistváni ereklyékkel erősítettek meg. Béla volt aki nem csak közelről
láthatta a császári koronát, de módja volt akár a császári udvarból való
bizánci ötvösöket hozatni . A hivatkozott esztergomi Porta speciosa
márványberakásait is készíthették konstantinápolyból hozatott
márványfaragók. Hirtelen most ennyit. Üdv

Levente Vihar <lvihar at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. júl. 22., Szo,
20:45):

> Kedves Laci!
> Ha már kiemelten nekem is czímezted...
> Köszönöm a kiegészítést - mindezt nagy figyelemmel hallgattam  már Tőled
> előadásod során.
> Úgy érzem, hogy a Szent Korona története (részei, származása,
> változtatásai, javításai, stb.) , létrejötte (műhelyek),  még nem lezárt
> terület.
> De, ha már reagáltál...
> Egyszerűen nem tudom megmagyarázni, hogy miért Csomorék kezébe került
> anno, a hazatérés után??
> Péri Józsefék (sajnos 2003+) is megvizsgálták - abból sajnos nem tudok
> könyv születéséről, de:
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> *Péri JózsefMunkajelentés a Szent KoronárólPéri JózsefAz európai
> ötvösremekek között egyedülálló helyet foglal el Magyarország Szent
> Koronája, nem csak szépsége, de rejtélyessége miatt is. Írott források nem
> szólnak készülésének helyéről, idejéről, csak annyit tudatnak, létezik.
> Azon képi ábrázolások, amelyek azonosítására alkalmasak, már az újkorból
> származnak.A középkornak ez nem okozott gondot. Természetesnek tartotta,
> hogy az teljes egészében az a jelvény, amelyet első szent királyunk II.
> Szilveszter pápától kapott. Csak a XVIII. Században veszik észre rajta a
> görög feliratokat s értelmezik történelmi ismereteik szerint. Noha a Korona
> közjogi szerepe nehezíti a kutatást - az folyamatosan halad. Megállapítja,
> hogy a korona két részből, egy bizánci és egy latin részből áll. Kétségbe
> vonja a latin rész Szent Istváni eredetét. Felveti lehetőségét annak, hogy
> a két részt III. Béla egyesíti, de keletkezésének titka - lévén
> ötvöstechnológiai természetű. Továbbra is rejtve maradt.1945-ben a Korona
> hadifogságba esik. Csak egy Kelleher nevű amerikai zsákmányolótiszt
> láthatta, aki doktori disszertációt írt róla. Mivel ötvöstechnológiai
> ismeretei alig voltak, írása a működésképtelen elméletek sorát növeli.A
> hazatérés után az iránta megnövekedett érdeklődés következményeként,
> készülésének módja, helye és ideje kérdésében számos - ha nem is mindig
> eredeti - elmélet született. Némelyik keletkezésének nem is oka, hanem
> célja van. E történeti hivatkozásokra, művészettörténeti analógiákra
> alapított elméletekben egy közös: mind olyan - elképzelt - tárgyról szól,
> amely kielégíti a róla elgondoltakat. Így azonban csak logikai
> konstrukciókat ismerhetni meg, a Korona, a maga valóságában megközelítetlen
> marad.Pedig a Korona, szent szimbólum volna mellett ötvösremek is, amely
> nem lett, mint szamárnak a füle, hanem készítették, az ötvöstechnológia
> szigorú és évezredek óta változatlan rendje szerint. Csak e készülési
> nyomok figyelmes szemléletet árulhat el valamit lényegéről, a technológiai
> rend feszes volta pedig jó néhány spekulációt, mint képtelenséget önmagától
> kirostál.Amikor ezek az elméletek egyre hangosabban nyilvánosságra
> kerültek, a Korona Bizottság akkor döntött úgy, hogy megnézeti ötvösökkel
> is, pontosan ezekre a kérdésekre válaszolandó. László Gyulának köszönhetően
> kerültem bele Papp László kollégámmal együtt a dologba. Amit mi
> megfigyeltünk, azt ketten figyeltük meg. Ha szamárságot mondok, az engem
> terhel, ha netán-tán valami érdem volna benne, az közös. Válaszolni kell a
> következő kérdésekre. 1. Egységes tervezés-e a korona vagy különböző
> elemekből áll? Mert hiszen ezen áll vagy bukik az előbb elmondott elmélet.
> Még egyet hadd mondjak. Amikor elkezdődött a mi vendégszereplésünk, akkor
> először a Korona Bizottság által feltett kérdésekre válaszoltunk, de nagyon
> hamar kiderült, hogy amikor kinyitunk egy ajtót, akkor mögötte mindig kettő
> van és egyre több kérdésre kell választ adnunk részint a saját szakmai
> hiúságunk miatt, részint meg azért, hogy valóban az igazságot akarjuk
> megkeresni. 2. A korona graeca abroncsának, képeinek, köveinek,
> pártázatának mi az egymáshoz való viszonya? 3. Beszélni kell arról, hogy a
> korona graeca képei valóban egy műhelyben készültek-e vagy sem. Mert hiszen
> a korjelző képeknek a hitelessége ettől függ. 4. Beszélni kell a
> csüngőkről. 5. Beszélni kell arról, ami a legkényesebb pontja a koronával
> kapcsolatos vizsgálódásoknak s ez a Dukasz kép szabálytalan fölszerelése.
> 6. Beszélni kell a korona karima pántjairól és a keresztről.Először nézzük
> azt, hogy egységes tervezés-e? Minden mesterségben ha valaki egy tárgyat,
> épületet el akar készíteni, akkor először a szerkezeteket kell megcsinálni
> és utána következnek a díszítések. Ha tehát egy ötvösnek olyan feladatot
> adnak, hogy készítsen egy olyan koronát, amely áll egy abroncsból és azt
> befedi egy egymást keresztező boltozat, akkor először is a szerkezetet kell
> megcsinálnia oldhatatlan kemény forrasztással. Tehát a karima pántjait is
> keményen hozzá kellett volna forrasztani az alsó abroncshoz. És utána föl
> lehet rakni azt, amit csak akar. Itt azonban egészen más helyzettel állunk
> szemben. Eltekintve attól, hogy két markánsan különböző karakterű rész
> kerül egymás mellé, a két részt durván, úgyszólván műhely nélkül
> szegecselték össze. Tehát nem lehet szó egységes tervezésről. Ezek alkalmi
> egyesítések, összeeresztések és aki ezt szakszerűnek tartja, annak fogalma
> sincs az ötvöstechnológiáról.A másik súlyos kérdés a csonkítás. A koronának
> a belsejében lehet látni, hogy minden egyes zománckép alatt van egy
> homorulat. Ezen a pánton is lehet jól látni, mindegyiken van még egy
> egyharmadnyi. Ha egységes tervezés volna, akkor egyúttal hozzáforrasztották
> volna a lemezt, és semmiképp nem csináltak volna egy olyan tárgyat, amelyen
> még van egy egyharmadnyi foglalatnyom. Ez inkább arról tanúskodik, hogy a
> pántok végéről egy-egy apostolt levágtak.Még van valami, ami az egységes
> tervezés ellen szól, nevezetesen, a latin pantokrátor megcsonkítása. Hogy
> elhelyezhessék a keresztet, egészen brutális módon megcsonkították. Látni,
> hogy kipereg a zománc, össze-vissza csavarodnak a rekeszek. Ilyen
> torzulások csak utólagos fúrásnál jöhetnek létre. Ha ugyanis eleve azt
> tervezik ikonográfiai perverzitásból, hogy Krisztusnak a hasából jön ki egy
> kereszt, ha egy zománcozott tárgyra egy másik zománcozott tárgyat akarunk
> helyezni, amely feszüléses alapon támaszkodik, akkor oda egy fémlapot,
> jelen esetben egy gyűrűt kellett volna helyezni, hogy ne pattantsa ki a
> zománcot. Különben feszültségeket idéz elő. Ennek itt nyoma sincs.
> Ellenkezőleg, amennyire látni lehet, abból az derül ki, hogy az eredeti
> alsó lemez, ami egyébként 0,4 milliméter vastag, így a fúrástól
> össze-vissza torzul. Tehát nem egyenes sík, hanem össze-vissza
> kitüremkedik. Mint hogyha a kutyák rágták volna szét. Sajnos nem tudjuk
> pontosan megnézni, mert IV. Károly koronázása után becinezték a keresztet.
> A kereszt ugyanis úgy működik, hogy csőből van, van egy hozzávaló csavar
> egy csavarfejjel és a cső szárában menet van. Be lehetett volna csavarni.
> Nyilván kellett volna egy negyed fordulatot húzni rajta, de nem,
> becinezték. Eltekintve attól, hogy a cinezés rongálásokat okoz, a további
> vizsgálódásoknak is gátat vetett.Kemény Henrik: Bocsáss meg, savval
> cinezték vagy viasszal?Egy fenét viasszal. Savval.Kemény Henrik: Az
> megrongálja.Persze. Tehát négy nagyon súlyos mesterségbeli érv szól az
> ellen, hogy a szentkorona egységes tervezés eredménye volna. Ezzel, azt
> hiszem, a Csomor-féle nézetek egyszer s mindenkorra tárgytalanná váltak.
> Ezzel egyszerűen nem szabad tovább foglalkozni.A korona graeca abroncsának,
> képeinek, köveinek és pártázatának viszonya. A legnagyobb meglepetésünkre,
> amikor az abroncsot vallattuk, kiderült az, hogy a korona abroncsa, a
> pantokrator és a Dukasz Mihály lemez hátlapja, valamint a pártázatoknak ez
> a vékony kis kontúrlemeze egyazon darabból van.Iszonyatosan súlyos
> következményekkel járó megállapítás ez. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a
> korona graeca pártázatokkal, oromdíszekkel, és más okból a láncokat tartó
> kis bakocskákkal együtt született. Erre más lehetőség nincsen. Ez a
> felismerés lehetetlenné teszi azokat az elméleteket, amelyek úgy gondolják,
> hogy érkezhetett egy görög sztemma, amelyre aztán később fölfogatták a
> pártázatokat és a csüngőket. Nem lehetséges az, hogy ez oromdíszek nélkül
> esetleg Szent István gyöngyös koronája lehetett volna. Tehát a
> tradicionalisták és a bizancinisták vitájában a tradicionalisták tévedésben
> tartózkodnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a másik oldalnak igaza
> volna. Az, hogy egy olyan koronával állunk szemben, amely eredetileg olyan
> volt, hogy a császári ékességnek számító csüngő bakjai már eredetileg rajta
> vannak, súlyos kérdéseket vet föl a keletkezésének helyét illetően. De erre
> majd később visszatérek.Még egyszer azzal hozakodnék elő, hogy ha egy
> ötvösnek koronát kell csinálnia, amelyen képek, kövek, és fölöttük egy
> pártasor van, akkor olyanra méretezi a pártákat, hogy vagy akkora, mint a
> kép, vagy kétszer akkora, szóval valamiféle harmóniába hozza ezeket
> egymással. Itt azonban azt látjuk, hogyha középről, a pantokratortól
> indulunk el, már ott elkezdődik a sandaság, mert a pártázat az angyalképen
> túl lóg, a másik oldalon pontosan ott kezdődik és ez a furcsa diszharmónia
> ez végigvonul az egész abroncson. Ez csak egyetlen dolgot jelenthet: itt az
> ötvösnek előre letettek az asztalra bizonyos elemeket, amelyeket okvetlenül
> fel kellett használnia. Tehát kellett, hogy az asztalon szerepeljenek a már
> említett kivágott lapon kívül a képek, kövek, csüngők és a pártázat. Hogy
> ezek honnan kerültek elő, arra ez a dolog nem ad választ. De arra, hogy
> ezek eleve ott voltak, arra igen. Ugyanezt a gyanút erősítik meg a kövek
> foglalatai. Ugyanis, ha megnézzük, a kövek foglalata csámpás. Itt is
> csámpás, ott is csámpás, tehát rosszul vannak kiosztva. Ha megnézzük, hogy
> a bizánci képek milyen hallatlanul nagyrendűek, akármelyiket mutatom, olyan
> iszonyatos kvalitáskülönbségek vannak a kettő között, hogy
> elképzelhetetlen, hogy ezeket egy műhelyben csinálták volna. A harmadik
> dolog, ami e kérdéshez tartozik, hogy ez a fajta karmos foglalás, amit
> idáig mutattam, Bizáncban rendkívül ritka. Kovács Éva, aki két lábon járó
> lexikon volt, egy példát tudott fölmutatni. Több egyszerűen nincsen. Ez is
> azt a gyanút erősíti, hogy ilyen formában ez a tárgy Bizáncból nem
> érkezhetett.A következő kérdés, hogy a képek egy kéz, illetve egy műhely
> munkái-e? Ha figyelmen kívül hagyjuk is Moravcsik Gyula megfigyeléseit,
> illetve a paleográfiai bizonyítékokat, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a
> felismerést, hogy ez két hierarchia, egy földi és egy égi, a csak az
> ötvösre tartozó aprólékos összehasonlítgatások a következők: Ha megnézzük a
> szíveket a ruhán, a bizánci császárét, itt látható, hogy a vállán vannak,
> igen, fejjel lefelé vannak, itt vannak Konsztantinosznál és itt vannak a
> Demeternél. És ezek egy kéz munkái. Tehát a két korjelző képen és egy nem
> korjelző képen ugyanattól a kéztől származó ilyen apró kis szívecskék
> vannak. Gézáé különböző, az kövérebb, mint ezek. Aztán ha az ember
> összehasonlítgatja a szájakat, akkor kiderül az, hogy Demeter szája,
> Konsztantinosz szája és Szt. György szája azonos vonalvezetésű.
> Hasonlóképpen egészen fura a mutatóujjak formája. Ilyen furcsa,
> bekunkorított mutatóujjakkal találkozunk Dukasz Mihálynál,
> Konsztantinosznál és a katonaszenteknél egyaránt. Itt is ugyanaz a megoldás
> van. Tehát a korjelző és nem korjelző képek hasonlóságát mutatják ezek az
> apró kis jelek. Hasonlóképpen Dukasz Mihály haja olyan, mint Konsztantinosz
> haja, ez pedig olyan, mint az angyaloké. Ezek a jelek mind azt mutatják,
> hogy ez nem egy helyről került ki.Kemény Henrik: A tűzzománcok anyaga
> megegyezik egymással?Miután nem volt szabad mintát venni, megsérteni az
> anyagot, nem tudjuk. Ránézésre igen. Ha az ember megnézi a zománcok fényét,
> a színét, tónusát, akkor ezek azonosak. Ezek egy műhely termékeinek
> mutatkoznak.A csüngőkről a következőket kell tudni. Négy, plusz négy, plusz
> egy csüngő van jelenleg. Eredetileg kettő, kettő, egy volt. Ezeknek van a
> már említett kis bakocskájuk. Két dolgot kellene még megemlíteni. Bizáncban
> a csüngőkben lévő kövek fehérek. Ezek vörösek. A foglalatokon nem látszik
> kifoglalásnak a nyoma, tehát nem lehet szó arról, hogy ezeket kicserélték
> volna. Egy-egy kifoglalásnak egészen durva nyomai vannak. Ez nem
> lehetséges. Még valami, amit itt meg kellene jegyezni a női
> koronaelmélettel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy a női koronákon
> mindenütt gyöngy van, vagy pedig hímzett szalag, drágakövekkel kirakott
> szalag. Soha nem lánc. Az objektív megítélést itt az is nehezíti, hogy
> egyetlen egy eredeti tárgy nem maradt fenn, csak mozaikok, zománcképek,
> miniatúrák azok, amelyekkel találkozunk. Nem lehet pontosan eldönteni
> mindig, hogy az anyag okozta változások, az anyagszerűség miatt valóban azt
> látjuk-e, amit ő szándékozott láttatni. A láncok lemezből vannak.
> Kalapácsnyomok vannak rajta. Ez azért fontos, mert lemezhenger a XVI.
> század előtt nincsen. Tehát maga ez a tény korjelző. Még valamit meg kell
> jegyezni a bizánci és a magyar szent korona csüngői közötti különbségeknél.
> Nevezetesen azt, hogy a háromszög alakban egymáshoz forrasztott kövek a
> bizánci koronán a csúcsukon, a magyar koronán az alapjukon függnek, a
> csúcsuk néz lefelé.Tehát itt is az a kérdés vetődik föl, hogy vajon ezek a
> csüngők eredetileg ehhez a koronához készültek-e? Ezt a kérdést az teszi
> súlyossá, hogy a csüngőtartó bakok eredetileg föl vannak forrasztva a
> keményen nyers lemezre. Tehát azt csak akkor lehetett fölforrasztani,
> amikor ez még nyers állapotban volt, képek, kövek nélkül, mert utána tűzbe
> vinni a tárgyat nem lehet. Kérdés, elképzelhető-e, hogy Bizáncból császári
> ékességekkel ellátott koronát küldjenek, az ő fogalmaik szerint egy ilyen
> jobbféle patríciusnak? Hiszen a koronaküldésnek politikai indítéka az volt,
> hogy a szent császár legmagasabb megelégedését fejezi ki a
> megajándékozottal szemben. De a császár nem teheti a megajándékozottat
> önmagával azonos rangúnak. Márpedig ez a fajta csüngő a császáré is. Még
> egy meggondolandó dolog van, ez pedig a következő. Ezek a csüngők úgy
> vannak földrótozva. Ha egy ötvös olyan feladatot kap, hogy egy lánc végére
> helyezzen el bármilyen tárgyat, akkor arra egy karikát forraszt. Tehát itt
> nem drótdaraboknak kellene lenni, hanem egy karikának. Hiszen abba lehet
> beakasztani a láncszemet.Kemény Henrik: És itt a láncszemek össze vannak
> forrasztva? Vagy csak összeakasztva?Forrasztva vannak. A függők maguk két
> típusra különülnek. Az egyik fajtánál két szál úgynevezett gyöngydrót van
> egymás mellett. Nagy valószínűséggel ezek az eredetiek. Hiszen itt egy
> gyöngydrótot hengereltek meg, a másiknál pedig ezt utánzandó, vésési
> nyomokat láthatunk. Tehát nyilvánvalóan ahol egy technológiát utánoznak, az
> a másodlagos. Az első típusnál - ezt el kell hinniük becsület szóra - ilyen
> két egymásra hajló lapocskának a maradványa van. Ezek azonosíthatók úgy,
> mint letört fülek. Igen ám, de ezeknek olyan széles ez a kiszélesedő vége,
> hogy nem fér át a láncszemen. Tehát a feldrótozásnak ez az oka. De ha ide
> készültek volna, akkor azt megfelezték volna. Ez az a pont, amit némi
> gyanakvással kell fogadni, mert ezt ugyan megfigyeltük, de nem
> ellenőriztük. Tehát lehet, hogy tévedek, bár a valószínűsége nem nagy. Most
> jön a legkínosabb kérdés.A Dukasz Mihály kép. Azt látjuk, hogy az összes
> ábrázolás szépen rendesen be van foglalva. Ezek rendes foglalatok, ugyanis
> a képeknek a hátsó oldalára két darab lemezcsík van fölforrasztva, amelyek
> távolságtartóul szolgálnak. Ezeknek a szélessége 5 milliméter. A foglalatok
> 6 milliméter magasak. Ha megkocogtatjuk a foglalatot oldalt, akkor üres
> hangot ad. Látszik tehát, hogy ezek távolságtartók, nem foglalómasszával
> foglalták, hanem ez adott módot arra, hogy kalapáccsal foglaljanak.
> Egyszerűen ezt az arany lemezcsíkot poncoló szerszámmal végigponcolták, és
> ezzel hajlították rá a lemezre. A Dukasz Mihály lemeznél körülbelül 8
> milliméterrel kisebb a foglalat, mint maga a kép. Soha nem lehetett benne.
> A foglalat oldalán ilyen nyújtásra utaló keresztirányú kalapálás nyomai
> látszanak végig. Még egy dolog van, ami egészen furcsa a többi dologhoz
> viszonyítva. Nevezetesen az, hogy az oromdíszen lévő gyöngy másképp
> szerelődik föl, mint az összes többi helyen. A legzseniálisabb szerkezet,
> ahogy a koronát összeállították. Másutt ugyanis a csúcsokon lévő kövek
> csapját nem forrasztották. Hanem a következőt csinálták. A fenéklemez elé
> odaforrasztották az erősítésül szolgáló úgynevezett gyöngydrótot. Ilyen kis
> gyöngyszemekből álló drótot. Ezt úgy préselik. A fölforrasztás után -
> miután így vannak a gyöngyszemek, itt van a fenéklemez, ilyen kis
> háromszögek képződnek. A gyöngytartó csapot - bármelyiket � kónikusan
> lereszelik, és erre fölreszelnek egy menetet. A kis háromszögeknél picikét
> fölfúrják az anyagot, és mivel a korona abroncsa finomabb, tehát puhább,
> mint ezek a csapok, egyszerűen belecsavarják, és a reszelt menet helyet vág
> magának. Ez azt jelenti, hogy szorul. Ha kilötyögősödik, egy negyed
> fordulatot tovább hajt rajta és megint szilárd marad. Ez az, amit nem
> tudott az a pesti ötvös, aki Ferencz József koronázása előtt megigazításra
> megkapta a koronát. Ugyanis az ilyen fajta meglötyögősödött köveket mind
> becinezték. Magát a Dukasz Mihály lemezt is. Itt nagyon jól lehet látni,
> ekkora cindarab van. Visszatérve az itteni csapra, ez a csap nem a
> gyöngydrót mellé szorul be, hanem külön áll. Viszont a tövében ott van egy
> olyan másfél milliméter szélességű meg nem olvadt forrasztódarab. Tehát ezt
> keményen forrasztották. Ez azt jelenti, hogy ez a csap eredeti. Ez azért
> nagyon fontos kérdés, mert fölvetődött Csomor Lajoséknál az ötlet, hogy itt
> volt hátul az a bizonyos kereszt, amelyet Izabella királynő letört volna.
> Hogy a dolog ne legyen ennyire egyszerű, itt hátul, lefelé a középvonaltól
> számítva jobboldalt körülbelül 6-7 milliméter szélességben olyan
> kimorzsálódott anyagrész van. Ez két dologtól származhat. Egy: letöréstől.
> És származhat attól, hogy vége van az anyagnak.Kemény Henrik: És formailag
> megegyezik vele?Csak az egyik oldalon van. Abban az esetben, ha ez letörés
> és mondjuk ferdén törik, akkor a másikat el lehet reszelni. Igen ám, de
> hogyha ez törés, azt csakugyan ide-oda hajlítgatják. És amikor letörik,
> akkor vagy erre, vagy arra, de kihajlik. Itt ennél tökéletesen sík. Tehát a
> letörés elméletet nem lehet bizonyítani.Kemény Henrik: Lehet, hogy esetleg
> megcsiszolták.Nem. Annak látszanék a nyoma. Teljesen homogén a felület, ezt
> nem csiszolta senki. Fennmaradt a lehetőség, de nyugodt lélekkel lehet
> mondani a vizsgálatok után, hogy ez anyagvég. Hiszen gondoljuk meg,
> akkoriban egy ekkora nagy darab aranyat kikovácsolni, igen nagy munka volt
> és nem igen lehetett kiszámítani, hogy elég lesz-e az anyag? És nem igen
> lehetett belenyújtani egy ilyen bonyolult formába. Lehetséges, hogy itt az
> anyag vége van, azzal találkozunk és a foglalat csak kínlódásos megoldás
> ebben az esetben. Azaz: nem leszerelésről van szó és nem arról, hogy utólag
> tettek ide egy képet, hanem eredetileg nem adta ki az anyag és valami
> kényszermegoldáshoz folyamodtak. Ez azonban megint újabb kérdéseket vet
> föl, minekutána a Dukasz Mihály képet eredetileg ezen a két lukon keresztül
> fúrt szegecs tartotta. Hogy így van, azt az bizonyítja, hogy a szegecset
> hátulról lehetett csak kifúrni a következők miatt. Ebben itt alul és ettől
> körülbelül 4-5 milliméterre, valahol itt két darab távolságtartó van.
> Pontosan olyan mély, mint a foglalat. Illetőleg leszámítva a ráhajtást,
> tehát 1-2 milliméterrel rövidebb. Ez rögtön magyarázza azt, hogy miért
> ilyen lehetetlen helyen fúrták ki. Mert lejjebb már ott van a
> távolságtartó. Tehát ott nem fúrhattak. Ezen a két ponton keresztül
> szegecselték föl a korona graecára. Tehát nem úgy, ahogy most van. Ugyanis
> most a korona latinán is átmegy ugyanaz a két fúrólyuk. Ugyanis nagy
> valószínűséggel a koronának ez a része összeomlott. Ezt bizonyítja az, hogy
> az alatta lévő zafírt is ki kellett cserélni. Ezen a két ponton volt tehát
> eredetileg fölerősítve. Akkor viszont meg kell gondolni a következőt. A
> bizánci korona küldése diplomáciai értelemben a császár felsőbbségének a
> demonstrálása volt. Az, hogy elkápráztassák azt a barbárt, aki ebben a
> nagyon nagy megtiszteltetésben részesült. De gondoljuk meg, valóban
> lehetséges, hogy egy ilyen összebarkácsolt császárképpel ideküldenek egy
> küldöttséget? Vagy később hozták a képet és utólag rakták rá? Hát ezzel nem
> hiszem, hogy el lehet kápráztatni valakit. Itt valamiféle más megoldásnak
> kell lennie. Még egy dolog hozzáteendő az ügyhöz. Nevezetesen az, amit
> Váczi Péter fedezett fel a Cronice Saeculorumban.. Ugyanis Irene császárnő
> levelet ír II. István magyar királynak, amelyben magyarázkodik, hogy a
> férje azért indított háborút a magyarok ellen, amit aztán el is vesztett,
> mert ő a magyar királyt vazallusának tartotta abból az okból, hogy a magyar
> király egy bizánci császár képét viseli a koronáján. Tehát ez magyarul azt
> jelenti, hogy 1116 és 1124 között ez a kép már rajta volt a graecán. Tehát
> minden olyan elmélet, amelyik azt mondja, hogy ezt utólag cserélték ki
> politikai okokból, nem állja meg a helyét, mert hiszen írásos nyoma van
> annak, hogy ez már akkor rajta volt. Hát akkor mi történhetett? Azt hiszem,
> komolyan mérlegelni kell annak a lehetőségét, amit Dér József vet föl, hogy
> ezek a bizánci képek nem koronán kerültek ide, hanem valamely ilyen árkádos
> szerkezetű ajándéktárgyon, például ereklyetartó dobozkán, amelyről leszedve
> készítették el a koronát. Bogyay Tamásnak van egy nagyon meggondolandó
> tanulmánya az esztergomi Porta Speciosáról, ahol leírja, hogy Jób érsek egy
> bizánci tanultságú valaki volt, aki a Porta Speciosát Bizáncban rendeli
> meg. Ide hozzák a képet darabokban, s itt rakják össze. És nem egészen a
> bizánci program szerint, mert hiszen az itteni tanultságú mesterek más
> iskolázottságúak, mint a bizánciak és apró kis félrecsúszásokkal
> találkozunk állandóan. Azt hiszem, föl kell vetni azt a kérdést, hogy itt
> nem ugyanerről van-e szó? Azt a kérdést feszegetném ezzel nevezetesen, hogy
> a királyi kincstárban voltak ilyen bizánci képek,párták, kövek, csüngők.
> Odaadták az ötvösnek, hogy ezekből tessék egy kamelankiont készíteni. A
> kamelankion azt jelenti - ezt el kellett volna mondanom -, hogy zárt
> korona, pontosabban beboltozott korona. A kamelankion eredetileg a perzsa
> nagykirályok trónszéke fölötti kis kupola, amely tele volt festve Nappal,
> Holddal, csillagokkal, tehát a világmindenséggel. És a megistenült király
> fölött ott volt a Világmindenség. Ezt a képzetet veszik át a bizánciak, és
> száll le az isteni császár fejére a világmindenséget jelképező szférikus
> korona. A szféra másik felét, a földit, a szent arc teszi ki, amely mellett
> ott vannak a fehér kövekkel csillogó csüngők. Egy ilyen típusú koronát
> csináltatnak tehát az itteni iskolázottságú mesterekkel. Ezek bizánci
> szemmel és bizánci mértékkel mérve nyilván valami satnya dolgot formáltak.
> Ez hihető ebben a dologban.A korona latina pántjairól a következőt kellene
> megemlíteni. Kelleher azt állítja, hogy ezek a pántok könyvtábla részei
> voltak. Ez azonban nem gazdálkodható ki a háromszor négyes pántokból. Semmi
> mesterkedéssel nem lehet két darab négy apostollal ékesített darabot
> csinálni. Tehát ez az elmélet nem állja meg a tárgyvalószínűsítés próbáját.
> Györffy György kupolás tárgyat sejt benne, noha ennek a kupolás mivoltnak
> nagyon komoly nehézségei vannak. Nevezetesen az, hogyha egy ötvösnek egy
> olyan tárgyat kell csinálnia mondjuk lemezből, amely boltozatos és
> zománcképekkel díszítik, akkor a zománcképeknek is követniük kell a
> boltozat hajlását. Ez azonban nem itt így van. Van olyan kép, amelyik
> enyhén hajlott, és van olyan, amelyik egy kicsit hajlottabb, de a kép
> közepénél, a szentnek a hasa körül hajszálrepedések vannak. Bizony ez arra
> mutat, hogy ezeket a képeket gyengéd erőszakkal meghajlították. Vannak
> olyanok, amelyek teljesen egyenesek, sőt, a Szent Péter kép ráadásul még
> homorú is, tehát kilóg alul felül a foglalatból. Ennek ellenére a
> négyezethez keményen hozzá van forrasztva a négy pánt. Zavarba ejtő, hogy
> kemény forrasztás mellett még meg is szegecselik. Rejtélyes hogy miért,
> mert hiszen annak meg kellett állnia anélkül is. Rejtélyes az ügy, nem
> tudjuk, hogy ez miért történt. De ez mindenképpen azt mutatja, hogy a tárgy
> eredeti. Azt az elméletet, mely szerint ez az ortodox liturgiában
> használatos csillag lett volna, cáfolja az, hogy a 0,4-es lemez a saját
> súlyát nem bírja el. Hiába merevítik bordával, gyöngydróttal, az kevés.
> Szétcsúszik. Eredetileg természetesen 12 apostol volt, ahogy már az előbb
> szó esett róla. És Lovag Zsuzsa volt az, aki próbát tett azzal, hogy
> megmodellezte kartonpapírból a négyszer három apostolnyi területet.
> Valamennyit ráhagyott, mert az ilyen fajta fejereklyetartók olyanok, hogy
> rásimulnak a koponyára és alul tartja egy pánt. Átballagott a múzeum
> népvándorlási osztályára, hogy adjanak neki egy koponyát. Hoztak egy
> koponyát, alá tette, persze hogy lötyögött rajta. Szomorúan mondta, hogy ez
> nem jó. S akkor kérdezték tőle, hogy mi ez? Elmagyarázta, hogy miről van
> szó. Ha a koponyának megvan az állkapcsa, akkor a magassága megnövekszik
> kb. 2,5 centimétert. S hoztak egy olyan koponyát, aminek megvolt az
> állkapcsa. Rátette és pontosan rásimult. Bizonyosnak vehető az, hogy ez a
> tárgy, bármi lett légyen is a zománcok eredeti funkciója, ebben a
> formájában kupolás tárgynak készült. De ez mi lehetett? Nyilván egy
> fejereklyetartó. Azonban az a kérdés, hogy kinek készült? Kinek
> készülhetett ilyen díszes fejereklyetartó? Közelebb visz a válaszhoz, ha
> meggondoljuk: a latin pantokrator a görög ábrázolás másolata. Kérdés,
> miért? Mitől volt e kép oly becses, hogy lemásolják? A kérdés második fele:
> ki volt az, aki számára e becses kép másolata készült? A választ kéretik
> gyanakvással fogadni, de azért végiggondolni. Tehát: a kép a királyi korona
> oromdísze � 1074 után vagyunk � és olyan ember számára készült, akit e
> méltóság megilletett. Ilyen díszes fejereklyetartót egy esemény indokolt e
> korban. 1083-ban felemelik Szt. István testét, s tudjuk, hogy koponyáját
> Szt. László parancsára díszes tartóban őrzik, a zágrábi püspökség
> megalapításáig, amikor a székesegyház kap egy darabot Szt. István
> koponyaereklyéjéből. Tehát lehetséges és elképzelhető, hogy ez a másolás
> Szent István számára készült. Szent István fejereklyetartója számára
> készült és ebben az értelemben ez a korona valóban szentistváni korona.
> Hangsúlyozom, hogy ez egy lehetőség. De számomra logikusnak tűnik.Az utolsó
> kérdés a kereszt. A pantokrator átfúrásáról beszéltünk. Arról kell szót
> ejtenünk, hogy akkor, amikor a képek tisztelete hihetetlenül magas fokon
> állt, nem lehetett egy Krisztus képet csak úgy megcsonkítani. Egy esetben
> lehetett. S ez úgy történt. Egy esetben lehetett, ha valami magasabb érték
> ezt szükségessé tette. Itt tér vissza a Kovács Éva által felvetett
> lehetőség, hogy ilyen ereklyetartó kereszt volt az eredeti. Hogy ez a
> mostani kereszt nem lehetett az eredeti, az bizonyos. Ugyanis az egész
> középkor folyamán ilyen csőből készült kereszt nem volt, én nem találkoztam
> vele. Mindenütt laposak, doboz szerűek vagy lemezek. Ugyanis ezeknek a
> technológiája és előállítása sokkal bonyolultabb, az összemetsződéseknél,
> forrasztásoknál, a szétcsúszások lehetősége sokkal nagyobb. Tehát ez
> legkorábban XVI. századi lehet.Kemény Henrik: És a kereszt elgörbülése?Az a
> kupolának a behorpadása. Ha a cső erősebb, mint az őt tartó lemez, akkor a
> tartólemez fog berogyni. Berogyott. Össze is tört. Ácskapocs szerű kis
> aranykapcsokkal van összetűzve.Kemény Henrik: Le is eshetett.Leeshetett.
> Erre a leesésre utal ennek a nagy zafírnak a minősége. Ugyanis ez az összes
> többi kőtől különbözik. Ezt II. Mátyás tétette a koronára, mert a helyén
> lévő kő eltört. Ezt a Korona Bizottság szembehunyása mellett szétszedtük,
> ugyanis két menetes csavar tartja. Ezt leszedtük. Alatta ott van a régi
> foglalatnak a nyoma, amelyet egészen durván csipkedtek le. Összefoglalva az
> egészet, valami olyasfajta készülési sorrend látszik elfogadhatónak vagy
> igazolhatónak a tárggyal kapcsolatban, hogy elkerült Magyarországra egy
> bizánci ajándéktárgy, amelyen szerepeltek ezek a képek. Lehetséges, hogy a
> pártázat is Bizáncból jött, de az is lehet, hogy itt készítették. A kutatók
> véleménye ezzel kapcsolatban megoszlik. Deér azt mondja, hogy ezek durva
> magyar munkák, teljesen barbár darabok, nem kerülhettek Bizáncból ki.
> Azonban ő nem látta soha. Ugyanis ezek a meglehetősen durva, kis feketének
> ható rajzolatok - a szakirodalom pikkelymustrát említ - ha megnézzük ezeket
> áteső fényben, akkor látjuk, hogy ezek pávatollak.. Ezt nem a bizánciak
> találták ki, hanem megint a perzsák. Hiszen gondoljunk arra, hogy egészen
> 1979-ig pávatrónnak hívták a perzsa trónt és pávakoronának a perzsa
> koronát. Tehát valami egészen nagyrendű dologgal állunk megint szemben.
> Tehát megérkezett az ajándéktárgy, amelynek képei, mint ahogy szó volt
> róla, 1067-ben kellett hogy keletkezzenek. Itt elkészül akár az itt lévő,
> akár Bizáncból ide érkező pártákból, magyar alaplemezből, bárhonnan
> előkerülhető kövekből, valamint a csüngőkből, amelynek az eredetiségéhez
> igen csak sok kétség fér. Nagyon könnyen elképzelhető az is, hogy
> népvándorlás kori példányok, amelyek egy kincstárban bőségben
> előfordulhattak. Ezekből a tárgyakból elkészül a görög korona. A mogyoródi
> csata után ezzel a görög koronával koronázzák meg Gézát. Hiszen az érvényes
> korona Salamonnál van. Ennek a koronának az oromdíszét, Krisztusát másolják
> le a szentistváni fejereklyetartó számára.László Gyula: 1938-ban én is
> részt vettem a Szent Korona vizsgálatában. 1938 Szent István halálának a
> 900. évfordulója volt, de egyúttal nyugaton a nemzeti szocialista birodalom
> felerősödése. A kettő nem véletlen. Tudniillik, mikor felolvasták az
> engedélyező iratot � nagyon szép volt a királyi várban, a Szent Korona
> középen, kétoldalt a testőrök � egy mondatára pontosan emlékszem. A Szent
> Koronát kézzel illetni nem szabad. Akkor mit csináljunk? Mondták a
> koronaőrök, hogy nagyon szívesen forgatják nekünk párnával együtt, de ők
> sem érinthetik kézzel. Ez annyit jelentett, hogy éppen belülről nem
> nézhettük meg a szentkoronát, ami lényeges lett volna. Én tudom, hogy miért
> volt az, hogy kézzel érinteni nem szabad. Egy bizonyos politikai feszültség
> miatt. Ebben az időben Tóth Zoltán, az idősebb Tóth Zoltán kifejtette azt a
> véleményét, hogy a szentkorona küldésében a német-római császároknak nagy
> szerepe volt és idézte Thietmárt, aki leírja, hogy Szent István püspökséget
> alapított, templomokat építtetett, tehát koronát kapott a német-római
> császártól. Ez annyit jelentett volna, hogy Szent István hűbérese lett a
> német-római császárnak. Ezért nem volt szabad a magyar kutatóknak tüzetesen
> megnézni a szentkoronát, mert amilyen objektívek, még tényleg bebizonyítják
> ezt. Kérdeztük: és a jogart szabad? Tessék. Azt megfoghattuk. Most tagja
> vagyok a Szent Korona Bizottságnak, úgyhogy láthattam többször és
> megérintettem kézzel, megsimogattam. Nos, a magam részéről mire jutottam? A
> korona nem lehet se nyugati, se bizánci. Ilyen nagy kövek nem voltak sehol.
> Amikor Szent Istvánt halála után szentté avatták, 1063-ban, fölemelték a
> koporsó födelét és kiemelték belőle a csontokat, akkor valóságos tolongás
> lehetett ott, hogy megszerezzenek egy kis darabot a csontjaiból, ruhájából.
> Az ereklyék tisztelete elképesztően nagy volt, ami ellen az egyház részben
> kikelt. Ez nem egyszerű teológiai dolog, hanem ez a mindennapi hitélet. Az
> ereklye fétis, az minden rosszat eltávolít tőlem. A köveket kiemelték a
> szentistváni koronából, ami nem állami korona volt, hanem magánkorona. A
> Thietmar féle szöveget legutóbb Váczy Péter elemezte és kiderítette, hogy a
> szentkoronát nem a pápától, nem a császártól kapta Szent István, hanem
> angyalok hozták. Nem emberi kéz alkotta. Hadd jegyezzem meg, hogy azok az
> eltolódások, amiket te említettél az aranyrészek és a zománcképek között,
> az Bizáncban elképzelhetetlen. Ahogy ma nálunk van a minőségvizsgálat vagy
> mi, hát ott ötszörösen volt. Az egyik bizánci ezüsttálon például öt
> ellenőrző pecsét van. Amit az udvarnak szántak az ötvösök, az olyan
> ellenőrzésen ment keresztül, hogy teljes lehetetlenség ilyen
> ritmuseltolódás a képek és az oromdíszek között. Ez a ritmuseltolódás abból
> fakad, hogy a köveket fel kellett tenni. A koronáról nagy fehér gyöngyök
> csüngöttek le, ugyanúgy, ahogy a bizánci császároknál is. Ez hozzá
> tartozhatott. Tehát meggyőződésem, hogy eredetileg a koronán gyöngyök
> voltak.Gyula bátyám, Révay négy dolgot mond. Azt állítja, a Megváltó almát
> tart. Azt állítja, hogy fehér kövek. Nem gyöngyöket mond, hanem köveket.
> Azt állítja, hogy a kilenc darab csúcson a kilences szám, mint az isteni
> tökéletesség, tehát kilenc darab csúcs van, és azt állítja, hogy a koronán
> hátul Szűz Mária van. Tudjuk, hogy az Üdvözítő nem tart almát. Tudjuk, hogy
> a kövek vörösek. Tudjuk azt, hogy a csúcsok száma vagy nyolc, vagy tíz. A
> négy állításból tudjuk, hogy három nem úgy van. Akkor feltehető, hogy a
> negyedik sem nagyon valószínű és ez vonatkozik a kövekre is. Nem látszik
> tömeges kifoglalás.László Gyula: Máris van egy megoldandó kérdés, a kövek
> szimbolikája. Nem véletlenül kerültek oda ezek a kövek. Egyiket-másikat
> kicserélték, mit tudom én kik. Azoknak a köveknek mondanivalójuk volt,
> ahogy a bizánci zománcoknak. Apróság, hogy a bizánci zománcra tett
> Krisztusnak középütt kis hajtincse van, és az arkangyaloknak nincs. Az
> egész bizánci művészetben ez a hajtincs középütt csak Krisztusnak jár. Még
> egy fontos dolog, a koronakeresztnek a hajlása. Az egy hatalmas ütés
> következtében hajlott el. Ennek a nyoma megvan a kereszt felső gömbjén,
> behorpadt és megvan az alatta lévő zománcon is. Egy nagyon erős ütésről van
> szó, ami nem lehet azonos a korona elvesztésével. Elvesztették a koronát,
> leesett a lóról, de nem ettől görbült el. Ez erős ütés. Hál Istennek van
> még dolgom, de amit ti csináltatok ötvösök, és nem az aranyművesek, az
> egészen más. A korona nem aranyműves mű, a korona ötvös mű. Amit Péri Jóska
> csinált ezen a területen, az alapvetően új szempontokat hozott elő.Dávid
> Katalin: Ez a bizonyos angyalok hozták, ez 1164 körüli feljegyzésben
> szerepel először. Angyalok hozták a magyar koronát. Nem tudjuk, mire
> vonatkozik. Én nagyon hajlok Győrffy felé, aki azt mondja, hogy Kálmán
> idejében állították össze. Tudniillik a Harovik legenda ragaszkodik ahhoz,
> hogy Szent István koronája, apostoli korona. Ez arra utal, hogy a korona
> összeállításának ebben az időben meg kellett történnie. Tehát a Harovik
> megírta, hogy István koronája apostoli korona, akkor a következő király nem
> fogja mással megkoronáztatni magát. Elképzelhető, hogy ez a nagy erőszak az
> apostoli korona meséjéről nem igaz. Ez azért történt meg, mert akkor
> igazolni akarták az összeállított koronát.Lehetséges. A korona graecat is
> igazolja Szent László látomása, ami a Képes Krónikában is benne van.Dávid
> Katalin: Igen, de Szent László nem koronáztatja meg magát. Az egyetlen
> királyunk, aki meg sem koronáztatja magát. De a következő, Kálmán, ő már
> megcsinálja az apostoli királyság elméletét, és ő megkoronáztatja magát.
> Ettől a perctől kezdve mással nem lehet koronázni.Egy dolog szól a Kálmán
> kori dolog ellen. Nevezetesen ez a brutális összeakasztás. Ha nincs
> rendkívüli helyzet, hogy elindult a sereg és akkor gyorsan a koronát
> utánam, akkor nem értem, hogy miért van ilyen iszonyatosan rondán
> összeakasztva? A két koronarész egyesítése iszonyatosan, szinte eszközök
> nélkül ment végbe. Így bármelyik cigány kovács meg tudja csinálni, olyan
> kriminálisan van szegecselve, gondatlanul, félrefúrások is vannak rajta. Ez
> csak valami hirtelen esemény következtében történhetett. Mert szabad
> szegecselni. Érthető, hogy jelen esetben a két különböző részt nem lehet
> másképp egyesíteni. De díszesen is lehet szegecselni.Makovecz Imre: Éveket
> fordítottam arra, hogy a VIII., IX., és X. századi tarsolylemezekkel, tápéi
> ásatással és sok minden más ilyesmi dologgal foglalkozva - részben László
> Gyulának is köszönhetően -, kialakult egy képem arról, hogyan öltözött föl
> egy ember akkoriban. Azt mondhatom, hogy egyrészt tökéletes stílusegységben
> volt az öltözet teljes egészében, mindazok a rózsák vagy egyebek, amiket
> viselt, azok a test megfelelő helyein helyezkedtek el, tehát nem pusztán
> divatcikként hordozta, hanem az akkori időnek megfelelően jóval mélyebb
> tartalommal. És az öltözethez hozzátartozott a lónak a felöltöztetése is,
> tehát a nyereg, a nyeregkápa és mindaz, amit használt. Ha előveszek egy
> tarsolylemezt -� amihez nem kellett feltétlen nagyúrnak lenni valakinek -,
> akkor az a tarsoly mindenestől olyan színvonalú ötvösmunkát, olyan
> színvonalú anyagot és öltözeti kultúrát jelentett, amelyben
> ügyetlenkedésnek én nyomát nem találtam. Mi az oka annak - most már nem
> merem Szentkoronának hívni ezt a koronát az előadás után -, hogy ez az
> úgynevezett magyar királyi korona ilyen tákolmány? Hogyan lehet akkor egy
> középkori Európában a legjobb és legerősebben szervezett államunk? A Szent
> Istvánt követő időben ismereteim szerint ez a legjobban szervezett állam,
> hallatlanul erős és kiegyensúlyozott belső társadalmi struktúrával, kitűnő
> szellemi és fizikai vezetéssel, remekül megszervezett rendekkel és
> választási struktúrával együtt. Ahogyan elöljárókat választottak az
> emberek, ahogyan visszatérő rendszereket alkalmaztak, ahol mondjuk egy
> kommunista külügyminiszter biztos, hogy nem lehet a következő érában
> miniszterelnök. Ezeket a hibákat ab ovo a társadalmi struktúra nem tűrte
> el. Hogyan lehet ebben az összefüggésben, társadalmi, tárgyi összefüggésben
> egy királyi korona ilyen kiábrándító, tulajdonképpen nevetséges tárgy,
> amelyet ügyetlen, elhamarkodott stiftekkel összekalapáltak? Amelyet
> diplomáciai spekulációk hoznak létre, változtatásokat perverz ötlettől
> vezéreltetve, hogy a pantokrátor hasából nő ki egy kereszt. Segíts kérlek,
> hogy tudnám én ezt a kettőt összeegyeztetni?Azt hiszem, a műgond fogalma
> XX. századi, maximum XIX. századi. Csodálatosan nagyrendű bizánci zománcok
> vannak. Ekkorák. Keresztre feszítések és egyebek. Ezek is ekkora szögekkel
> vannak a négy sarkukon felszögezve egy deszkára. Ettől ez nem tákolmány,
> hogy több részből van, hogy így rakták össze. Szó sincs róla, hogy ez
> tákolmány volna. Leszámítva az összeszegecselést.Dávid Katalin: Említette
> Jóska, hogy erről a tárgyról bármennyit tudunk, semmit sem tudunk.Ez
> iszonyatosan nagy dolog.Dávid Katalin: Nem az teszi naggyá, hogy rossz
> helyen be merték furkálni. Az teszi naggyá, ami hozzá van kötve, és
> tulajdonképpen nem tudjuk pontosan, hogy ez mi? A szentistváni mítosz. Hogy
> mitől volt Szent Istváné? Én biztos vagyok benne, hogy a keresztjétől.
> Hogyha Krisztust átütötték, azért ütötték át, mert az csak egy kép volt a
> kereszthez képest, amit esetleg Lászlóék kivettek a sírból. Biztos, hogy
> nem ereklyetartó kereszt volt. Ez valószínűleg az ő halotti keresztje volt,
> vagy a halotti korona része, de Istvánhoz tartozott.Ez a korona Szent
> István fejét semmilyen formában nem érintette. Maximum a koponyáját, mint
> ereklyét. Mint ereklyetartó. De uralkodói jelvénye ez nem volt. Nem
> lehetett. Későbbi.Dávid Katalin: Igen. De meggyőződésem, hogy Istvánhoz
> kötött kereszt került föl a koronára. Ettől lett István koronája. Szent
> korona. A Krisztus kép abban a pillanatban csak egy kép. És a szentség az a
> kereszt, amit föltesznek rá.Makovecz Imre: Katalin asszony, én teljesen
> másképp gondolkozom természetesen. Ismerek olyan ábrázolásokat, amelyek
> fekvő férfiakat mutatnak, akiknek a hasából fa nő ki. Ez a fa az élet fája.
> A keresztről pedig tudjuk, hogy Krisztus, nem a tudás fájával van
> kapcsolatban, mint Ádám, hanem az élet fájával. Ha tehát a pantokrátor
> hasából egy kereszt jön ki, akkor ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy
> valamit elügyetlenkedtek, belevágták a keresztet, mert olyan hülyék voltak,
> hogy nem tudtak mást csinálni, hanem azt jelenti, amit elmondtam. Ha a kora
> középkorba próbálok belehelyezkedni, és meg akarom érteni, akkor el kell
> felejtenem azokat az álprofesszionista baromságokat, amiket tanultam az
> iskolában. Akkor bele kell mennem egy olyan gondolkodásmódba, amiről László
> Gyula beszélt, hogy megőrül egy keresztdarabkáért, mert megváltozik
> körülötte a világ. Ha tehát így közelítem meg a Szent Koronát, akkor
> egészen biztosan nem érdekelnek a stiftek, nem érdekel az, hogyan van
> összetákolva, mert máris a dolog megszentségtelenítésének tartom a dolog
> tárgyalását úgy ahogy van. mert ez magánügy. Mert magánügy az a
> professzionalizmus, amit mondjuk én az építészetembe beleteszek, és soha
> nem beszélek róla. Azért nem beszélek róla, mert fölösleges róla beszélni,
> maga a produkció a fontos. Ha meg tudom közelíteni ezt a szent tárgyat, és
> azt tudom visszahozni mindannyiunk számára, hogy miért térdelnek le a mai
> napig is az emberek a Szent Korona előtt, akkor bennem is megszólal a
> harang. *
>
> NC.
>
> ÜdvözletteL.
>
>
>
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20.,
> Cs, 21:15):
>
>> Kedves lista, kedves Levente!
>> Indokolatlan feltételezés, hogy az igényelt vizsgálatok szükségesek a
>> koronakérdés megoldásához. Nekem a múzeumban volt szerencsém  megtekinteni
>> a Szt. Korona igen alapos, száloptikás belső vizsgálatát. Ez a vizsgálat
>> bebizonyította, hogy a Szent Korona igenis két fő részből lett
>> összeállítva.Az alsó bizánci pántkoronára később és elég durván
>> illesztették rá a fölső pántokat. Az összeillesztés elsődleges célja az
>> volt, hogy a bizánci Komnénosz dinasztia koronáihoz hasonló, kvázi császári
>> koronát hozzanak létre. A történelmi körülmények III. Bélában jelölik ki
>> azt a személyt, aki ezt munkát elrendelhette. Az valószínűleg  igaz, hogy a
>> Szt. Korona legrégibb részei a fölső pántokon található, apostolokat és a
>> Pantokrátor Krisztust ábrázoló zománc lemezek. Ezek igazolhatóan Szent
>> István koriak lehetnek. Eredetileg nyilván 12 apostolkép volt, valamilyen
>> ma már ismeretlen tárgyon, amelyről leemelték, de a görög koronát
>> kiegészítő pántokon csak 8 fért el belőlük. A Szent Istvánhoz kötődő
>> ereklyéket azért használták fel a korona készítésénél, hogy szakrális
>> erejénél fogva legitimálja III. Béla uralkodását. Az ereklyék felhasználása
>> miatt lett szent a korona, amelyet többé nem lehetett lecserélni a
>> koronázásokon. A hagyomány tehát joggal kötötte Szt Istvánhoz a koronát,
>> noha ez soha nem volt Szt István koronája. Barlabássy úr célozgatása
>> mindenféle szakmai féltékenységre, rosszindulatra, politikai szálra csak
>> rosszindulatú ködösítés, amivel foglalkozni sem érdemes. Ha valakit
>> érdekel, tudok további magyarázatokkal is szolgálni.  Üdv
>>
>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20., Cs, 12:32):
>>
>>> L. még:
>>>
>>> https://bookline.hu/product/home.action?_v=Csomor_Lajos_Ofelsege_a_Magyar_Szent_K&type=20&id=32678&gclid=EAIaIQobChMIj8HklYqdgAMVBpjVCh3VqwK_EAAYAiAAEgK44PD_BwE
>>>
>>>
>>> On 7/20/23 10:19 AM, Levente Vihar wrote:
>>> > Ajánlom figyelmetekbe - annak is, akit  a Korona körüli vita(?) netán
>>> nem érdekel!
>>> > Más aspektusa is van... sajnos.
>>> > ÜdvözletteL.
>>> > ****
>>> >
>>> > Kedves Barátaim!
>>> >
>>> > Tisztelt Ismerőseim!
>>> >
>>> > Kedves Érdekeltek!
>>> >
>>> > Kérlek olvassátok a cikket és ha tetszik terjesszétek mert sok függ
>>> attól, hogy
>>> > megkapjuk-e az engedélyt a Szent Korona vizsgálatára vagy sem.
>>> >
>>> > Köszönettel
>>> >
>>> > Barabássy Miklós
>>>
>>> --
>>>
>>> Üdvrivalgással:
>>> KEA.
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230723/d7276e6b/attachment.html>