<div dir="ltr">Kedves Levente! <div>Köszönöm a küldeményedet. Sajnos nem tudom, hogy a Csomor féle vizsgálatra hogyan és miért került sor. Lehet, hogy jó 20. századi aranyművesek, de a korai bizánci ötvösséghez és főleg a kor művészettörténetéhez és eszmetörténetéhez keveset értenek. Enélkül pedig a Szt Korona érdemben nem vizsgálható. A Péri féle jelentés számos jó megállapítást tartalmaz, de nem ez volt a Szt Korona egyetlen tudományos vizsgálata, hanem pl Tóth Endre a Nemzeti Múzeum régésze által vezetett (általam is hivatkozott) pl. száloptikás vizsgálat. Ez megerősítette, hogy a Szt. Korona több különböző tárgy összeépítésével keletkezett. Ez nem mond ellent annak, hogy a korona arányrendszere, ikonográfiiai programja egységesnek tűnik, mivel ezt az arányrendszert másodlagosan is ki lehet alakítani, különös tekintettel, mivel a korona arányainak kialakításához szerintem adott volt az autentikus minta, Komnénosz Manuél bizánci császár koronája. Ő volt az a császár, aki Béla herceget (a későbbi III. Bélát) megtette a trónörökösének, aki 9 évig él a császárvárosban. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó aki egyáltalán láthatta (következésképpen másolhatta) a bizánci császár koronáját. Kálmán esetében ennek se oka se lehetősége nem volt. Kálmán kétségtelenül kimondatta Hartvik püspökkel, hogy Magyarország nem Szt.Péter (azaz a pápaság) hűbéri fennhatósága, hanem Szűz Mária védnöksége alá tartozik, de ennek semmi köze a király koronájához. (Erősen kérdéses, hogy a pápa a koronázási felkenési engedély mellé koronát is küldött. Ha mégis, úgy forrás adat szerint Szt. István koronáját Henrik császár a Ménfői csata után visszaküldte Rómába.) A királyok a koronájukat saját maguk csináltatták egész Európában. A Szent Korona előtt Magyarországon is. A Szt. korona alsó része a corona greca szintén több részből áll. Egy ismeretlen eredetű, célú bizánci koronát valószínűleg Géza bizánci felesége számára alakítottak át. Aktualizálták. A hátsó részére rátették A császár, a társcsászár és Géza király képmását. Ezek a képek nem illeszkednek az eredeti foglalatokhoz!!! Ezt a cserét csakis Bizáncban lehetett végrehajtani, másrészt Géza képmása bizonyítja hogy nem Géza számára, hanem vélhetően a felesége számára készült, azaz női korona. A bizánci női koronákon nem ilyenek a függők vagy nincsenek is, azaz a függőket akkor helyezték el, amikor a női koronát királyi koronává alakították át. Ez Géza és Szt. László után történhetett. A korona része is több részből áll. Péri itt téved. A száloptikás vizsgálat bebizonyította, hogy a pántok végeit ill. 4 apostolképet nem vágták le. Eredetileg is ilyen hosszúra készültek. A hosszúságukat a bizánci császári korona arányai határozták meg. Ezért az eredeti 12 helyett csak 8 apostol képnek volt hely. Újabb epigráfiai bizonyíték szerint a lemezek Szt István koriak, azaz ereklyék, tehát a képek száma nem volt lényeges. Egyetlen apostolkép is ugyanolyan szakrális erejű lett volna, mint a 12. Maguknak a pántoknak az eredeti funkcióját, korát nem tudom. A corona greca oromdíszei mindenesetre beletakarnak a a pántok apostolképeibe, azaz biztos, hogy eredetileg két külön tárgy volt a korona alsó és fölső része. A lemezeket azonban másodlagosan helyezhették rá, ugyanis a foglalatukon jól látszik a ki - befoglalásra utaló gyűrődés. A korona tetején álló gömbös végű kereszt is másodlagos, nem csak a pántokhoz, de a pantokrátor lemezhez képest is. A felhelyezésével megint a bizánci császári koronákat utánozták. Egyes művészettörténészek szerint a gömbös végű kereszt XI. századi forma, azaz lehet, hogy ez is Szt. István kori ereklye, ami ugyancsak indokolhatja a Pantokrátor lemez átfúrását. Arról már írtam, hogy III. Béla volt az egyetlen Árpád-házi, akinél logikusan megindokolható a Szt. Korona összes eszmei sajátossága. Bizánci zárt császári korona, amelyet azonban szentistváni ereklyékkel erősítettek meg. Béla volt aki nem csak közelről láthatta a császári koronát, de módja volt akár a császári udvarból való bizánci ötvösöket hozatni . A hivatkozott esztergomi Porta speciosa márványberakásait is készíthették konstantinápolyból hozatott márványfaragók. Hirtelen most ennyit. Üdv </div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Levente Vihar <<a href="mailto:lvihar@gmail.com">lvihar@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2023. júl. 22., Szo, 20:45):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div>Kedves Laci!</div><div>Ha már kiemelten nekem is czímezted...<br></div><div>Köszönöm a kiegészítést - mindezt nagy figyelemmel hallgattam már Tőled előadásod során.</div><div>Úgy érzem, hogy a Szent Korona története (részei, származása, változtatásai, javításai, stb.) , létrejötte (műhelyek), még nem lezárt terület.</div><div>De, ha már reagáltál...</div><div>Egyszerűen nem tudom megmagyarázni, hogy miért Csomorék kezébe került anno, a hazatérés után?? </div><div>Péri Józsefék (sajnos 2003+) is megvizsgálták - abból sajnos nem tudok könyv születéséről, de:</div><div>
<i><span style="color:rgb(0,0,255)">Péri József<br><br>Munkajelentés a Szent Koronáról<br><br>Péri JózsefAz
európai ötvösremekek között egyedülálló helyet foglal el Magyarország
Szent Koronája, nem csak szépsége, de rejtélyessége miatt is. Írott
források nem szólnak készülésének helyéről, idejéről, csak annyit
tudatnak, létezik. Azon képi ábrázolások, amelyek azonosítására
alkalmasak, már az újkorból származnak.<br><br>A középkornak ez nem
okozott gondot. Természetesnek tartotta, hogy az teljes egészében az a
jelvény, amelyet első szent királyunk II. Szilveszter pápától kapott.
Csak a XVIII. Században veszik észre rajta a görög feliratokat s
értelmezik történelmi ismereteik szerint. Noha a Korona közjogi szerepe
nehezíti a kutatást - az folyamatosan halad. Megállapítja, hogy a korona
két részből, egy bizánci és egy latin részből áll. Kétségbe vonja a
latin rész Szent Istváni eredetét. Felveti lehetőségét annak, hogy a két
részt III. Béla egyesíti, de keletkezésének titka - lévén
ötvöstechnológiai természetű. Továbbra is rejtve maradt.<br><br>1945-ben
a Korona hadifogságba esik. Csak egy Kelleher nevű amerikai
zsákmányolótiszt láthatta, aki doktori disszertációt írt róla. Mivel
ötvöstechnológiai ismeretei alig voltak, írása a működésképtelen
elméletek sorát növeli.<br><br>A hazatérés után az iránta megnövekedett
érdeklődés következményeként, készülésének módja, helye és ideje
kérdésében számos - ha nem is mindig eredeti - elmélet született.
Némelyik keletkezésének nem is oka, hanem célja van. E történeti
hivatkozásokra, művészettörténeti analógiákra alapított elméletekben egy
közös: mind olyan - elképzelt - tárgyról szól, amely kielégíti a róla
elgondoltakat. Így azonban csak logikai konstrukciókat ismerhetni meg, a
Korona, a maga valóságában megközelítetlen marad.<br><br>Pedig a
Korona, szent szimbólum volna mellett ötvösremek is, amely nem lett,
mint szamárnak a füle, hanem készítették, az ötvöstechnológia szigorú és
évezredek óta változatlan rendje szerint. Csak e készülési nyomok
figyelmes szemléletet árulhat el valamit lényegéről, a technológiai rend
feszes volta pedig jó néhány spekulációt, mint képtelenséget önmagától
kirostál.<br><br>Amikor ezek az elméletek egyre hangosabban
nyilvánosságra kerültek, a Korona Bizottság akkor döntött úgy, hogy
megnézeti ötvösökkel is, pontosan ezekre a kérdésekre válaszolandó.
László Gyulának köszönhetően kerültem bele Papp László kollégámmal
együtt a dologba. Amit mi megfigyeltünk, azt ketten figyeltük meg. Ha
szamárságot mondok, az engem terhel, ha netán-tán valami érdem volna
benne, az közös. Válaszolni kell a következő kérdésekre.<br><br> 1.
Egységes tervezés-e a korona vagy különböző elemekből áll? Mert hiszen
ezen áll vagy bukik az előbb elmondott elmélet. Még egyet hadd mondjak.
Amikor elkezdődött a mi vendégszereplésünk, akkor először a Korona
Bizottság által feltett kérdésekre válaszoltunk, de nagyon hamar
kiderült, hogy amikor kinyitunk egy ajtót, akkor mögötte mindig kettő
van és egyre több kérdésre kell választ adnunk részint a saját szakmai
hiúságunk miatt, részint meg azért, hogy valóban az igazságot akarjuk
megkeresni.<br> 2. A korona graeca abroncsának, képeinek, köveinek, pártázatának mi az egymáshoz való viszonya?<br>
3. Beszélni kell arról, hogy a korona graeca képei valóban egy
műhelyben készültek-e vagy sem. Mert hiszen a korjelző képeknek a
hitelessége ettől függ.<br> 4. Beszélni kell a csüngőkről.<br> 5.
Beszélni kell arról, ami a legkényesebb pontja a koronával kapcsolatos
vizsgálódásoknak s ez a Dukasz kép szabálytalan fölszerelése.<br> 6. Beszélni kell a korona karima pántjairól és a keresztről.<br><br>Először
nézzük azt, hogy egységes tervezés-e? Minden mesterségben ha valaki egy
tárgyat, épületet el akar készíteni, akkor először a szerkezeteket kell
megcsinálni és utána következnek a díszítések. Ha tehát egy ötvösnek
olyan feladatot adnak, hogy készítsen egy olyan koronát, amely áll egy
abroncsból és azt befedi egy egymást keresztező boltozat, akkor először
is a szerkezetet kell megcsinálnia oldhatatlan kemény forrasztással.
Tehát a karima pántjait is keményen hozzá kellett volna forrasztani az
alsó abroncshoz. És utána föl lehet rakni azt, amit csak akar. Itt
azonban egészen más helyzettel állunk szemben. Eltekintve attól, hogy
két markánsan különböző karakterű rész kerül egymás mellé, a két részt
durván, úgyszólván műhely nélkül szegecselték össze. Tehát nem lehet szó
egységes tervezésről. Ezek alkalmi egyesítések, összeeresztések és aki
ezt szakszerűnek tartja, annak fogalma sincs az ötvöstechnológiáról.<br><br>A
másik súlyos kérdés a csonkítás. A koronának a belsejében lehet látni,
hogy minden egyes zománckép alatt van egy homorulat. Ezen a pánton is
lehet jól látni, mindegyiken van még egy egyharmadnyi. Ha egységes
tervezés volna, akkor egyúttal hozzáforrasztották volna a lemezt, és
semmiképp nem csináltak volna egy olyan tárgyat, amelyen még van egy
egyharmadnyi foglalatnyom. Ez inkább arról tanúskodik, hogy a pántok
végéről egy-egy apostolt levágtak.<br><br>Még van valami, ami az
egységes tervezés ellen szól, nevezetesen, a latin pantokrátor
megcsonkítása. Hogy elhelyezhessék a keresztet, egészen brutális módon
megcsonkították. Látni, hogy kipereg a zománc, össze-vissza csavarodnak a
rekeszek. Ilyen torzulások csak utólagos fúrásnál jöhetnek létre. Ha
ugyanis eleve azt tervezik ikonográfiai perverzitásból, hogy Krisztusnak
a hasából jön ki egy kereszt, ha egy zománcozott tárgyra egy másik
zománcozott tárgyat akarunk helyezni, amely feszüléses alapon
támaszkodik, akkor oda egy fémlapot, jelen esetben egy gyűrűt kellett
volna helyezni, hogy ne pattantsa ki a zománcot. Különben feszültségeket
idéz elő. Ennek itt nyoma sincs. Ellenkezőleg, amennyire látni lehet,
abból az derül ki, hogy az eredeti alsó lemez, ami egyébként 0,4
milliméter vastag, így a fúrástól össze-vissza torzul. Tehát nem egyenes
sík, hanem össze-vissza kitüremkedik. Mint hogyha a kutyák rágták volna
szét. Sajnos nem tudjuk pontosan megnézni, mert IV. Károly koronázása
után becinezték a keresztet. A kereszt ugyanis úgy működik, hogy csőből
van, van egy hozzávaló csavar egy csavarfejjel és a cső szárában menet
van. Be lehetett volna csavarni. Nyilván kellett volna egy negyed
fordulatot húzni rajta, de nem, becinezték. Eltekintve attól, hogy a
cinezés rongálásokat okoz, a további vizsgálódásoknak is gátat vetett.<br><br>Kemény Henrik: Bocsáss meg, savval cinezték vagy viasszal?<br><br>Egy fenét viasszal. Savval.<br><br>Kemény Henrik: Az megrongálja.<br><br>Persze.
Tehát négy nagyon súlyos mesterségbeli érv szól az ellen, hogy a
szentkorona egységes tervezés eredménye volna. Ezzel, azt hiszem, a
Csomor-féle nézetek egyszer s mindenkorra tárgytalanná váltak. Ezzel
egyszerűen nem szabad tovább foglalkozni.<br><br>A korona graeca
abroncsának, képeinek, köveinek és pártázatának viszonya. A legnagyobb
meglepetésünkre, amikor az abroncsot vallattuk, kiderült az, hogy a
korona abroncsa, a pantokrator és a Dukasz Mihály lemez hátlapja,
valamint a pártázatoknak ez a vékony kis kontúrlemeze egyazon darabból
van.<br><br>Iszonyatosan súlyos következményekkel járó megállapítás ez.
Ugyanis ez azt jelenti, hogy a korona graeca pártázatokkal,
oromdíszekkel, és más okból a láncokat tartó kis bakocskákkal együtt
született. Erre más lehetőség nincsen. Ez a felismerés lehetetlenné
teszi azokat az elméleteket, amelyek úgy gondolják, hogy érkezhetett egy
görög sztemma, amelyre aztán később fölfogatták a pártázatokat és a
csüngőket. Nem lehetséges az, hogy ez oromdíszek nélkül esetleg Szent
István gyöngyös koronája lehetett volna. Tehát a tradicionalisták és a
bizancinisták vitájában a tradicionalisták tévedésben tartózkodnak. Ez
természetesen nem jelenti azt, hogy a másik oldalnak igaza volna. Az,
hogy egy olyan koronával állunk szemben, amely eredetileg olyan volt,
hogy a császári ékességnek számító csüngő bakjai már eredetileg rajta
vannak, súlyos kérdéseket vet föl a keletkezésének helyét illetően. De
erre majd később visszatérek.<br><br>Még egyszer azzal hozakodnék elő,
hogy ha egy ötvösnek koronát kell csinálnia, amelyen képek, kövek, és
fölöttük egy pártasor van, akkor olyanra méretezi a pártákat, hogy vagy
akkora, mint a kép, vagy kétszer akkora, szóval valamiféle harmóniába
hozza ezeket egymással. Itt azonban azt látjuk, hogyha középről, a
pantokratortól indulunk el, már ott elkezdődik a sandaság, mert a
pártázat az angyalképen túl lóg, a másik oldalon pontosan ott kezdődik
és ez a furcsa diszharmónia ez végigvonul az egész abroncson. Ez csak
egyetlen dolgot jelenthet: itt az ötvösnek előre letettek az asztalra
bizonyos elemeket, amelyeket okvetlenül fel kellett használnia. Tehát
kellett, hogy az asztalon szerepeljenek a már említett kivágott lapon
kívül a képek, kövek, csüngők és a pártázat. Hogy ezek honnan kerültek
elő, arra ez a dolog nem ad választ. De arra, hogy ezek eleve ott
voltak, arra igen. Ugyanezt a gyanút erősítik meg a kövek foglalatai.
Ugyanis, ha megnézzük, a kövek foglalata csámpás. Itt is csámpás, ott is
csámpás, tehát rosszul vannak kiosztva. Ha megnézzük, hogy a bizánci
képek milyen hallatlanul nagyrendűek, akármelyiket mutatom, olyan
iszonyatos kvalitáskülönbségek vannak a kettő között, hogy
elképzelhetetlen, hogy ezeket egy műhelyben csinálták volna. A harmadik
dolog, ami e kérdéshez tartozik, hogy ez a fajta karmos foglalás, amit
idáig mutattam, Bizáncban rendkívül ritka. Kovács Éva, aki két lábon
járó lexikon volt, egy példát tudott fölmutatni. Több egyszerűen
nincsen. Ez is azt a gyanút erősíti, hogy ilyen formában ez a tárgy
Bizáncból nem érkezhetett.<br><br>A következő kérdés, hogy a képek egy
kéz, illetve egy műhely munkái-e? Ha figyelmen kívül hagyjuk is
Moravcsik Gyula megfigyeléseit, illetve a paleográfiai bizonyítékokat,
ha figyelmen kívül hagyjuk azt a felismerést, hogy ez két hierarchia,
egy földi és egy égi, a csak az ötvösre tartozó aprólékos
összehasonlítgatások a következők: Ha megnézzük a szíveket a ruhán, a
bizánci császárét, itt látható, hogy a vállán vannak, igen, fejjel
lefelé vannak, itt vannak Konsztantinosznál és itt vannak a Demeternél.
És ezek egy kéz munkái. Tehát a két korjelző képen és egy nem korjelző
képen ugyanattól a kéztől származó ilyen apró kis szívecskék vannak.
Gézáé különböző, az kövérebb, mint ezek. Aztán ha az ember
összehasonlítgatja a szájakat, akkor kiderül az, hogy Demeter szája,
Konsztantinosz szája és Szt. György szája azonos vonalvezetésű.
Hasonlóképpen egészen fura a mutatóujjak formája. Ilyen furcsa,
bekunkorított mutatóujjakkal találkozunk Dukasz Mihálynál,
Konsztantinosznál és a katonaszenteknél egyaránt. Itt is ugyanaz a
megoldás van. Tehát a korjelző és nem korjelző képek hasonlóságát
mutatják ezek az apró kis jelek. Hasonlóképpen Dukasz Mihály haja olyan,
mint Konsztantinosz haja, ez pedig olyan, mint az angyaloké. Ezek a
jelek mind azt mutatják, hogy ez nem egy helyről került ki.<br><br>Kemény Henrik: A tűzzománcok anyaga megegyezik egymással?<br><br>Miután
nem volt szabad mintát venni, megsérteni az anyagot, nem tudjuk.
Ránézésre igen. Ha az ember megnézi a zománcok fényét, a színét,
tónusát, akkor ezek azonosak. Ezek egy műhely termékeinek mutatkoznak.<br><br>A
csüngőkről a következőket kell tudni. Négy, plusz négy, plusz egy
csüngő van jelenleg. Eredetileg kettő, kettő, egy volt. Ezeknek van a
már említett kis bakocskájuk. Két dolgot kellene még megemlíteni.
Bizáncban a csüngőkben lévő kövek fehérek. Ezek vörösek. A foglalatokon
nem látszik kifoglalásnak a nyoma, tehát nem lehet szó arról, hogy
ezeket kicserélték volna. Egy-egy kifoglalásnak egészen durva nyomai
vannak. Ez nem lehetséges. Még valami, amit itt meg kellene jegyezni a
női koronaelmélettel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy a női koronákon
mindenütt gyöngy van, vagy pedig hímzett szalag, drágakövekkel kirakott
szalag. Soha nem lánc. Az objektív megítélést itt az is nehezíti, hogy
egyetlen egy eredeti tárgy nem maradt fenn, csak mozaikok, zománcképek,
miniatúrák azok, amelyekkel találkozunk. Nem lehet pontosan eldönteni
mindig, hogy az anyag okozta változások, az anyagszerűség miatt valóban
azt látjuk-e, amit ő szándékozott láttatni. A láncok lemezből vannak.
Kalapácsnyomok vannak rajta. Ez azért fontos, mert lemezhenger a XVI.
század előtt nincsen. Tehát maga ez a tény korjelző. Még valamit meg
kell jegyezni a bizánci és a magyar szent korona csüngői közötti
különbségeknél. Nevezetesen azt, hogy a háromszög alakban egymáshoz
forrasztott kövek a bizánci koronán a csúcsukon, a magyar koronán az
alapjukon függnek, a csúcsuk néz lefelé.<br><br>Tehát itt is az a kérdés
vetődik föl, hogy vajon ezek a csüngők eredetileg ehhez a koronához
készültek-e? Ezt a kérdést az teszi súlyossá, hogy a csüngőtartó bakok
eredetileg föl vannak forrasztva a keményen nyers lemezre. Tehát azt
csak akkor lehetett fölforrasztani, amikor ez még nyers állapotban volt,
képek, kövek nélkül, mert utána tűzbe vinni a tárgyat nem lehet.
Kérdés, elképzelhető-e, hogy Bizáncból császári ékességekkel ellátott
koronát küldjenek, az ő fogalmaik szerint egy ilyen jobbféle
patríciusnak? Hiszen a koronaküldésnek politikai indítéka az volt, hogy a
szent császár legmagasabb megelégedését fejezi ki a megajándékozottal
szemben. De a császár nem teheti a megajándékozottat önmagával azonos
rangúnak. Márpedig ez a fajta csüngő a császáré is. Még egy
meggondolandó dolog van, ez pedig a következő. Ezek a csüngők úgy vannak
földrótozva. Ha egy ötvös olyan feladatot kap, hogy egy lánc végére
helyezzen el bármilyen tárgyat, akkor arra egy karikát forraszt. Tehát
itt nem drótdaraboknak kellene lenni, hanem egy karikának. Hiszen abba
lehet beakasztani a láncszemet.<br><br>Kemény Henrik: És itt a láncszemek össze vannak forrasztva? Vagy csak összeakasztva?<br><br>Forrasztva
vannak. A függők maguk két típusra különülnek. Az egyik fajtánál két
szál úgynevezett gyöngydrót van egymás mellett. Nagy valószínűséggel
ezek az eredetiek. Hiszen itt egy gyöngydrótot hengereltek meg, a
másiknál pedig ezt utánzandó, vésési nyomokat láthatunk. Tehát
nyilvánvalóan ahol egy technológiát utánoznak, az a másodlagos. Az első
típusnál - ezt el kell hinniük becsület szóra - ilyen két egymásra hajló
lapocskának a maradványa van. Ezek azonosíthatók úgy, mint letört
fülek. Igen ám, de ezeknek olyan széles ez a kiszélesedő vége, hogy nem
fér át a láncszemen. Tehát a feldrótozásnak ez az oka. De ha ide
készültek volna, akkor azt megfelezték volna. Ez az a pont, amit némi
gyanakvással kell fogadni, mert ezt ugyan megfigyeltük, de nem
ellenőriztük. Tehát lehet, hogy tévedek, bár a valószínűsége nem nagy.
Most jön a legkínosabb kérdés.<br><br>A Dukasz Mihály kép. Azt látjuk,
hogy az összes ábrázolás szépen rendesen be van foglalva. Ezek rendes
foglalatok, ugyanis a képeknek a hátsó oldalára két darab lemezcsík van
fölforrasztva, amelyek távolságtartóul szolgálnak. Ezeknek a szélessége 5
milliméter. A foglalatok 6 milliméter magasak. Ha megkocogtatjuk a
foglalatot oldalt, akkor üres hangot ad. Látszik tehát, hogy ezek
távolságtartók, nem foglalómasszával foglalták, hanem ez adott módot
arra, hogy kalapáccsal foglaljanak. Egyszerűen ezt az arany lemezcsíkot
poncoló szerszámmal végigponcolták, és ezzel hajlították rá a lemezre. A
Dukasz Mihály lemeznél körülbelül 8 milliméterrel kisebb a foglalat,
mint maga a kép. Soha nem lehetett benne. A foglalat oldalán ilyen
nyújtásra utaló keresztirányú kalapálás nyomai látszanak végig. Még egy
dolog van, ami egészen furcsa a többi dologhoz viszonyítva. Nevezetesen
az, hogy az oromdíszen lévő gyöngy másképp szerelődik föl, mint az
összes többi helyen. A legzseniálisabb szerkezet, ahogy a koronát
összeállították. Másutt ugyanis a csúcsokon lévő kövek csapját nem
forrasztották. Hanem a következőt csinálták. A fenéklemez elé
odaforrasztották az erősítésül szolgáló úgynevezett gyöngydrótot. Ilyen
kis gyöngyszemekből álló drótot. Ezt úgy préselik. A fölforrasztás után -
miután így vannak a gyöngyszemek, itt van a fenéklemez, ilyen kis
háromszögek képződnek. A gyöngytartó csapot - bármelyiket � kónikusan
lereszelik, és erre fölreszelnek egy menetet. A kis háromszögeknél
picikét fölfúrják az anyagot, és mivel a korona abroncsa finomabb, tehát
puhább, mint ezek a csapok, egyszerűen belecsavarják, és a reszelt
menet helyet vág magának. Ez azt jelenti, hogy szorul. Ha
kilötyögősödik, egy negyed fordulatot tovább hajt rajta és megint
szilárd marad. Ez az, amit nem tudott az a pesti ötvös, aki Ferencz
József koronázása előtt megigazításra megkapta a koronát. Ugyanis az
ilyen fajta meglötyögősödött köveket mind becinezték. Magát a Dukasz
Mihály lemezt is. Itt nagyon jól lehet látni, ekkora cindarab van.
Visszatérve az itteni csapra, ez a csap nem a gyöngydrót mellé szorul
be, hanem külön áll. Viszont a tövében ott van egy olyan másfél
milliméter szélességű meg nem olvadt forrasztódarab. Tehát ezt keményen
forrasztották. Ez azt jelenti, hogy ez a csap eredeti. Ez azért nagyon
fontos kérdés, mert fölvetődött Csomor Lajoséknál az ötlet, hogy itt
volt hátul az a bizonyos kereszt, amelyet Izabella királynő letört
volna. Hogy a dolog ne legyen ennyire egyszerű, itt hátul, lefelé a
középvonaltól számítva jobboldalt körülbelül 6-7 milliméter szélességben
olyan kimorzsálódott anyagrész van. Ez két dologtól származhat. Egy:
letöréstől. És származhat attól, hogy vége van az anyagnak.<br><br>Kemény Henrik: És formailag megegyezik vele?<br><br>Csak
az egyik oldalon van. Abban az esetben, ha ez letörés és mondjuk ferdén
törik, akkor a másikat el lehet reszelni. Igen ám, de hogyha ez törés,
azt csakugyan ide-oda hajlítgatják. És amikor letörik, akkor vagy erre,
vagy arra, de kihajlik. Itt ennél tökéletesen sík. Tehát a letörés
elméletet nem lehet bizonyítani.<br><br>Kemény Henrik: Lehet, hogy esetleg megcsiszolták.<br><br>Nem.
Annak látszanék a nyoma. Teljesen homogén a felület, ezt nem csiszolta
senki. Fennmaradt a lehetőség, de nyugodt lélekkel lehet mondani a
vizsgálatok után, hogy ez anyagvég. Hiszen gondoljuk meg, akkoriban egy
ekkora nagy darab aranyat kikovácsolni, igen nagy munka volt és nem igen
lehetett kiszámítani, hogy elég lesz-e az anyag? És nem igen lehetett
belenyújtani egy ilyen bonyolult formába. Lehetséges, hogy itt az anyag
vége van, azzal találkozunk és a foglalat csak kínlódásos megoldás ebben
az esetben. Azaz: nem leszerelésről van szó és nem arról, hogy utólag
tettek ide egy képet, hanem eredetileg nem adta ki az anyag és valami
kényszermegoldáshoz folyamodtak. Ez azonban megint újabb kérdéseket vet
föl, minekutána a Dukasz Mihály képet eredetileg ezen a két lukon
keresztül fúrt szegecs tartotta. Hogy így van, azt az bizonyítja, hogy a
szegecset hátulról lehetett csak kifúrni a következők miatt. Ebben itt
alul és ettől körülbelül 4-5 milliméterre, valahol itt két darab
távolságtartó van. Pontosan olyan mély, mint a foglalat. Illetőleg
leszámítva a ráhajtást, tehát 1-2 milliméterrel rövidebb. Ez rögtön
magyarázza azt, hogy miért ilyen lehetetlen helyen fúrták ki. Mert
lejjebb már ott van a távolságtartó. Tehát ott nem fúrhattak. Ezen a két
ponton keresztül szegecselték föl a korona graecára. Tehát nem úgy,
ahogy most van. Ugyanis most a korona latinán is átmegy ugyanaz a két
fúrólyuk. Ugyanis nagy valószínűséggel a koronának ez a része
összeomlott. Ezt bizonyítja az, hogy az alatta lévő zafírt is ki kellett
cserélni. Ezen a két ponton volt tehát eredetileg fölerősítve. Akkor
viszont meg kell gondolni a következőt. A bizánci korona küldése
diplomáciai értelemben a császár felsőbbségének a demonstrálása volt.
Az, hogy elkápráztassák azt a barbárt, aki ebben a nagyon nagy
megtiszteltetésben részesült. De gondoljuk meg, valóban lehetséges, hogy
egy ilyen összebarkácsolt császárképpel ideküldenek egy küldöttséget?
Vagy később hozták a képet és utólag rakták rá? Hát ezzel nem hiszem,
hogy el lehet kápráztatni valakit. Itt valamiféle más megoldásnak kell
lennie. Még egy dolog hozzáteendő az ügyhöz. Nevezetesen az, amit Váczi
Péter fedezett fel a Cronice Saeculorumban.. Ugyanis Irene császárnő
levelet ír II. István magyar királynak, amelyben magyarázkodik, hogy a
férje azért indított háborút a magyarok ellen, amit aztán el is
vesztett, mert ő a magyar királyt vazallusának tartotta abból az okból,
hogy a magyar király egy bizánci császár képét viseli a koronáján. Tehát
ez magyarul azt jelenti, hogy 1116 és 1124 között ez a kép már rajta
volt a graecán. Tehát minden olyan elmélet, amelyik azt mondja, hogy ezt
utólag cserélték ki politikai okokból, nem állja meg a helyét, mert
hiszen írásos nyoma van annak, hogy ez már akkor rajta volt. Hát akkor
mi történhetett? Azt hiszem, komolyan mérlegelni kell annak a
lehetőségét, amit Dér József vet föl, hogy ezek a bizánci képek nem
koronán kerültek ide, hanem valamely ilyen árkádos szerkezetű
ajándéktárgyon, például ereklyetartó dobozkán, amelyről leszedve
készítették el a koronát. Bogyay Tamásnak van egy nagyon meggondolandó
tanulmánya az esztergomi Porta Speciosáról, ahol leírja, hogy Jób érsek
egy bizánci tanultságú valaki volt, aki a Porta Speciosát Bizáncban
rendeli meg. Ide hozzák a képet darabokban, s itt rakják össze. És nem
egészen a bizánci program szerint, mert hiszen az itteni tanultságú
mesterek más iskolázottságúak, mint a bizánciak és apró kis
félrecsúszásokkal találkozunk állandóan. Azt hiszem, föl kell vetni azt a
kérdést, hogy itt nem ugyanerről van-e szó? Azt a kérdést feszegetném
ezzel nevezetesen, hogy a királyi kincstárban voltak ilyen bizánci
képek,párták, kövek, csüngők. Odaadták az ötvösnek, hogy ezekből tessék
egy kamelankiont készíteni. A kamelankion azt jelenti - ezt el kellett
volna mondanom -, hogy zárt korona, pontosabban beboltozott korona. A
kamelankion eredetileg a perzsa nagykirályok trónszéke fölötti kis
kupola, amely tele volt festve Nappal, Holddal, csillagokkal, tehát a
világmindenséggel. És a megistenült király fölött ott volt a
Világmindenség. Ezt a képzetet veszik át a bizánciak, és száll le az
isteni császár fejére a világmindenséget jelképező szférikus korona. A
szféra másik felét, a földit, a szent arc teszi ki, amely mellett ott
vannak a fehér kövekkel csillogó csüngők. Egy ilyen típusú koronát
csináltatnak tehát az itteni iskolázottságú mesterekkel. Ezek bizánci
szemmel és bizánci mértékkel mérve nyilván valami satnya dolgot
formáltak. Ez hihető ebben a dologban.<br><br>A korona latina pántjairól
a következőt kellene megemlíteni. Kelleher azt állítja, hogy ezek a
pántok könyvtábla részei voltak. Ez azonban nem gazdálkodható ki a
háromszor négyes pántokból. Semmi mesterkedéssel nem lehet két darab
négy apostollal ékesített darabot csinálni. Tehát ez az elmélet nem
állja meg a tárgyvalószínűsítés próbáját. Györffy György kupolás tárgyat
sejt benne, noha ennek a kupolás mivoltnak nagyon komoly nehézségei
vannak. Nevezetesen az, hogyha egy ötvösnek egy olyan tárgyat kell
csinálnia mondjuk lemezből, amely boltozatos és zománcképekkel díszítik,
akkor a zománcképeknek is követniük kell a boltozat hajlását. Ez
azonban nem itt így van. Van olyan kép, amelyik enyhén hajlott, és van
olyan, amelyik egy kicsit hajlottabb, de a kép közepénél, a szentnek a
hasa körül hajszálrepedések vannak. Bizony ez arra mutat, hogy ezeket a
képeket gyengéd erőszakkal meghajlították. Vannak olyanok, amelyek
teljesen egyenesek, sőt, a Szent Péter kép ráadásul még homorú is, tehát
kilóg alul felül a foglalatból. Ennek ellenére a négyezethez keményen
hozzá van forrasztva a négy pánt. Zavarba ejtő, hogy kemény forrasztás
mellett még meg is szegecselik. Rejtélyes hogy miért, mert hiszen annak
meg kellett állnia anélkül is. Rejtélyes az ügy, nem tudjuk, hogy ez
miért történt. De ez mindenképpen azt mutatja, hogy a tárgy eredeti. Azt
az elméletet, mely szerint ez az ortodox liturgiában használatos
csillag lett volna, cáfolja az, hogy a 0,4-es lemez a saját súlyát nem
bírja el. Hiába merevítik bordával, gyöngydróttal, az kevés.
Szétcsúszik. Eredetileg természetesen 12 apostol volt, ahogy már az
előbb szó esett róla. És Lovag Zsuzsa volt az, aki próbát tett azzal,
hogy megmodellezte kartonpapírból a négyszer három apostolnyi területet.
Valamennyit ráhagyott, mert az ilyen fajta fejereklyetartók olyanok,
hogy rásimulnak a koponyára és alul tartja egy pánt. Átballagott a
múzeum népvándorlási osztályára, hogy adjanak neki egy koponyát. Hoztak
egy koponyát, alá tette, persze hogy lötyögött rajta. Szomorúan mondta,
hogy ez nem jó. S akkor kérdezték tőle, hogy mi ez? Elmagyarázta, hogy
miről van szó. Ha a koponyának megvan az állkapcsa, akkor a magassága
megnövekszik kb. 2,5 centimétert. S hoztak egy olyan koponyát, aminek
megvolt az állkapcsa. Rátette és pontosan rásimult. Bizonyosnak vehető
az, hogy ez a tárgy, bármi lett légyen is a zománcok eredeti funkciója,
ebben a formájában kupolás tárgynak készült. De ez mi lehetett? Nyilván
egy fejereklyetartó. Azonban az a kérdés, hogy kinek készült? Kinek
készülhetett ilyen díszes fejereklyetartó? Közelebb visz a válaszhoz, ha
meggondoljuk: a latin pantokrator a görög ábrázolás másolata. Kérdés,
miért? Mitől volt e kép oly becses, hogy lemásolják? A kérdés második
fele: ki volt az, aki számára e becses kép másolata készült? A választ
kéretik gyanakvással fogadni, de azért végiggondolni. Tehát: a kép a
királyi korona oromdísze � 1074 után vagyunk � és olyan ember számára
készült, akit e méltóság megilletett. Ilyen díszes fejereklyetartót egy
esemény indokolt e korban. 1083-ban felemelik Szt. István testét, s
tudjuk, hogy koponyáját Szt. László parancsára díszes tartóban őrzik, a
zágrábi püspökség megalapításáig, amikor a székesegyház kap egy darabot
Szt. István koponyaereklyéjéből. Tehát lehetséges és elképzelhető, hogy
ez a másolás Szent István számára készült. Szent István
fejereklyetartója számára készült és ebben az értelemben ez a korona
valóban szentistváni korona. Hangsúlyozom, hogy ez egy lehetőség. De
számomra logikusnak tűnik.<br><br>Az utolsó kérdés a kereszt. A
pantokrator átfúrásáról beszéltünk. Arról kell szót ejtenünk, hogy
akkor, amikor a képek tisztelete hihetetlenül magas fokon állt, nem
lehetett egy Krisztus képet csak úgy megcsonkítani. Egy esetben
lehetett. S ez úgy történt. Egy esetben lehetett, ha valami magasabb
érték ezt szükségessé tette. Itt tér vissza a Kovács Éva által felvetett
lehetőség, hogy ilyen ereklyetartó kereszt volt az eredeti. Hogy ez a
mostani kereszt nem lehetett az eredeti, az bizonyos. Ugyanis az egész
középkor folyamán ilyen csőből készült kereszt nem volt, én nem
találkoztam vele. Mindenütt laposak, doboz szerűek vagy lemezek. Ugyanis
ezeknek a technológiája és előállítása sokkal bonyolultabb, az
összemetsződéseknél, forrasztásoknál, a szétcsúszások lehetősége sokkal
nagyobb. Tehát ez legkorábban XVI. századi lehet.<br><br>Kemény Henrik: És a kereszt elgörbülése?<br><br>Az
a kupolának a behorpadása. Ha a cső erősebb, mint az őt tartó lemez,
akkor a tartólemez fog berogyni. Berogyott. Össze is tört. Ácskapocs
szerű kis aranykapcsokkal van összetűzve.<br><br>Kemény Henrik: Le is eshetett.<br><br>Leeshetett.
Erre a leesésre utal ennek a nagy zafírnak a minősége. Ugyanis ez az
összes többi kőtől különbözik. Ezt II. Mátyás tétette a koronára, mert a
helyén lévő kő eltört. Ezt a Korona Bizottság szembehunyása mellett
szétszedtük, ugyanis két menetes csavar tartja. Ezt leszedtük. Alatta
ott van a régi foglalatnak a nyoma, amelyet egészen durván csipkedtek
le. Összefoglalva az egészet, valami olyasfajta készülési sorrend
látszik elfogadhatónak vagy igazolhatónak a tárggyal kapcsolatban, hogy
elkerült Magyarországra egy bizánci ajándéktárgy, amelyen szerepeltek
ezek a képek. Lehetséges, hogy a pártázat is Bizáncból jött, de az is
lehet, hogy itt készítették. A kutatók véleménye ezzel kapcsolatban
megoszlik. Deér azt mondja, hogy ezek durva magyar munkák, teljesen
barbár darabok, nem kerülhettek Bizáncból ki. Azonban ő nem látta soha.
Ugyanis ezek a meglehetősen durva, kis feketének ható rajzolatok - a
szakirodalom pikkelymustrát említ - ha megnézzük ezeket áteső fényben,
akkor látjuk, hogy ezek pávatollak.. Ezt nem a bizánciak találták ki,
hanem megint a perzsák. Hiszen gondoljunk arra, hogy egészen 1979-ig
pávatrónnak hívták a perzsa trónt és pávakoronának a perzsa koronát.
Tehát valami egészen nagyrendű dologgal állunk megint szemben. Tehát
megérkezett az ajándéktárgy, amelynek képei, mint ahogy szó volt róla,
1067-ben kellett hogy keletkezzenek. Itt elkészül akár az itt lévő, akár
Bizáncból ide érkező pártákból, magyar alaplemezből, bárhonnan
előkerülhető kövekből, valamint a csüngőkből, amelynek az eredetiségéhez
igen csak sok kétség fér. Nagyon könnyen elképzelhető az is, hogy
népvándorlás kori példányok, amelyek egy kincstárban bőségben
előfordulhattak. Ezekből a tárgyakból elkészül a görög korona. A
mogyoródi csata után ezzel a görög koronával koronázzák meg Gézát.
Hiszen az érvényes korona Salamonnál van. Ennek a koronának az
oromdíszét, Krisztusát másolják le a szentistváni fejereklyetartó
számára.<br><br>László Gyula: 1938-ban én is részt vettem a Szent Korona
vizsgálatában. 1938 Szent István halálának a 900. évfordulója volt, de
egyúttal nyugaton a nemzeti szocialista birodalom felerősödése. A kettő
nem véletlen. Tudniillik, mikor felolvasták az engedélyező iratot �
nagyon szép volt a királyi várban, a Szent Korona középen, kétoldalt a
testőrök � egy mondatára pontosan emlékszem. A Szent Koronát kézzel
illetni nem szabad. Akkor mit csináljunk? Mondták a koronaőrök, hogy
nagyon szívesen forgatják nekünk párnával együtt, de ők sem érinthetik
kézzel. Ez annyit jelentett, hogy éppen belülről nem nézhettük meg a
szentkoronát, ami lényeges lett volna. Én tudom, hogy miért volt az,
hogy kézzel érinteni nem szabad. Egy bizonyos politikai feszültség
miatt. Ebben az időben Tóth Zoltán, az idősebb Tóth Zoltán kifejtette
azt a véleményét, hogy a szentkorona küldésében a német-római
császároknak nagy szerepe volt és idézte Thietmárt, aki leírja, hogy
Szent István püspökséget alapított, templomokat építtetett, tehát
koronát kapott a német-római császártól. Ez annyit jelentett volna, hogy
Szent István hűbérese lett a német-római császárnak. Ezért nem volt
szabad a magyar kutatóknak tüzetesen megnézni a szentkoronát, mert
amilyen objektívek, még tényleg bebizonyítják ezt. Kérdeztük: és a
jogart szabad? Tessék. Azt megfoghattuk. Most tagja vagyok a Szent
Korona Bizottságnak, úgyhogy láthattam többször és megérintettem kézzel,
megsimogattam. Nos, a magam részéről mire jutottam? A korona nem lehet
se nyugati, se bizánci. Ilyen nagy kövek nem voltak sehol. Amikor Szent
Istvánt halála után szentté avatták, 1063-ban, fölemelték a koporsó
födelét és kiemelték belőle a csontokat, akkor valóságos tolongás
lehetett ott, hogy megszerezzenek egy kis darabot a csontjaiból,
ruhájából. Az ereklyék tisztelete elképesztően nagy volt, ami ellen az
egyház részben kikelt. Ez nem egyszerű teológiai dolog, hanem ez a
mindennapi hitélet. Az ereklye fétis, az minden rosszat eltávolít tőlem.
A köveket kiemelték a szentistváni koronából, ami nem állami korona
volt, hanem magánkorona. A Thietmar féle szöveget legutóbb Váczy Péter
elemezte és kiderítette, hogy a szentkoronát nem a pápától, nem a
császártól kapta Szent István, hanem angyalok hozták. Nem emberi kéz
alkotta. Hadd jegyezzem meg, hogy azok az eltolódások, amiket te
említettél az aranyrészek és a zománcképek között, az Bizáncban
elképzelhetetlen. Ahogy ma nálunk van a minőségvizsgálat vagy mi, hát
ott ötszörösen volt. Az egyik bizánci ezüsttálon például öt ellenőrző
pecsét van. Amit az udvarnak szántak az ötvösök, az olyan ellenőrzésen
ment keresztül, hogy teljes lehetetlenség ilyen ritmuseltolódás a képek
és az oromdíszek között. Ez a ritmuseltolódás abból fakad, hogy a
köveket fel kellett tenni. A koronáról nagy fehér gyöngyök csüngöttek
le, ugyanúgy, ahogy a bizánci császároknál is. Ez hozzá tartozhatott.
Tehát meggyőződésem, hogy eredetileg a koronán gyöngyök voltak.<br><br>Gyula
bátyám, Révay négy dolgot mond. Azt állítja, a Megváltó almát tart. Azt
állítja, hogy fehér kövek. Nem gyöngyöket mond, hanem köveket. Azt
állítja, hogy a kilenc darab csúcson a kilences szám, mint az isteni
tökéletesség, tehát kilenc darab csúcs van, és azt állítja, hogy a
koronán hátul Szűz Mária van. Tudjuk, hogy az Üdvözítő nem tart almát.
Tudjuk, hogy a kövek vörösek. Tudjuk azt, hogy a csúcsok száma vagy
nyolc, vagy tíz. A négy állításból tudjuk, hogy három nem úgy van. Akkor
feltehető, hogy a negyedik sem nagyon valószínű és ez vonatkozik a
kövekre is. Nem látszik tömeges kifoglalás.<br><br>László Gyula: Máris
van egy megoldandó kérdés, a kövek szimbolikája. Nem véletlenül kerültek
oda ezek a kövek. Egyiket-másikat kicserélték, mit tudom én kik.
Azoknak a köveknek mondanivalójuk volt, ahogy a bizánci zománcoknak.
Apróság, hogy a bizánci zománcra tett Krisztusnak középütt kis hajtincse
van, és az arkangyaloknak nincs. Az egész bizánci művészetben ez a
hajtincs középütt csak Krisztusnak jár. Még egy fontos dolog, a
koronakeresztnek a hajlása. Az egy hatalmas ütés következtében hajlott
el. Ennek a nyoma megvan a kereszt felső gömbjén, behorpadt és megvan az
alatta lévő zománcon is. Egy nagyon erős ütésről van szó, ami nem lehet
azonos a korona elvesztésével. Elvesztették a koronát, leesett a lóról,
de nem ettől görbült el. Ez erős ütés. Hál Istennek van még dolgom, de
amit ti csináltatok ötvösök, és nem az aranyművesek, az egészen más. A
korona nem aranyműves mű, a korona ötvös mű. Amit Péri Jóska csinált
ezen a területen, az alapvetően új szempontokat hozott elő.<br><br>Dávid
Katalin: Ez a bizonyos angyalok hozták, ez 1164 körüli feljegyzésben
szerepel először. Angyalok hozták a magyar koronát. Nem tudjuk, mire
vonatkozik. Én nagyon hajlok Győrffy felé, aki azt mondja, hogy Kálmán
idejében állították össze. Tudniillik a Harovik legenda ragaszkodik
ahhoz, hogy Szent István koronája, apostoli korona. Ez arra utal, hogy a
korona összeállításának ebben az időben meg kellett történnie. Tehát a
Harovik megírta, hogy István koronája apostoli korona, akkor a következő
király nem fogja mással megkoronáztatni magát. Elképzelhető, hogy ez a
nagy erőszak az apostoli korona meséjéről nem igaz. Ez azért történt
meg, mert akkor igazolni akarták az összeállított koronát.<br><br>Lehetséges. A korona graecat is igazolja Szent László látomása, ami a Képes Krónikában is benne van.<br><br>Dávid
Katalin: Igen, de Szent László nem koronáztatja meg magát. Az egyetlen
királyunk, aki meg sem koronáztatja magát. De a következő, Kálmán, ő már
megcsinálja az apostoli királyság elméletét, és ő megkoronáztatja
magát. Ettől a perctől kezdve mással nem lehet koronázni.<br><br>Egy
dolog szól a Kálmán kori dolog ellen. Nevezetesen ez a brutális
összeakasztás. Ha nincs rendkívüli helyzet, hogy elindult a sereg és
akkor gyorsan a koronát utánam, akkor nem értem, hogy miért van ilyen
iszonyatosan rondán összeakasztva? A két koronarész egyesítése
iszonyatosan, szinte eszközök nélkül ment végbe. Így bármelyik cigány
kovács meg tudja csinálni, olyan kriminálisan van szegecselve,
gondatlanul, félrefúrások is vannak rajta. Ez csak valami hirtelen
esemény következtében történhetett. Mert szabad szegecselni. Érthető,
hogy jelen esetben a két különböző részt nem lehet másképp egyesíteni.
De díszesen is lehet szegecselni.<br><br>Makovecz Imre: Éveket
fordítottam arra, hogy a VIII., IX., és X. századi tarsolylemezekkel,
tápéi ásatással és sok minden más ilyesmi dologgal foglalkozva - részben
László Gyulának is köszönhetően -, kialakult egy képem arról, hogyan
öltözött föl egy ember akkoriban. Azt mondhatom, hogy egyrészt tökéletes
stílusegységben volt az öltözet teljes egészében, mindazok a rózsák
vagy egyebek, amiket viselt, azok a test megfelelő helyein helyezkedtek
el, tehát nem pusztán divatcikként hordozta, hanem az akkori időnek
megfelelően jóval mélyebb tartalommal. És az öltözethez hozzátartozott a
lónak a felöltöztetése is, tehát a nyereg, a nyeregkápa és mindaz, amit
használt. Ha előveszek egy tarsolylemezt -� amihez nem kellett
feltétlen nagyúrnak lenni valakinek -, akkor az a tarsoly mindenestől
olyan színvonalú ötvösmunkát, olyan színvonalú anyagot és öltözeti
kultúrát jelentett, amelyben ügyetlenkedésnek én nyomát nem találtam. Mi
az oka annak - most már nem merem Szentkoronának hívni ezt a koronát az
előadás után -, hogy ez az úgynevezett magyar királyi korona ilyen
tákolmány? Hogyan lehet akkor egy középkori Európában a legjobb és
legerősebben szervezett államunk? A Szent Istvánt követő időben
ismereteim szerint ez a legjobban szervezett állam, hallatlanul erős és
kiegyensúlyozott belső társadalmi struktúrával, kitűnő szellemi és
fizikai vezetéssel, remekül megszervezett rendekkel és választási
struktúrával együtt. Ahogyan elöljárókat választottak az emberek,
ahogyan visszatérő rendszereket alkalmaztak, ahol mondjuk egy kommunista
külügyminiszter biztos, hogy nem lehet a következő érában
miniszterelnök. Ezeket a hibákat ab ovo a társadalmi struktúra nem tűrte
el. Hogyan lehet ebben az összefüggésben, társadalmi, tárgyi
összefüggésben egy királyi korona ilyen kiábrándító, tulajdonképpen
nevetséges tárgy, amelyet ügyetlen, elhamarkodott stiftekkel
összekalapáltak? Amelyet diplomáciai spekulációk hoznak létre,
változtatásokat perverz ötlettől vezéreltetve, hogy a pantokrátor
hasából nő ki egy kereszt. Segíts kérlek, hogy tudnám én ezt a kettőt
összeegyeztetni?<br><br>Azt hiszem, a műgond fogalma XX. századi,
maximum XIX. századi. Csodálatosan nagyrendű bizánci zománcok vannak.
Ekkorák. Keresztre feszítések és egyebek. Ezek is ekkora szögekkel
vannak a négy sarkukon felszögezve egy deszkára. Ettől ez nem tákolmány,
hogy több részből van, hogy így rakták össze. Szó sincs róla, hogy ez
tákolmány volna. Leszámítva az összeszegecselést.<br><br>Dávid Katalin: Említette Jóska, hogy erről a tárgyról bármennyit tudunk, semmit sem tudunk.<br><br>Ez iszonyatosan nagy dolog.<br><br>Dávid
Katalin: Nem az teszi naggyá, hogy rossz helyen be merték furkálni. Az
teszi naggyá, ami hozzá van kötve, és tulajdonképpen nem tudjuk
pontosan, hogy ez mi? A szentistváni mítosz. Hogy mitől volt Szent
Istváné? Én biztos vagyok benne, hogy a keresztjétől. Hogyha Krisztust
átütötték, azért ütötték át, mert az csak egy kép volt a kereszthez
képest, amit esetleg Lászlóék kivettek a sírból. Biztos, hogy nem
ereklyetartó kereszt volt. Ez valószínűleg az ő halotti keresztje volt,
vagy a halotti korona része, de Istvánhoz tartozott.<br><br>Ez a korona
Szent István fejét semmilyen formában nem érintette. Maximum a
koponyáját, mint ereklyét. Mint ereklyetartó. De uralkodói jelvénye ez
nem volt. Nem lehetett. Későbbi.<br><br>Dávid Katalin: Igen. De
meggyőződésem, hogy Istvánhoz kötött kereszt került föl a koronára.
Ettől lett István koronája. Szent korona. A Krisztus kép abban a
pillanatban csak egy kép. És a szentség az a kereszt, amit föltesznek
rá.<br><br>Makovecz Imre: Katalin asszony, én teljesen másképp
gondolkozom természetesen. Ismerek olyan ábrázolásokat, amelyek fekvő
férfiakat mutatnak, akiknek a hasából fa nő ki. Ez a fa az élet fája. A
keresztről pedig tudjuk, hogy Krisztus, nem a tudás fájával van
kapcsolatban, mint Ádám, hanem az élet fájával. Ha tehát a pantokrátor
hasából egy kereszt jön ki, akkor ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy
valamit elügyetlenkedtek, belevágták a keresztet, mert olyan hülyék
voltak, hogy nem tudtak mást csinálni, hanem azt jelenti, amit
elmondtam. Ha a kora középkorba próbálok belehelyezkedni, és meg akarom
érteni, akkor el kell felejtenem azokat az álprofesszionista
baromságokat, amiket tanultam az iskolában. Akkor bele kell mennem egy
olyan gondolkodásmódba, amiről László Gyula beszélt, hogy megőrül egy
keresztdarabkáért, mert megváltozik körülötte a világ. Ha tehát így
közelítem meg a Szent Koronát, akkor egészen biztosan nem érdekelnek a
stiftek, nem érdekel az, hogyan van összetákolva, mert máris a dolog
megszentségtelenítésének tartom a dolog tárgyalását úgy ahogy van. mert
ez magánügy. Mert magánügy az a professzionalizmus, amit mondjuk én az
építészetembe beleteszek, és soha nem beszélek róla. Azért nem beszélek
róla, mert fölösleges róla beszélni, maga a produkció a fontos. Ha meg
tudom közelíteni ezt a szent tárgyat, és azt tudom visszahozni
mindannyiunk számára, hogy miért térdelnek le a mai napig is az emberek a
Szent Korona előtt, akkor bennem is megszólal a harang.
</span></i></div><div><br></div><div>NC.</div><div><br></div><div>ÜdvözletteL.<br></div><div><br></div><div><br></div><div><div><div><br> </div></div></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20., Cs, 21:15):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves lista, kedves Levente! <div>Indokolatlan feltételezés, hogy az igényelt vizsgálatok szükségesek a koronakérdés megoldásához. Nekem a múzeumban volt szerencsém megtekinteni a Szt. Korona igen alapos, száloptikás belső vizsgálatát. Ez a vizsgálat bebizonyította, hogy a Szent Korona igenis két fő részből lett összeállítva.Az alsó bizánci pántkoronára később és elég durván illesztették rá a fölső pántokat. Az összeillesztés elsődleges célja az volt, hogy a bizánci Komnénosz dinasztia koronáihoz hasonló, kvázi császári koronát hozzanak létre. A történelmi körülmények III. Bélában jelölik ki azt a személyt, aki ezt munkát elrendelhette. Az valószínűleg igaz, hogy a Szt. Korona legrégibb részei a fölső pántokon található, apostolokat és a Pantokrátor Krisztust ábrázoló zománc lemezek. Ezek igazolhatóan Szent István koriak lehetnek. Eredetileg nyilván 12 apostolkép volt, valamilyen ma már ismeretlen tárgyon, amelyről leemelték, de a görög koronát kiegészítő pántokon csak 8 fért el belőlük. A Szent Istvánhoz kötődő ereklyéket azért használták fel a korona készítésénél, hogy szakrális erejénél fogva legitimálja III. Béla uralkodását. Az ereklyék felhasználása miatt lett szent a korona, amelyet többé nem lehetett lecserélni a koronázásokon. A hagyomány tehát joggal kötötte Szt Istvánhoz a koronát, noha ez soha nem volt Szt István koronája. Barlabássy úr célozgatása mindenféle szakmai féltékenységre, rosszindulatra, politikai szálra csak rosszindulatú ködösítés, amivel foglalkozni sem érdemes. Ha valakit érdekel, tudok további magyarázatokkal is szolgálni. Üdv</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20., Cs, 12:32):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">L. még:<br>
<a href="https://bookline.hu/product/home.action?_v=Csomor_Lajos_Ofelsege_a_Magyar_Szent_K&type=20&id=32678&gclid=EAIaIQobChMIj8HklYqdgAMVBpjVCh3VqwK_EAAYAiAAEgK44PD_BwE" rel="noreferrer" target="_blank">https://bookline.hu/product/home.action?_v=Csomor_Lajos_Ofelsege_a_Magyar_Szent_K&type=20&id=32678&gclid=EAIaIQobChMIj8HklYqdgAMVBpjVCh3VqwK_EAAYAiAAEgK44PD_BwE</a><br>
<br>
<br>
On 7/20/23 10:19 AM, Levente Vihar wrote:<br>
> Ajánlom figyelmetekbe - annak is, akit a Korona körüli vita(?) netán nem érdekel!<br>
> Más aspektusa is van... sajnos.<br>
> ÜdvözletteL.<br>
> ****<br>
> <br>
> Kedves Barátaim!<br>
> <br>
> Tisztelt Ismerőseim!<br>
> <br>
> Kedves Érdekeltek!<br>
> <br>
> Kérlek olvassátok a cikket és ha tetszik terjesszétek mert sok függ attól, hogy <br>
> megkapjuk-e az engedélyt a Szent Korona vizsgálatára vagy sem.<br>
> <br>
> Köszönettel<br>
> <br>
> Barabássy Miklós<br>
<br>
-- <br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>