[Grem] Cikk a Szent Koronáról a Demokratában

2023. Júl. 22., Szo, 20:44:31 CEST

Kedves Laci!
Ha már kiemelten nekem is czímezted...
Köszönöm a kiegészítést - mindezt nagy figyelemmel hallgattam  már Tőled
előadásod során.
Úgy érzem, hogy a Szent Korona története (részei, származása,
változtatásai, javításai, stb.) , létrejötte (műhelyek),  még nem lezárt
terület.
De, ha már reagáltál...
Egyszerűen nem tudom megmagyarázni, hogy miért Csomorék kezébe került anno,
a hazatérés után??
Péri Józsefék (sajnos 2003+) is megvizsgálták - abból sajnos nem tudok
könyv születéséről, de:

*Péri JózsefMunkajelentés a Szent KoronárólPéri JózsefAz európai
ötvösremekek között egyedülálló helyet foglal el Magyarország Szent
Koronája, nem csak szépsége, de rejtélyessége miatt is. Írott források nem
szólnak készülésének helyéről, idejéről, csak annyit tudatnak, létezik.
Azon képi ábrázolások, amelyek azonosítására alkalmasak, már az újkorból
származnak.A középkornak ez nem okozott gondot. Természetesnek tartotta,
hogy az teljes egészében az a jelvény, amelyet első szent királyunk II.
Szilveszter pápától kapott. Csak a XVIII. Században veszik észre rajta a
görög feliratokat s értelmezik történelmi ismereteik szerint. Noha a Korona
közjogi szerepe nehezíti a kutatást - az folyamatosan halad. Megállapítja,
hogy a korona két részből, egy bizánci és egy latin részből áll. Kétségbe
vonja a latin rész Szent Istváni eredetét. Felveti lehetőségét annak, hogy
a két részt III. Béla egyesíti, de keletkezésének titka - lévén
ötvöstechnológiai természetű. Továbbra is rejtve maradt.1945-ben a Korona
hadifogságba esik. Csak egy Kelleher nevű amerikai zsákmányolótiszt
láthatta, aki doktori disszertációt írt róla. Mivel ötvöstechnológiai
ismeretei alig voltak, írása a működésképtelen elméletek sorát növeli.A
hazatérés után az iránta megnövekedett érdeklődés következményeként,
készülésének módja, helye és ideje kérdésében számos - ha nem is mindig
eredeti - elmélet született. Némelyik keletkezésének nem is oka, hanem
célja van. E történeti hivatkozásokra, művészettörténeti analógiákra
alapított elméletekben egy közös: mind olyan - elképzelt - tárgyról szól,
amely kielégíti a róla elgondoltakat. Így azonban csak logikai
konstrukciókat ismerhetni meg, a Korona, a maga valóságában megközelítetlen
marad.Pedig a Korona, szent szimbólum volna mellett ötvösremek is, amely
nem lett, mint szamárnak a füle, hanem készítették, az ötvöstechnológia
szigorú és évezredek óta változatlan rendje szerint. Csak e készülési
nyomok figyelmes szemléletet árulhat el valamit lényegéről, a technológiai
rend feszes volta pedig jó néhány spekulációt, mint képtelenséget önmagától
kirostál.Amikor ezek az elméletek egyre hangosabban nyilvánosságra
kerültek, a Korona Bizottság akkor döntött úgy, hogy megnézeti ötvösökkel
is, pontosan ezekre a kérdésekre válaszolandó. László Gyulának köszönhetően
kerültem bele Papp László kollégámmal együtt a dologba. Amit mi
megfigyeltünk, azt ketten figyeltük meg. Ha szamárságot mondok, az engem
terhel, ha netán-tán valami érdem volna benne, az közös. Válaszolni kell a
következő kérdésekre. 1. Egységes tervezés-e a korona vagy különböző
elemekből áll? Mert hiszen ezen áll vagy bukik az előbb elmondott elmélet.
Még egyet hadd mondjak. Amikor elkezdődött a mi vendégszereplésünk, akkor
először a Korona Bizottság által feltett kérdésekre válaszoltunk, de nagyon
hamar kiderült, hogy amikor kinyitunk egy ajtót, akkor mögötte mindig kettő
van és egyre több kérdésre kell választ adnunk részint a saját szakmai
hiúságunk miatt, részint meg azért, hogy valóban az igazságot akarjuk
megkeresni. 2. A korona graeca abroncsának, képeinek, köveinek,
pártázatának mi az egymáshoz való viszonya? 3. Beszélni kell arról, hogy a
korona graeca képei valóban egy műhelyben készültek-e vagy sem. Mert hiszen
a korjelző képeknek a hitelessége ettől függ. 4. Beszélni kell a
csüngőkről. 5. Beszélni kell arról, ami a legkényesebb pontja a koronával
kapcsolatos vizsgálódásoknak s ez a Dukasz kép szabálytalan fölszerelése.
6. Beszélni kell a korona karima pántjairól és a keresztről.Először nézzük
azt, hogy egységes tervezés-e? Minden mesterségben ha valaki egy tárgyat,
épületet el akar készíteni, akkor először a szerkezeteket kell megcsinálni
és utána következnek a díszítések. Ha tehát egy ötvösnek olyan feladatot
adnak, hogy készítsen egy olyan koronát, amely áll egy abroncsból és azt
befedi egy egymást keresztező boltozat, akkor először is a szerkezetet kell
megcsinálnia oldhatatlan kemény forrasztással. Tehát a karima pántjait is
keményen hozzá kellett volna forrasztani az alsó abroncshoz. És utána föl
lehet rakni azt, amit csak akar. Itt azonban egészen más helyzettel állunk
szemben. Eltekintve attól, hogy két markánsan különböző karakterű rész
kerül egymás mellé, a két részt durván, úgyszólván műhely nélkül
szegecselték össze. Tehát nem lehet szó egységes tervezésről. Ezek alkalmi
egyesítések, összeeresztések és aki ezt szakszerűnek tartja, annak fogalma
sincs az ötvöstechnológiáról.A másik súlyos kérdés a csonkítás. A koronának
a belsejében lehet látni, hogy minden egyes zománckép alatt van egy
homorulat. Ezen a pánton is lehet jól látni, mindegyiken van még egy
egyharmadnyi. Ha egységes tervezés volna, akkor egyúttal hozzáforrasztották
volna a lemezt, és semmiképp nem csináltak volna egy olyan tárgyat, amelyen
még van egy egyharmadnyi foglalatnyom. Ez inkább arról tanúskodik, hogy a
pántok végéről egy-egy apostolt levágtak.Még van valami, ami az egységes
tervezés ellen szól, nevezetesen, a latin pantokrátor megcsonkítása. Hogy
elhelyezhessék a keresztet, egészen brutális módon megcsonkították. Látni,
hogy kipereg a zománc, össze-vissza csavarodnak a rekeszek. Ilyen
torzulások csak utólagos fúrásnál jöhetnek létre. Ha ugyanis eleve azt
tervezik ikonográfiai perverzitásból, hogy Krisztusnak a hasából jön ki egy
kereszt, ha egy zománcozott tárgyra egy másik zománcozott tárgyat akarunk
helyezni, amely feszüléses alapon támaszkodik, akkor oda egy fémlapot,
jelen esetben egy gyűrűt kellett volna helyezni, hogy ne pattantsa ki a
zománcot. Különben feszültségeket idéz elő. Ennek itt nyoma sincs.
Ellenkezőleg, amennyire látni lehet, abból az derül ki, hogy az eredeti
alsó lemez, ami egyébként 0,4 milliméter vastag, így a fúrástól
össze-vissza torzul. Tehát nem egyenes sík, hanem össze-vissza
kitüremkedik. Mint hogyha a kutyák rágták volna szét. Sajnos nem tudjuk
pontosan megnézni, mert IV. Károly koronázása után becinezték a keresztet.
A kereszt ugyanis úgy működik, hogy csőből van, van egy hozzávaló csavar
egy csavarfejjel és a cső szárában menet van. Be lehetett volna csavarni.
Nyilván kellett volna egy negyed fordulatot húzni rajta, de nem,
becinezték. Eltekintve attól, hogy a cinezés rongálásokat okoz, a további
vizsgálódásoknak is gátat vetett.Kemény Henrik: Bocsáss meg, savval
cinezték vagy viasszal?Egy fenét viasszal. Savval.Kemény Henrik: Az
megrongálja.Persze. Tehát négy nagyon súlyos mesterségbeli érv szól az
ellen, hogy a szentkorona egységes tervezés eredménye volna. Ezzel, azt
hiszem, a Csomor-féle nézetek egyszer s mindenkorra tárgytalanná váltak.
Ezzel egyszerűen nem szabad tovább foglalkozni.A korona graeca abroncsának,
képeinek, köveinek és pártázatának viszonya. A legnagyobb meglepetésünkre,
amikor az abroncsot vallattuk, kiderült az, hogy a korona abroncsa, a
pantokrator és a Dukasz Mihály lemez hátlapja, valamint a pártázatoknak ez
a vékony kis kontúrlemeze egyazon darabból van.Iszonyatosan súlyos
következményekkel járó megállapítás ez. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a
korona graeca pártázatokkal, oromdíszekkel, és más okból a láncokat tartó
kis bakocskákkal együtt született. Erre más lehetőség nincsen. Ez a
felismerés lehetetlenné teszi azokat az elméleteket, amelyek úgy gondolják,
hogy érkezhetett egy görög sztemma, amelyre aztán később fölfogatták a
pártázatokat és a csüngőket. Nem lehetséges az, hogy ez oromdíszek nélkül
esetleg Szent István gyöngyös koronája lehetett volna. Tehát a
tradicionalisták és a bizancinisták vitájában a tradicionalisták tévedésben
tartózkodnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a másik oldalnak igaza
volna. Az, hogy egy olyan koronával állunk szemben, amely eredetileg olyan
volt, hogy a császári ékességnek számító csüngő bakjai már eredetileg rajta
vannak, súlyos kérdéseket vet föl a keletkezésének helyét illetően. De erre
majd később visszatérek.Még egyszer azzal hozakodnék elő, hogy ha egy
ötvösnek koronát kell csinálnia, amelyen képek, kövek, és fölöttük egy
pártasor van, akkor olyanra méretezi a pártákat, hogy vagy akkora, mint a
kép, vagy kétszer akkora, szóval valamiféle harmóniába hozza ezeket
egymással. Itt azonban azt látjuk, hogyha középről, a pantokratortól
indulunk el, már ott elkezdődik a sandaság, mert a pártázat az angyalképen
túl lóg, a másik oldalon pontosan ott kezdődik és ez a furcsa diszharmónia
ez végigvonul az egész abroncson. Ez csak egyetlen dolgot jelenthet: itt az
ötvösnek előre letettek az asztalra bizonyos elemeket, amelyeket okvetlenül
fel kellett használnia. Tehát kellett, hogy az asztalon szerepeljenek a már
említett kivágott lapon kívül a képek, kövek, csüngők és a pártázat. Hogy
ezek honnan kerültek elő, arra ez a dolog nem ad választ. De arra, hogy
ezek eleve ott voltak, arra igen. Ugyanezt a gyanút erősítik meg a kövek
foglalatai. Ugyanis, ha megnézzük, a kövek foglalata csámpás. Itt is
csámpás, ott is csámpás, tehát rosszul vannak kiosztva. Ha megnézzük, hogy
a bizánci képek milyen hallatlanul nagyrendűek, akármelyiket mutatom, olyan
iszonyatos kvalitáskülönbségek vannak a kettő között, hogy
elképzelhetetlen, hogy ezeket egy műhelyben csinálták volna. A harmadik
dolog, ami e kérdéshez tartozik, hogy ez a fajta karmos foglalás, amit
idáig mutattam, Bizáncban rendkívül ritka. Kovács Éva, aki két lábon járó
lexikon volt, egy példát tudott fölmutatni. Több egyszerűen nincsen. Ez is
azt a gyanút erősíti, hogy ilyen formában ez a tárgy Bizáncból nem
érkezhetett.A következő kérdés, hogy a képek egy kéz, illetve egy műhely
munkái-e? Ha figyelmen kívül hagyjuk is Moravcsik Gyula megfigyeléseit,
illetve a paleográfiai bizonyítékokat, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a
felismerést, hogy ez két hierarchia, egy földi és egy égi, a csak az
ötvösre tartozó aprólékos összehasonlítgatások a következők: Ha megnézzük a
szíveket a ruhán, a bizánci császárét, itt látható, hogy a vállán vannak,
igen, fejjel lefelé vannak, itt vannak Konsztantinosznál és itt vannak a
Demeternél. És ezek egy kéz munkái. Tehát a két korjelző képen és egy nem
korjelző képen ugyanattól a kéztől származó ilyen apró kis szívecskék
vannak. Gézáé különböző, az kövérebb, mint ezek. Aztán ha az ember
összehasonlítgatja a szájakat, akkor kiderül az, hogy Demeter szája,
Konsztantinosz szája és Szt. György szája azonos vonalvezetésű.
Hasonlóképpen egészen fura a mutatóujjak formája. Ilyen furcsa,
bekunkorított mutatóujjakkal találkozunk Dukasz Mihálynál,
Konsztantinosznál és a katonaszenteknél egyaránt. Itt is ugyanaz a megoldás
van. Tehát a korjelző és nem korjelző képek hasonlóságát mutatják ezek az
apró kis jelek. Hasonlóképpen Dukasz Mihály haja olyan, mint Konsztantinosz
haja, ez pedig olyan, mint az angyaloké. Ezek a jelek mind azt mutatják,
hogy ez nem egy helyről került ki.Kemény Henrik: A tűzzománcok anyaga
megegyezik egymással?Miután nem volt szabad mintát venni, megsérteni az
anyagot, nem tudjuk. Ránézésre igen. Ha az ember megnézi a zománcok fényét,
a színét, tónusát, akkor ezek azonosak. Ezek egy műhely termékeinek
mutatkoznak.A csüngőkről a következőket kell tudni. Négy, plusz négy, plusz
egy csüngő van jelenleg. Eredetileg kettő, kettő, egy volt. Ezeknek van a
már említett kis bakocskájuk. Két dolgot kellene még megemlíteni. Bizáncban
a csüngőkben lévő kövek fehérek. Ezek vörösek. A foglalatokon nem látszik
kifoglalásnak a nyoma, tehát nem lehet szó arról, hogy ezeket kicserélték
volna. Egy-egy kifoglalásnak egészen durva nyomai vannak. Ez nem
lehetséges. Még valami, amit itt meg kellene jegyezni a női
koronaelmélettel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy a női koronákon
mindenütt gyöngy van, vagy pedig hímzett szalag, drágakövekkel kirakott
szalag. Soha nem lánc. Az objektív megítélést itt az is nehezíti, hogy
egyetlen egy eredeti tárgy nem maradt fenn, csak mozaikok, zománcképek,
miniatúrák azok, amelyekkel találkozunk. Nem lehet pontosan eldönteni
mindig, hogy az anyag okozta változások, az anyagszerűség miatt valóban azt
látjuk-e, amit ő szándékozott láttatni. A láncok lemezből vannak.
Kalapácsnyomok vannak rajta. Ez azért fontos, mert lemezhenger a XVI.
század előtt nincsen. Tehát maga ez a tény korjelző. Még valamit meg kell
jegyezni a bizánci és a magyar szent korona csüngői közötti különbségeknél.
Nevezetesen azt, hogy a háromszög alakban egymáshoz forrasztott kövek a
bizánci koronán a csúcsukon, a magyar koronán az alapjukon függnek, a
csúcsuk néz lefelé.Tehát itt is az a kérdés vetődik föl, hogy vajon ezek a
csüngők eredetileg ehhez a koronához készültek-e? Ezt a kérdést az teszi
súlyossá, hogy a csüngőtartó bakok eredetileg föl vannak forrasztva a
keményen nyers lemezre. Tehát azt csak akkor lehetett fölforrasztani,
amikor ez még nyers állapotban volt, képek, kövek nélkül, mert utána tűzbe
vinni a tárgyat nem lehet. Kérdés, elképzelhető-e, hogy Bizáncból császári
ékességekkel ellátott koronát küldjenek, az ő fogalmaik szerint egy ilyen
jobbféle patríciusnak? Hiszen a koronaküldésnek politikai indítéka az volt,
hogy a szent császár legmagasabb megelégedését fejezi ki a
megajándékozottal szemben. De a császár nem teheti a megajándékozottat
önmagával azonos rangúnak. Márpedig ez a fajta csüngő a császáré is. Még
egy meggondolandó dolog van, ez pedig a következő. Ezek a csüngők úgy
vannak földrótozva. Ha egy ötvös olyan feladatot kap, hogy egy lánc végére
helyezzen el bármilyen tárgyat, akkor arra egy karikát forraszt. Tehát itt
nem drótdaraboknak kellene lenni, hanem egy karikának. Hiszen abba lehet
beakasztani a láncszemet.Kemény Henrik: És itt a láncszemek össze vannak
forrasztva? Vagy csak összeakasztva?Forrasztva vannak. A függők maguk két
típusra különülnek. Az egyik fajtánál két szál úgynevezett gyöngydrót van
egymás mellett. Nagy valószínűséggel ezek az eredetiek. Hiszen itt egy
gyöngydrótot hengereltek meg, a másiknál pedig ezt utánzandó, vésési
nyomokat láthatunk. Tehát nyilvánvalóan ahol egy technológiát utánoznak, az
a másodlagos. Az első típusnál - ezt el kell hinniük becsület szóra - ilyen
két egymásra hajló lapocskának a maradványa van. Ezek azonosíthatók úgy,
mint letört fülek. Igen ám, de ezeknek olyan széles ez a kiszélesedő vége,
hogy nem fér át a láncszemen. Tehát a feldrótozásnak ez az oka. De ha ide
készültek volna, akkor azt megfelezték volna. Ez az a pont, amit némi
gyanakvással kell fogadni, mert ezt ugyan megfigyeltük, de nem
ellenőriztük. Tehát lehet, hogy tévedek, bár a valószínűsége nem nagy. Most
jön a legkínosabb kérdés.A Dukasz Mihály kép. Azt látjuk, hogy az összes
ábrázolás szépen rendesen be van foglalva. Ezek rendes foglalatok, ugyanis
a képeknek a hátsó oldalára két darab lemezcsík van fölforrasztva, amelyek
távolságtartóul szolgálnak. Ezeknek a szélessége 5 milliméter. A foglalatok
6 milliméter magasak. Ha megkocogtatjuk a foglalatot oldalt, akkor üres
hangot ad. Látszik tehát, hogy ezek távolságtartók, nem foglalómasszával
foglalták, hanem ez adott módot arra, hogy kalapáccsal foglaljanak.
Egyszerűen ezt az arany lemezcsíkot poncoló szerszámmal végigponcolták, és
ezzel hajlították rá a lemezre. A Dukasz Mihály lemeznél körülbelül 8
milliméterrel kisebb a foglalat, mint maga a kép. Soha nem lehetett benne.
A foglalat oldalán ilyen nyújtásra utaló keresztirányú kalapálás nyomai
látszanak végig. Még egy dolog van, ami egészen furcsa a többi dologhoz
viszonyítva. Nevezetesen az, hogy az oromdíszen lévő gyöngy másképp
szerelődik föl, mint az összes többi helyen. A legzseniálisabb szerkezet,
ahogy a koronát összeállították. Másutt ugyanis a csúcsokon lévő kövek
csapját nem forrasztották. Hanem a következőt csinálták. A fenéklemez elé
odaforrasztották az erősítésül szolgáló úgynevezett gyöngydrótot. Ilyen kis
gyöngyszemekből álló drótot. Ezt úgy préselik. A fölforrasztás után -
miután így vannak a gyöngyszemek, itt van a fenéklemez, ilyen kis
háromszögek képződnek. A gyöngytartó csapot - bármelyiket � kónikusan
lereszelik, és erre fölreszelnek egy menetet. A kis háromszögeknél picikét
fölfúrják az anyagot, és mivel a korona abroncsa finomabb, tehát puhább,
mint ezek a csapok, egyszerűen belecsavarják, és a reszelt menet helyet vág
magának. Ez azt jelenti, hogy szorul. Ha kilötyögősödik, egy negyed
fordulatot tovább hajt rajta és megint szilárd marad. Ez az, amit nem
tudott az a pesti ötvös, aki Ferencz József koronázása előtt megigazításra
megkapta a koronát. Ugyanis az ilyen fajta meglötyögősödött köveket mind
becinezték. Magát a Dukasz Mihály lemezt is. Itt nagyon jól lehet látni,
ekkora cindarab van. Visszatérve az itteni csapra, ez a csap nem a
gyöngydrót mellé szorul be, hanem külön áll. Viszont a tövében ott van egy
olyan másfél milliméter szélességű meg nem olvadt forrasztódarab. Tehát ezt
keményen forrasztották. Ez azt jelenti, hogy ez a csap eredeti. Ez azért
nagyon fontos kérdés, mert fölvetődött Csomor Lajoséknál az ötlet, hogy itt
volt hátul az a bizonyos kereszt, amelyet Izabella királynő letört volna.
Hogy a dolog ne legyen ennyire egyszerű, itt hátul, lefelé a középvonaltól
számítva jobboldalt körülbelül 6-7 milliméter szélességben olyan
kimorzsálódott anyagrész van. Ez két dologtól származhat. Egy: letöréstől.
És származhat attól, hogy vége van az anyagnak.Kemény Henrik: És formailag
megegyezik vele?Csak az egyik oldalon van. Abban az esetben, ha ez letörés
és mondjuk ferdén törik, akkor a másikat el lehet reszelni. Igen ám, de
hogyha ez törés, azt csakugyan ide-oda hajlítgatják. És amikor letörik,
akkor vagy erre, vagy arra, de kihajlik. Itt ennél tökéletesen sík. Tehát a
letörés elméletet nem lehet bizonyítani.Kemény Henrik: Lehet, hogy esetleg
megcsiszolták.Nem. Annak látszanék a nyoma. Teljesen homogén a felület, ezt
nem csiszolta senki. Fennmaradt a lehetőség, de nyugodt lélekkel lehet
mondani a vizsgálatok után, hogy ez anyagvég. Hiszen gondoljuk meg,
akkoriban egy ekkora nagy darab aranyat kikovácsolni, igen nagy munka volt
és nem igen lehetett kiszámítani, hogy elég lesz-e az anyag? És nem igen
lehetett belenyújtani egy ilyen bonyolult formába. Lehetséges, hogy itt az
anyag vége van, azzal találkozunk és a foglalat csak kínlódásos megoldás
ebben az esetben. Azaz: nem leszerelésről van szó és nem arról, hogy utólag
tettek ide egy képet, hanem eredetileg nem adta ki az anyag és valami
kényszermegoldáshoz folyamodtak. Ez azonban megint újabb kérdéseket vet
föl, minekutána a Dukasz Mihály képet eredetileg ezen a két lukon keresztül
fúrt szegecs tartotta. Hogy így van, azt az bizonyítja, hogy a szegecset
hátulról lehetett csak kifúrni a következők miatt. Ebben itt alul és ettől
körülbelül 4-5 milliméterre, valahol itt két darab távolságtartó van.
Pontosan olyan mély, mint a foglalat. Illetőleg leszámítva a ráhajtást,
tehát 1-2 milliméterrel rövidebb. Ez rögtön magyarázza azt, hogy miért
ilyen lehetetlen helyen fúrták ki. Mert lejjebb már ott van a
távolságtartó. Tehát ott nem fúrhattak. Ezen a két ponton keresztül
szegecselték föl a korona graecára. Tehát nem úgy, ahogy most van. Ugyanis
most a korona latinán is átmegy ugyanaz a két fúrólyuk. Ugyanis nagy
valószínűséggel a koronának ez a része összeomlott. Ezt bizonyítja az, hogy
az alatta lévő zafírt is ki kellett cserélni. Ezen a két ponton volt tehát
eredetileg fölerősítve. Akkor viszont meg kell gondolni a következőt. A
bizánci korona küldése diplomáciai értelemben a császár felsőbbségének a
demonstrálása volt. Az, hogy elkápráztassák azt a barbárt, aki ebben a
nagyon nagy megtiszteltetésben részesült. De gondoljuk meg, valóban
lehetséges, hogy egy ilyen összebarkácsolt császárképpel ideküldenek egy
küldöttséget? Vagy később hozták a képet és utólag rakták rá? Hát ezzel nem
hiszem, hogy el lehet kápráztatni valakit. Itt valamiféle más megoldásnak
kell lennie. Még egy dolog hozzáteendő az ügyhöz. Nevezetesen az, amit
Váczi Péter fedezett fel a Cronice Saeculorumban.. Ugyanis Irene császárnő
levelet ír II. István magyar királynak, amelyben magyarázkodik, hogy a
férje azért indított háborút a magyarok ellen, amit aztán el is vesztett,
mert ő a magyar királyt vazallusának tartotta abból az okból, hogy a magyar
király egy bizánci császár képét viseli a koronáján. Tehát ez magyarul azt
jelenti, hogy 1116 és 1124 között ez a kép már rajta volt a graecán. Tehát
minden olyan elmélet, amelyik azt mondja, hogy ezt utólag cserélték ki
politikai okokból, nem állja meg a helyét, mert hiszen írásos nyoma van
annak, hogy ez már akkor rajta volt. Hát akkor mi történhetett? Azt hiszem,
komolyan mérlegelni kell annak a lehetőségét, amit Dér József vet föl, hogy
ezek a bizánci képek nem koronán kerültek ide, hanem valamely ilyen árkádos
szerkezetű ajándéktárgyon, például ereklyetartó dobozkán, amelyről leszedve
készítették el a koronát. Bogyay Tamásnak van egy nagyon meggondolandó
tanulmánya az esztergomi Porta Speciosáról, ahol leírja, hogy Jób érsek egy
bizánci tanultságú valaki volt, aki a Porta Speciosát Bizáncban rendeli
meg. Ide hozzák a képet darabokban, s itt rakják össze. És nem egészen a
bizánci program szerint, mert hiszen az itteni tanultságú mesterek más
iskolázottságúak, mint a bizánciak és apró kis félrecsúszásokkal
találkozunk állandóan. Azt hiszem, föl kell vetni azt a kérdést, hogy itt
nem ugyanerről van-e szó? Azt a kérdést feszegetném ezzel nevezetesen, hogy
a királyi kincstárban voltak ilyen bizánci képek,párták, kövek, csüngők.
Odaadták az ötvösnek, hogy ezekből tessék egy kamelankiont készíteni. A
kamelankion azt jelenti - ezt el kellett volna mondanom -, hogy zárt
korona, pontosabban beboltozott korona. A kamelankion eredetileg a perzsa
nagykirályok trónszéke fölötti kis kupola, amely tele volt festve Nappal,
Holddal, csillagokkal, tehát a világmindenséggel. És a megistenült király
fölött ott volt a Világmindenség. Ezt a képzetet veszik át a bizánciak, és
száll le az isteni császár fejére a világmindenséget jelképező szférikus
korona. A szféra másik felét, a földit, a szent arc teszi ki, amely mellett
ott vannak a fehér kövekkel csillogó csüngők. Egy ilyen típusú koronát
csináltatnak tehát az itteni iskolázottságú mesterekkel. Ezek bizánci
szemmel és bizánci mértékkel mérve nyilván valami satnya dolgot formáltak.
Ez hihető ebben a dologban.A korona latina pántjairól a következőt kellene
megemlíteni. Kelleher azt állítja, hogy ezek a pántok könyvtábla részei
voltak. Ez azonban nem gazdálkodható ki a háromszor négyes pántokból. Semmi
mesterkedéssel nem lehet két darab négy apostollal ékesített darabot
csinálni. Tehát ez az elmélet nem állja meg a tárgyvalószínűsítés próbáját.
Györffy György kupolás tárgyat sejt benne, noha ennek a kupolás mivoltnak
nagyon komoly nehézségei vannak. Nevezetesen az, hogyha egy ötvösnek egy
olyan tárgyat kell csinálnia mondjuk lemezből, amely boltozatos és
zománcképekkel díszítik, akkor a zománcképeknek is követniük kell a
boltozat hajlását. Ez azonban nem itt így van. Van olyan kép, amelyik
enyhén hajlott, és van olyan, amelyik egy kicsit hajlottabb, de a kép
közepénél, a szentnek a hasa körül hajszálrepedések vannak. Bizony ez arra
mutat, hogy ezeket a képeket gyengéd erőszakkal meghajlították. Vannak
olyanok, amelyek teljesen egyenesek, sőt, a Szent Péter kép ráadásul még
homorú is, tehát kilóg alul felül a foglalatból. Ennek ellenére a
négyezethez keményen hozzá van forrasztva a négy pánt. Zavarba ejtő, hogy
kemény forrasztás mellett még meg is szegecselik. Rejtélyes hogy miért,
mert hiszen annak meg kellett állnia anélkül is. Rejtélyes az ügy, nem
tudjuk, hogy ez miért történt. De ez mindenképpen azt mutatja, hogy a tárgy
eredeti. Azt az elméletet, mely szerint ez az ortodox liturgiában
használatos csillag lett volna, cáfolja az, hogy a 0,4-es lemez a saját
súlyát nem bírja el. Hiába merevítik bordával, gyöngydróttal, az kevés.
Szétcsúszik. Eredetileg természetesen 12 apostol volt, ahogy már az előbb
szó esett róla. És Lovag Zsuzsa volt az, aki próbát tett azzal, hogy
megmodellezte kartonpapírból a négyszer három apostolnyi területet.
Valamennyit ráhagyott, mert az ilyen fajta fejereklyetartók olyanok, hogy
rásimulnak a koponyára és alul tartja egy pánt. Átballagott a múzeum
népvándorlási osztályára, hogy adjanak neki egy koponyát. Hoztak egy
koponyát, alá tette, persze hogy lötyögött rajta. Szomorúan mondta, hogy ez
nem jó. S akkor kérdezték tőle, hogy mi ez? Elmagyarázta, hogy miről van
szó. Ha a koponyának megvan az állkapcsa, akkor a magassága megnövekszik
kb. 2,5 centimétert. S hoztak egy olyan koponyát, aminek megvolt az
állkapcsa. Rátette és pontosan rásimult. Bizonyosnak vehető az, hogy ez a
tárgy, bármi lett légyen is a zománcok eredeti funkciója, ebben a
formájában kupolás tárgynak készült. De ez mi lehetett? Nyilván egy
fejereklyetartó. Azonban az a kérdés, hogy kinek készült? Kinek
készülhetett ilyen díszes fejereklyetartó? Közelebb visz a válaszhoz, ha
meggondoljuk: a latin pantokrator a görög ábrázolás másolata. Kérdés,
miért? Mitől volt e kép oly becses, hogy lemásolják? A kérdés második fele:
ki volt az, aki számára e becses kép másolata készült? A választ kéretik
gyanakvással fogadni, de azért végiggondolni. Tehát: a kép a királyi korona
oromdísze � 1074 után vagyunk � és olyan ember számára készült, akit e
méltóság megilletett. Ilyen díszes fejereklyetartót egy esemény indokolt e
korban. 1083-ban felemelik Szt. István testét, s tudjuk, hogy koponyáját
Szt. László parancsára díszes tartóban őrzik, a zágrábi püspökség
megalapításáig, amikor a székesegyház kap egy darabot Szt. István
koponyaereklyéjéből. Tehát lehetséges és elképzelhető, hogy ez a másolás
Szent István számára készült. Szent István fejereklyetartója számára
készült és ebben az értelemben ez a korona valóban szentistváni korona.
Hangsúlyozom, hogy ez egy lehetőség. De számomra logikusnak tűnik.Az utolsó
kérdés a kereszt. A pantokrator átfúrásáról beszéltünk. Arról kell szót
ejtenünk, hogy akkor, amikor a képek tisztelete hihetetlenül magas fokon
állt, nem lehetett egy Krisztus képet csak úgy megcsonkítani. Egy esetben
lehetett. S ez úgy történt. Egy esetben lehetett, ha valami magasabb érték
ezt szükségessé tette. Itt tér vissza a Kovács Éva által felvetett
lehetőség, hogy ilyen ereklyetartó kereszt volt az eredeti. Hogy ez a
mostani kereszt nem lehetett az eredeti, az bizonyos. Ugyanis az egész
középkor folyamán ilyen csőből készült kereszt nem volt, én nem találkoztam
vele. Mindenütt laposak, doboz szerűek vagy lemezek. Ugyanis ezeknek a
technológiája és előállítása sokkal bonyolultabb, az összemetsződéseknél,
forrasztásoknál, a szétcsúszások lehetősége sokkal nagyobb. Tehát ez
legkorábban XVI. századi lehet.Kemény Henrik: És a kereszt elgörbülése?Az a
kupolának a behorpadása. Ha a cső erősebb, mint az őt tartó lemez, akkor a
tartólemez fog berogyni. Berogyott. Össze is tört. Ácskapocs szerű kis
aranykapcsokkal van összetűzve.Kemény Henrik: Le is eshetett.Leeshetett.
Erre a leesésre utal ennek a nagy zafírnak a minősége. Ugyanis ez az összes
többi kőtől különbözik. Ezt II. Mátyás tétette a koronára, mert a helyén
lévő kő eltört. Ezt a Korona Bizottság szembehunyása mellett szétszedtük,
ugyanis két menetes csavar tartja. Ezt leszedtük. Alatta ott van a régi
foglalatnak a nyoma, amelyet egészen durván csipkedtek le. Összefoglalva az
egészet, valami olyasfajta készülési sorrend látszik elfogadhatónak vagy
igazolhatónak a tárggyal kapcsolatban, hogy elkerült Magyarországra egy
bizánci ajándéktárgy, amelyen szerepeltek ezek a képek. Lehetséges, hogy a
pártázat is Bizáncból jött, de az is lehet, hogy itt készítették. A kutatók
véleménye ezzel kapcsolatban megoszlik. Deér azt mondja, hogy ezek durva
magyar munkák, teljesen barbár darabok, nem kerülhettek Bizáncból ki.
Azonban ő nem látta soha. Ugyanis ezek a meglehetősen durva, kis feketének
ható rajzolatok - a szakirodalom pikkelymustrát említ - ha megnézzük ezeket
áteső fényben, akkor látjuk, hogy ezek pávatollak.. Ezt nem a bizánciak
találták ki, hanem megint a perzsák. Hiszen gondoljunk arra, hogy egészen
1979-ig pávatrónnak hívták a perzsa trónt és pávakoronának a perzsa
koronát. Tehát valami egészen nagyrendű dologgal állunk megint szemben.
Tehát megérkezett az ajándéktárgy, amelynek képei, mint ahogy szó volt
róla, 1067-ben kellett hogy keletkezzenek. Itt elkészül akár az itt lévő,
akár Bizáncból ide érkező pártákból, magyar alaplemezből, bárhonnan
előkerülhető kövekből, valamint a csüngőkből, amelynek az eredetiségéhez
igen csak sok kétség fér. Nagyon könnyen elképzelhető az is, hogy
népvándorlás kori példányok, amelyek egy kincstárban bőségben
előfordulhattak. Ezekből a tárgyakból elkészül a görög korona. A mogyoródi
csata után ezzel a görög koronával koronázzák meg Gézát. Hiszen az érvényes
korona Salamonnál van. Ennek a koronának az oromdíszét, Krisztusát másolják
le a szentistváni fejereklyetartó számára.László Gyula: 1938-ban én is
részt vettem a Szent Korona vizsgálatában. 1938 Szent István halálának a
900. évfordulója volt, de egyúttal nyugaton a nemzeti szocialista birodalom
felerősödése. A kettő nem véletlen. Tudniillik, mikor felolvasták az
engedélyező iratot � nagyon szép volt a királyi várban, a Szent Korona
középen, kétoldalt a testőrök � egy mondatára pontosan emlékszem. A Szent
Koronát kézzel illetni nem szabad. Akkor mit csináljunk? Mondták a
koronaőrök, hogy nagyon szívesen forgatják nekünk párnával együtt, de ők
sem érinthetik kézzel. Ez annyit jelentett, hogy éppen belülről nem
nézhettük meg a szentkoronát, ami lényeges lett volna. Én tudom, hogy miért
volt az, hogy kézzel érinteni nem szabad. Egy bizonyos politikai feszültség
miatt. Ebben az időben Tóth Zoltán, az idősebb Tóth Zoltán kifejtette azt a
véleményét, hogy a szentkorona küldésében a német-római császároknak nagy
szerepe volt és idézte Thietmárt, aki leírja, hogy Szent István püspökséget
alapított, templomokat építtetett, tehát koronát kapott a német-római
császártól. Ez annyit jelentett volna, hogy Szent István hűbérese lett a
német-római császárnak. Ezért nem volt szabad a magyar kutatóknak tüzetesen
megnézni a szentkoronát, mert amilyen objektívek, még tényleg bebizonyítják
ezt. Kérdeztük: és a jogart szabad? Tessék. Azt megfoghattuk. Most tagja
vagyok a Szent Korona Bizottságnak, úgyhogy láthattam többször és
megérintettem kézzel, megsimogattam. Nos, a magam részéről mire jutottam? A
korona nem lehet se nyugati, se bizánci. Ilyen nagy kövek nem voltak sehol.
Amikor Szent Istvánt halála után szentté avatták, 1063-ban, fölemelték a
koporsó födelét és kiemelték belőle a csontokat, akkor valóságos tolongás
lehetett ott, hogy megszerezzenek egy kis darabot a csontjaiból, ruhájából.
Az ereklyék tisztelete elképesztően nagy volt, ami ellen az egyház részben
kikelt. Ez nem egyszerű teológiai dolog, hanem ez a mindennapi hitélet. Az
ereklye fétis, az minden rosszat eltávolít tőlem. A köveket kiemelték a
szentistváni koronából, ami nem állami korona volt, hanem magánkorona. A
Thietmar féle szöveget legutóbb Váczy Péter elemezte és kiderítette, hogy a
szentkoronát nem a pápától, nem a császártól kapta Szent István, hanem
angyalok hozták. Nem emberi kéz alkotta. Hadd jegyezzem meg, hogy azok az
eltolódások, amiket te említettél az aranyrészek és a zománcképek között,
az Bizáncban elképzelhetetlen. Ahogy ma nálunk van a minőségvizsgálat vagy
mi, hát ott ötszörösen volt. Az egyik bizánci ezüsttálon például öt
ellenőrző pecsét van. Amit az udvarnak szántak az ötvösök, az olyan
ellenőrzésen ment keresztül, hogy teljes lehetetlenség ilyen
ritmuseltolódás a képek és az oromdíszek között. Ez a ritmuseltolódás abból
fakad, hogy a köveket fel kellett tenni. A koronáról nagy fehér gyöngyök
csüngöttek le, ugyanúgy, ahogy a bizánci császároknál is. Ez hozzá
tartozhatott. Tehát meggyőződésem, hogy eredetileg a koronán gyöngyök
voltak.Gyula bátyám, Révay négy dolgot mond. Azt állítja, a Megváltó almát
tart. Azt állítja, hogy fehér kövek. Nem gyöngyöket mond, hanem köveket.
Azt állítja, hogy a kilenc darab csúcson a kilences szám, mint az isteni
tökéletesség, tehát kilenc darab csúcs van, és azt állítja, hogy a koronán
hátul Szűz Mária van. Tudjuk, hogy az Üdvözítő nem tart almát. Tudjuk, hogy
a kövek vörösek. Tudjuk azt, hogy a csúcsok száma vagy nyolc, vagy tíz. A
négy állításból tudjuk, hogy három nem úgy van. Akkor feltehető, hogy a
negyedik sem nagyon valószínű és ez vonatkozik a kövekre is. Nem látszik
tömeges kifoglalás.László Gyula: Máris van egy megoldandó kérdés, a kövek
szimbolikája. Nem véletlenül kerültek oda ezek a kövek. Egyiket-másikat
kicserélték, mit tudom én kik. Azoknak a köveknek mondanivalójuk volt,
ahogy a bizánci zománcoknak. Apróság, hogy a bizánci zománcra tett
Krisztusnak középütt kis hajtincse van, és az arkangyaloknak nincs. Az
egész bizánci művészetben ez a hajtincs középütt csak Krisztusnak jár. Még
egy fontos dolog, a koronakeresztnek a hajlása. Az egy hatalmas ütés
következtében hajlott el. Ennek a nyoma megvan a kereszt felső gömbjén,
behorpadt és megvan az alatta lévő zománcon is. Egy nagyon erős ütésről van
szó, ami nem lehet azonos a korona elvesztésével. Elvesztették a koronát,
leesett a lóról, de nem ettől görbült el. Ez erős ütés. Hál Istennek van
még dolgom, de amit ti csináltatok ötvösök, és nem az aranyművesek, az
egészen más. A korona nem aranyműves mű, a korona ötvös mű. Amit Péri Jóska
csinált ezen a területen, az alapvetően új szempontokat hozott elő.Dávid
Katalin: Ez a bizonyos angyalok hozták, ez 1164 körüli feljegyzésben
szerepel először. Angyalok hozták a magyar koronát. Nem tudjuk, mire
vonatkozik. Én nagyon hajlok Győrffy felé, aki azt mondja, hogy Kálmán
idejében állították össze. Tudniillik a Harovik legenda ragaszkodik ahhoz,
hogy Szent István koronája, apostoli korona. Ez arra utal, hogy a korona
összeállításának ebben az időben meg kellett történnie. Tehát a Harovik
megírta, hogy István koronája apostoli korona, akkor a következő király nem
fogja mással megkoronáztatni magát. Elképzelhető, hogy ez a nagy erőszak az
apostoli korona meséjéről nem igaz. Ez azért történt meg, mert akkor
igazolni akarták az összeállított koronát.Lehetséges. A korona graecat is
igazolja Szent László látomása, ami a Képes Krónikában is benne van.Dávid
Katalin: Igen, de Szent László nem koronáztatja meg magát. Az egyetlen
királyunk, aki meg sem koronáztatja magát. De a következő, Kálmán, ő már
megcsinálja az apostoli királyság elméletét, és ő megkoronáztatja magát.
Ettől a perctől kezdve mással nem lehet koronázni.Egy dolog szól a Kálmán
kori dolog ellen. Nevezetesen ez a brutális összeakasztás. Ha nincs
rendkívüli helyzet, hogy elindult a sereg és akkor gyorsan a koronát
utánam, akkor nem értem, hogy miért van ilyen iszonyatosan rondán
összeakasztva? A két koronarész egyesítése iszonyatosan, szinte eszközök
nélkül ment végbe. Így bármelyik cigány kovács meg tudja csinálni, olyan
kriminálisan van szegecselve, gondatlanul, félrefúrások is vannak rajta. Ez
csak valami hirtelen esemény következtében történhetett. Mert szabad
szegecselni. Érthető, hogy jelen esetben a két különböző részt nem lehet
másképp egyesíteni. De díszesen is lehet szegecselni.Makovecz Imre: Éveket
fordítottam arra, hogy a VIII., IX., és X. századi tarsolylemezekkel, tápéi
ásatással és sok minden más ilyesmi dologgal foglalkozva - részben László
Gyulának is köszönhetően -, kialakult egy képem arról, hogyan öltözött föl
egy ember akkoriban. Azt mondhatom, hogy egyrészt tökéletes stílusegységben
volt az öltözet teljes egészében, mindazok a rózsák vagy egyebek, amiket
viselt, azok a test megfelelő helyein helyezkedtek el, tehát nem pusztán
divatcikként hordozta, hanem az akkori időnek megfelelően jóval mélyebb
tartalommal. És az öltözethez hozzátartozott a lónak a felöltöztetése is,
tehát a nyereg, a nyeregkápa és mindaz, amit használt. Ha előveszek egy
tarsolylemezt -� amihez nem kellett feltétlen nagyúrnak lenni valakinek -,
akkor az a tarsoly mindenestől olyan színvonalú ötvösmunkát, olyan
színvonalú anyagot és öltözeti kultúrát jelentett, amelyben
ügyetlenkedésnek én nyomát nem találtam. Mi az oka annak - most már nem
merem Szentkoronának hívni ezt a koronát az előadás után -, hogy ez az
úgynevezett magyar királyi korona ilyen tákolmány? Hogyan lehet akkor egy
középkori Európában a legjobb és legerősebben szervezett államunk? A Szent
Istvánt követő időben ismereteim szerint ez a legjobban szervezett állam,
hallatlanul erős és kiegyensúlyozott belső társadalmi struktúrával, kitűnő
szellemi és fizikai vezetéssel, remekül megszervezett rendekkel és
választási struktúrával együtt. Ahogyan elöljárókat választottak az
emberek, ahogyan visszatérő rendszereket alkalmaztak, ahol mondjuk egy
kommunista külügyminiszter biztos, hogy nem lehet a következő érában
miniszterelnök. Ezeket a hibákat ab ovo a társadalmi struktúra nem tűrte
el. Hogyan lehet ebben az összefüggésben, társadalmi, tárgyi összefüggésben
egy királyi korona ilyen kiábrándító, tulajdonképpen nevetséges tárgy,
amelyet ügyetlen, elhamarkodott stiftekkel összekalapáltak? Amelyet
diplomáciai spekulációk hoznak létre, változtatásokat perverz ötlettől
vezéreltetve, hogy a pantokrátor hasából nő ki egy kereszt. Segíts kérlek,
hogy tudnám én ezt a kettőt összeegyeztetni?Azt hiszem, a műgond fogalma
XX. századi, maximum XIX. századi. Csodálatosan nagyrendű bizánci zománcok
vannak. Ekkorák. Keresztre feszítések és egyebek. Ezek is ekkora szögekkel
vannak a négy sarkukon felszögezve egy deszkára. Ettől ez nem tákolmány,
hogy több részből van, hogy így rakták össze. Szó sincs róla, hogy ez
tákolmány volna. Leszámítva az összeszegecselést.Dávid Katalin: Említette
Jóska, hogy erről a tárgyról bármennyit tudunk, semmit sem tudunk.Ez
iszonyatosan nagy dolog.Dávid Katalin: Nem az teszi naggyá, hogy rossz
helyen be merték furkálni. Az teszi naggyá, ami hozzá van kötve, és
tulajdonképpen nem tudjuk pontosan, hogy ez mi? A szentistváni mítosz. Hogy
mitől volt Szent Istváné? Én biztos vagyok benne, hogy a keresztjétől.
Hogyha Krisztust átütötték, azért ütötték át, mert az csak egy kép volt a
kereszthez képest, amit esetleg Lászlóék kivettek a sírból. Biztos, hogy
nem ereklyetartó kereszt volt. Ez valószínűleg az ő halotti keresztje volt,
vagy a halotti korona része, de Istvánhoz tartozott.Ez a korona Szent
István fejét semmilyen formában nem érintette. Maximum a koponyáját, mint
ereklyét. Mint ereklyetartó. De uralkodói jelvénye ez nem volt. Nem
lehetett. Későbbi.Dávid Katalin: Igen. De meggyőződésem, hogy Istvánhoz
kötött kereszt került föl a koronára. Ettől lett István koronája. Szent
korona. A Krisztus kép abban a pillanatban csak egy kép. És a szentség az a
kereszt, amit föltesznek rá.Makovecz Imre: Katalin asszony, én teljesen
másképp gondolkozom természetesen. Ismerek olyan ábrázolásokat, amelyek
fekvő férfiakat mutatnak, akiknek a hasából fa nő ki. Ez a fa az élet fája.
A keresztről pedig tudjuk, hogy Krisztus, nem a tudás fájával van
kapcsolatban, mint Ádám, hanem az élet fájával. Ha tehát a pantokrátor
hasából egy kereszt jön ki, akkor ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy
valamit elügyetlenkedtek, belevágták a keresztet, mert olyan hülyék voltak,
hogy nem tudtak mást csinálni, hanem azt jelenti, amit elmondtam. Ha a kora
középkorba próbálok belehelyezkedni, és meg akarom érteni, akkor el kell
felejtenem azokat az álprofesszionista baromságokat, amiket tanultam az
iskolában. Akkor bele kell mennem egy olyan gondolkodásmódba, amiről László
Gyula beszélt, hogy megőrül egy keresztdarabkáért, mert megváltozik
körülötte a világ. Ha tehát így közelítem meg a Szent Koronát, akkor
egészen biztosan nem érdekelnek a stiftek, nem érdekel az, hogyan van
összetákolva, mert máris a dolog megszentségtelenítésének tartom a dolog
tárgyalását úgy ahogy van. mert ez magánügy. Mert magánügy az a
professzionalizmus, amit mondjuk én az építészetembe beleteszek, és soha
nem beszélek róla. Azért nem beszélek róla, mert fölösleges róla beszélni,
maga a produkció a fontos. Ha meg tudom közelíteni ezt a szent tárgyat, és
azt tudom visszahozni mindannyiunk számára, hogy miért térdelnek le a mai
napig is az emberek a Szent Korona előtt, akkor bennem is megszólal a
harang. *

NC.

ÜdvözletteL.

László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20.,
Cs, 21:15):

> Kedves lista, kedves Levente!
> Indokolatlan feltételezés, hogy az igényelt vizsgálatok szükségesek a
> koronakérdés megoldásához. Nekem a múzeumban volt szerencsém  megtekinteni
> a Szt. Korona igen alapos, száloptikás belső vizsgálatát. Ez a vizsgálat
> bebizonyította, hogy a Szent Korona igenis két fő részből lett
> összeállítva.Az alsó bizánci pántkoronára később és elég durván
> illesztették rá a fölső pántokat. Az összeillesztés elsődleges célja az
> volt, hogy a bizánci Komnénosz dinasztia koronáihoz hasonló, kvázi császári
> koronát hozzanak létre. A történelmi körülmények III. Bélában jelölik ki
> azt a személyt, aki ezt munkát elrendelhette. Az valószínűleg  igaz, hogy a
> Szt. Korona legrégibb részei a fölső pántokon található, apostolokat és a
> Pantokrátor Krisztust ábrázoló zománc lemezek. Ezek igazolhatóan Szent
> István koriak lehetnek. Eredetileg nyilván 12 apostolkép volt, valamilyen
> ma már ismeretlen tárgyon, amelyről leemelték, de a görög koronát
> kiegészítő pántokon csak 8 fért el belőlük. A Szent Istvánhoz kötődő
> ereklyéket azért használták fel a korona készítésénél, hogy szakrális
> erejénél fogva legitimálja III. Béla uralkodását. Az ereklyék felhasználása
> miatt lett szent a korona, amelyet többé nem lehetett lecserélni a
> koronázásokon. A hagyomány tehát joggal kötötte Szt Istvánhoz a koronát,
> noha ez soha nem volt Szt István koronája. Barlabássy úr célozgatása
> mindenféle szakmai féltékenységre, rosszindulatra, politikai szálra csak
> rosszindulatú ködösítés, amivel foglalkozni sem érdemes. Ha valakit
> érdekel, tudok további magyarázatokkal is szolgálni.  Üdv
>
> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2023. júl. 20., Cs, 12:32):
>
>> L. még:
>>
>> https://bookline.hu/product/home.action?_v=Csomor_Lajos_Ofelsege_a_Magyar_Szent_K&type=20&id=32678&gclid=EAIaIQobChMIj8HklYqdgAMVBpjVCh3VqwK_EAAYAiAAEgK44PD_BwE
>>
>>
>> On 7/20/23 10:19 AM, Levente Vihar wrote:
>> > Ajánlom figyelmetekbe - annak is, akit  a Korona körüli vita(?) netán
>> nem érdekel!
>> > Más aspektusa is van... sajnos.
>> > ÜdvözletteL.
>> > ****
>> >
>> > Kedves Barátaim!
>> >
>> > Tisztelt Ismerőseim!
>> >
>> > Kedves Érdekeltek!
>> >
>> > Kérlek olvassátok a cikket és ha tetszik terjesszétek mert sok függ
>> attól, hogy
>> > megkapjuk-e az engedélyt a Szent Korona vizsgálatára vagy sem.
>> >
>> > Köszönettel
>> >
>> > Barabássy Miklós
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230722/574d1052/attachment.html>