[Grem] Így hatottak egymásra a vikingek és az ősmagyarok

[Emoke Greschik]

 [image: kép.png]

Így hatottak egymásra a vikingek és az ősmagyarok
<https://mandiner.hu/cikk/20230228_vikingek_osmagyarok>
2023. február 28. 17:00
https://mandiner.hu/cikk/20230228_vikingek_osmagyarok
*Írta: Kovács Gergő <https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo> *
Közös kelet-európai anyagi kultúra körvonalazódik a 9-11. században: a
vikingek a magyar királyok szolgálatában álltak, egy viking utazóról pedig
azt feltételezik, hogy akár ősmagyar kalandor is lehetett, aki eljutott
Amerikáig – tudjuk meg Langó Péter régésztől, a korszak szakértőjétől.

*Nyitókép: Előtérben a nyemijai sisak (Déri Múzeum gyűjteménye), a
háttérben a pécsi 10. századi sisak*



Vikingek a Kárpát-medencében címen fut egy kiállítás a debreceni Déri
Múzeumban, ami Magyarország 10-11. századi skandináv és rusz kapcsolatairól
szól a régészeti leletek tükrében. A témának nem csupán a felütése érdekes,
hanem a tartalma is és ami mögötte van – főleg a téma iránt fogékonyak
számára.
Mind a vikingek története, mind a korai magyar történelem kiemelkedő
érdeklődésre tart számot a nagyközönség körében, így nem csoda, ha
utánajártunk az izgalmas történelmi-régészeti háttérnek, amiben *Langó
Péter *(1972) régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi
Intézetének tanszékvezetője, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat BTK
Régészeti Intézetének tudományos munkatársa a kalauzunk.

A 9-11. századi magyarság és a vikingek korabeli kapcsolatának
összefoglalásához érdemes először is tisztázni, mit értünk vikingeken −
veti fel Langó Péter.
A 9–11. században a kalóz, az útonálló rabló fogalmával volt szinonim a
szó, s nem jelentett a mai értelemben vett népeket: nem minden skandináv
volt viking, nem minden viking volt skandináv.

Hogy honnan ered akkor a viking mint általánosító jelző? Ennek a háttere a
19. század, tudjuk meg, ugyanúgy, ahogy a 10. századi magyar katonai
vállalkozások ekkor nyerték el a népszerű „kalandozások” jelzőt: a
skandináv sagák harcosai és a katonai haditettek ekkor kerültek a
megbecsült haditettek közé és az azokban résztvevő fegyveresek nevét
kiterjesztették egy korszakra, odasorolva Skandinávia régészeti emlékeit.

*10. századi szablya, szablyamarkolatú kard és kétélű kard. Míg az első
jellegzetes könnyűlovas steppei fegyver, addig a középső tárgyat sokáig
átmeneti fegyverként kezelte a kutatás, s kétélű kard, pedig az északi
népekre is jellemző fegyvertípus volt az adott korban*

 *Közös kelet-európai anyagi kultúra körvonalazódik*

A régész hangsúlyozza: ha a „vikingek kapcsolatát” vizsgáljuk a
magyarokéval, akkor abba bele kell vonnunk Északkelet-Európa szélesebb
régióját.

Skandinávok voltak például azok, akik kialakították az egykori Rusz
államát, amely állammal a magyarok élénken kereskedtek. A magyarok tehát
ugyanúgy jelen voltak az erdős steppén, ahogy ezek a rusz kereskedők, és
már a Kárpát-medencébe történt megtelepedés előtt kapcsolatba kerülhettek a
skandináv közösségekkel.
A 9. századtól magyarok szolgáltak a bizánci császár testőrségében és
hadseregében, ugyanúgy, ahogy skandináv harcosok is.

A magyar katonai hadjáratok Nyugat-Európában részben érintették azokat a
területeket, ahol a vikingek is megfordultak. A legfontosabb azonban az a
közös kelet-európai anyagi kultúra, melyből a magyarok és az ezen vidéken
megjelenő skandinávok is merítettek − emeli ki a szakember, majd elsorolja:
a 10. századi veretes övek, veretekkel díszített tarsolyok, és vésett díszű
tarsolylemezek, a süvegek végén meglévő csúcsdíszek, kengyelek, zablák,
ezüstgyöngyök megtalálhatók voltak a magyar anyagi kultúrában és a
skandináv emlékanyagban is.

*A magyarok ősei akár Amerikába is eljuthattak*

Az is kiderült, hogy a keleti hatás nem állt meg a mai Svédország
területén, ahogy korábban a kutatók gondolták, hanem a teljes skandináv
régióra kiterjedt, a keleti jellegű tárgyak messzire eljutottak, divatosak
voltak. Egyik kiemelt északi központban megtalálhattak steppei jellegű
fegyvertípusokat: felvetődött annak a lehetősége, hogy magyar fegyveresek
is erősítettek egy északi  helyőrséget.

És most kapaszkodjon meg az olvasó! Egy amerikai partokat is megjárt
korabeli utazó, Tyrkir kapcsán napvilágot látott, hogy nem skandináv
anyanyelvű volt, neve közel áll a magyarok korabeli türk megnevezéséhez.
Joggal feltételezi tehát a kortárs tudományosság, hívja fel a figyelmet
Langó Péter, hogy nem zárható ki: egy ősmagyar kalandor talán már Amerika
felfedezését is átélhette a vikingekkel.

A kapcsolatok a 11. században még sokrétűbbé váltak, a tárgyi kultúra is
jóval rétegzettebb lett. Nagy számban tűntek fel például a kierjesztett
északi, északkeleti régióban Szent István király pénzei.

Mindez jól mutatja, hogy egy folyamatosan változó, több irányú és több
rétegű kapcsolatrendszer volt a 9–11. századi magyarság és a skandináv
gyökerű közösségek között – mutat rá a szakember.

*A 10. századi díszes pécsi vassisak (Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye)*

 *Vikingek a magyar királyok szolgálatában*

A kereskedelem és az abból származó jövedelmek mellett fontos szempont volt
mind a magyarok, mind a skandinávok számára a katonai szerepvállalás,
mondja a kutató. A rabszolgaság a kor egyik legjövedelmezőbb üzletének
számított, hiszen a szép nőket el lehetett adni mind az arab, mind a
bizánci, mind a közép-európai rabszolgapiacokon, ahogy a nőket őrző herélt
férfiakat is. Ráadásul a munkaerőszerzés egyik általános módja volt keleten
és északon a rabszolgaság intézménye.

Sok esetben a magyarok *„egyszerűsítették az iparágat: nem hurcolták el az
elfogottakat, hanem helyben eladták őket, vagy egy-egy uralkodó, kolostor
jó pénzért kiváltotta a fogvatartottakat”* – fogalmaz Langó.

Hozzáteszi: a katonai kíséretek mindenhol örömmel foglalkoztatták a bátor
és jól képzett magyar és skandináv harcosokat.

A bizánci császári testőrség ugyanúgy felvevő piaca volt ennek, mint a
kijevi druzsina, ahogy katonai kísérettel bírtak a magyar uralkodók és a
skandináv királyok, jarlok is.

Közvetlen magyar és skandináv politikai kapcsolat ekkoriban nem állt fenn,
tudjuk meg, de az egykori Árpád-házi királyok és a Rurikida fejedelmek
között már a 10. században volt kapcsolat.* „II Baszileiosz császár
időszakában a bizánci és a magyar politikai kapcsolat szívélyes volt, így a
gyakran bizánci hadban szolgáló vikingek egyike-másika útban hazafelé
hosszabb-rövidebb ideig a magyar királyi udvarban is időzhetett, a magyar
király szolgálatában. Erre a történetírás több adattal is szolgált”* –
hangzik el.

A kutatók közül többen a krónikakompozíció híres hősét,
„Búvár Kundot” is skandináv hátterű harcosnak tekintik.

*A legfontosabb viking emlékek a Kárpát-medencében*

A prágai Szent Vitus-székesegyházban őrzött Szent István-kard talán a
legreprezentatívabb emléke ennek a magyar-viking kapcsolatrendszernek,
meséli a régész a tárgyi emlékekre térve. A szélesebb északi
kapcsolatrendszer állomásairól szólnak általában véve a kétélű kardos sírok
is. Számos olyan akad, melynek legjobb párhuzamai északon találhatók meg,
tudjuk meg. A kérdéshez kapcsolódva Langó kiemeli az úgynevezett balta
alakú csüngőket, melyeket a kutatás egy ideig a skandináv Thor amulettekkel
azonosított.

Az iszlám dirhemforgalomból adódó legnagyobb kincseket a 10. század
vonatkozásában északon találjuk: az egyik Kárpát-medencei lelőhely még a
19. században került elő az egykori Máramaros megyében. Ma a Magyar Nemzeti
Múzeumban őrzött „Huszti dirhemkincs” nem csak a legdélibb emléke ennek a
kincshorizontnak, hanem fontos bizonyítéka ennek a többszereplős kapcsolati
hálónak is − hangsúlyozza a kutató.

*10. századi süvegcsúcs Beregszászról (Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye)*

 *Egy sisakból nőtt ki a Déri Múzeum kiállítása*

Mit mutat meg mindebből a gazdag kapcsolatból Déri Múzeum kiállítása? Langó
Péter itt elmesél egy történetet: „A kiállítás apropója egy kalandos sorsú
műtárgy. A 19. század utolsó évtizedében a mai Ukrajna területén található
Nyemiján előkerült egy sisak. A különleges díszű emlék a 2. világháború
során valahogy a debreceni Déri Múzeumba került. A Déri Múzeum jelenlegi
igazgatója, Angi János szívügyének tekinti e különleges emlék mind
szélesebb körű vizsgálatát és bemutatását. Végül e sisak kutatásához
kapcsolódóan született meg az elhatározás, hogy tágabb kontextusába
helyezve mutassuk be a díszes sisakot”.

Szerencsére több mint húsz magyarországi gyűjteményből kapott a kiállítás
műtárgyakat a kiállítás megrendezéséhez, ami nagy segítség, mondja el a
régész. A Magyar Nemzeti Múzeum leletein, a kisebb és nagyobb megyei,
városi gyűjtemények kincsein túl magángyűjteményből származó műtárgyakat is
tartalmaz a kiállítás. Utóbbiak most láthatók először szélesebb
nagyközönség előtt, osztja meg a szakember az információt.

Megjelennek a kiállításon az északi hátterű sisakok, így egy másik, szintén
a korabeli Ruszból származó sisak is. A kardok esetében nem csak a
magyarországi leletek, hanem külföldi lelőhelyeken talált fegyverek is
szerepelnek. A kardokon keresztül bemutatják a különbséget is a 10. századi
magyarok fegyverzetére jellemző szablyák, és az egyéb kardok között.
Megtudjuk, hogy számos olyan egyedi kialakítású fegyver is látható, amelyet
a magyar tulajdonosaik átalakítottak.

*10. századi bárd és kétélű skandináv vaskard (utóbbi valószínűsített
előkerülési helye aBaltikum) (Magángyűjtemény)*

Langó Péter végül kiemeli: különleges darab a Dunában talált északi
díszlándzsa, amely a Magyar Nemzeti Múzeum egyik féltett kincse, ahogy a
kincsleletek közé tartozó zsennyei aranykarperecek és a egykoron Máramaros
megyében talált arab érméket tartalmazó éremkincslelet is.

A kutató hangsúlyozta azt is, hogy a kiállítás széles tudományos összefogás
eredménye, ahol a Déri Múzeum és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói,
munkatársai mellett, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a
Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat intézményei és a Magyar
Nemzeti Múzeum munkatársai is jelentős tudományos segítséget nyújtottak a
kiállítás megvalósulásához.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230228/e2649d4b/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 885623 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230228/e2649d4b/attachment.png>