[Grem] Egy amerikai szenátor szavai a háborúról... (6 perc, érdekes...)

[Adrienn1]

Kedves Zoltán

Nem sok olyan mondatod van, amivel egyet értenék.

Mégis találtam egyet:

"/bunok nem oroklodnek harmadiziglen/"

... és ezt az oroszokra is rávetítheted.

Üdv, A



2023. 02. 07. 6:50 keltezéssel, Zoltan Fodor írta:
> Kedves Lista,
>
>> Samu bácsiról meg végképp nem is beszélve -- eddigi formális 
>> történetének (1776-tól) 250 éve alatt hány olyan év volt, amikor nem 
>> háborúzott sehol? Az indiánok kiirtását meg a rabszolgatartást nem is 
>> említjük
>
> Nem vagyok sem tortenesz, sem biztonsagpolitikai szakerto, de azert 
> hadd vedjem meg --legalabbis reszben-- az Egyesult Allamokat.
>
> (1) Indianok. Az USA 10 millio km2. Az USA-ban Kolombusz idejen nehany 
> millio indian elt. A jarvanyok megoltek az indianok jelentos reszet, 
> maradt otoduk, tizeduk. Arrol az europaiak nem tehetnek, hogy ezek a 
> jarvanyok nalunk korabban tizedeltek meg a lakossagot es Europaban 
> csak azok maradtak, akik ellenallobbak voltak. Azonban senki nem 
> gondolhatja komolyan, hogy az USA 330 millio lakosa helyet tortenelmi 
> realitas lett volna vagy lenne par szazezer indian. Igen, voltak 
> nagyon durva dolgok, de tenyleg el tudjuk kepzelni a 0.02 fo/km2 
> nepsuruseget (sajat bazison az indianok nepszaporulata nem igazan 
> nott, sot a legtobben ugy gondoljak, hogy Kolombusz elott mar 
> csokkenni kezdett a nepesseg)? Osszehasonlitaskepp, Magyarorszag 
> nepsurusege 105 fo/km2. Mexikoban a nepsuruseg kb. 30-szor magasabb 
> volt. A betegsegek ott is pusztitast vegeztek, de maradtak elegen, 
> akiket kenyszermunkara tudtak fogni. A leszarmazottak ma is itt vannak 
> koztunk, ezert is latunk annyi indian arcot Mexikoban. Az USA-ba 
> bevandoroltaknak maguknak kellett viszont dolgozniuk (Eszak) vagy 
> rabszolgakat dolgoztattak (Del). Ez atvisz minket a kovetkezo ponthoz.
>
> (2) Rabszolgak. Az Atlanti Oceanon atmeno rabszolgakereskedelem csupan 
> kicsiny resze, kevesebb, mint 6%-a ment az USA mai teruletere. A deli, 
> rabszolgatarto allamokban 1860-ban (kozvetlenul a polgarhaboru 
> kitorese elott) a csaladok kevesebb, mint 6%-nak volt 10-nel tobb 
> rabszolgaja (akiknek 2-3 rabszolgajuk volt, gondolom elegge vigyaztak 
> a legnagyobb ertekukre). Igen, voltak nagyon brutalis dolgok, de 
> vegulis sajat erobol, moralis okokbol szuntettek meg a kereskedelmet, 
> majd a rabszolgasagot. A rabszolgasag miatt kirobbant 
> polgarhaborujukban tobb, mint 600.000 ember halt meg a 30 milliobol 
> (2% plusz civilek). Osszehasonlitaskeppen, a Szovjetunioban a 2. 
> vilaghaboru elott kb. 200 millio ember elt. A kegyetlen haboruban kb. 
> 10 millio katona halt meg (5% plusz civilek). De mas a testverhaboru 
> egy moralis elv miatt, mint a honvedo haboru.
>
> (3) Igy vagy ugy, a mai USA polgarok kozott egyetlen sincs aki latott, 
> meg kevesbe tartott, fekete rabszolgat, vagy allamilag tamogatott 
> indianirtasban vett volna reszt. A tortenteket feldolgoztak es 
> vegtelenul szegyellik, pedig a mai generaciot nem terheli felelosseg. 
> (Csak zarojelben. Talan sehol a vilagon nincsenek egy fekete boru 
> embernek olyan lehetosegei --anyagi, oktatasbeli, egeszsegugy--, mint 
> az USA-ban. A problema mashol van. Pl. 1965-ben a fekete gyerekek 
> kevesebb, mint egynegyede szuletett apa nelkuli csonka csaladba, ma 
> tobb, mint a harom negyeduk. Ki lehet maszni a nyomorusagbol. Ezert 
> nem is minosul marginalizalt kisebbsegnek a nincstelenkent erkezett 
> vietnami populacio.)
>
> (4) Vilaghaboruk. Az USA nagyon vonakodva lepett be mindket 
> vilaghaboruba. A masodikba egeszen addig nem is lepett be, amig meg 
> nem tamadtak. Komoly torteneszek allitjak, hogy az USA nelkul nagy 
> eselye lett volna Hitlernek. Tenyleg jobb lett volna, ha Hitler gyoz?
>
> (5) Az elozo pontok mind a regmultat feszegetik. A fontosabb a ma. Ha 
> ma ranezunk az USA katonai jelenletere, tenyleg jobban jarnank, ha 
> felhagyna a koltseges vilagrendori szerepevel es pl. azt a penzt 
> inkabb az altalanos egeszsegbiztositas bevezetesere koltene? 
> Ellenseges orszag nem hatarolja, meg tudna vedeni magat Mexikotol vagy 
> Kanadatol a jelenlegi katonai kiadasainak a 10%-bol is, akkor is ha 
> durvulna a helyzet.
>
> (5.1) Inkabb hagyja Koreat magara? A deliek az eszaki nuklearis 
> fenyegetes miatt maguk is atombombat fejlesztenenek. 80 evvel ezelott 
> bo ket ev kellett ehhez, ma a tudas es technologia sokkal fejlettebb.
>
> (5.2) Hagyja ott Japant? Kina magaenak tart egy csomo Japan szigetet, 
> es nem riadna vissza attol, hogy elfoglalja oket egy pacifista 
> Japantol. Japan is atombombat kellene fejlesszen, es meg a koreaiaknal 
> is hamarabb kesz lenne vele.
>
> (5.3) Hagyja Tajvant is magara? Tajvan Kina elsodleges katonai 
> celpontja. Vagy ok is elkezdenek atombombat fejleszteni vagy Kina 
> elfoglalja oket es ezzel a vilag fejlett (5 nm vagy meg fejlettebb) 
> chipgyartasanak a 90%-at.
> A maradek 5 nm-es chip zome Del-Koreaban keszul (v.o. 5.1 pont).
>
> (5.4) Egy sikeres tajvani hadmuvelet utan Kina megallna. Vagy ugy 
> dontene, hogy jogos erdekei vannak a Fulop-Szigeteken vagy Ausztraliaban?
>
> (5.5) Szalljon ki a Kozel-Kelet-i folyamatokbol. Ne adjon el fegyvert 
> Izraelnek es Szaud-Arabianak? Pedig ok tartjak --egyenlore-- sakkban 
> Irant. Mi lesz, ha Iran elkeszul az atombombajaval?
>
> (5.6) Hagyja ott a NATO-t? A Nato celja az volt, hogy a nemeteket 
> lenn, az oroszokat kinn, az ameriakat meg benntartsa Europaban. Ez 
> eddig sikerult. Ha az USA kivonul nem lehet, hogy az oroszokat nem 
> sikerul kivul tartani? Ki allitana meg oket? A nemet hadsereg biztos 
> nem (az amortizalodo Bundeswehr-rol mar irtam.)
>
> Osszegezve: a bunok nem oroklodnek harmadiziglen (v.o. Zach Felician). 
> A maba revedve pedig sokkal veszelyesebb lenne a vilag, ha az USA 
> mindennemu katonai tevekenysegevel felhagyna. Az USA vedelme nelkul 
> egy csomoan atombombat fejlesztenenek, ami aztan itt-ott bevetesre is 
> kerulhetne.
>
> Ez a gondolatsor persze nem jelenti azt, hogy ne volna erdemes a 
> mostani ukran haborura adott legjobb valaszon dolgozni.
>
> Udv, Fodor Zoltan
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230207/87079ac0/attachment.html>