[Grem] Egy amerikai szenátor szavai a háborúról... (6 perc, érdekes...)

[Zoltan Fodor]

Kedves Lista,

> Samu bácsiról meg végképp nem is beszélve -- eddigi formális 
> történetének (1776-tól) 250 éve alatt hány olyan év volt, amikor nem 
> háborúzott sehol? Az indiánok kiirtását meg a rabszolgatartást nem is 
> említjük

Nem vagyok sem tortenesz, sem biztonsagpolitikai szakerto, de azert hadd 
vedjem meg --legalabbis reszben-- az Egyesult Allamokat.

(1) Indianok. Az USA 10 millio km2. Az USA-ban Kolombusz idejen nehany 
millio indian elt. A jarvanyok megoltek az indianok jelentos reszet, 
maradt otoduk, tizeduk. Arrol az europaiak nem tehetnek, hogy ezek a 
jarvanyok nalunk korabban tizedeltek meg a lakossagot es Europaban csak 
azok maradtak, akik ellenallobbak voltak. Azonban senki nem gondolhatja 
komolyan, hogy az USA 330 millio lakosa helyet tortenelmi realitas lett 
volna vagy lenne par szazezer indian. Igen, voltak nagyon durva dolgok, de 
tenyleg el tudjuk kepzelni a 0.02 fo/km2 nepsuruseget (sajat bazison az 
indianok nepszaporulata nem igazan nott, sot a legtobben ugy gondoljak, 
hogy Kolombusz elott mar csokkenni kezdett a nepesseg)? 
Osszehasonlitaskepp, Magyarorszag nepsurusege 105 fo/km2. Mexikoban a 
nepsuruseg kb. 30-szor magasabb volt. A betegsegek ott is pusztitast 
vegeztek, de maradtak elegen, akiket kenyszermunkara tudtak fogni. A 
leszarmazottak ma is itt vannak koztunk, ezert is latunk annyi indian 
arcot Mexikoban. Az USA-ba bevandoroltaknak maguknak kellett viszont 
dolgozniuk (Eszak) vagy rabszolgakat dolgoztattak (Del). Ez atvisz minket 
a kovetkezo ponthoz.

(2) Rabszolgak. Az Atlanti Oceanon atmeno rabszolgakereskedelem csupan 
kicsiny resze, kevesebb, mint 6%-a ment az USA mai teruletere. A deli, 
rabszolgatarto allamokban 1860-ban (kozvetlenul a polgarhaboru kitorese 
elott) a csaladok kevesebb, mint 6%-nak volt 10-nel tobb rabszolgaja 
(akiknek 2-3 rabszolgajuk volt, gondolom elegge vigyaztak a legnagyobb 
ertekukre). Igen, voltak nagyon brutalis dolgok, de vegulis sajat erobol, 
moralis okokbol szuntettek meg a kereskedelmet, majd a rabszolgasagot. A 
rabszolgasag miatt kirobbant polgarhaborujukban tobb, mint 600.000 ember 
halt meg a 30 milliobol (2% plusz civilek). Osszehasonlitaskeppen, a 
Szovjetunioban a 2. vilaghaboru elott kb. 200 millio ember elt. A 
kegyetlen haboruban kb. 10 millio katona halt meg (5% plusz civilek). De 
mas a testverhaboru egy moralis elv miatt, mint a honvedo haboru.

(3) Igy vagy ugy, a mai USA polgarok kozott egyetlen sincs aki latott, meg 
kevesbe tartott, fekete rabszolgat, vagy allamilag tamogatott 
indianirtasban vett volna reszt. A tortenteket feldolgoztak es vegtelenul 
szegyellik, pedig a mai generaciot nem terheli felelosseg. (Csak 
zarojelben. Talan sehol a vilagon nincsenek egy fekete boru embernek olyan 
lehetosegei --anyagi, oktatasbeli, egeszsegugy--, mint az USA-ban. A 
problema mashol van. Pl. 1965-ben a fekete gyerekek kevesebb, mint 
egynegyede szuletett apa nelkuli csonka csaladba, ma tobb, mint a harom 
negyeduk. Ki lehet maszni a nyomorusagbol. Ezert nem is minosul 
marginalizalt kisebbsegnek a nincstelenkent erkezett vietnami populacio.)

(4) Vilaghaboruk. Az USA nagyon vonakodva lepett be mindket vilaghaboruba. 
A masodikba egeszen addig nem is lepett be, amig meg nem tamadtak. Komoly 
torteneszek allitjak, hogy az USA nelkul nagy eselye lett volna Hitlernek. 
Tenyleg jobb lett volna, ha Hitler gyoz?

(5) Az elozo pontok mind a regmultat feszegetik. A fontosabb a ma. Ha ma 
ranezunk az USA katonai jelenletere, tenyleg jobban jarnank, ha felhagyna 
a koltseges vilagrendori szerepevel es pl. azt a penzt inkabb az altalanos 
egeszsegbiztositas bevezetesere koltene? Ellenseges orszag nem hatarolja, 
meg tudna vedeni magat Mexikotol vagy Kanadatol a jelenlegi katonai 
kiadasainak a 10%-bol is, akkor is ha durvulna a helyzet.

(5.1) Inkabb hagyja Koreat magara? A deliek az eszaki nuklearis fenyegetes 
miatt maguk is atombombat fejlesztenenek. 80 evvel ezelott bo ket ev 
kellett ehhez, ma a tudas es technologia sokkal fejlettebb.

(5.2) Hagyja ott Japant? Kina magaenak tart egy csomo Japan szigetet, es 
nem riadna vissza attol, hogy elfoglalja oket egy pacifista Japantol. 
Japan is atombombat kellene fejlesszen, es meg a koreaiaknal is hamarabb 
kesz lenne vele.

(5.3) Hagyja Tajvant is magara? Tajvan Kina elsodleges katonai celpontja. 
Vagy ok is elkezdenek atombombat fejleszteni vagy Kina elfoglalja oket es 
ezzel a vilag fejlett (5 nm vagy meg fejlettebb) chipgyartasanak a 90%-at.
A maradek 5 nm-es chip zome Del-Koreaban keszul (v.o. 5.1 pont).

(5.4) Egy sikeres tajvani hadmuvelet utan Kina megallna. Vagy ugy dontene, 
hogy jogos erdekei vannak a Fulop-Szigeteken vagy Ausztraliaban?

(5.5) Szalljon ki a Kozel-Kelet-i folyamatokbol. Ne adjon el fegyvert 
Izraelnek es Szaud-Arabianak? Pedig ok tartjak --egyenlore-- sakkban 
Irant. Mi lesz, ha Iran elkeszul az atombombajaval?

(5.6) Hagyja ott a NATO-t? A Nato celja az volt, hogy a nemeteket lenn, az 
oroszokat kinn, az ameriakat meg benntartsa Europaban. Ez eddig sikerult. 
Ha az USA kivonul nem lehet, hogy az oroszokat nem sikerul kivul tartani? 
Ki allitana meg oket? A nemet hadsereg biztos nem (az amortizalodo 
Bundeswehr-rol mar irtam.)

Osszegezve: a bunok nem oroklodnek harmadiziglen (v.o. Zach Felician). A 
maba revedve pedig sokkal veszelyesebb lenne a vilag, ha az USA mindennemu 
katonai tevekenysegevel felhagyna. Az USA vedelme nelkul egy csomoan 
atombombat fejlesztenenek, ami aztan itt-ott bevetesre is kerulhetne.

Ez a gondolatsor persze nem jelenti azt, hogy ne volna erdemes a mostani 
ukran haborura adott legjobb valaszon dolgozni.

Udv, Fodor Zoltan