<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Zoltán</p>
<p>Nem sok olyan mondatod van, amivel egyet értenék.</p>
<p>Mégis találtam egyet:</p>
<p>"<i>bunok nem oroklodnek harmadiziglen</i>"</p>
<p>... és ezt az oroszokra is rávetítheted.</p>
<p>Üdv, A<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2023. 02. 07. 6:50 keltezéssel, Zoltan
Fodor írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.20.2302070455350.22470@bodri.elte.hu">Kedves
Lista,
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Samu bácsiról meg végképp nem is beszélve
-- eddigi formális történetének (1776-tól) 250 éve alatt hány
olyan év volt, amikor nem háborúzott sehol? Az indiánok
kiirtását meg a rabszolgatartást nem is említjük
<br>
</blockquote>
<br>
Nem vagyok sem tortenesz, sem biztonsagpolitikai szakerto, de
azert hadd vedjem meg --legalabbis reszben-- az Egyesult
Allamokat.
<br>
<br>
(1) Indianok. Az USA 10 millio km2. Az USA-ban Kolombusz idejen
nehany millio indian elt. A jarvanyok megoltek az indianok
jelentos reszet, maradt otoduk, tizeduk. Arrol az europaiak nem
tehetnek, hogy ezek a jarvanyok nalunk korabban tizedeltek meg a
lakossagot es Europaban csak azok maradtak, akik ellenallobbak
voltak. Azonban senki nem gondolhatja komolyan, hogy az USA 330
millio lakosa helyet tortenelmi realitas lett volna vagy lenne par
szazezer indian. Igen, voltak nagyon durva dolgok, de tenyleg el
tudjuk kepzelni a 0.02 fo/km2 nepsuruseget (sajat bazison az
indianok nepszaporulata nem igazan nott, sot a legtobben ugy
gondoljak, hogy Kolombusz elott mar csokkenni kezdett a nepesseg)?
Osszehasonlitaskepp, Magyarorszag nepsurusege 105 fo/km2.
Mexikoban a nepsuruseg kb. 30-szor magasabb volt. A betegsegek ott
is pusztitast vegeztek, de maradtak elegen, akiket kenyszermunkara
tudtak fogni. A leszarmazottak ma is itt vannak koztunk, ezert is
latunk annyi indian arcot Mexikoban. Az USA-ba bevandoroltaknak
maguknak kellett viszont dolgozniuk (Eszak) vagy rabszolgakat
dolgoztattak (Del). Ez atvisz minket a kovetkezo ponthoz.
<br>
<br>
(2) Rabszolgak. Az Atlanti Oceanon atmeno rabszolgakereskedelem
csupan kicsiny resze, kevesebb, mint 6%-a ment az USA mai
teruletere. A deli, rabszolgatarto allamokban 1860-ban
(kozvetlenul a polgarhaboru kitorese elott) a csaladok kevesebb,
mint 6%-nak volt 10-nel tobb rabszolgaja (akiknek 2-3 rabszolgajuk
volt, gondolom elegge vigyaztak a legnagyobb ertekukre). Igen,
voltak nagyon brutalis dolgok, de vegulis sajat erobol, moralis
okokbol szuntettek meg a kereskedelmet, majd a rabszolgasagot. A
rabszolgasag miatt kirobbant polgarhaborujukban tobb, mint 600.000
ember halt meg a 30 milliobol (2% plusz civilek).
Osszehasonlitaskeppen, a Szovjetunioban a 2. vilaghaboru elott kb.
200 millio ember elt. A kegyetlen haboruban kb. 10 millio katona
halt meg (5% plusz civilek). De mas a testverhaboru egy moralis
elv miatt, mint a honvedo haboru.
<br>
<br>
(3) Igy vagy ugy, a mai USA polgarok kozott egyetlen sincs aki
latott, meg kevesbe tartott, fekete rabszolgat, vagy allamilag
tamogatott indianirtasban vett volna reszt. A tortenteket
feldolgoztak es vegtelenul szegyellik, pedig a mai generaciot nem
terheli felelosseg. (Csak zarojelben. Talan sehol a vilagon
nincsenek egy fekete boru embernek olyan lehetosegei --anyagi,
oktatasbeli, egeszsegugy--, mint az USA-ban. A problema mashol
van. Pl. 1965-ben a fekete gyerekek kevesebb, mint egynegyede
szuletett apa nelkuli csonka csaladba, ma tobb, mint a harom
negyeduk. Ki lehet maszni a nyomorusagbol. Ezert nem is minosul
marginalizalt kisebbsegnek a nincstelenkent erkezett vietnami
populacio.)
<br>
<br>
(4) Vilaghaboruk. Az USA nagyon vonakodva lepett be mindket
vilaghaboruba. A masodikba egeszen addig nem is lepett be, amig
meg nem tamadtak. Komoly torteneszek allitjak, hogy az USA nelkul
nagy eselye lett volna Hitlernek. Tenyleg jobb lett volna, ha
Hitler gyoz?
<br>
<br>
(5) Az elozo pontok mind a regmultat feszegetik. A fontosabb a ma.
Ha ma ranezunk az USA katonai jelenletere, tenyleg jobban jarnank,
ha felhagyna a koltseges vilagrendori szerepevel es pl. azt a
penzt inkabb az altalanos egeszsegbiztositas bevezetesere koltene?
Ellenseges orszag nem hatarolja, meg tudna vedeni magat Mexikotol
vagy Kanadatol a jelenlegi katonai kiadasainak a 10%-bol is, akkor
is ha durvulna a helyzet.
<br>
<br>
(5.1) Inkabb hagyja Koreat magara? A deliek az eszaki nuklearis
fenyegetes miatt maguk is atombombat fejlesztenenek. 80 evvel
ezelott bo ket ev kellett ehhez, ma a tudas es technologia sokkal
fejlettebb.
<br>
<br>
(5.2) Hagyja ott Japant? Kina magaenak tart egy csomo Japan
szigetet, es nem riadna vissza attol, hogy elfoglalja oket egy
pacifista Japantol. Japan is atombombat kellene fejlesszen, es meg
a koreaiaknal is hamarabb kesz lenne vele.
<br>
<br>
(5.3) Hagyja Tajvant is magara? Tajvan Kina elsodleges katonai
celpontja. Vagy ok is elkezdenek atombombat fejleszteni vagy Kina
elfoglalja oket es ezzel a vilag fejlett (5 nm vagy meg
fejlettebb) chipgyartasanak a 90%-at.
<br>
A maradek 5 nm-es chip zome Del-Koreaban keszul (v.o. 5.1 pont).
<br>
<br>
(5.4) Egy sikeres tajvani hadmuvelet utan Kina megallna. Vagy ugy
dontene, hogy jogos erdekei vannak a Fulop-Szigeteken vagy
Ausztraliaban?
<br>
<br>
(5.5) Szalljon ki a Kozel-Kelet-i folyamatokbol. Ne adjon el
fegyvert Izraelnek es Szaud-Arabianak? Pedig ok tartjak
--egyenlore-- sakkban Irant. Mi lesz, ha Iran elkeszul az
atombombajaval?
<br>
<br>
(5.6) Hagyja ott a NATO-t? A Nato celja az volt, hogy a nemeteket
lenn, az oroszokat kinn, az ameriakat meg benntartsa Europaban. Ez
eddig sikerult. Ha az USA kivonul nem lehet, hogy az oroszokat nem
sikerul kivul tartani? Ki allitana meg oket? A nemet hadsereg
biztos nem (az amortizalodo Bundeswehr-rol mar irtam.)
<br>
<br>
Osszegezve: a bunok nem oroklodnek harmadiziglen (v.o. Zach
Felician). A maba revedve pedig sokkal veszelyesebb lenne a vilag,
ha az USA mindennemu katonai tevekenysegevel felhagyna. Az USA
vedelme nelkul egy csomoan atombombat fejlesztenenek, ami aztan
itt-ott bevetesre is kerulhetne.
<br>
<br>
Ez a gondolatsor persze nem jelenti azt, hogy ne volna erdemes a
mostani ukran haborura adott legjobb valaszon dolgozni.
<br>
<br>
Udv, Fodor Zoltan<br>
<br>
<fieldset class="moz-mime-attachment-header"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>