[Grem] székelyek és himnuszok

2023. Aug. 18., P, 10:53:31 CEST

Csatlakozva:
https://www.facebook.com/szentmihalykolozsvar/videos/1307829769818271
Első misés pap ünnepi miséje, végén a magyar és az* ősi* székely himnusszal
- *Kolozsvárott*! Ott voltam, ma is megkönnyezem. Szívszorító élmény volt!
ÜdvözletteL.

T ZS <zsirost50 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. aug. 18., P, 10:35):

> Tisztelt Lista!
>
> Havas Boldogasszony napján Budapesten tartózkodva, részt vettem a
> Krisztina téri templom búcsúján. A mise végén meglepett a székely himnusz.
> Hosszabb keresgélés után ráakadtam az itt mellékelt - korábban elmentett -
> írásra, s talán nem árt, ha terjesztem. Valószínűleg magam is kaptam, és a
> forrást sajnos nem ismerem. Kedden, Nagyboldogasszony napján
> Mátraverebély-Szentkúton sem énekeltük. Fontosabb lenne a Szózat, de alig
> csendül fel.
>
> Áldott ünnepet!
> Zsíros Tibor
>
> *Melyik az igazi székely himnusz?*
>
> Többek kérése volt, írjuk meg, mi az igazság a székely himnusszal
> kapcsolatban. Merthogy kettő is van belőle: a "Ki tudja, merre..." kezdetű
> ének és az a dallam, amelyet Bartók Este a székelyeknél című
> zongoradarabjában dolgozott fel. Melyik az igazi?
>
> Kérésünkre László Ferenc kolozsvári zenetörténész foglalta össze az
> idevágó tudnivalókat.
>
> Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az "Isten, áldd
> meg a magyart". Ez a nagybetűs Himnusz. Méltó társa az angolok klasszikus
> "God save the Queen..."-jének vagy Haydn "Gott erhalté..."-jának, amely ma
> - új szöveggel - Németország himnusza. Vannak azonban más népénekek is,
> amelyeket a magyarok széles rétegei himnusznak kijáró áhítattal énekelnek.
> Ilyen például a napjainkban is gyakran felhangzó "Boldogasszony anyánk...",
> amely a Kölcsey-Erkel remekmű születése előtt úgyszólván minden magyar
> közös éneke volt.
>
>
> *László Ferenc kolozsvári zenetörténész*
>
> A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként
> társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az
> újkorban pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag
> betagolódtak a magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz.
> Amit századunk harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a "Ki
> tudja, merre..." kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni
> tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a szorongató érzést, hogy rajtuk már
> csak Csaba király és Isten segíthet. Emlékeztetőül: "Ki tudja, merre, merre
> visz a végzet, / göröngyös úton, sötét éjjelen. / Segítsd még egyszer
> győzelemre néped, / Csaba király a csillagösvényen. / Maroknyi székely,
> porlik mint a szikla / népek harcának zajló tengerén. / Fejünk a hullám
> százszor elborítja, / ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!" Ami a Trianon
> utáni székely sorskérdésekhez való viszonyulást illeti, a dal negatív
> ellendarabja az olyan hiteles, nemzetépítő alkotásoknak, mint például
> Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely Erdély elcsatolása után éppen hogy a
> székelyek örök életrevalóságát, alkalmazkodási készségét,
> lebírhatatlanságát hirdette.
>
>
> *Jézus, áldd meg Erdély népét!*
>
> Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön keletkezett, hanem
> Budapesten. Mind szövegírója, a székelyudvarhelyi születésű Csanády György,
> mind zeneszerzője, az Oravicabányán született Mihalik Kálmán olyan magyar
> volt, aki az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem
> áttelepült az anyaországba. Csanády a Székely Egyetemi és Főiskolai
> Hallgatók (budapesti) Egyesületének alapító tagjaként kereste sorstársai
> kezét, majd évenkénti "nagyáldozatot" kezdeményezett, amelyet leggyakrabban
> a Zugligetben tartottak. A "Ki tudja, merre..." ennek a sajátos
> szertartásnak volt egyik zeneszáma, akkor még Kantáté címmel. A székely
> kivándoroltak a maguk életérzésére ismertek benne, fölkapták, majd
> szülőföldjükön is elterjesztették. Kiderítetlen, hogy ki nevezte először
> székely himnusznak. Aki másképpen tudja a szövegét, mint ahogyan én
> fönnebb, az eredeti Kantáté alapján idéztem, az jól tudja. A szájhagyomány
> ugyanis módosította itt-ott - javára. A dallam sem egészen az ma, amelyet
> Mihalik Kálmán a húszas évek elején komponált. A módosítások arra vallanak,
> hogy a nép évtizedek óta úgy viszonyul hozzá, mint a magáéhoz: mint a
> népdalokhoz, amelyeken "szabad" változtatni, s amelyek az idő múlásával
> természetszerűleg csiszolódnak.
>
>
> *"Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van..."*
>
> Napjaink székelysége, "Ábel népe" igencsak tudja, hogy egyáltalán nem
> "maroknyi" és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem
> csak azért is iparkodik és - Isten "jó kedvvel, bőséggel" osztogatott
> áldásának hála - állja a sarat. De ehhez a dalhoz továbbra is ragaszkodik.
> A Székelyföldön ünnepélyes alkalmakkor a Himnusz után rendszerint ezt is
> buzgón eléneklik, sokan meg is könnyezik.
>
>
> *"Ábel népe" a csíksomlyói búcsún*
>
> Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan
> tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki-
> és a Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben
> a négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság
> jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan
> népszerűségű zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és
> megindítóbb zenei képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló
> zenei jelképe ez a dallam a székelység hagyományőrző erejének és annak a
> szellemi örökségnek, amelyet Bartók tett az összmagyarság közkincsévé.
> Érthető, hogy egyes műveltebb székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői
> telitalálat (az évtizedek során hozzátársult Mária-ének szöveggel) "székely
> himnusszá" válnék, s akként kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja,
> merré..."-t. Nem kisebb tekintély, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti
> Múzem tudós igazgatója, Kónya Ádám is szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a
> többség nevében felhördülő ellenlábasok diverzióként bélyegezték meg.
>
> Eddig a rövidre fogott tájékoztatás, amelyhez azonban a magam véleményét
> is hozzáfűzöm. A nemzet "szent" dalait általában nem szakértők hitelesítik,
> hanem a közakarat, amelyet nehéz észokokkal befolyásolni. Be megbántanám a
> francia közembert, ha kifejteném neki, hogy a Marseillaise, amelyet egy
> lelkes katonatiszt írt és komponált 1792-ben, bizonyos zenei jellemzőiből
> következőleg méltatlan, vagy legalábbis kevéssé alkalmas arra, hogy egy
> nemzet himnusza legyen! Ugyanígy a székelyeknek is hiába mondanók, hogy
> Csanády nem volt Kölcsey, és Mihalik nem volt Erkel - vagy Bartók. A két
> eset analóg, de van közöttük egy nagy különbség. A Marseillaise-t törvénybe
> iktatták, márpedig egy többszáz éves törvényt nagyon nehéz visszavonni, az
> úgynevezett székely himnuszt azonban bármikor leválthatja egy jövőbeli,
> bölcsebb közakarat. Óriási szellemi gazdagodás lenne, ha a Bartók-dallam
> lépne a helyébe!
>
> Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, amikor székelyek között vagyunk, és
> ők rákezdenek a "Ki tudja, merré..."-re, énekeljük velük. Ne határoljuk el
> magunkat dölyfösen attól, ami annyi embernek "szent"!
>
> (Irodalom: Kónya Ádám: Az "igazi"székely himnusz forrásvidéke. Romániai
> Magyar Szó, Bukarest, 1994. 09. 11-12.; Gábor Dénes: Gondolatok a Székely
> Himnuszról. Székelyudvarhely, 1998)
>
>
>
>
>
> *Ó, én édes, jó Istenem,Oltalmazóm, segedelmem,Vándorlásban
> reménységem,Ínségemben lágy kenyerem.*
>
>
>
>
> *Vándor fecske sebes szárnyát,Vándorlegény vándorbotját,Vándor székely
> reménységét,Jézus, áldd meg Erdély népét!*
>
>
>
>
> *Vándor fecske hazatalál,Édesanyja fészkére száll.Hazamegyünk, megáld majd
> aCsíksomlyói Szűz Mária.*
>
> *(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)*
>
>
> Székely himnusz (az ősi):
> https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo
>
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_220613837216128972_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230818/20f1f5c4/attachment.html>