[Grem] székelyek és himnuszok

[T ZS]

Tisztelt Lista!

Havas Boldogasszony napján Budapesten tartózkodva, részt vettem a Krisztina
téri templom búcsúján. A mise végén meglepett a székely himnusz. Hosszabb
keresgélés után ráakadtam az itt mellékelt - korábban elmentett - írásra, s
talán nem árt, ha terjesztem. Valószínűleg magam is kaptam, és a forrást
sajnos nem ismerem. Kedden, Nagyboldogasszony napján
Mátraverebély-Szentkúton sem énekeltük. Fontosabb lenne a Szózat, de alig
csendül fel.

Áldott ünnepet!
Zsíros Tibor

*Melyik az igazi székely himnusz?*

Többek kérése volt, írjuk meg, mi az igazság a székely himnusszal
kapcsolatban. Merthogy kettő is van belőle: a "Ki tudja, merre..." kezdetű
ének és az a dallam, amelyet Bartók Este a székelyeknél című
zongoradarabjában dolgozott fel. Melyik az igazi?

Kérésünkre László Ferenc kolozsvári zenetörténész foglalta össze az idevágó
tudnivalókat.

Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az "Isten, áldd
meg a magyart". Ez a nagybetűs Himnusz. Méltó társa az angolok klasszikus
"God save the Queen..."-jének vagy Haydn "Gott erhalté..."-jának, amely ma
- új szöveggel - Németország himnusza. Vannak azonban más népénekek is,
amelyeket a magyarok széles rétegei himnusznak kijáró áhítattal énekelnek.
Ilyen például a napjainkban is gyakran felhangzó "Boldogasszony anyánk...",
amely a Kölcsey-Erkel remekmű születése előtt úgyszólván minden magyar
közös éneke volt.


*László Ferenc kolozsvári zenetörténész*

A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként
társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az
újkorban pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag
betagolódtak a magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz.
Amit századunk harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a "Ki
tudja, merre..." kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni
tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a szorongató érzést, hogy rajtuk már
csak Csaba király és Isten segíthet. Emlékeztetőül: "Ki tudja, merre, merre
visz a végzet, / göröngyös úton, sötét éjjelen. / Segítsd még egyszer
győzelemre néped, / Csaba király a csillagösvényen. / Maroknyi székely,
porlik mint a szikla / népek harcának zajló tengerén. / Fejünk a hullám
százszor elborítja, / ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!" Ami a Trianon
utáni székely sorskérdésekhez való viszonyulást illeti, a dal negatív
ellendarabja az olyan hiteles, nemzetépítő alkotásoknak, mint például
Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely Erdély elcsatolása után éppen hogy a
székelyek örök életrevalóságát, alkalmazkodási készségét,
lebírhatatlanságát hirdette.


*Jézus, áldd meg Erdély népét!*

Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön keletkezett, hanem
Budapesten. Mind szövegírója, a székelyudvarhelyi születésű Csanády György,
mind zeneszerzője, az Oravicabányán született Mihalik Kálmán olyan magyar
volt, aki az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem
áttelepült az anyaországba. Csanády a Székely Egyetemi és Főiskolai
Hallgatók (budapesti) Egyesületének alapító tagjaként kereste sorstársai
kezét, majd évenkénti "nagyáldozatot" kezdeményezett, amelyet leggyakrabban
a Zugligetben tartottak. A "Ki tudja, merre..." ennek a sajátos
szertartásnak volt egyik zeneszáma, akkor még Kantáté címmel. A székely
kivándoroltak a maguk életérzésére ismertek benne, fölkapták, majd
szülőföldjükön is elterjesztették. Kiderítetlen, hogy ki nevezte először
székely himnusznak. Aki másképpen tudja a szövegét, mint ahogyan én
fönnebb, az eredeti Kantáté alapján idéztem, az jól tudja. A szájhagyomány
ugyanis módosította itt-ott - javára. A dallam sem egészen az ma, amelyet
Mihalik Kálmán a húszas évek elején komponált. A módosítások arra vallanak,
hogy a nép évtizedek óta úgy viszonyul hozzá, mint a magáéhoz: mint a
népdalokhoz, amelyeken "szabad" változtatni, s amelyek az idő múlásával
természetszerűleg csiszolódnak.


*"Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van..."*

Napjaink székelysége, "Ábel népe" igencsak tudja, hogy egyáltalán nem
"maroknyi" és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem
csak azért is iparkodik és - Isten "jó kedvvel, bőséggel" osztogatott
áldásának hála - állja a sarat. De ehhez a dalhoz továbbra is ragaszkodik.
A Székelyföldön ünnepélyes alkalmakkor a Himnusz után rendszerint ezt is
buzgón eléneklik, sokan meg is könnyezik.


*"Ábel népe" a csíksomlyói búcsún*

Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan
tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki-
és a Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben
a négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság
jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan
népszerűségű zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és
megindítóbb zenei képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló
zenei jelképe ez a dallam a székelység hagyományőrző erejének és annak a
szellemi örökségnek, amelyet Bartók tett az összmagyarság közkincsévé.
Érthető, hogy egyes műveltebb székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői
telitalálat (az évtizedek során hozzátársult Mária-ének szöveggel) "székely
himnusszá" válnék, s akként kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja,
merré..."-t. Nem kisebb tekintély, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti
Múzem tudós igazgatója, Kónya Ádám is szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a
többség nevében felhördülő ellenlábasok diverzióként bélyegezték meg.

Eddig a rövidre fogott tájékoztatás, amelyhez azonban a magam véleményét is
hozzáfűzöm. A nemzet "szent" dalait általában nem szakértők hitelesítik,
hanem a közakarat, amelyet nehéz észokokkal befolyásolni. Be megbántanám a
francia közembert, ha kifejteném neki, hogy a Marseillaise, amelyet egy
lelkes katonatiszt írt és komponált 1792-ben, bizonyos zenei jellemzőiből
következőleg méltatlan, vagy legalábbis kevéssé alkalmas arra, hogy egy
nemzet himnusza legyen! Ugyanígy a székelyeknek is hiába mondanók, hogy
Csanády nem volt Kölcsey, és Mihalik nem volt Erkel - vagy Bartók. A két
eset analóg, de van közöttük egy nagy különbség. A Marseillaise-t törvénybe
iktatták, márpedig egy többszáz éves törvényt nagyon nehéz visszavonni, az
úgynevezett székely himnuszt azonban bármikor leválthatja egy jövőbeli,
bölcsebb közakarat. Óriási szellemi gazdagodás lenne, ha a Bartók-dallam
lépne a helyébe!

Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, amikor székelyek között vagyunk, és ők
rákezdenek a "Ki tudja, merré..."-re, énekeljük velük. Ne határoljuk el
magunkat dölyfösen attól, ami annyi embernek "szent"!

(Irodalom: Kónya Ádám: Az "igazi"székely himnusz forrásvidéke. Romániai
Magyar Szó, Bukarest, 1994. 09. 11-12.; Gábor Dénes: Gondolatok a Székely
Himnuszról. Székelyudvarhely, 1998)





*Ó, én édes, jó Istenem,Oltalmazóm, segedelmem,Vándorlásban
reménységem,Ínségemben lágy kenyerem.*




*Vándor fecske sebes szárnyát,Vándorlegény vándorbotját,Vándor székely
reménységét,Jézus, áldd meg Erdély népét!*




*Vándor fecske hazatalál,Édesanyja fészkére száll.Hazamegyünk, megáld majd
aCsíksomlyói Szűz Mária.*

*(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)*


Székely himnusz (az ősi):
https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230818/af76761f/attachment.html>