[Grem] székelyek és himnuszok

2023. Aug. 18., P, 12:20:47 CEST

Tüntetés Csau és a falurombolás ellen, 1988 nyarán:

A kisföldalattilva mentem a Hősök terére, valahonnan a belvárosból, az Andrássy 
úti megállókban ugyan megállt, kinyitotta az ajtókat, de leszálló nem volt, a 
beszállni vágyóknak meg mondtuk, hogy mi is oda megyünk. A szardíniás doboz 
kényelmes tágasság volt ahhoz képest, levegőt venni is csak ügyes ütemezéssel 
lehetett. Na, amikor visszaért a menet a Hősök terére, már sötét este, ott 
zúgott a Boldogasszony anyánk -- 1988-ban!!! --, és piszok jó érzés volt.

*

Amikor azt hittük, hogy végre kitört a szabadság, közvetlenül a gengszterváltás 
után, 1990-ben, Szent István napján. Bazilika, ünnepi mise. Mise után az 
esztergomi érsek megáldotta az új harangot, elindult a körmenet (Arany János 
utcán ki a Bajcsyra, majd a József Attila és úgy vissza), a körmenetben 
honvédzenekar, a kormány (!), mire a menet visszaért a Bazilika elé, a harangot 
már bedaruzták a helyére, és szólt... Körment hivatalos bezárása, Himnusz 
("Isten, áld meg a magyart..."), majd a tömeg elkezdte a székely himnuszt 
("Maroknyi..."). A kommentátor, Farkas Attila (bérmaapám, nyugodjon békében), 
áll a szószéken, látszik rajta egy pillanatnyi tanácstalnság, aztán ő is énekli 
szívvel-lélekkel.

*

Csángó himnusz?

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.

On 8/18/23 10:34 AM, T ZS wrote:
> Tisztelt Lista!
> 
> Havas Boldogasszony napján Budapesten tartózkodva, részt vettem a Krisztina téri 
> templom búcsúján. A mise végén meglepett a székely himnusz. Hosszabb keresgélés 
> után ráakadtam az itt mellékelt - korábban elmentett - írásra, s talán nem árt, 
> ha terjesztem. Valószínűleg magam is kaptam, és a forrást sajnos nem ismerem. 
> Kedden, Nagyboldogasszony napján Mátraverebély-Szentkúton sem énekeltük. 
> Fontosabb lenne a Szózat, de alig csendül fel.
> 
> Áldott ünnepet!
> Zsíros Tibor
> 
> *Melyik az igazi székely himnusz?*
> 
> Többek kérése volt, írjuk meg, mi az igazság a székely himnusszal kapcsolatban. 
> Merthogy kettő is van belőle: a "Ki tudja, merre..." kezdetű ének és az a 
> dallam, amelyet Bartók Este a székelyeknél című zongoradarabjában dolgozott fel. 
> Melyik az igazi?
> 
> Kérésünkre László Ferenc kolozsvári zenetörténész foglalta össze az idevágó 
> tudnivalókat.
> 
> Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az "Isten, áldd meg a 
> magyart". Ez a nagybetűs Himnusz. Méltó társa az angolok klasszikus "God save 
> the Queen..."-jének vagy Haydn "Gott erhalté..."-jának, amely ma - új szöveggel 
> - Németország himnusza. Vannak azonban más népénekek is, amelyeket a magyarok 
> széles rétegei himnusznak kijáró áhítattal énekelnek. Ilyen például a 
> napjainkban is gyakran felhangzó "Boldogasszony anyánk...", amely a 
> Kölcsey-Erkel remekmű születése előtt úgyszólván minden magyar közös éneke volt.
> 
> 
> *László Ferenc kolozsvári zenetörténész*
> 
> A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként 
> társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az újkorban 
> pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag betagolódtak a 
> magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz. Amit századunk 
> harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a "Ki tudja, merre..." 
> kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a 
> szorongató érzést, hogy rajtuk már csak Csaba király és Isten segíthet. 
> Emlékeztetőül: "Ki tudja, merre, merre visz a végzet, / göröngyös úton, sötét 
> éjjelen. / Segítsd még egyszer győzelemre néped, / Csaba király a 
> csillagösvényen. / Maroknyi székely, porlik mint a szikla / népek harcának zajló 
> tengerén. / Fejünk a hullám százszor elborítja, / ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, 
> Istenem!" Ami a Trianon utáni székely sorskérdésekhez való viszonyulást illeti, 
> a dal negatív ellendarabja az olyan hiteles, nemzetépítő alkotásoknak, mint 
> például Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely Erdély elcsatolása után éppen hogy a 
> székelyek örök életrevalóságát, alkalmazkodási készségét, lebírhatatlanságát 
> hirdette.
> 
> 
> *Jézus, áldd meg Erdély népét!*
> 
> Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön keletkezett, hanem 
> Budapesten. Mind szövegírója, a székelyudvarhelyi születésű Csanády György, mind 
> zeneszerzője, az Oravicabányán született Mihalik Kálmán olyan magyar volt, aki 
> az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem áttelepült az 
> anyaországba. Csanády a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók (budapesti) 
> Egyesületének alapító tagjaként kereste sorstársai kezét, majd évenkénti 
> "nagyáldozatot" kezdeményezett, amelyet leggyakrabban a Zugligetben tartottak. A 
> "Ki tudja, merre..." ennek a sajátos szertartásnak volt egyik zeneszáma, akkor 
> még Kantáté címmel. A székely kivándoroltak a maguk életérzésére ismertek benne, 
> fölkapták, majd szülőföldjükön is elterjesztették. Kiderítetlen, hogy ki nevezte 
> először székely himnusznak. Aki másképpen tudja a szövegét, mint ahogyan én 
> fönnebb, az eredeti Kantáté alapján idéztem, az jól tudja. A szájhagyomány 
> ugyanis módosította itt-ott - javára. A dallam sem egészen az ma, amelyet 
> Mihalik Kálmán a húszas évek elején komponált. A módosítások arra vallanak, hogy 
> a nép évtizedek óta úgy viszonyul hozzá, mint a magáéhoz: mint a népdalokhoz, 
> amelyeken "szabad" változtatni, s amelyek az idő múlásával természetszerűleg 
> csiszolódnak.
> 
> 
> *"Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van..."*
> 
> Napjaink székelysége, "Ábel népe" igencsak tudja, hogy egyáltalán nem "maroknyi" 
> és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem csak azért is 
> iparkodik és - Isten "jó kedvvel, bőséggel" osztogatott áldásának hála - állja a 
> sarat. De ehhez a dalhoz továbbra is ragaszkodik. A Székelyföldön ünnepélyes 
> alkalmakkor a Himnusz után rendszerint ezt is buzgón eléneklik, sokan meg is 
> könnyezik.
> 
> 
> *"Ábel népe" a csíksomlyói búcsún*
> 
> Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan 
> tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki- és a 
> Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben a 
> négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság 
> jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan népszerűségű 
> zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és megindítóbb zenei 
> képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló zenei jelképe ez a dallam 
> a székelység hagyományőrző erejének és annak a szellemi örökségnek, amelyet 
> Bartók tett az összmagyarság közkincsévé. Érthető, hogy egyes műveltebb 
> székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői telitalálat (az évtizedek során 
> hozzátársult Mária-ének szöveggel) "székely himnusszá" válnék, s akként 
> kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja, merré..."-t. Nem kisebb tekintély, mint a 
> sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzem tudós igazgatója, Kónya Ádám is 
> szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a többség nevében felhördülő ellenlábasok 
> diverzióként bélyegezték meg.
> 
> Eddig a rövidre fogott tájékoztatás, amelyhez azonban a magam véleményét is 
> hozzáfűzöm. A nemzet "szent" dalait általában nem szakértők hitelesítik, hanem a 
> közakarat, amelyet nehéz észokokkal befolyásolni. Be megbántanám a francia 
> közembert, ha kifejteném neki, hogy a Marseillaise, amelyet egy lelkes 
> katonatiszt írt és komponált 1792-ben, bizonyos zenei jellemzőiből következőleg 
> méltatlan, vagy legalábbis kevéssé alkalmas arra, hogy egy nemzet himnusza 
> legyen! Ugyanígy a székelyeknek is hiába mondanók, hogy Csanády nem volt 
> Kölcsey, és Mihalik nem volt Erkel - vagy Bartók. A két eset analóg, de van 
> közöttük egy nagy különbség. A Marseillaise-t törvénybe iktatták, márpedig egy 
> többszáz éves törvényt nagyon nehéz visszavonni, az úgynevezett székely himnuszt 
> azonban bármikor leválthatja egy jövőbeli, bölcsebb közakarat. Óriási szellemi 
> gazdagodás lenne, ha a Bartók-dallam lépne a helyébe!
> 
> Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, amikor székelyek között vagyunk, és ők 
> rákezdenek a "Ki tudja, merré..."-re, énekeljük velük. Ne határoljuk el magunkat 
> dölyfösen attól, ami annyi embernek "szent"!
> 
> (Irodalom: Kónya Ádám: Az "igazi"székely himnusz forrásvidéke. Romániai Magyar 
> Szó, Bukarest, 1994. 09. 11-12.; Gábor Dénes: Gondolatok a Székely Himnuszról. 
> Székelyudvarhely, 1998)
> 
> 
> *Ó, én édes, jó Istenem,
> Oltalmazóm, segedelmem,
> Vándorlásban reménységem,
> Ínségemben lágy kenyerem.*
> 
> *Vándor fecske sebes szárnyát,
> Vándorlegény vándorbotját,
> Vándor székely reménységét,
> Jézus, áldd meg Erdély népét!*
> 
> *Vándor fecske hazatalál,
> Édesanyja fészkére száll.
> Hazamegyünk, megáld majd a
> Csíksomlyói Szűz Mária.*
> 
> *(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)*
> 
> 
> 
> Székely himnusz (az ősi):
> https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo
> 
> 
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> Vírusmentes.www.avg.com 
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> 
> <#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 