[Grem] Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában

2023. Ápr. 29., Szo, 10:34:21 CEST

Kedves Karcsi
Köszönjük szépen. Még ma nézhető:
https://mediaklikk.hu/filmajanlo/cikk/az-elveszett-kiraly-elerheto-aprilis-29-ig/

Szeretettel,
Emőke

On Thu, Apr 27, 2023 at 1:12 PM Károly Ambrus <ambruskarcsi at gmail.com>
wrote:

>
> https://mediaklikk.hu/filmajanlo/cikk/az-elveszett-kiraly-elerheto-aprilis-29-ig/
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. ápr. 26.,
> Sze, 19:02):
>
>> Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában
>> Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. április 25., kedd |
>> 20:01
>>
>> https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elveszett-kiraly-dokumentumfilm-ii-andras-nyomaban
>>
>> A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
>> Karának Danubianum épületében mutatták be április 20-án *Az elveszett
>> király* című ismeretterjesztő filmet. A „legenda” szerint 2011-ben, a
>> szíriai Margat várában zajló ásatások közben merült fel az ötlet: ha már
>> itt vagyunk, lehet, hogy érdemes lenne megkeresni II. András király sírját
>> is – hangzott el a vetítés előtt.
>>
>> II. András király gyengekezű báb, vagy korszakos uralkodó? – merül fel a
>> kérdés. Ki volt az az Árpád-házi király, aki az Aranybullával megalapozta a
>> magyar alkotmányosságot, aki hadjáratot vezetett a Szentföldre, és egy
>> későbbi magyar hagyomány szerint felvette a Jeruzsálem királya címet is?
>> Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a Budapesten április 20-án
>> bemutatott történelmi ismeretterjesztő film.
>>
>> II. András a jelenlegi magyar történeti köztudatban súlyosan alulértékelt
>> uralkodó; királyi teljesítménye sokkal nagyobb elismerést érdemelne. András
>> III. Béla magyar király és antiochiai Châtillon Anna hercegnő másodszülött
>> fia volt, így eredetileg nem rá, hanem bátyjára, Imrére várt a magyar trón.
>>
>> A legújabb kutatások szerint a magyar királyság András uralkodása idején
>> valóban meghatározó világpolitikai szereplő volt – hallhattuk a filmben. –
>> András, akinek külpolitikája és államszervező munkája sem hagyható
>> figyelmen kívül, kiélezett történelmi helyzetben hosszú ideig uralkodott.
>> Életének épített, maradandó emlékei mégis nehezen fellelhetők. Magánéletét
>> és közéletének nyomait, sőt sírjának pontos helyét is elfedte az idő.
>> Azonban magyar régészek és történészek mostanában újra András király
>> nyomába eredtek.
>>
>> A történet Szíriában kezdődött, Margat várában, ahova II. András a
>> keresztes hadjáratból hazafelé ellátogatott, és állandó évjáradékot
>> biztosított az ott élőknek. Ezt a várat már akkor olyan készültségi
>> állapotban láthatta a magyar király, mint amilyen most; egészen biztos,
>> hogy a templomban is részt vett a szertartásokon, láthatta a freskókat,
>> amelyeket a régészek kutatásaik során bontottak ki.
>>
>> Megtudhattuk a filmből azt is, hogy András a johannita lovagokat
>> választotta ki a szentföldi hadjáratra, a fegyveres zarándoklatra. A
>> Szentföldre eljutni sem egyszerű, de talán a legnehezebb hazajönni. Komoly
>> logisztikai feladat volt. Jellemző módon a modern történetírás már értékeli
>> azt, hogy különösebb veszteségek nélkül visszatértek.
>>
>> A magyar királyok külföldről házasodtak. II. András uralkodásának
>> legismertebb mozzanatai nem hadjáratai vagy belpolitikai intézkedései,
>> hanem első felesége, merániai Gertrúd meggyilkolása. A merényletet 1213.
>> szeptember 28-án követték el. Az a személy, aki ténylegesen kezet emelt a
>> királynéra, személyesen is jól ismerhette őt. Kevés dolgot tudunk a Gertrúd
>> elleni merényletről teljes bizonyossággal. A korabeli krónikás irodalomban
>> is szerepel Bánk, aki valóságos történelmi személy volt, a II. András
>> körüli „erős” emberek egyike. Viszont Bánk a merénylet után még kilenc éven
>> át volt a király környezetében, országbírói tisztsége is volt. Ha valakinek
>> köze lett volna a király feleségének meggyilkolásához, a föld színéről is
>> eltűnt volna. A legvalószínűbb, hogy valamilyen irracionális motívum
>> álhatott a gyilkosság hátterében; gyűlölet, olyan személyes motívum, amit a
>> rendelkezésre álló forrásanyagból nem lehet kihámozni.
>>
>> Katona József 1833-ban színre vitt *Bánk bán* című drámája és Erkel
>> Ferenc ebből írt operája később mégis tehetetlen uralkodóként ábrázolta II.
>> Andrást. A két mű együttes hatása kikezdhetetlen, a közgondolkodásra sokkal
>> erősebb befolyással van talán még ma is, mint bármely történeti munka.
>> András Gertrúd királyné halála után újra megnősült. Második felesége
>> Jolánta, a konstantinápolyi császár lánya volt. Az új királyné a
>> politikától távol tartotta magát; karitatív tevékenysége annál erősebb volt.
>>
>> Sok érdekes dolog hangzik el a dokumentumfilmben, történészek és a
>> régészek szakszerű elemzésében a legújabb kutatások fényében. Nem véletlen,
>> hogy a közönség soraiban nemcsak a meghívottak, hanem egyetemisták,
>> fiatalok is voltak szép számmal.
>>
>> Az alkotás sokoldalúan igyekszik bemutatni a kort, amelyben II. András
>> élt, pörgősen, rengeteg illusztrációval, az elmúlt évezred kódexeinek
>> csodás színes kis képeivel és más, a korszaknak megfelelő freskók, néhol
>> töredékek bemutatásával. Elmondják a szakemberek, akik nagyrész a Pázmány
>> Péter Katolikus Egyetem tanárai, azt is, amit ténylegesen tudni lehet, de
>> nem titkolják azt sem, ami csak feltételezés, hipotézis.
>>
>> András második felesége, Jolánta sokat segédkezett a király Gertrúdtól
>> született gyermekeinek kiházasításában. Lánya, Mária is jól ment férjhez;
>> fia, IV. Béla későbbi magyar király egy hercegnőt vett el; Erzsébetet
>> pedig, akit később szentté avattak, egy türingiai tartománygrófhoz adta
>> feleségül.
>>
>> Szent Istvánhoz, az államalapítóhoz senki sem mérhető, de II. András az
>> az Árpád-házi uralkodó, aki hozzákezdett ennek a Szent István-i modellnek a
>> modernizációjához, rendkívül sikeresen. Évszázadokon át működtek azok az
>> intézmények, amelyeket András hozott létre.
>>
>> A magyar királyság akkoriban nagy kiterjedésű ország volt. Az
>> Árpád-korban nem volt egy meghatározott fővárosa az országnak; a két
>> legfontosabb város Esztergom és Székesfehérvár volt. A harmadik fontos
>> város Buda volt, melynek felemelkedése éppen II. András korára esik.
>>
>> II. Andrást 1205-ben koronázták királlyá Fehérváron; harminc évig
>> uralkodott, csak Szent István király ült nála hosszabb ideig a magyar
>> trónon. Hihetetlen gazdasági fellendülés indult el az országban az ő
>> idejében, s az Aranybullával évszázadokra megalapozta az ország gazdasági
>> és társadalmi szerkezetét.
>>
>> Jolánta halála után, 58 évesen, 1237 tavaszán harmadszor is megnősült.
>> Felesége, Estei Beatrix, az itáliai estei őrgróf leánya, ekkor 23 éves
>> lehetett. A következő év szeptemberében aztán a király meghalt. Temetkezési
>> helye feltehetőleg első vagy második felesége mellett lehetett; az
>> információk ellentmondásosak. A rendelkezésre álló egykori forrás szerint a
>> király Nagyváradon halt meg, ahol korábban Szent Lászlót eltemették.
>> Azonban nem volt egyértelmű a király végakarata, nem tudni, a temetkezés
>> ügyében mi is volt a szándéka. Jolánta, a második feleség Egresen nyugszik,
>> 1233-ban halt meg – lehet, hogy II. András sírhelyét ezért alakították ki
>> ott.
>>
>> A király idejében nagyon sok külföldi áramlott be Magyarországra, főleg
>> franciák. Sajátos műveltséget, irodalmi, művészeti ízlést hoztak magukkal,
>> akárcsak a ciszterciek, akik közt szintén sok francia volt. Azt mondják,
>> hogy a bencések szeretnek a hegyekre építkezni, a ciszterciek a vadont
>> kedvelik. A ciszterciek a földfeltörésben élenjáró rend, eljegyezték
>> magukat földdel, hozzájuk kötődik az európai expanzió kezdete. A ciszterci
>> rend nagyon komoly szerepet játszott a mezőgazdasági újítások
>> meghonosításában. 1279-ben ők alapították az egresi monostort.
>>
>> Nyolcszázötven évvel a ciszterci monostor alapítása után Egres még mindig
>> létezik: tíz kilométerre a magyar–román határátkelőtől találhatjuk a falut.
>> A helyi lakosok a régiek meséiből és a talált kövekből tudhatják, hogy ott
>> egykor egy királyi alapítású szerzetesi monostor állt.
>>
>> Itt kezdődtek az ásatások, és ha már ásnak, akkor kereshetnék II. András
>> sírját is. Így jöttek el a régészek 2012-ben először Egresre. Megpróbálták
>> megkeresni a monostor maradványait; egyáltalán maradt-e belőle valami.
>> Először a vizsgált területen felvételeket készítettek, ami alapján
>> bizonyossá vált, hogy tényleg található ott valami, akár maga a kolostor.
>> Ott kezdték el tehát az ásatást, Major Balázs ásatásvezető régész,
>> intézetvezető docens irányításával.
>>
>> A film részletekbe menően mutatja be a különleges régészeti munkát. Főleg
>> apró tárgyakat találtak, kis szoborfejeket vörös márványból, és sok más
>> apróságot, például faragott köveket. Még a falu utcáin is lehet találni
>> kőmaradványokat, derül ki a filmből. A munka során felmerült, hogy
>> rekonstrukciós rajzot kellene csinálni, hogy milyen lehetett az egresi
>> monostor. Mindez nem volt könnyű vállalkozás, hiszen még az alaprajzot sem
>> ismerték, de végül két modellt készítettek a régészek.
>>
>> A magyar történelem emlékei hiányosak, és el kell fogadnunk, hogy sok
>> emlék nincs meg – hallhattuk a filmben a szakemberektől. – Nagyon
>> valószínű, hogy a tatárjárás idején a mongolok felnyitották a sírokat és
>> elvitték az értékeket. Az ásatás során találtak csontokat, töredékesen
>> csontvázakat is, általában szétszórva, de királyi maradványokat nem. Arról
>> lehet felismerni, hogy királyé-e a csontváz, hogy a koponyán van
>> valamifajta patinalenyomat, mert egészen valószínű, hogy halotti koronát
>> tettek az elhunyt király fejére, ami nyomot hagy a koponyán, minthogy
>> fémből készült.
>>
>> A film vetítése után kerekasztal-beszélgetést tartottak Major Balázs
>> ásatásvezető régész; Langó Péter régész, tanszékvezető docens; Bácsatyai
>> Dániel történész, tudományos munkatárs; Buzás Gergely régész,
>> művészettörténész, múzeumigazgató; Szovák Kornél történész, egyetemi docens
>> és Végh András régész, egyetemi docens részvételével.
>>
>> Major Balázs régész elmondta: „Egy önkéntes kolléganő, Orosházi Bernadett
>> ötlete volt, hogy próbáljuk megtalálni a király sírhelyét (...) kijött
>> velünk dolgozni Szíriába nyáron egy hónapot, és innen kezdődött az egész
>> történet. Amikor a tanszékünknek ásatást kerestünk főként Szíriában, akkor
>> kezdődött el a román kollégákkal a közös munka, amiben rengetegen vettek
>> részt.”
>>
>> Megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatóknak remek lehetőség volt ez az
>> ásatás közösségszervezésre is. A résztvevők folytatják a munkát, a
>> régészeti feltárást, Szíriában is.
>>
>>
>> Az esemény végén a dokumentumfilm rendezője, Bertha Lívia is megszólalt.
>>
>>
>> *Szerző: Mészáros Ákos*
>>
>> *Fotó: Merényi Zita*
>>
>> *Magyar Kurír*
>>
>>
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Vírusmentes.www.avg.com
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> <#m_666154186230997241_m_-2844523413269347600_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230429/be7f304f/attachment.html>