[Grem] Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában

2023. Ápr. 27., Cs, 13:11:41 CEST

https://mediaklikk.hu/filmajanlo/cikk/az-elveszett-kiraly-elerheto-aprilis-29-ig/

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. ápr. 26., Sze,
19:02):

> Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában
> Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. április 25., kedd |
> 20:01
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elveszett-kiraly-dokumentumfilm-ii-andras-nyomaban
>
> A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
> Karának Danubianum épületében mutatták be április 20-án *Az elveszett
> király* című ismeretterjesztő filmet. A „legenda” szerint 2011-ben, a
> szíriai Margat várában zajló ásatások közben merült fel az ötlet: ha már
> itt vagyunk, lehet, hogy érdemes lenne megkeresni II. András király sírját
> is – hangzott el a vetítés előtt.
>
> II. András király gyengekezű báb, vagy korszakos uralkodó? – merül fel a
> kérdés. Ki volt az az Árpád-házi király, aki az Aranybullával megalapozta a
> magyar alkotmányosságot, aki hadjáratot vezetett a Szentföldre, és egy
> későbbi magyar hagyomány szerint felvette a Jeruzsálem királya címet is?
> Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a Budapesten április 20-án
> bemutatott történelmi ismeretterjesztő film.
>
> II. András a jelenlegi magyar történeti köztudatban súlyosan alulértékelt
> uralkodó; királyi teljesítménye sokkal nagyobb elismerést érdemelne. András
> III. Béla magyar király és antiochiai Châtillon Anna hercegnő másodszülött
> fia volt, így eredetileg nem rá, hanem bátyjára, Imrére várt a magyar trón.
>
> A legújabb kutatások szerint a magyar királyság András uralkodása idején
> valóban meghatározó világpolitikai szereplő volt – hallhattuk a filmben. –
> András, akinek külpolitikája és államszervező munkája sem hagyható
> figyelmen kívül, kiélezett történelmi helyzetben hosszú ideig uralkodott.
> Életének épített, maradandó emlékei mégis nehezen fellelhetők. Magánéletét
> és közéletének nyomait, sőt sírjának pontos helyét is elfedte az idő.
> Azonban magyar régészek és történészek mostanában újra András király
> nyomába eredtek.
>
> A történet Szíriában kezdődött, Margat várában, ahova II. András a
> keresztes hadjáratból hazafelé ellátogatott, és állandó évjáradékot
> biztosított az ott élőknek. Ezt a várat már akkor olyan készültségi
> állapotban láthatta a magyar király, mint amilyen most; egészen biztos,
> hogy a templomban is részt vett a szertartásokon, láthatta a freskókat,
> amelyeket a régészek kutatásaik során bontottak ki.
>
> Megtudhattuk a filmből azt is, hogy András a johannita lovagokat
> választotta ki a szentföldi hadjáratra, a fegyveres zarándoklatra. A
> Szentföldre eljutni sem egyszerű, de talán a legnehezebb hazajönni. Komoly
> logisztikai feladat volt. Jellemző módon a modern történetírás már értékeli
> azt, hogy különösebb veszteségek nélkül visszatértek.
>
> A magyar királyok külföldről házasodtak. II. András uralkodásának
> legismertebb mozzanatai nem hadjáratai vagy belpolitikai intézkedései,
> hanem első felesége, merániai Gertrúd meggyilkolása. A merényletet 1213.
> szeptember 28-án követték el. Az a személy, aki ténylegesen kezet emelt a
> királynéra, személyesen is jól ismerhette őt. Kevés dolgot tudunk a Gertrúd
> elleni merényletről teljes bizonyossággal. A korabeli krónikás irodalomban
> is szerepel Bánk, aki valóságos történelmi személy volt, a II. András
> körüli „erős” emberek egyike. Viszont Bánk a merénylet után még kilenc éven
> át volt a király környezetében, országbírói tisztsége is volt. Ha valakinek
> köze lett volna a király feleségének meggyilkolásához, a föld színéről is
> eltűnt volna. A legvalószínűbb, hogy valamilyen irracionális motívum
> álhatott a gyilkosság hátterében; gyűlölet, olyan személyes motívum, amit a
> rendelkezésre álló forrásanyagból nem lehet kihámozni.
>
> Katona József 1833-ban színre vitt *Bánk bán* című drámája és Erkel
> Ferenc ebből írt operája később mégis tehetetlen uralkodóként ábrázolta II.
> Andrást. A két mű együttes hatása kikezdhetetlen, a közgondolkodásra sokkal
> erősebb befolyással van talán még ma is, mint bármely történeti munka.
> András Gertrúd királyné halála után újra megnősült. Második felesége
> Jolánta, a konstantinápolyi császár lánya volt. Az új királyné a
> politikától távol tartotta magát; karitatív tevékenysége annál erősebb volt.
>
> Sok érdekes dolog hangzik el a dokumentumfilmben, történészek és a
> régészek szakszerű elemzésében a legújabb kutatások fényében. Nem véletlen,
> hogy a közönség soraiban nemcsak a meghívottak, hanem egyetemisták,
> fiatalok is voltak szép számmal.
>
> Az alkotás sokoldalúan igyekszik bemutatni a kort, amelyben II. András
> élt, pörgősen, rengeteg illusztrációval, az elmúlt évezred kódexeinek
> csodás színes kis képeivel és más, a korszaknak megfelelő freskók, néhol
> töredékek bemutatásával. Elmondják a szakemberek, akik nagyrész a Pázmány
> Péter Katolikus Egyetem tanárai, azt is, amit ténylegesen tudni lehet, de
> nem titkolják azt sem, ami csak feltételezés, hipotézis.
>
> András második felesége, Jolánta sokat segédkezett a király Gertrúdtól
> született gyermekeinek kiházasításában. Lánya, Mária is jól ment férjhez;
> fia, IV. Béla későbbi magyar király egy hercegnőt vett el; Erzsébetet
> pedig, akit később szentté avattak, egy türingiai tartománygrófhoz adta
> feleségül.
>
> Szent Istvánhoz, az államalapítóhoz senki sem mérhető, de II. András az az
> Árpád-házi uralkodó, aki hozzákezdett ennek a Szent István-i modellnek a
> modernizációjához, rendkívül sikeresen. Évszázadokon át működtek azok az
> intézmények, amelyeket András hozott létre.
>
> A magyar királyság akkoriban nagy kiterjedésű ország volt. Az Árpád-korban
> nem volt egy meghatározott fővárosa az országnak; a két legfontosabb város
> Esztergom és Székesfehérvár volt. A harmadik fontos város Buda volt,
> melynek felemelkedése éppen II. András korára esik.
>
> II. Andrást 1205-ben koronázták királlyá Fehérváron; harminc évig
> uralkodott, csak Szent István király ült nála hosszabb ideig a magyar
> trónon. Hihetetlen gazdasági fellendülés indult el az országban az ő
> idejében, s az Aranybullával évszázadokra megalapozta az ország gazdasági
> és társadalmi szerkezetét.
>
> Jolánta halála után, 58 évesen, 1237 tavaszán harmadszor is megnősült.
> Felesége, Estei Beatrix, az itáliai estei őrgróf leánya, ekkor 23 éves
> lehetett. A következő év szeptemberében aztán a király meghalt. Temetkezési
> helye feltehetőleg első vagy második felesége mellett lehetett; az
> információk ellentmondásosak. A rendelkezésre álló egykori forrás szerint a
> király Nagyváradon halt meg, ahol korábban Szent Lászlót eltemették.
> Azonban nem volt egyértelmű a király végakarata, nem tudni, a temetkezés
> ügyében mi is volt a szándéka. Jolánta, a második feleség Egresen nyugszik,
> 1233-ban halt meg – lehet, hogy II. András sírhelyét ezért alakították ki
> ott.
>
> A király idejében nagyon sok külföldi áramlott be Magyarországra, főleg
> franciák. Sajátos műveltséget, irodalmi, művészeti ízlést hoztak magukkal,
> akárcsak a ciszterciek, akik közt szintén sok francia volt. Azt mondják,
> hogy a bencések szeretnek a hegyekre építkezni, a ciszterciek a vadont
> kedvelik. A ciszterciek a földfeltörésben élenjáró rend, eljegyezték
> magukat földdel, hozzájuk kötődik az európai expanzió kezdete. A ciszterci
> rend nagyon komoly szerepet játszott a mezőgazdasági újítások
> meghonosításában. 1279-ben ők alapították az egresi monostort.
>
> Nyolcszázötven évvel a ciszterci monostor alapítása után Egres még mindig
> létezik: tíz kilométerre a magyar–román határátkelőtől találhatjuk a falut.
> A helyi lakosok a régiek meséiből és a talált kövekből tudhatják, hogy ott
> egykor egy királyi alapítású szerzetesi monostor állt.
>
> Itt kezdődtek az ásatások, és ha már ásnak, akkor kereshetnék II. András
> sírját is. Így jöttek el a régészek 2012-ben először Egresre. Megpróbálták
> megkeresni a monostor maradványait; egyáltalán maradt-e belőle valami.
> Először a vizsgált területen felvételeket készítettek, ami alapján
> bizonyossá vált, hogy tényleg található ott valami, akár maga a kolostor.
> Ott kezdték el tehát az ásatást, Major Balázs ásatásvezető régész,
> intézetvezető docens irányításával.
>
> A film részletekbe menően mutatja be a különleges régészeti munkát. Főleg
> apró tárgyakat találtak, kis szoborfejeket vörös márványból, és sok más
> apróságot, például faragott köveket. Még a falu utcáin is lehet találni
> kőmaradványokat, derül ki a filmből. A munka során felmerült, hogy
> rekonstrukciós rajzot kellene csinálni, hogy milyen lehetett az egresi
> monostor. Mindez nem volt könnyű vállalkozás, hiszen még az alaprajzot sem
> ismerték, de végül két modellt készítettek a régészek.
>
> A magyar történelem emlékei hiányosak, és el kell fogadnunk, hogy sok
> emlék nincs meg – hallhattuk a filmben a szakemberektől. – Nagyon
> valószínű, hogy a tatárjárás idején a mongolok felnyitották a sírokat és
> elvitték az értékeket. Az ásatás során találtak csontokat, töredékesen
> csontvázakat is, általában szétszórva, de királyi maradványokat nem. Arról
> lehet felismerni, hogy királyé-e a csontváz, hogy a koponyán van
> valamifajta patinalenyomat, mert egészen valószínű, hogy halotti koronát
> tettek az elhunyt király fejére, ami nyomot hagy a koponyán, minthogy
> fémből készült.
>
> A film vetítése után kerekasztal-beszélgetést tartottak Major Balázs
> ásatásvezető régész; Langó Péter régész, tanszékvezető docens; Bácsatyai
> Dániel történész, tudományos munkatárs; Buzás Gergely régész,
> művészettörténész, múzeumigazgató; Szovák Kornél történész, egyetemi docens
> és Végh András régész, egyetemi docens részvételével.
>
> Major Balázs régész elmondta: „Egy önkéntes kolléganő, Orosházi Bernadett
> ötlete volt, hogy próbáljuk megtalálni a király sírhelyét (...) kijött
> velünk dolgozni Szíriába nyáron egy hónapot, és innen kezdődött az egész
> történet. Amikor a tanszékünknek ásatást kerestünk főként Szíriában, akkor
> kezdődött el a román kollégákkal a közös munka, amiben rengetegen vettek
> részt.”
>
> Megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatóknak remek lehetőség volt ez az
> ásatás közösségszervezésre is. A résztvevők folytatják a munkát, a
> régészeti feltárást, Szíriában is.
>
>
> Az esemény végén a dokumentumfilm rendezője, Bertha Lívia is megszólalt.
>
>
> *Szerző: Mészáros Ákos*
>
> *Fotó: Merényi Zita*
>
> *Magyar Kurír*
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-2844523413269347600_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230427/23614d70/attachment.html>