[Grem] Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában

[Emoke Greschik]

 Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. április 25., kedd |
20:01
https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elveszett-kiraly-dokumentumfilm-ii-andras-nyomaban

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
Karának Danubianum épületében mutatták be április 20-án *Az elveszett
király* című ismeretterjesztő filmet. A „legenda” szerint 2011-ben, a
szíriai Margat várában zajló ásatások közben merült fel az ötlet: ha már
itt vagyunk, lehet, hogy érdemes lenne megkeresni II. András király sírját
is – hangzott el a vetítés előtt.

II. András király gyengekezű báb, vagy korszakos uralkodó? – merül fel a
kérdés. Ki volt az az Árpád-házi király, aki az Aranybullával megalapozta a
magyar alkotmányosságot, aki hadjáratot vezetett a Szentföldre, és egy
későbbi magyar hagyomány szerint felvette a Jeruzsálem királya címet is?
Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a Budapesten április 20-án
bemutatott történelmi ismeretterjesztő film.

II. András a jelenlegi magyar történeti köztudatban súlyosan alulértékelt
uralkodó; királyi teljesítménye sokkal nagyobb elismerést érdemelne. András
III. Béla magyar király és antiochiai Châtillon Anna hercegnő másodszülött
fia volt, így eredetileg nem rá, hanem bátyjára, Imrére várt a magyar trón.

A legújabb kutatások szerint a magyar királyság András uralkodása idején
valóban meghatározó világpolitikai szereplő volt – hallhattuk a filmben. –
András, akinek külpolitikája és államszervező munkája sem hagyható
figyelmen kívül, kiélezett történelmi helyzetben hosszú ideig uralkodott.
Életének épített, maradandó emlékei mégis nehezen fellelhetők. Magánéletét
és közéletének nyomait, sőt sírjának pontos helyét is elfedte az idő.
Azonban magyar régészek és történészek mostanában újra András király
nyomába eredtek.

A történet Szíriában kezdődött, Margat várában, ahova II. András a
keresztes hadjáratból hazafelé ellátogatott, és állandó évjáradékot
biztosított az ott élőknek. Ezt a várat már akkor olyan készültségi
állapotban láthatta a magyar király, mint amilyen most; egészen biztos,
hogy a templomban is részt vett a szertartásokon, láthatta a freskókat,
amelyeket a régészek kutatásaik során bontottak ki.

Megtudhattuk a filmből azt is, hogy András a johannita lovagokat
választotta ki a szentföldi hadjáratra, a fegyveres zarándoklatra. A
Szentföldre eljutni sem egyszerű, de talán a legnehezebb hazajönni. Komoly
logisztikai feladat volt. Jellemző módon a modern történetírás már értékeli
azt, hogy különösebb veszteségek nélkül visszatértek.

A magyar királyok külföldről házasodtak. II. András uralkodásának
legismertebb mozzanatai nem hadjáratai vagy belpolitikai intézkedései,
hanem első felesége, merániai Gertrúd meggyilkolása. A merényletet 1213.
szeptember 28-án követték el. Az a személy, aki ténylegesen kezet emelt a
királynéra, személyesen is jól ismerhette őt. Kevés dolgot tudunk a Gertrúd
elleni merényletről teljes bizonyossággal. A korabeli krónikás irodalomban
is szerepel Bánk, aki valóságos történelmi személy volt, a II. András
körüli „erős” emberek egyike. Viszont Bánk a merénylet után még kilenc éven
át volt a király környezetében, országbírói tisztsége is volt. Ha valakinek
köze lett volna a király feleségének meggyilkolásához, a föld színéről is
eltűnt volna. A legvalószínűbb, hogy valamilyen irracionális motívum
álhatott a gyilkosság hátterében; gyűlölet, olyan személyes motívum, amit a
rendelkezésre álló forrásanyagból nem lehet kihámozni.

Katona József 1833-ban színre vitt *Bánk bán* című drámája és Erkel Ferenc
ebből írt operája később mégis tehetetlen uralkodóként ábrázolta II.
Andrást. A két mű együttes hatása kikezdhetetlen, a közgondolkodásra sokkal
erősebb befolyással van talán még ma is, mint bármely történeti munka.
András Gertrúd királyné halála után újra megnősült. Második felesége
Jolánta, a konstantinápolyi császár lánya volt. Az új királyné a
politikától távol tartotta magát; karitatív tevékenysége annál erősebb volt.

Sok érdekes dolog hangzik el a dokumentumfilmben, történészek és a régészek
szakszerű elemzésében a legújabb kutatások fényében. Nem véletlen, hogy a
közönség soraiban nemcsak a meghívottak, hanem egyetemisták, fiatalok is
voltak szép számmal.

Az alkotás sokoldalúan igyekszik bemutatni a kort, amelyben II. András élt,
pörgősen, rengeteg illusztrációval, az elmúlt évezred kódexeinek csodás
színes kis képeivel és más, a korszaknak megfelelő freskók, néhol töredékek
bemutatásával. Elmondják a szakemberek, akik nagyrész a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem tanárai, azt is, amit ténylegesen tudni lehet, de nem
titkolják azt sem, ami csak feltételezés, hipotézis.

András második felesége, Jolánta sokat segédkezett a király Gertrúdtól
született gyermekeinek kiházasításában. Lánya, Mária is jól ment férjhez;
fia, IV. Béla későbbi magyar király egy hercegnőt vett el; Erzsébetet
pedig, akit később szentté avattak, egy türingiai tartománygrófhoz adta
feleségül.

Szent Istvánhoz, az államalapítóhoz senki sem mérhető, de II. András az az
Árpád-házi uralkodó, aki hozzákezdett ennek a Szent István-i modellnek a
modernizációjához, rendkívül sikeresen. Évszázadokon át működtek azok az
intézmények, amelyeket András hozott létre.

A magyar királyság akkoriban nagy kiterjedésű ország volt. Az Árpád-korban
nem volt egy meghatározott fővárosa az országnak; a két legfontosabb város
Esztergom és Székesfehérvár volt. A harmadik fontos város Buda volt,
melynek felemelkedése éppen II. András korára esik.

II. Andrást 1205-ben koronázták királlyá Fehérváron; harminc évig
uralkodott, csak Szent István király ült nála hosszabb ideig a magyar
trónon. Hihetetlen gazdasági fellendülés indult el az országban az ő
idejében, s az Aranybullával évszázadokra megalapozta az ország gazdasági
és társadalmi szerkezetét.

Jolánta halála után, 58 évesen, 1237 tavaszán harmadszor is megnősült.
Felesége, Estei Beatrix, az itáliai estei őrgróf leánya, ekkor 23 éves
lehetett. A következő év szeptemberében aztán a király meghalt. Temetkezési
helye feltehetőleg első vagy második felesége mellett lehetett; az
információk ellentmondásosak. A rendelkezésre álló egykori forrás szerint a
király Nagyváradon halt meg, ahol korábban Szent Lászlót eltemették.
Azonban nem volt egyértelmű a király végakarata, nem tudni, a temetkezés
ügyében mi is volt a szándéka. Jolánta, a második feleség Egresen nyugszik,
1233-ban halt meg – lehet, hogy II. András sírhelyét ezért alakították ki
ott.

A király idejében nagyon sok külföldi áramlott be Magyarországra, főleg
franciák. Sajátos műveltséget, irodalmi, művészeti ízlést hoztak magukkal,
akárcsak a ciszterciek, akik közt szintén sok francia volt. Azt mondják,
hogy a bencések szeretnek a hegyekre építkezni, a ciszterciek a vadont
kedvelik. A ciszterciek a földfeltörésben élenjáró rend, eljegyezték
magukat földdel, hozzájuk kötődik az európai expanzió kezdete. A ciszterci
rend nagyon komoly szerepet játszott a mezőgazdasági újítások
meghonosításában. 1279-ben ők alapították az egresi monostort.

Nyolcszázötven évvel a ciszterci monostor alapítása után Egres még mindig
létezik: tíz kilométerre a magyar–román határátkelőtől találhatjuk a falut.
A helyi lakosok a régiek meséiből és a talált kövekből tudhatják, hogy ott
egykor egy királyi alapítású szerzetesi monostor állt.

Itt kezdődtek az ásatások, és ha már ásnak, akkor kereshetnék II. András
sírját is. Így jöttek el a régészek 2012-ben először Egresre. Megpróbálták
megkeresni a monostor maradványait; egyáltalán maradt-e belőle valami.
Először a vizsgált területen felvételeket készítettek, ami alapján
bizonyossá vált, hogy tényleg található ott valami, akár maga a kolostor.
Ott kezdték el tehát az ásatást, Major Balázs ásatásvezető régész,
intézetvezető docens irányításával.

A film részletekbe menően mutatja be a különleges régészeti munkát. Főleg
apró tárgyakat találtak, kis szoborfejeket vörös márványból, és sok más
apróságot, például faragott köveket. Még a falu utcáin is lehet találni
kőmaradványokat, derül ki a filmből. A munka során felmerült, hogy
rekonstrukciós rajzot kellene csinálni, hogy milyen lehetett az egresi
monostor. Mindez nem volt könnyű vállalkozás, hiszen még az alaprajzot sem
ismerték, de végül két modellt készítettek a régészek.

A magyar történelem emlékei hiányosak, és el kell fogadnunk, hogy sok emlék
nincs meg – hallhattuk a filmben a szakemberektől. – Nagyon valószínű, hogy
a tatárjárás idején a mongolok felnyitották a sírokat és elvitték az
értékeket. Az ásatás során találtak csontokat, töredékesen csontvázakat is,
általában szétszórva, de királyi maradványokat nem. Arról lehet felismerni,
hogy királyé-e a csontváz, hogy a koponyán van valamifajta patinalenyomat,
mert egészen valószínű, hogy halotti koronát tettek az elhunyt király
fejére, ami nyomot hagy a koponyán, minthogy fémből készült.

A film vetítése után kerekasztal-beszélgetést tartottak Major Balázs
ásatásvezető régész; Langó Péter régész, tanszékvezető docens; Bácsatyai
Dániel történész, tudományos munkatárs; Buzás Gergely régész,
művészettörténész, múzeumigazgató; Szovák Kornél történész, egyetemi docens
és Végh András régész, egyetemi docens részvételével.

Major Balázs régész elmondta: „Egy önkéntes kolléganő, Orosházi Bernadett
ötlete volt, hogy próbáljuk megtalálni a király sírhelyét (...) kijött
velünk dolgozni Szíriába nyáron egy hónapot, és innen kezdődött az egész
történet. Amikor a tanszékünknek ásatást kerestünk főként Szíriában, akkor
kezdődött el a román kollégákkal a közös munka, amiben rengetegen vettek
részt.”

Megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatóknak remek lehetőség volt ez az
ásatás közösségszervezésre is. A résztvevők folytatják a munkát, a
régészeti feltárást, Szíriában is.


Az esemény végén a dokumentumfilm rendezője, Bertha Lívia is megszólalt.


*Szerző: Mészáros Ákos*

*Fotó: Merényi Zita*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230426/1b5ea727/attachment.html>