<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Az elveszett király – Dokumentumfilm II. András nyomában</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2023. április 25., kedd | 20:01<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elveszett-kiraly-dokumentumfilm-ii-andras-nyomaban">https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-elveszett-kiraly-dokumentumfilm-ii-andras-nyomaban</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g130180']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&img=c_9m7a5459.jpg" style="margin-right: 0px;" width="401" height="267"><span class="gmail-galcount" title="40 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Danubianum épületében mutatták be április 20-án <i>Az elveszett király</i>
című ismeretterjesztő filmet. A „legenda” szerint 2011-ben, a szíriai
Margat várában zajló ásatások közben merült fel az ötlet: ha már itt
vagyunk, lehet, hogy érdemes lenne megkeresni II. András király sírját
is – hangzott el a vetítés előtt.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>II.
András király gyengekezű báb, vagy korszakos uralkodó? – merül fel a
kérdés. Ki volt az az Árpád-házi király, aki az Aranybullával
megalapozta a magyar alkotmányosságot, aki hadjáratot vezetett a
Szentföldre, és egy későbbi magyar hagyomány szerint felvette a
Jeruzsálem királya címet is? Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a
választ a Budapesten április 20-án bemutatott történelmi
ismeretterjesztő film.</p>
<p>II. András a jelenlegi magyar történeti köztudatban súlyosan
alulértékelt uralkodó; királyi teljesítménye sokkal nagyobb elismerést
érdemelne. András III. Béla magyar király és antiochiai Châtillon Anna
hercegnő másodszülött fia volt, így eredetileg nem rá, hanem bátyjára,
Imrére várt a magyar trón.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5047.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A legújabb kutatások szerint a magyar királyság András uralkodása
idején valóban meghatározó világpolitikai szereplő volt – hallhattuk a
filmben. – András, akinek külpolitikája és államszervező munkája sem
hagyható figyelmen kívül, kiélezett történelmi helyzetben hosszú ideig
uralkodott. Életének épített, maradandó emlékei mégis nehezen
fellelhetők. Magánéletét és közéletének nyomait, sőt sírjának pontos
helyét is elfedte az idő. Azonban magyar régészek és történészek
mostanában újra András király nyomába eredtek.</p>
<p>A történet Szíriában kezdődött, Margat várában, ahova II. András a
keresztes hadjáratból hazafelé ellátogatott, és állandó évjáradékot
biztosított az ott élőknek. Ezt a várat már akkor olyan készültségi
állapotban láthatta a magyar király, mint amilyen most; egészen biztos,
hogy a templomban is részt vett a szertartásokon, láthatta a freskókat,
amelyeket a régészek kutatásaik során bontottak ki.</p>
<p></p>
<p>Megtudhattuk a filmből azt is, hogy András a johannita lovagokat
választotta ki a szentföldi hadjáratra, a fegyveres zarándoklatra. A
Szentföldre eljutni sem egyszerű, de talán a legnehezebb hazajönni.
Komoly logisztikai feladat volt. Jellemző módon a modern történetírás
már értékeli azt, hogy különösebb veszteségek nélkül visszatértek.</p>
<p>A magyar királyok külföldről házasodtak. II. András uralkodásának
legismertebb mozzanatai nem hadjáratai vagy belpolitikai intézkedései,
hanem első felesége, merániai Gertrúd meggyilkolása. A merényletet 1213.
szeptember 28-án követték el. Az a személy, aki ténylegesen kezet emelt
a királynéra, személyesen is jól ismerhette őt. Kevés dolgot tudunk a
Gertrúd elleni merényletről teljes bizonyossággal. A korabeli krónikás
irodalomban is szerepel Bánk, aki valóságos történelmi személy volt, a
II. András körüli „erős” emberek egyike. Viszont Bánk a merénylet után
még kilenc éven át volt a király környezetében, országbírói tisztsége is
volt. Ha valakinek köze lett volna a király feleségének
meggyilkolásához, a föld színéről is eltűnt volna. A legvalószínűbb,
hogy valamilyen irracionális motívum álhatott a gyilkosság hátterében;
gyűlölet, olyan személyes motívum, amit a rendelkezésre álló
forrásanyagból nem lehet kihámozni.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5017.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Katona József 1833-ban színre vitt <em>Bánk bán</em> című drámája és
Erkel Ferenc ebből írt operája később mégis tehetetlen uralkodóként
ábrázolta II. Andrást. A két mű együttes hatása kikezdhetetlen, a
közgondolkodásra sokkal erősebb befolyással van talán még ma is, mint
bármely történeti munka. András Gertrúd királyné halála után újra
megnősült. Második felesége Jolánta, a konstantinápolyi császár lánya
volt. Az új királyné a politikától távol tartotta magát; karitatív
tevékenysége annál erősebb volt.</p>
<p>Sok érdekes dolog hangzik el a dokumentumfilmben, történészek és a
régészek szakszerű elemzésében a legújabb kutatások fényében. Nem
véletlen, hogy a közönség soraiban nemcsak a meghívottak, hanem
egyetemisták, fiatalok is voltak szép számmal.</p>
<p></p>
<p>Az alkotás sokoldalúan igyekszik bemutatni a kort, amelyben II.
András élt, pörgősen, rengeteg illusztrációval, az elmúlt évezred
kódexeinek csodás színes kis képeivel és más, a korszaknak megfelelő
freskók, néhol töredékek bemutatásával. Elmondják a szakemberek, akik
nagyrész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai, azt is, amit
ténylegesen tudni lehet, de nem titkolják azt sem, ami csak
feltételezés, hipotézis.</p>
<p>András második felesége, Jolánta sokat segédkezett a király
Gertrúdtól született gyermekeinek kiházasításában. Lánya, Mária is jól
ment férjhez; fia, IV. Béla későbbi magyar király egy hercegnőt vett el;
Erzsébetet pedig, akit később szentté avattak, egy türingiai
tartománygrófhoz adta feleségül.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5048.jpg" alt="" width="612" height="408" border="0"></a></p>
<p>Szent Istvánhoz, az államalapítóhoz senki sem mérhető, de II. András
az az Árpád-házi uralkodó, aki hozzákezdett ennek a Szent István-i
modellnek a modernizációjához, rendkívül sikeresen. Évszázadokon át
működtek azok az intézmények, amelyeket András hozott létre.</p>
<p>A magyar királyság akkoriban nagy kiterjedésű ország volt. Az
Árpád-korban nem volt egy meghatározott fővárosa az országnak; a két
legfontosabb város Esztergom és Székesfehérvár volt. A harmadik fontos
város Buda volt, melynek felemelkedése éppen II. András korára esik.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5108.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>II. Andrást 1205-ben koronázták királlyá Fehérváron; harminc évig
uralkodott, csak Szent István király ült nála hosszabb ideig a magyar
trónon. Hihetetlen gazdasági fellendülés indult el az országban az ő
idejében, s az Aranybullával évszázadokra megalapozta az ország
gazdasági és társadalmi szerkezetét.</p>
<p>Jolánta halála után, 58 évesen, 1237 tavaszán harmadszor is
megnősült. Felesége, Estei Beatrix, az itáliai estei őrgróf leánya,
ekkor 23 éves lehetett. A következő év szeptemberében aztán a király
meghalt. Temetkezési helye feltehetőleg első vagy második felesége
mellett lehetett; az információk ellentmondásosak. A rendelkezésre álló
egykori forrás szerint a király Nagyváradon halt meg, ahol korábban
Szent Lászlót eltemették. Azonban nem volt egyértelmű a király
végakarata, nem tudni, a temetkezés ügyében mi is volt a szándéka.
Jolánta, a második feleség Egresen nyugszik, 1233-ban halt meg – lehet,
hogy II. András sírhelyét ezért alakították ki ott.</p>
<p></p>
<p>A király idejében nagyon sok külföldi áramlott be Magyarországra,
főleg franciák. Sajátos műveltséget, irodalmi, művészeti ízlést hoztak
magukkal, akárcsak a ciszterciek, akik közt szintén sok francia volt.
Azt mondják, hogy a bencések szeretnek a hegyekre építkezni, a
ciszterciek a vadont kedvelik. A ciszterciek a földfeltörésben élenjáró
rend, eljegyezték magukat földdel, hozzájuk kötődik az európai expanzió
kezdete. A ciszterci rend nagyon komoly szerepet játszott a
mezőgazdasági újítások meghonosításában. 1279-ben ők alapították az
egresi monostort.</p>
<p>Nyolcszázötven évvel a ciszterci monostor alapítása után Egres még
mindig létezik: tíz kilométerre a magyar–román határátkelőtől
találhatjuk a falut. A helyi lakosok a régiek meséiből és a talált
kövekből tudhatják, hogy ott egykor egy királyi alapítású szerzetesi
monostor állt.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5094.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Itt kezdődtek az ásatások, és ha már ásnak, akkor kereshetnék II.
András sírját is. Így jöttek el a régészek 2012-ben először Egresre.
Megpróbálták megkeresni a monostor maradványait; egyáltalán maradt-e
belőle valami. Először a vizsgált területen felvételeket készítettek,
ami alapján bizonyossá vált, hogy tényleg található ott valami, akár
maga a kolostor. Ott kezdték el tehát az ásatást, Major Balázs
ásatásvezető régész, intézetvezető docens irányításával.</p>
<p>A film részletekbe menően mutatja be a különleges régészeti munkát.
Főleg apró tárgyakat találtak, kis szoborfejeket vörös márványból, és
sok más apróságot, például faragott köveket. Még a falu utcáin is lehet
találni kőmaradványokat, derül ki a filmből. A munka során felmerült,
hogy rekonstrukciós rajzot kellene csinálni, hogy milyen lehetett az
egresi monostor. Mindez nem volt könnyű vállalkozás, hiszen még az
alaprajzot sem ismerték, de végül két modellt készítettek a régészek.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5073.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A magyar történelem emlékei hiányosak, és el kell fogadnunk, hogy sok
emlék nincs meg – hallhattuk a filmben a szakemberektől. – Nagyon
valószínű, hogy a tatárjárás idején a mongolok felnyitották a sírokat és
elvitték az értékeket. Az ásatás során találtak csontokat, töredékesen
csontvázakat is, általában szétszórva, de királyi maradványokat nem.
Arról lehet felismerni, hogy királyé-e a csontváz, hogy a koponyán van
valamifajta patinalenyomat, mert egészen valószínű, hogy halotti koronát
tettek az elhunyt király fejére, ami nyomot hagy a koponyán, minthogy
fémből készült.</p>
<p>A film vetítése után kerekasztal-beszélgetést tartottak Major Balázs
ásatásvezető régész; Langó Péter régész, tanszékvezető docens; Bácsatyai
Dániel történész, tudományos munkatárs; Buzás Gergely régész,
művészettörténész, múzeumigazgató; Szovák Kornél történész, egyetemi
docens és Végh András régész, egyetemi docens részvételével.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g130180']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=130180&v=&p=1&img=c_9m7a5428.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Major Balázs régész elmondta: „Egy önkéntes kolléganő, Orosházi
Bernadett ötlete volt, hogy próbáljuk megtalálni a király sírhelyét
(...) kijött velünk dolgozni Szíriába nyáron egy hónapot, és innen
kezdődött az egész történet. Amikor a tanszékünknek ásatást kerestünk
főként Szíriában, akkor kezdődött el a román kollégákkal a közös munka,
amiben rengetegen vettek részt.”</p>
<p>Megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatóknak remek lehetőség volt ez
az ásatás közösségszervezésre is. A résztvevők folytatják a munkát, a
régészeti feltárást, Szíriában is.</p>
<p><br></p>
<p>Az esemény végén a dokumentumfilm rendezője, Bertha Lívia is megszólalt.</p>
<p><strong>Szerző: Mészáros Ákos<br></strong></p>
<p><strong>Fotó: Merényi Zita</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>