[Grem] !!! A Szociális Törvény körüli vita

[Emoke Greschik]

 „A szociális törvényjavaslat az Európai Unió egyik legfontosabb elemére
épül”
Fábián Eszter

https://888.hu/csak-neked-csak-most/a-szocialis-torvenyjavaslat-az-europai-unio-egyik-legfontosabb-elemere-epul-4390009/
Rengeteg értelmezés látott napvilágot az újonnan benyújtott szociális
törvényjavaslattal szemben, ezért a 888.hu felkereste *Kaiser Tamást, a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét*, hogy segítsen a törvényjavaslatnak
a politikai verseny harsogásán kívüli valós, szakmai értelmezést adni.

*888.hu <http://888.hu>: Sok mindent lehet hallani a törvényjavaslatról,
azonban ezek főképp csak hangzatos és végtelenül leegyszerűsített
értelmezések. Gondoljunk csak Szabó Tímeára, aki „Lex-megdöglesz” néven
emlegette a javaslatot.*

*Kaiser Tamás:* Ha eltekintünk azoktól a politikai narratíváktól, amik
pillanatokon belül megjelentek a törvénymódosítás benyújtását követően és
csak szimplán magára a javaslatra koncentrálunk, és megnézzük azt, hogy
végül is az mit is tartalmaz, akkor tudunk megalapozott véleményeket
megfogalmazni. Először is, *amiről most beszélünk, az egy törvényjavaslat,
méghozzá egy 160 oldalas úgynevezett salátatörvény formájában került
benyújtásra és ebből mintegy három oldalt tesz ki a szociális törvény
módosításáról szóló rész.*

Ebből az is következik, hogy sokan most olyan következtetéseket is
levonnak, azt is tudni vélik, ami még nincs is benne a szövegben. Azt a
három oldalt azonban érdemes inkább összehasonlítani és megnézni, hogy mi
lépett mi helyébe valójában.
Mert *az új szöveg egyáltalán nem különbözik sokban a régitől.*

A régi ugyanis úgy hangzott, hogy: *„A szociális ellátás feltételeinek
biztosítása az egyénnek önmagukért és családjukért valamint a helyi
közösségnek tagjaiként viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek
és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”*

*Ami itt változott, az az, hogy az új szöveg pontosítja a régit, tehát a
helyi közösségek helyett például a helyi önkormányzatokat nevesíti*, tehát
a lakóhely szerinti települési önkormányzatot említi.
Lényegében* új elemként hozza be a karitatív szervezeteket, ami egy létező
gyakorlatnak a jogszabályi kifejezése.*

*Ami valóban változás, hogy megcseréli az állam és a helyi önkormányzatok
sorrendjét*. A régi szövegben előbb van az, hogy az állam mint központi
szerv és utána, hogy a helyi önkormányzatok feladata, ami legalábbis
véleményes, hogy miért is ez a sorrend volt korábban.
Most viszont ez megváltozik és *az adott személytől haladunk a legnagyobb
egység, az állam felé.*

Itt jön be* a szubszidiaritás elv,* amire többen is hivatkoztak.
Egyetértek *Farkas
Péter* szociológussal, hogy valóban a szubszidiaritás elvének egy
következetes alkalmazása történik a törvényszöveg folyamatában, aminek *az
a lényege, hogy egymásra épülő felelősségformák, felelősségi szintek
vannak, amelyek az arányosság jegyében látják el a feladataikat. A
szubszidiaritás elve pedig aligha kérdőjelezhető meg, ez egy nagyon régi
alapelv, amiről hosszasan lehetne filozofálni, de érdemes elmondani, hogy
XI. Piusz Pápa 1931-ben kiadott Enciklikája alapozta meg* ennek az
alapelvnek a kialakulását. Így szól:
*„A szociális felelősség elsősorban az egyénre vagy a társadalomnak az
egyénhez legközelebb eső szintjére hárul”**, *ez szinte egy az egyben
megjelenik most a törvényjavaslatban. Rögtön az első – ami egyébként
szintén sok vitát váltott ki –, hogy miért van az, hogy *az egyén
elsősorban önmagáért felelős. A szövegben egyébként nem az van, hogy
kizárólag felelős, hanem hogy elsősorban.*

 A *szubszidiaritás* elve értelmében a döntéseket a polgárokhoz lehető
legközelebb kell meghozni.

 *888.hu <http://888.hu>: Akkor ezzel azt is mondhatjuk, hogy amikor arra
hivatkoznak a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy az állam lemond a
szociálisan veszélyeztetett polgárairól, akkor gyakorlatilag nem ismerik el
a szubszidiaritás elvét.*

*Kaiser Tamás: *Pontosan ezért mondtam, hogy érdemes különválasztani a
politikai narratívát, az ehhez kapcsolódó keretezéseket a szakpolitikai
vagy akár filozófiai vagy történelmi tényektől. Nagyon tetszett, amit *Fülöp
Attila* gondoskodásért felelős államtitkár mondott, hogy *az állam nem
ruházza át a szociális gondoskodás felelősségét, hanem rábízza azokra, akik
a legjobban értenek hozzá. Ez vezet vissza majd a többszintű
szubszidiaritás elvhez.*



*888.hu <http://888.hu>:** Nagyon nehéz ezt különválasztva tájékozódni,
főképp egy átlagos olvasónak, aki csak próbál minél egyszerűbben, minél
érthetőbb információhoz jutni. Ugyanis pont nem egy leegyszerűsíthető
kérdés ez, amit ha az egyén szempontjából nézünk, akkor ez egy nagyon
progresszív, a személyi szabadságra és felelősségre épülő narratíva, amit a
pszichológia sem kerül meg. Sőt, az Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója
szerint is a szociális munkában jelen kell lennie az ellátott
felelősségének is, különben az életének egy passzív szereplőjévé válik. *

*Kaiser Tamás: *Tökéletesen egyetértek, sőt, ez egyébként egy elég erősen
liberális megközelítés. Az egyén felelősségét, ezen keresztül a társadalom
iránti felelősségét filozófiai értelemben is ritkán tagadták. Ezzel szemben
persze egy örökzöld vita, hogy az egyéni társadalmi felelősségvállalás
mértékével, lehetőségével és eszközeivel szemben hol kezdődik az állami
szerepvállalás és hol végződik. Ebből aztán jönnek különböző filozófiák,
paradigmák, sőt, továbbmegyek a szárazabb rész irányába, a
közfeladat-ellátási, közfeladat-szervezési kormányzási módok ennek az
örökérvényű vitának a bázisán szoktak kialakulni. Akár az a kérdés is, hogy
a közszolgáltatások piacosíthatóak-e egyáltalán. *Ez a módosítás tehát
pontosít egyes szervezeteket, pontosabban definiálja, behozza a karitatív
szervezeteket és következetesen érvényesíti a szubszudiaritás elvet.*

*Az Európai Unió működésének egyébként pont a szubszidiaritás az egyik
legfontosabb eleme, ez alapján épül fel az Európai Unió többszintű
kormányzati rendszere, amiben az egyes szintek épphogy nem egymástól
hermetikusan elkülönülve, hanem pont egymással együttműködve, egyeztetés és
koordináció alapján működnek. A szociális ellátás is így működik*, tehát az
egyes szereplők, az egyes szintek nem egymástól elkülönülve, hanem* közösen
munkálkodnak a problémák megoldásán.*

 *888.hu <http://888.hu>: Ráadásul ez még mindig csak egy törvényjavaslat.*

*Kaiser Tamás: *Igen, *még le kell folytatni a társadalmi és a szakmai
vitát is*. Ebben meg is kell szólalniuk a kérdésben érintett szereplőknek.
*Most következik az a szakasz, amit finomhangolásnak szoktak nevezni *és
egyébként teljesen biztos vagyok benne, hogy ha ez a javaslat elfogadásra
kerül, akkor m*ég szükség lesz rendeleti finomhangolásra,
részletszabályokra, értelmező rendelkezésekre.*

*Mert ez rendkívül összetett és érzékeny terület, nagyon sokféle
élethelyzettel,* amik annyira személyhez kötődnek, hogy még két látszólag
azonos élethelyzetbe kerülő embernek az esete is más és más. Nagyon fontos
lenne átültetni a gyakorlatba azt a fogalmat, hogy *integrált megközelítés*
– jelen esetben *integrált szakpolitikai megközelítés* –, tehát itt *érdemes
lenne ennek kapcsán megnézni a koherenciát vagy az esetleges érintkezési
pontokat más területekkel is. akár az egészségüggyel, nyugdíjellátással,
rokkantsággal, gyermekvédelemmel, munkanélküliséggel, stb. Azaz ne
ragadjunk ki egyetlen szálat, mert a valóság nem az, ott ezek a területek
érintkeznek egymással.*

*888.hu <http://888.hu>: Gyakorlatilag mindent egyénileg és személyre
szabottan kell vizsgálni, ahol már az emberi lélek is számottevően benne
van. *

*Kaiser Tamás: *Ezért *nem működhetne ez másképp, csak egymásra épülő
felelősségformákban. Az állam sem tudja megoldani szakmai szereplők nélkül
és az önkormányzat sem a helyi közösség nélkül.*
*Az pedig egy jó dolog, hogy megjelenik az egyéni felelősség, mégpedig az
elsődlegesség, de semmiképp sem a kizárólagosság formájában.*

Ennek van egy pozitív üzenete is: bízzunk abban, hogy lesznek olyanok, akik
azt a támogató közeget, ami számukra lehetőséget nyújt, ki tudják használni
és ki tudnak jönni ebből a helyzetből. Fontos azt is látni, hogy a kritikák
és aggodalmak *mellett számos előremutató javaslat is megfogalmazódott.*
Különösen tetszett az a gondolat például, hogy *érdemes lenne a gazdasági
szereplőket, vállalatokat bevonni ebbe, hiszen a jótékonykodás szinte
minden nagyobb cégnél megjelenik. *Főleg az angolszász országokban ennek
szélesebb körű gyakorlata alakult ki. De a lényeg, hogy valahogy *jobban
meg kellene ismerniük a vállalatoknak, cégeknek azt a világot, akik számára
adományokat juttatnak. Ezáltal kialakulhatna egy interaktív helyzet, ami
szerencsés esetben akár még munkahelyet is jelenthetne a perifériára
sodródottaknak.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221118/c568786c/attachment.html>