[Grem] !!! A Szociális Törvény körüli vita

[Emoke Greschik]

„Ha már más nem tud helytállni, van egy végső menedék: az állam” –
félrement vita a szociális törvény körül
<https://mandiner.hu/cikk/20221111_szocialis_torveny_vita_orban_viktor_ellenzek_egyhazak_szubszidiaritas_allami_szerepvallalas>
2022. november 11. 19:25
https://mandiner.hu/cikk/20221111_szocialis_torveny_vita_orban_viktor_ellenzek_egyhazak_szubszidiaritas_allami_szerepvallalas
*Írta: Kacsoh Dániel <https://mandiner.hu/szerzo/kacsoh_daniel> *
*Az ellenzék nekiesett **egy jogszabályi módosításnak,* ám *a karitatív
szervezetek szerint tévedés,** hogy az állam lemondott volna a hátrányos
helyzetűekről. **Sőt, a szociális ágazat támogatása sokat nőtt 2010 óta.*

*Lex megdöglesz – így nevezte el a párbeszédes Szabó Tímea **a szociális
törvény kormány által beterjesztett módosító javaslatát
<https://www.parlament.hu/irom42/01710/01710-0001.pdf>. *Az indítvány –
melynek parlamenti vitáját
<https://mandiner.hu/cikk/20221027_szocialis_torveny_ellenzek_obstrukcio>párbeszédes
és LMP-s képviselők 22 órásra duzzasztották
<https://index.hu/belfold/2022/10/27/szocialis-torveny-vita-parlament-ellenzek-obstrukcio/>,
majd közölték, az Alkotmánybírósághoz fordulnak miatta – értelmében *a
szociális igazgatásról szóló törvény úgy rendelkezne, hogy az egyén
szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Ha az egyén a szociális
biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi
lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége
segíteni.*

*Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható,
a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége
áll fenn. Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a
szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő –
segítése*.
*Ha az egyén szociális biztonsága mindezek ellenére nem teremthető meg,
annak biztosítása az állam kötelezettsége – mondja ki a módosítás
elfogadása esetén a szociális törvény
<https://mandiner.hu/cikk/20221110_szocialis_torveny_vegtelen_gonoszsag_vagy_soha_nem_latott_esely_forgacs_istvan_velemeny>*
.

*Rémisztő, megdöbbentő *– így jellemezték szociálpolitikusok a Szabad
Európának
<https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hozzatartozokra-terhelheti-a-kormany-a-szocialis-ellatas-koltsegeit/32101687.html>
az elképzelést. A kritikusoknak az obstrukciós parlamenti vitában is
elhangzó érveinek lényege, hogy a közelgő válság küszöbén a kormány
deklarálná, hogy az állam nem felelős a hátrányos helyzetűekért. Sőt,
igazából szociálisan eddig is érzéketlen volt, csak most konkretizálja,
törvényesíti is ezt a gyakorlatot. A párbeszédes Tordai Bence szerint 2010
óta Magyarország folyamatosan leszakadt a visegrádi országoktól, majd
közölte, a mostani javaslattal az állam szociális biztonság megteremtésére
vonatkozó kötelezettségét lényegében minimálisra csökkentik.
*Eddig nem volt hierarchikus különbség*

*Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke így
látja: **„Eddig a szociális törvény csak felsorolta a felelősségi köröket,
de nem tett közöttük semmilyen hierarchikus különbséget, most viszont azt
mondja ki ez a törvénytervezet, hogy ez fontossági, műveleti sorrend is,
tehát amikor valaki szociális segítségért fordul egy szervezethez,
vizsgálni kell, hogy az egyén mindent megtett-e, hogy a saját szociális
problémáját megoldja; ha ő nem tudja a saját szintjén kezelni, akkor a
családja megtett-e mindent, és így haladunk egészen odáig, hogy az állam
csak a legvégső esetben fog segítséget nyújtani.”*
*A kifogások **sommásan: az állam lemond a szociálisan veszélyeztetett
polgárairól.*

*Kormányzati részről ugyanakkor Rétvári Bence, a Belügyminisztérium
államtitkára a parlamenti vitában úgy érvelt, a kormány növelte az
otthongondozás elismertségét, kevesebb mint negyedére csökkent a
mélyszegénységben élők aránya, még nemzetközi összehasonlításban is
sikerült javítani az ország pozícióit az előző évtizedben*.

*Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős
államtitkára pedig kitért arra is, már mintegy háromezer olyan
fogyatékossággal élő ember van, akik a korábbi nagy intézmények helyett
tizenkét fős, támogatott lakhatási formában, önállóbban élhetik
mindennapjaikat.*
*A bajba jutott ember felelőssége*

Az elmúlt napokban aztán a kormánykritikus médiumok és elemzők véleménye
mellett megjelentek a módosítást, illetve a kormányzat által vitt
irányvonalat bevédő vélemények is. *Az Ökumenikus Segélyszervezet
igazgatója, Rácsok Balázs a Karc FM-ben* arról beszélt
<https://karcfm.hu/2022/11/passziv-emberre-valik-az-aki-mindig-masoktol-var-segitseget-hangolo-2022-11-03/>,
hogy a szociális törvény módosításában tetten érhető a kormányzat részéről
egy gondolatiság. Kifejtette:* olyan rendszerben nőttünk fel, melyben nem
beszéltünk a bajba jutott ember egyéni felelősségéről**. Pedig a szociális
munkában jelen kell lennie az ellátott felelősségének is, különben fontos
döntésektől fosztják meg és passzív emberré válik,   *

Rácsok szerint *szakember és ellátott közösen kell, hogy meghozzanak
különböző lépéseket.*

*Az állam szerepét abban látja, hogy erősítse a családokat, hiszen ők
tudnak elsőként segíteni, aztán jöhetnek a kisebb közösségek, de az
önkormányzatok kezéből sem szabad kivenni a segítségnyújtás lehetőségeit*.
Az igazgató kiemelte, ha módosítják is a szociális törvényt, az nem jelenti
az állam teljes kivonulását a szociális ellátásból, de *nagy hangsúlyt
fektet a különböző területek együttműködésére és az egyén felelősségére.*
*Egyébként sem tehetné meg az állam, hogy kivonul a segítségnyújtásból*

Nem gondoljuk azt, hogy az állam ki akar vonulni a szociális
segítségnyújtásból, ezt egyébként sem tehetné meg – ezt már a Magyar
Nemzetnek *Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető
elnöke
<https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/gyori-dani-lajos-az-allam-nem-vonul-ki-a-szocialis-segitsegnyujtasbol>
mondta. Kifejtette: karitatív szervezetként nem szoktak jogszabályokat és
az azokkal kapcsolatos véleményeket kommentálni; a mostani módosítást nem
értelmezik úgy, hogy alapvetően bármit is megváltoztatna a munkájukban. *

*„A keresztény tanítás szerinti szubszidiaritás jelenleg is benne van a
jogszabályban, de az eddigiekben is benne volt. Ki tudjuk belőle olvasni
azt, hogy önmagunkért felelősek vagyunk, ez eddig is így volt, ezután is
így lesz”** – *magyarázta Győri-Dani Lajos. Kijelentette: *a végső a
felelősségviselő ugyanúgy az állam marad.*

*Farkas Péter szociológus*, teológus Facebook-posztban véleményezte a
jogszabályi változást. Úgy fogalmazott: *„A tervezet a szubszidiaritás
elvét bontja ki, melyet vagy szándékosan, vagy ennek ismerete nélkül
bírálnak. Ez arról nyilatkozik, hogy amit az egyes ember vagy a család
megvalósíthat, azt nem veheti el tőle a közösség, illetve amire egy kisebb
közösség (például egy család vagy önkormányzat) alkalmas, azt nem
sajátíthatja ki a maga számára semmilyen magasabb szervezettségű rendszer,
így az állam sem.”* Farkas utalt arra is, *ellenzéki megközelítésben
gunyoros megjegyzések kísérték*, *hogy a kormány a munka társadalmát építi,
nem* *segélyezési logikát **követ.** „Ne feledjük, hogy a munka nem csak
jövedelmet jelent”**, **a kormányzat emellett a családokat is erőteljesen
segíti.  Ráadásul *– mutat rá a szakértő *– a szűken vett szociálpolitikára* *a
jövő évtől négyszer akkora összeg jut mint 2010 előtt.*

Farkas úgy látja, az egyén felelőssége önmagáért és másokért megáll, s az
is helyes – hiába kifogásolják –, hogy *a történelmi egyházak is fokozott
módon szolgálják a gondoskodás politika ügyét. *„Ne tőlük féltsék a
rászorulókat. S ha évtizedes stabilitás jellemzi a kormányzati politikát,
akkor néha azon is el kellene gondolkodnia a szakembereknek, hogy ennek
bizonyára meg van a maga racionális oka” – zárta bejegyzését.
*A szociális szektort nem leépítik, hanem fejlesztik*

A cikk elején idézett kifejezésre pedig *maga Orbán Viktor reagált a
parlamentben.*  *Azt javaslom, ha emberekről beszélünk, azt a kifejezést,
hogy dögöljön meg talán mellőzhetné. Különösen így van ez, ha olyan
honfitársainkról beszélnünk, akik egyébként valamiért valamilyen ellátásra
szorulnak, vagy betegek. Ezért szerintem, ha ön arról beszél, hogy ennek az
a célja, vagy azt kívánja szabályozni, hogyan dögöljenek meg magyar
honfitársaink, tisztelettel kérem, ezt ne tegye!”* – kérte Szabó Tímeától.

A miniszterelnök ugyancsak és ismét hitet tett a segélyezés helyett a munka
alapú gazdaságpolitika mellett. *„Ezért a kormánynak elsődlegesen az a
dolga, hogy ha a magángazdaság nem tud munkát adni az embereknek, akkor az
állam segítse őket munkához. Ezt a feladatot mi elvégezzük, ez a legnagyobb
segítség, amit mi tudunk adni az embereknek. Ez azt jelenti, hogy ma
Magyarországon 4 millió 700 ezer ember dolgozik, 1 millióval több munkahely
van ma Magyarországon, mint az önök kormányzása alatt volt”* – üzente a
baloldali képviselőknek a kormányfő.

*„Ami pedig a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokat
illeti, amelyek együtt szerepelnek a költségvetésen, szeretném önt
emlékeztetni, hogy szemben az önök kormányzásával,**  2010-hez képest a
következő évben három és félszer több pénz fordítunk szociális,
gyermekvédelmi, és gyermekjóléti szolgáltatásokra.*  *Ez előrelépés, komoly
teljesítmény. A szociális ellátást Magyarország nem leépíti, hanem
fejleszti, ami pedig a sorrendet illeti, hogy ki, mikor, hogyan és miért
kell helytálljon: nagyon helyesnek tartom, hogy van egy végső menedék, hogy
van egy végső szereplő, aki abban az esetben, ha már más nem tud
helytállni, akkor áll minden magyar állampolgárnak a rendelkezésére, és ez
a magyar állam”* – húzta alá.


*nyitókép: Az Angyalok Kertje Katolikus Óvoda a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Hodászon, 2011. április 19-én. A több mint fele részben oláh
cigányok lakta 3400 fős településen a Hodászi Görög Katolikus Cigány
Egyházközség több szociális intézményt is működtet (MTI/Balázs Attila)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221118/ef9e47ca/attachment.html>