<div dir="ltr">
<h1>„A szociális törvényjavaslat az Európai Unió egyik legfontosabb elemére épül”</h1>
<div>
<div>
<div style="padding:0px 5px;margin:0px">Fábián Eszter</div>
</div>
</div>
<p><a href="https://888.hu/csak-neked-csak-most/a-szocialis-torvenyjavaslat-az-europai-unio-egyik-legfontosabb-elemere-epul-4390009/" target="_blank">https://888.hu/csak-neked-csak-most/a-szocialis-torvenyjavaslat-az-europai-unio-egyik-legfontosabb-elemere-epul-4390009/</a></p>
<div>
<span>
Rengeteg értelmezés látott
napvilágot az újonnan benyújtott szociális törvényjavaslattal szemben,
ezért a <a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a> felkereste <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kaiser Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
docensét</b></span>, hogy segítsen a törvényjavaslatnak a politikai verseny
harsogásán kívüli valós, szakmai értelmezést adni. </span><br><div id="m_8102124125502586820gmail-st">
<p><b><i><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a>:</i> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Sok mindent lehet hallani a
törvényjavaslatról, azonban ezek főképp csak hangzatos és végtelenül
leegyszerűsített értelmezések. Gondoljunk csak Szabó Tímeára, aki <i>„Lex-megdöglesz”</i> néven emlegette a javaslatot.</span></b></p>
<p><i><b>Kaiser Tamás:</b></i> Ha eltekintünk azoktól a
politikai narratíváktól, amik pillanatokon belül megjelentek a
törvénymódosítás benyújtását követően és csak szimplán magára a
javaslatra koncentrálunk, és megnézzük azt, hogy végül is az mit is
tartalmaz, akkor tudunk megalapozott véleményeket megfogalmazni. Először
is, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>amiről most beszélünk, az egy törvényjavaslat, méghozzá <u>egy 160
oldalas úgynevezett salátatörvény</u> formájában került benyújtásra és ebből
<u>mintegy három oldalt tesz ki a szociális törvény módosításáról szóló
rész.</u></b></span></p>
<p>Ebből az is következik, hogy sokan most olyan következtetéseket is
levonnak, azt is tudni vélik, ami még nincs is benne a szövegben. Azt a
három oldalt azonban érdemes inkább összehasonlítani és megnézni, hogy
mi lépett mi helyébe valójában. <br></p>
<div>Mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az új szöveg egyáltalán nem különbözik sokban a régitől.</b></span></div>
<div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A régi ugyanis úgy hangzott, hogy: <i>„A szociális ellátás
feltételeinek biztosítása az egyénnek önmagukért és családjukért
valamint a helyi közösségnek tagjaiként viselt felelősségén túl az állam
központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”</i></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ami itt változott, az az, hogy az új szöveg pontosítja a régit, tehát
a helyi közösségek helyett például a helyi önkormányzatokat nevesíti</b></span>,
tehát a lakóhely szerinti települési önkormányzatot említi.</p>
<div>Lényegében<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> új elemként hozza be a karitatív szervezeteket, ami egy létező gyakorlatnak a jogszabályi kifejezése.</b></span></div>
<div></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Ami valóban változás, hogy megcseréli az állam és a helyi
önkormányzatok sorrendjét</b></u></span>. A régi szövegben előbb van az, hogy az állam
mint központi szerv és utána, hogy a helyi önkormányzatok feladata, ami
legalábbis véleményes, hogy miért is ez a sorrend volt korábban.</p>
<div>Most viszont ez megváltozik és <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>az adott személytől haladunk a legnagyobb egység, az állam felé.</b></u></span></div>
<div></div>
<p>Itt jön be<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a szubszidiaritás elv,</b></span> amire többen is hivatkoztak. Egyetértek <b>Farkas Péter</b>
szociológussal, hogy valóban a szubszidiaritás elvének egy következetes
alkalmazása történik a törvényszöveg folyamatában, aminek <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az a lényege,
hogy egymásra épülő felelősségformák, felelősségi szintek vannak,
amelyek az arányosság jegyében látják el a feladataikat. A
szubszidiaritás elve pedig aligha kérdőjelezhető meg, ez egy nagyon régi
alapelv, amiről hosszasan lehetne filozofálni, de érdemes elmondani,
hogy<span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> XI. Piusz Pápa 1931-ben kiadott Enciklikája</span></span> alapozta meg</b></span> ennek az alapelvnek a kialakulását. Így szól:<br>
<i>„<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>A szociális felelősség elsősorban az egyénre vagy a társadalomnak az egyénhez legközelebb eső szintjére hárul”</b></span></i><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>,
</b></span>ez szinte egy az egyben megjelenik most a törvényjavaslatban. Rögtön az
első – ami egyébként szintén sok vitát váltott ki –, hogy miért van az,
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyén elsősorban önmagáért felelős. A szövegben egyébként nem
az van, hogy kizárólag felelős, hanem hogy elsősorban.</b></span></p>
<p> A <i>szubszidiaritás</i> elve értelmében a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni.</p><div>
</div>
<p> <b><i><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a>:</i> Akkor ezzel azt is mondhatjuk, hogy amikor
arra hivatkoznak a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy az állam
lemond a szociálisan veszélyeztetett polgárairól, akkor gyakorlatilag
nem ismerik el a szubszidiaritás elvét.</b></p>
<p><i><b>Kaiser Tamás: </b></i>Pontosan ezért mondtam, hogy
érdemes különválasztani a politikai narratívát, az ehhez kapcsolódó
keretezéseket a szakpolitikai vagy akár filozófiai vagy történelmi
tényektől. Nagyon tetszett, amit <b>Fülöp Attila</b>
gondoskodásért felelős államtitkár mondott, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az állam nem ruházza<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> át
</span>a szociális gondoskodás felelősségét, <u>hanem rábízza azokra, akik a
legjobban értenek hozzá</u>. Ez vezet vissza majd a többszintű
szubszidiaritás elvhez.</b></span></p>
<p> </p>
<p><img src="https://888.hu/wp-content/uploads/2022/11/86822043128960806716614077397193254946165016211956n-scaled-e1668682359749.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="203" height="215"></p>
<p><i style="font-weight:bold"><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a>:</i><b> Nagyon nehéz ezt
különválasztva tájékozódni, főképp egy átlagos olvasónak, aki csak
próbál minél egyszerűbben, minél érthetőbb információhoz jutni. Ugyanis
pont nem egy leegyszerűsíthető kérdés ez, amit ha az egyén szempontjából
nézünk, akkor ez egy nagyon progresszív, a személyi szabadságra és
felelősségre épülő narratíva, amit a pszichológia sem kerül meg. Sőt, az
Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója szerint is a szociális munkában
jelen kell lennie az ellátott felelősségének is, különben az életének
egy passzív szereplőjévé válik. </b></p>
<p><i><b>Kaiser Tamás: </b></i>Tökéletesen egyetértek, sőt,
ez egyébként egy elég erősen liberális megközelíté<span style="background-color:rgb(217,234,211)">s<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. A</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">z egyén
felelősségét, ezen keresztül a társadalom iránti felelősségét filozófiai
értelemben is ritkán tagadták. Ezzel szemben persze egy örökzöld vita,
hogy az egyéni társadalmi felelősségvállalás mértékével, lehetőségével
és eszközeivel szemben hol kezdődik az állami szerepvállalás és hol
végződik. Ebből aztán jönnek különböző filozófiák, paradigmák, sőt</span>,
továbbmegyek a szárazabb rész irányába, a közfeladat-ellátási,
közfeladat-szervezési kormányzási módok ennek az örökérvényű vitának a
bázisán szoktak kialakulni. Akár az a kérdés is, hogy a
közszolgáltatások piacosíthatóak-e egyáltalán. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez a módosítás tehát
pontosít egyes szervezeteket, pontosabban definiálja, behozza a
karitatív szervezeteket és következetesen érvényesíti a szubszudiaritás
elvet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az Európai Unió működésének egyébként pont a szubszidiaritás az egyik
legfontosabb eleme, ez alapján épül fel az Európai Unió többszintű
kormányzati rendszere, amiben az egyes szintek épphogy nem egymástól
hermetikusan elkülönülve, hanem pont egymással együttműködve, egyeztetés
és koordináció alapján működnek. A szociális ellátás is így működik</b></span>,
tehát az egyes szereplők, az egyes szintek nem egymástól elkülönülve,
hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> közösen munkálkodnak a problémák megoldásán.</b></span></p>
<p> <b><i><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a>:</i> Ráadásul ez még mindig csak egy törvényjavaslat.</b></p>
<p><i><b>Kaiser Tamás: </b></i>Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>még le kell folytatni a társadalmi és a szakmai vitát is</b></span>. Ebben meg is kell szólalniuk a kérdésben érintett szereplőknek.</p>
<div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Most következik az a szakasz, amit
finomhangolásnak szoktak nevezni </b></span>és egyébként teljesen biztos vagyok
benne, hogy ha ez a javaslat elfogadásra kerül, akkor m<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ég szükség lesz
rendeleti finomhangolásra, részletszabályokra, értelmező
rendelkezésekre.</b></span></div>
<div></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mert ez rendkívül összetett és érzékeny terület, nagyon sokféle
élethelyzettel,</b></span> amik annyira személyhez kötődnek, hogy még két látszólag
azonos élethelyzetbe kerülő embernek az esete is más és más. Nagyon
fontos lenne átültetni a gyakorlatba azt a fogalmat, hogy <i>integrált megközelítés</i> – jelen esetben <i>integrált szakpolitikai megközelítés</i>
–, tehát itt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>érdemes lenne ennek kapcsán megnézni a koherenciát vagy az
esetleges érintkezési pontokat más területekkel is. akár az
egészségüggyel, nyugdíjellátással, rokkantsággal, gyermekvédelemmel,
munkanélküliséggel, stb. Azaz ne ragadjunk ki egyetlen szálat, mert a
valóság nem az, ott ezek a területek érintkeznek egymással.</b></span></p>
<p><b><i><a href="http://888.hu" target="_blank">888.hu</a>:</i> Gyakorlatilag mindent egyénileg és személyre szabottan kell vizsgálni, ahol már az emberi lélek is számottevően benne van. </b></p>
<p><i><b>Kaiser Tamás: </b></i>Ezért <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem működhetne ez
másképp, csak egymásra épülő felelősségformákban. Az állam sem tudja
megoldani szakmai szereplők nélkül és az önkormányzat sem a helyi
közösség nélkül.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span lang="hu-HU">Az pedig egy jó dolog, hogy megjelenik az egyéni felelősség, </span><span lang="hu-HU">mégpedig az elsődlegesség, de semmiképp sem a kizárólagosság formájában.</span></b></span></div>
<div></div>
<p><span lang="hu-HU">Ennek van egy pozitív üzenete is: bízzunk abban,
hogy lesznek olyanok, akik azt a támogató közeget, ami számukra
lehetőséget nyújt, ki tudják használni és ki tudnak jönni ebből a
helyzetből. </span><span lang="hu-HU">Fontos azt is látni, hogy a kritikák és aggodalmak <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mellett számos előremutató javaslat is megfogalmazódott.</b></span></span><span lang="hu-HU"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Különösen</span><b> </b></span>tetszett az a gondolat például, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>érdemes lenne a
gazdasági szereplőket, vállalatokat bevonni ebbe, hiszen a jótékonykodás
szinte minden nagyobb cégnél megjelenik. </b></span>Főleg az angolszász
országokban ennek szélesebb körű gyakorlata alakult ki. De a lényeg,
hogy valahogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>jobban meg kellene ismerniük a vállalatoknak, cégeknek azt
a világot, akik számára adományokat juttatnak. Ezáltal kialakulhatna
egy interaktív helyzet, ami szerencsés esetben akár még munkahelyet is
jelenthetne a perifériára sodródottaknak.</b></span></span></p></div></div>
</div>