[Grem] !!! A Szociális Törvény körüli vita/ Kacsoh Dániel

[Emoke Greschik]

„Ha már más nem tud helytállni, van egy végső menedék: az állam” –
félrement vita a szociális törvény körül
<https://mandiner.hu/cikk/20221111_szocialis_torveny_vita_orban_viktor_ellenzek_egyhazak_szubszidiaritas_allami_szerepvallalas>
2022. november 11. 19:25
https://mandiner.hu/cikk/20221111_szocialis_torveny_vita_orban_viktor_ellenzek_egyhazak_szubszidiaritas_allami_szerepvallalas
*Írta: Kacsoh Dániel <https://mandiner.hu/szerzo/kacsoh_daniel> *
Az ellenzék nekiesett egy jogszabályi módosításnak, ám a karitatív
szervezetek szerint tévedés, hogy az állam lemondott volna a hátrányos
helyzetűekről. Sőt, a szociális ágazat támogatása sokat nőtt 2010 óta.

Lex megdöglesz – így nevezte el a párbeszédes Szabó Tímea a szociális
törvény kormány által beterjesztett módosító javaslatát
<https://www.parlament.hu/irom42/01710/01710-0001.pdf>. Az indítvány –
melynek parlamenti vitáját
<https://mandiner.hu/cikk/20221027_szocialis_torveny_ellenzek_obstrukcio>párbeszédes
és LMP-s képviselők 22 órásra duzzasztották
<https://index.hu/belfold/2022/10/27/szocialis-torveny-vita-parlament-ellenzek-obstrukcio/>,
majd közölték, az Alkotmánybírósághoz fordulnak miatta – értelmében a
szociális igazgatásról szóló törvény úgy rendelkezne, hogy az egyén
szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Ha az egyén a szociális
biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi
lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége
segíteni.

Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a
lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll
fenn. Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a
szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő –
segítése.
Ha az egyén szociális biztonsága mindezek ellenére nem teremthető meg,
annak biztosítása az állam kötelezettsége – mondja ki a módosítás
elfogadása esetén a szociális törvény
<https://mandiner.hu/cikk/20221110_szocialis_torveny_vegtelen_gonoszsag_vagy_soha_nem_latott_esely_forgacs_istvan_velemeny>
.

*Rémisztő, megdöbbentő *– így jellemezték szociálpolitikusok a Szabad
Európának
<https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hozzatartozokra-terhelheti-a-kormany-a-szocialis-ellatas-koltsegeit/32101687.html>
az elképzelést. A kritikusoknak az obstrukciós parlamenti vitában is
elhangzó érveinek lényege, hogy a közelgő válság küszöbén a kormány
deklarálná, hogy az állam nem felelős a hátrányos helyzetűekért. Sőt,
igazából szociálisan eddig is érzéketlen volt, csak most konkretizálja,
törvényesíti is ezt a gyakorlatot. A párbeszédes Tordai Bence szerint 2010
óta Magyarország folyamatosan leszakadt a visegrádi országoktól, majd
közölte, a mostani javaslattal az állam szociális biztonság megteremtésére
vonatkozó kötelezettségét lényegében minimálisra csökkentik.
*Eddig nem volt hierarchikus különbség*

Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke így
látja: *„Eddig a szociális törvény csak felsorolta a felelősségi köröket,
de nem tett közöttük semmilyen hierarchikus különbséget, most viszont azt
mondja ki ez a törvénytervezet, hogy ez fontossági, műveleti sorrend is,
tehát amikor valaki szociális segítségért fordul egy szervezethez,
vizsgálni kell, hogy az egyén mindent megtett-e, hogy a saját szociális
problémáját megoldja; ha ő nem tudja a saját szintjén kezelni, akkor a
családja megtett-e mindent, és így haladunk egészen odáig, hogy az állam
csak a legvégső esetben fog segítséget nyújtani.”*
A kifogások sommásan: az állam lemond a szociálisan veszélyeztetett
polgárairól.

Kormányzati részről ugyanakkor Rétvári Bence, a Belügyminisztérium
államtitkára a parlamenti vitában úgy érvelt, a kormány növelte az
otthongondozás elismertségét, kevesebb mint negyedére csökkent a
mélyszegénységben élők aránya, még nemzetközi összehasonlításban is
sikerült javítani az ország pozícióit az előző évtizedben.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős
államtitkára pedig kitért arra is, már mintegy háromezer olyan
fogyatékossággal élő ember van, akik a korábbi nagy intézmények helyett
tizenkét fős, támogatott lakhatási formában, önállóbban élhetik
mindennapjaikat.
*A bajba jutott ember felelőssége*

Az elmúlt napokban aztán a kormánykritikus médiumok és elemzők véleménye
mellett megjelentek a módosítást, illetve a kormányzat által vitt
irányvonalat bevédő vélemények is. Az Ökumenikus Segélyszervezet
igazgatója, Rácsok Balázs a Karc FM-ben arról beszélt
<https://karcfm.hu/2022/11/passziv-emberre-valik-az-aki-mindig-masoktol-var-segitseget-hangolo-2022-11-03/>,
hogy a szociális törvény módosításában tetten érhető a kormányzat részéről
egy gondolatiság. Kifejtette: olyan rendszerben nőttünk fel, melyben nem
beszéltünk a bajba jutott ember egyéni felelősségéről. Pedig a szociális
munkában jelen kell lennie az ellátott felelősségének is, különben fontos
döntésektől fosztják meg és passzív emberré válik,

Rácsok szerint szakember és ellátott közösen kell, hogy meghozzanak
különböző lépéseket.

Az állam szerepét abban látja, hogy erősítse a családokat, hiszen ők tudnak
elsőként segíteni, aztán jöhetnek a kisebb közösségek, de az önkormányzatok
kezéből sem szabad kivenni a segítségnyújtás lehetőségeit. Az igazgató
kiemelte, ha módosítják is a szociális törvényt, az nem jelenti az állam
teljes kivonulását a szociális ellátásból, de nagy hangsúlyt fektet a
különböző területek együttműködésére és az egyén felelősségére.
*Egyébként sem tehetné meg az állam, hogy kivonul a segítségnyújtásból*

Nem gondoljuk azt, hogy az állam ki akar vonulni a szociális
segítségnyújtásból, ezt egyébként sem tehetné meg – ezt már a Magyar
Nemzetnek Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető
elnöke
<https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/gyori-dani-lajos-az-allam-nem-vonul-ki-a-szocialis-segitsegnyujtasbol>
mondta. Kifejtette: karitatív szervezetként nem szoktak jogszabályokat és
az azokkal kapcsolatos véleményeket kommentálni; a mostani módosítást nem
értelmezik úgy, hogy alapvetően bármit is megváltoztatna a munkájukban.

*„A keresztény tanítás szerinti szubszidiaritás jelenleg is benne van a
jogszabályban, de az eddigiekben is benne volt. Ki tudjuk belőle olvasni
azt, hogy önmagunkért felelősek vagyunk, ez eddig is így volt, ezután is
így lesz”* – magyarázta Győri-Dani Lajos. Kijelentette: a végső a
felelősségviselő ugyanúgy az állam marad.

Farkas Péter szociológus, teológus Facebook-posztban véleményezte a
jogszabályi változást. Úgy fogalmazott: *„A tervezet a szubszidiaritás
elvét bontja ki, melyet vagy szándékosan, vagy ennek ismerete nélkül
bírálnak. Ez arról nyilatkozik, hogy amit az egyes ember vagy a család
megvalósíthat, azt nem veheti el tőle a közösség, illetve amire egy kisebb
közösség (például egy család vagy önkormányzat) alkalmas, azt nem
sajátíthatja ki a maga számára semmilyen magasabb szervezettségű rendszer,
így az állam sem.”* Farkas utalt arra is, ellenzéki megközelítésben
gunyoros megjegyzések kísérték, hogy a kormány a munka társadalmát építi,
nem segélyezési logikát követ.* „Ne feledjük, hogy a munka nem csak
jövedelmet jelent”*, a kormányzat emellett a családokat is erőteljesen
segíti.  Ráadásul – mutat rá a szakértő – a szűken vett szociálpolitikára a
jövő évtől négyszer akkora összeg jut mint 2010 előtt.

Farkas úgy látja, az egyén felelőssége önmagáért és másokért megáll, s az
is helyes – hiába kifogásolják –, hogy a történelmi egyházak is fokozott
módon szolgálják a gondoskodás politika ügyét. „Ne tőlük féltsék a
rászorulókat. S ha évtizedes stabilitás jellemzi a kormányzati politikát,
akkor néha azon is el kellene gondolkodnia a szakembereknek, hogy ennek
bizonyára meg van a maga racionális oka” – zárta bejegyzését.
*A szociális szektort nem leépítik, hanem fejlesztik*

A cikk elején idézett kifejezésre pedig maga Orbán Viktor reagált a
parlamentben.  *Azt javaslom, ha emberekről beszélünk, azt a kifejezést,
hogy dögöljön meg talán mellőzhetné. Különösen így van ez, ha olyan
honfitársainkról beszélnünk, akik egyébként valamiért valamilyen ellátásra
szorulnak, vagy betegek. Ezért szerintem, ha ön arról beszél, hogy ennek az
a célja, vagy azt kívánja szabályozni, hogyan dögöljenek meg magyar
honfitársaink, tisztelettel kérem, ezt ne tegye!”* – kérte Szabó Tímeától.

A miniszterelnök ugyancsak és ismét hitet tett a segélyezés helyett a munka
alapú gazdaságpolitika mellett. *„Ezért a kormánynak elsődlegesen az a
dolga, hogy ha a magángazdaság nem tud munkát adni az embereknek, akkor az
állam segítse őket munkához. Ezt a feladatot mi elvégezzük, ez a legnagyobb
segítség, amit mi tudunk adni az embereknek. Ez azt jelenti, hogy ma
Magyarországon 4 millió 700 ezer ember dolgozik, 1 millióval több munkahely
van ma Magyarországon, mint az önök kormányzása alatt volt”* – üzente a
baloldali képviselőknek a kormányfő.

*„Ami pedig a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokat
illeti, amelyek együtt szerepelnek a költségvetésen, szeretném önt
emlékeztetni, hogy szemben az önök kormányzásával,**  2010-hez képest a
következő évben három és félszer több pénz fordítunk szociális,
gyermekvédelmi, és gyermekjóléti szolgáltatásokra.*  *Ez előrelépés, komoly
teljesítmény. A szociális ellátást Magyarország nem leépíti, hanem
fejleszti, ami pedig a sorrendet illeti, hogy ki, mikor, hogyan és miért
kell helytálljon: nagyon helyesnek tartom, hogy van egy végső menedék, hogy
van egy végső szereplő, aki abban az esetben, ha már más nem tud
helytállni, akkor áll minden magyar állampolgárnak a rendelkezésére, és ez
a magyar állam”* – húzta alá.


*nyitókép: Az Angyalok Kertje Katolikus Óvoda a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Hodászon, 2011. április 19-én. A több mint fele részben oláh
cigányok lakta 3400 fős településen a Hodászi Görög Katolikus Cigány
Egyházközség több szociális intézményt is működtet (MTI/Balázs Attila)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221113/e7a25882/attachment.html>