[Grem] Magyaro. NINCS az EU legszegényebbjei között / munkaerőpiaci szakértő

[Emoke Greschik]

 Tisztázzuk! Nem, Magyarország nincs az Unió legszegényebbjei között
<https://mandiner.hu/cikk/20221111_szalai_piroska_gazdasag_elemzes_szegenyseg_magyarorszag_romania_europai_unio>
2022. november 11. 21:00
https://mandiner.hu/cikk/20221111_szalai_piroska_gazdasag_elemzes_szegenyseg_magyarorszag_romania_europai_unio

*Szalai Piroska írása*

*A baloldali álhírekkel **ellentétben már rég kimásztunk **a sereghajtók *
*közül*. *Elemzésünk! *

*Hazánkban 2021-ben is alacsonyabb volt a szegénység vagy társadalmi
kirekesztődés kockázatával élők aránya a gyermeket nevelő
háztartásokban*, *mint
azokban, amelyben nem éltek 18 évesnél fiatalabbak.* * Tehát 2019 után
2021-ben is elmondhatjuk, hogy nem jelentett már szegénységi
többletkockázatot a gyermeknevelés. *

*Az egyik legnagyobb javulás nálunk mutatható ki *mind a lakosság
összességében, mind a gyermekes háztartások, illetve a kiskorúak esetében
is. Mind a relatív jövedelmi szegénységi arány, mind a nagyon alacsony
munkaintenzitású háztartásban élők aránya a legalacsonyabbak egyike az unió
tagállamai között.

Először is tisztázzuk, hogy nem, továbbra sincs Magyarország az unió
legszegényebbjei között, ahogy azt számos baloldali szekértő hangoztatni
szereti.

*Az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján a 13. helyen állunk*, 2017
óta az uniós átlagnál alacsonyabb a szegénység kockázatával élők aránya, s
ezt a járvány időszaka sem rontotta le nálunk*. 2010 környékén még tényleg
a rangsor végén, a három legrosszabb ország között voltunk*, *de az elmúlt
évtizedben ötször nagyobb arányban javultunk, mint **az unió átlaga. *

*A szegénységet **az unióban egységesen használt mutatóval érdemes
vizsgálni*, ez alkalmas a tagállamok összehasonlítására is. E mutató
legfrissebb, *2021. évi adatsorát a KSH múlt pénteken tette közzé. Eszerint
az előző évihez viszonyítva 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer
fő volt érintett, ami a lakosság 19,3 százaléka. 2014-ben még 2 millió 970
ezer főt érintett, ami a lakosság 30,6%-át jelentette akkor.*

Az Eurostat legutolsó adatai a 2020-as évre vonatkoznak. A járvány első
évében a legalacsonyabb arányban Csehországban (10,7 százalék),
Szlovéniában (13,2 százalék), valamint Finnországban (14,2 százalék), a
legmagasabb arányban pedig Romániában (34,4 százalék) Bulgáriában (31,7
százalék) és Görögországban (28,3 százalék) voltak kitéve a szegénység vagy
társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek.

*Az Unióban is csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztés az elmúlt
évtizedben*. 2020-ban az EU-ban mintegy 95,4 millió ember (ebből 19,6
millió 0–17 éves gyermek) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi
kirekesztés veszélyének, közel 8,8 millióval kevesebb, mint 2008-ban, és
körülbelül 15 millióval kevesebb, mint a 2012-es csúcsérték. *Ennek
ellenére az Európa 2020 ambiciózus, 20 milliós csökkentési célkitűzése nem
teljesült.*

*A tagállami célokat *is mindössze 9 tagország *tudta teljesíteni:
Magyarország *mellett Lengyelország, Románia, Bulgária, Portugália,
Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovénia.

*Az Európai Unió az új, EU2030-as vállalásában megcélozta, hogy a
szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatával élők száma
legalább 15 millióval csökkenjen le 2030-ra, s közülük legalább 5 millióval
csökkenjen a gyermekek száma*.
*****

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük
azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:

   1. Relatív jövedelmi szegénység, azaz olyan háztartásban élnek, ahol a
   nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át
   2. Nagyon alacsony munkaintenzitású, azaz olyan háztartásban élnek, ahol
   a 18–64 éves (2020-ig 18-59 éves) háztartástagok a lehetséges munkaidő
   kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával
   3. Súlyos anyagi és szociális nélkülözésben (deprivációval) élnek, azaz
   olyan személyek, akik a következő 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi
   okból hiányt szenvednek:


   - Évi egyhetes üdülés hiánya
   - Váratlan kiadások fedezetének hiánya
   - Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
   - Anyagi okból nincs személygépkocsija
   - Lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van
   - A lakás megfelelő fűtésének hiánya
   - Nem engedheti meg magának, hogy az elhasználódott bútorokat lecserélje
   - Nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen részt vegyen szabadidős
   tevékenységben
   - Nem engedheti meg magának, hogy elhasználódott ruhái helyett újat
   vegyen
   - Nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni
   - Nem tud havonta egyszer találkozni a barátaival, családdal egy italra,
   étkezésre
   - Nem rendelkezik otthon saját interneteléréssel
   - Nem rendelkezik két pár cipővel, amiből az egyik minden évszakban
   hordható

(A depriváció mérésében 2020-tól változás történt, a 7-13 tételeket ekkor
vezették be a mérésbe, korábban telefon, mosógép és színes televízió
hiányát vizsgálták, akkor 9 tételből 4-ben érintetteket tekintették
súlyosan nélkülözőnek.)

*****

*A relatív jövedelmi szegénységi arány 12,2 százalékra, a nagyon alacsony
munkaintenzitás mutatója 4,9 százalékra, a súlyos anyagi és szociális
deprivációban való érintettség 10,2 százalékra mérséklődött.*

*A relatív jövedelmi szegénység dimenziójában 2020-ban az 5. legkisebb
értéket mérték nálunk, előttünk csupán Csehország, Finnország, Szlovénia és
Dánia állt. *

A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott
háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér,
rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.)
illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi
jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb
ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a
háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb,
mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. A szegénységi
küszöb tehát nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60%.

*Hazánkban a nettó reáljövedelmek folyamatosan növekedtek az elmúlt
évtizedben és a járvány időszakában is*. A reáljövedelmek emelkedése úgy
történt, hogy közben jelentősen csökkent a társadalmi különbség, hisz csak
így tudott a medián 60%, azaz a szegénységi küszöb alattiak aránya
jelentősen csökkenni.

Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya az összjövedelemben csupán 65% volt,
2021-re már 74%-ra emelkedett, amit részben a foglalkoztatottak létszámának
jelentős növekedése illetve a minimálbérek és a felette levő keresetek
emelkedése okozta. A jelentős mértékű családi adókedvezmény is komoly
mértékben csökkentette a gyermekesek kitettségét.

*A relatív jövedelmi szegénység **csökkenése rengeteg gyereket is kiemelt **a
szegénységi kockázattal **élők közül, mivel a szülők keresetének növekedése
következtében a háztartás minden tagja ki tudott jutni* a fenyegetés*ből.
Már a relatív jövedelmi szegénységi arány a gyermekeseknél jóval
alacsonyabb, min*t* a gyermektelen háztartásokban élők esetében. *

Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya is az 5.
legalacsonyabb volt 2020-ban hazánkban Románia, Szlovénia, Lengyelország és
Észtország után.

A 2030-as módszerrel mért *súlyos anyagi deprivációban **érintettek
aránya **még
2014-ben is 24,1% volt, ami** 2020-ra 10,2%-ra mérséklődött, ami csak ebben
a dimenzióban 1,3 millió fős javulást jelentett 6 év alatt.*

*Ez minden előzetes várakozást felülmúló javulás*. Fontos emlékeznünk arra,
hogy 2014-ben még a lakosság nagy része, köztük a gyermekes háztartások
legtöbbje szenvedett a kifizethetetlen mértékűre drágult devizahitelektől.
Így nem is csoda, hogy a váratlan kiadások fedezetét a lakosság
háromnegyede nem tudta előteremteni ekkor, a társadalom kétharmada nem
tudott évente egy hetet üdülni, majdnem harmadának anyagi okból nem jutott
kétnaponta hús az asztalára, negyedének volt valamilyen fizetési hátraléka,
közel ennyinek nem tudott személygépkocsit fenntartani, s nyolcadának nem
tellt a lakása megfelelő fűtésére például. Minden deprivációs tételben
érintettek aránya a töredékére csökkent hat év alatt.

A súlyos anyagi depriváció dimenziójában még 2021-ben is nagyobb 2,2
százalékponttal a gyermeket nevelők aránya (11,4%), mint a gyermekteleneké
(9,2%), de 2014-ben még több, mint 7 százalékpont volt a gyermekesek
hátránya, tehát itt is nagyobb javulást tudhatnak maguknak a gyermekesek,
illetve a gyermekek.

A 2020-as módszerrel számolt mutató időbeli alakulásából világosan látható,
hogy *a gyermekesek **szegénységi többletkockázata, azaz a hátránya 2008-ig
5 százalékpont alatt volt, majd 2008-ra megduplázódott, s ekkor nálunk volt
a legnagyobb anyagi hátrány a gyermekvállalás*. *Ebben az időben csökkent
le drasztikusan a termékenységi ráta és a születések száma is egyik évről a
másikra. Természetesen a gyermekes háztartásban élők szegénységi
kockázatának növekedésével a gyermekszegénység is jelentősen leromlott, a
Gyurcsány kormány idején Európa egyik legnagyobb gyermekszegénységű országa
lettünk. Innen* *sikerült az unió legnagyobb javulását produkálva kilépni a
legrosszabbak* *közül.*

*A szerző munkaerőpiaci szakértő*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221113/ca64c277/attachment.html>