[Grem] B. Kálnoky (MCC Média Isk.) a ma Németországáról / multikulturalizmus, identitás, Magyaro. imázsa a német médiában, média

2022. Jan. 15., Szo, 10:11:44 CET

Kedves Boris.

A másfél millió, az három és fél millió.

��

Gyanús volt, a 83 milliós Németországban ez az alacsony 1,5 millió, és 
talán a 3,5 millió is alábecsült szám.

https://infostart.hu/tudositoink/2017/07/11/a-nemetorszagban-elo-torokok-fele-nem-dolgozik

Tovább gondolva, ha számszakilag ilyen nagy az eltérés a hivatalos 
adatokhoz képest, akkor mennyire releváns a szöveg többi része?

A

2022. 01. 15. 9:41 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>   Ez a hajó már elment Németországban – Boris Kálnoky a Mandinernek
>   <https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju>
>
> 2022. január 14. 15:01
> https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju
> *Írta: Maráczi Tamás <https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas> *
> *Németország kulturálisan visszafordíthatatlanul megváltozott, az új 
> berlini kormány tervezett új bevándorlási-állampolgársági törvénye 
> pedig ezt a folyamatot csak gyorsítani fogja – véli Boris Kálnoky, 
> akit a német belügyekről és a magyar-német viszonyokról kérdeztünk*. A 
> Corvinákban írt cikkei apropóján*kérdezzük az MCC Média Iskolájának 
> vezetőjét interjúnkban*!
>
> *Ha az új német állampolgársági, bevándorlási törvény hatályba lép, a 
> 2015-17-es migránsválság idején Németországba érkezett bevándorlók 
> zöme német állampolgár lesz. Miért írja 
> <https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/11/30/a-torveny-amely-orokre-megvaltoztatja-nemetorszagot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201>, 
> hogy ez örökre megváltoztatja Németországot?*
>
> Mert *ez ösztönözni fogja a további bevándorlást. *Sokkal könnyebb 
> lesz állampolgárságot kapni Németországban, így érdemesebb lesz 
> próbálkozni. Várható, hogy még több bevándorló érkezik majd.
>
> *Eddig is rengeteg bevándorló érkezett Németországba, az új berlini 
> kormány szerint csak tiszta jogi helyzetet teremtenek.*
>
> Igen, az lehet, hogy ez egy tiszta, átlátható jogi helyzetet fog 
> teremteni, viszont akkor is csak az a valóság, hogy könnyebb lesz az 
> állampolgárság megszerzése. *A jelenlegi nyolcról öt évre csökkentik 
> azt az időt, amelyet az országban kell tölteni ahhoz, hogy valaki 
> jogosult legyen a német állampolgárságra. **De ez három évre is 
> lecsökkenhet, ha az illető bizonyítja, hogy integrálódott a 
> társadalomba,  beszél németül, van munkája és nem követett el 
> bűncselekményt.* Van egy török tömb a német társadalmon belül, ők a 
> német és a török szabályozás miatt eddig nem lehettek kettős 
> állampolgárok – most élni fognak ezzel a lehetőséggel.
>
> *Másfél millió török él és dolgozik legálisan Németországban német 
> állampolgárság nélkül. A kettős állampolgárság ígérete elsősorban 
> nekik szólt?*
>
> *Első lépésben az új szabályozás biztosan az ottani törököknek kedvez, 
> mert sokan szeretnének német állampolgárok lenni*. Eddig azért nem 
> lettek azok, mert nem akarták felmondani a török állampolgárságukat, 
> ugyanis sokan közülük nyugdíjas éveikre haza szeretnének majd térni 
> Törökországba, jó ingatlant szeretnének venni otthon a Németországban 
> keresett pénzükből. Valakik pedig egyszerűen nem akartak lemondani 
> török identitásukról, azért.
>
> /Boris Kálnoky/
>
> *Másfél millió török munkavállaló és majdnem egymillió új migráns, 
> akik 2015 után érkeztek a világ minden részéről, többnyire a 
> közel-keleti háborús régiókból természetesen. Ez 2–2,5 millió új 
> szavazó... Nagy súllyal esett latba ez az SPD és a Zöldek részéről?*
>
> Stimmelnek a számok, de azért *nem ilyen egyszerű a helyzet*. 
> Történelmileg a bevándorlók többségükben valóban a baloldalra vagy a 
> zöldekre szavaznak, hiszen ezen pártok mindig is azt ígérték, hogy 
> győzelmük esetén bevezetik a kettős állampolgárság intézményét. Ezt az 
> ígéretet most beváltják a jelek szerint, ami jó pont nekik, ugyanakkor 
> ezért a célért többet már nem kell rájuk szavazni, hiszen meglesz.
>
> *A tipikus muszlim bevándorló pedig szociális szempontból inkább 
> konzervatív: vallás, család, sok gyerek, saját lakás, elegendő pénz és 
> egy Mercedes. Ezért nagy kérdés, hogy ha ez az ígéret megvalósul, 
> akkor a jövőben a szocdemek és zöldek számára megmarad-e ez az előny.*
>
> *A szabályozás liberalizálásával, illetve a kettős állampolgárság 
> lehetőségével sok külföldi válik majd német állampolgárrá, a német 
> származásúak aránya így csökkenni fog a német állampolgárok között. Ha 
> belevesszük, hogy a bevándorló családok több gyereket vállalnak, akkor 
> a német demográfiai jövő pontosan látható. A multikulturalizmus végleg 
> maga alá gyűri Németországot?*
>
> A bevándorlást két szemszögből szokták nézni: az egyik az, hogy a 
> gazdaság pörgéséhez szükséges a munkaerőhiány pótlása, és a 
> bevándorlók ezt az űrt kitöltik; a másik pedig az, hogy kulturálisan 
> mennyire változik meg emiatt az ország. Szerintem nagyon megváltozott 
> kulturálisan Németország, ez a hajó már elment. *Ha megnézzük a 
> nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy Németország egy bevándorló-, 
> multikulturális országgá változott, egyre kevesebb arányaiban a német 
> származású német állampolgár. Ez pedig kulturális, szociális és 
> politikai változásokhoz vezethet.*
>
> *Biztos van egy pont, ahol a német társadalom befogadóképessége véget ér.*
>
> Az AfD egy bevándorlásellenes párt, és 10 százalékos a támogatottsága.
>
> Németországban nem lesz forradalom.
>
> *De van ilyen reflex a németekben még? Hogy a többségi társadalom 
> egyszer úgy látja, hogy eljött az a pont, ami után ez a folyamat már 
> nem tartható?*
>
> *Beszélnek róla, de ez nem fog politikai cselekvéshez vezetni. 
> Szerintem ezt a németek békésen fogják tűrni.*
>
> *A szavazóhelyiségek magányában azonban tudnak dönteni erről. A 
> merkeli migrációs politika elhibázottságának egyértelmű jelei, 
> következményei vannak. Nem épp most lehetne az a helyzet, amikor a 
> CDU-CSU pártszövetség ezen a téren fordulatot vesz, hogy elveszített 
> szavazóit visszanyerje?*
>
> *A CDU nagyon nehéz helyzetben van a migráció és az atomenergia 
> kérdésében is: mindkét területen ő vezette be a jelenlegi politikát, 
> ezért önmagával kerülne szembe. Ha keményebb álláspontot alakítana ki 
> a bevándorlás ügyében, akkor támadási felületet adna ellenfeleinek. 
> Közeledne az AfD álláspontjához, és azt mondhatnák rá, hogy ez már 
> proto-fasiszta nézet.*
>
> **
> *Én a visszatoloncolás területén látom azt, hogy lenne lehetőségük 
> keményíteni.*
>
> A gyakorlatban ugyanis a menekültstátuszt nem kapott, vagyis 
> illegálisan német területen tartózkodó bevándorlókat nem toloncolják 
> ki. Itt tehát a CDU egy keményebb álláspontot is elfoglalhatna.
>
> *Kívülről nézve nem teljesen érthető, hogy a németek minden ebből 
> fakadó társadalmi konfliktusuk ellenére miért ragaszkodnak a 
> multikulturalizmushoz.*
>
> *A német társadalomban a II. világháború óta egy identitás-változás 
> ment végbe: ők már nem németek, hanem elsősorban európaiak. A nemzeti 
> identitásukat, a kulturális büszkeségüket az európai identitásukban 
> akarják megtalálni*. A közép-európaiak kritikus szemmel nézik az 
> Európai Uniót, a németek nem, mert ők egyek vele; így az olyan lenne, 
> mintha saját magukat támadnák. *Ha megkérdezünk ma egy németet, hogy 
> mitől német, sokszor nem tud erre mit válaszolni.*
>
> *Nehéz ezt megérteni, hiszen a német egy konzervatív, hagyományőrző 
> társadalom, több száz éves nemzeti tradíciókkal.*
>
> A közvélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják, hogy *a német 
> már nem egy konzervatív társadalom. Legalábbis a többségi társadalom 
> nem az. A bevándorlók konzervatívabbak. Ezért nem ritka, hogy német 
> hölgyek éppen emiatt, a családcentrikusságuk miatt bevándorló 
> férfiakhoz mennek feleségül, ezért egyre több a vegyes házasság. És 
> ebből adódóan egyre inkább összemosódik az ország kulturális identitása.*
>
> *Azt viszont a terhes világháborús múlt miatti bűntudattal és 
> túlkompenzációval sem könnyű megmagyarázni, miért válik Németország 
> Európában a túlzásba hajtott progresszió zászlóshajójává: LMBTQ-jogok, 
> marihuána-legalizáció, abortusz-könnyítés... stb.*
>
> *A II. világháború után minden, ami nemzeti, tabuvá vált. Nem lehetett 
> róla beszélni. Utána jött az európai integráció*, abban pedig bajnok 
> lett Németország: mindig bizonyította, hogy a németnél nincs európaibb 
> ember. *A régi német büszkeséget, felsőbbrendűségi érzést felváltotta 
> az európai identitás.*
>
> *Aztán jött a ’68-as mozgalom, jöttek a zöldek, és nem szabad 
> elfelejteni, hogy a hidegháború éveiben a németek rettegtek attól, 
> hogy országuk egy atomháború csataterévé válik: volt egy hatalmas 
> békemozgalom is a ’70-es évektől. A nemzeti identitás tehát a németek 
> számára hosszú ideig nem volt elsőrangú kérdés, inkább a 
> magánszférában keresték a boldogságukat.*
>
> *Kívülről nézve tehát nem értjük néha a németeket, sok külföldi pedig 
> azt nem érti, hogy ha diktatúra van Magyarországon, akkora magyar 
> szavazók miért tartják hatalomban az Orbán-kormányt. Ön szerint miért?*
>
> *Azért, mert a kormány feltérképezi a társadalom igényeit, 
> beazonosítja azokat a problémákat, amelyekre a szavazók megoldásokat 
> szeretnének látni, és igyekszik ezeket megoldani. Ilyen a 
> családtámogatási rendszer, a határkerítés, az adócsökkentés és sok más 
> politika – a magyar kormány a polgárok igényeit próbálja kielégíteni.*
>
> *Magyarország imázsa rossz a német sajtóban. Csak a német újságírók 
> elfogultsága miatt?*
>
> Újságíróként mindketten pontosan tudjuk, hogy *a jó hír sokszor nem is 
> hír. A sajtó a provokatív híreket keresi*, mert azok vonzzák az 
> olvasókat, és az olvasottságból él meg a sajtótermék. *Ha 
> Magyarországon kleptokrácia, rasszizmus vagy antiszemitizmus van, arra 
> a hírre sokkal többen klikkelnek, mintha egy német újság azt írná, 
> hogy jól dolgozik a magyar kormány.* *Két narratíva van a 
> magyarországi helyzetről: az egyik az, hogy romlik a demokrácia, nem 
> működik a fékek és ellensúlyok rendszere, egy autokrácia épül; a másik 
> az, hogy jól megy a gazdaság, jobban élnek az emberek, csökken a 
> munkanélküliség, stabilitás van. **A német média az elsőt hangoztatja, 
> a másik narratíva egyszerűen nem érdeke, a német sajtót az ideológiai 
> szempontok érdeklik.*
>
> *Miért?*
>
> Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy *Európában* *a liberalizmus 
> ideológiai fegyverré vált,* ezzel mérik az értékeket.
>
> És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy*a jobboldalnak is van 
> víziója arról, hogy miként lehetne jobbá tenni az EU-t. Most ezzel 
> próbálják fegyelmezni azokat az országokat, akik nem úgy táncolnak, 
> ahogy ők fütyülnek. Van egy politikai törekvés, hogy az Európai 
> Unióból egy integráltabb struktúra legyen. Ehhez kell egy ideológia, 
> egy koordináta rendszer, ahol mindenki elhelyezhető, és ha kilóg, 
> számonkérhető.Ez a szemlélet uralkodik sok német újságíró tudatában.*
>
> *Ha egy német tudósító néhány napra Magyarországra jön, borítékolható, 
> milyen képet fog festeni az országról. A kritikákban szerintem is van 
> sok pontos elem, de mégis, mintha a riportereket nem a teljes kép 
> érdekelné, hanem a prekoncepciójuk igazolása. Mivel magyarázza ezt?*
>
> *Az elfogultság abból származhat, hogy a német újságírók zöme 
> baloldali irányultságú*.  Ha kizárólag újságírók voksolhatnának a 
> német választáson, nem biztos, hogy a CDU bejutna a parlamentbe.
>
> *A Németországban kompromittálódott nemzeti értékek egy német számára 
> tabuk, de a magyar kormány éppen ezeket képviseli. Vagy: Magyarország 
> minden uniós döntés előtt megvizsgálja, hogy van-e értelme, 
> összhangban van-e a magyar érdekkel; Németország azonban más,szinte 
> mindent jónak fogad el, ami az EU felől jön.*
>
> *A magyar közmédiát rengeteg kritika éri. Működésében és szemléletében 
> mi a különbség a német és a magyar közmédia között?*
>
> Egyiket sem ismerem közvetlenül. A német közmédia mellett működik egy 
> politikai felügyelő testület, amelyben minden parlamenti párt 
> képviselője jelen van. Nem szólnak bele a programba, hanem arra 
> vigyáznak, hogy ne legyen aránytalanság, túlsúly, a közmédia a teljes 
> német társadalmat szolgálja, és törekedjen az objektív tájékoztatásra. 
> Az anyagaikban azonban tapasztalható egyfajta uniformitás, de ez a 
> teljes német médiára jellemző egyébként. Ennek a gyökere egy 
> szabályozás, amelyet szintén a II. világháború után hoztak: a 
> szövetségesek kötelezően betartandó általános elveket, értékeket 
> fektettek le (demokrácia, emberi jogok... stb.), és aki ezek 
> betartását vállalta, az kapott engedélyt a médiatevékenységre. *A 
> német sajtó* ezt azóta is betartja, emiatt
>
> *érezhető rajta ez az uniformitás, nincsenek extrém vélemények a német 
> médiában. **Nem jellemző az sem, hogy a mindenkori kormánnyal szemben 
> kritikát fogalmazzon meg a német közmédia.*
>
> *A Corvinák oldalán megjelent cikkében 
> <https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/12/10/arnyalt-kep-a-mediaszabadsagrol-magyarorszagon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201> 
> azt írja, hogy az újságírás szerepét máshogy látják a nyugaton és 
> máshogy a volt kommunista államokban, így Magyarországon is. A magyar 
> médiaviszonyok hagyományosan a politikai hatalmi játszmák erőterétől 
> függnek, írja, vagyis nem optimálisak. A magyar sajtószabadságnak mik 
> a gyenge pontjai?*
>
> **
>
> *A magyar médiatúlságosan átpolitizált. Mindkét oldal, a jobb- és a 
> baloldal is a saját narratíváit nyomja, politikai ügyért dolgozik 
> majdnem mindenki*. *Az ideális újságírás az, amikor egy cikkből az 
> olvasó megismeri egy adott témában a valós helyzetet, megkapja a 
> fontos, hiteles információkat. Az ideális állapot szerintem az, ha egy 
> ténycikk olvasása közben nem jövünk rá, hogy a szerző magánemberként 
> egyébként milyen álláspontot érez magáénak. Mindezek ellenére 
> optimista vagyoka magyar médiával kapcsolatban, mert nem szabad 
> elfelejteni, hogy a kiindulópont egy diktatúra médiaviszonyai voltak. 
> A régi kommunista hálózatok megmaradtak, a régi rendszer újságírói 
> megőrizték pozícióikat a rendszerváltásután is, amikor megjelentek a 
> külföldi befektetők. Az elmúlt években a jobboldal felépített egy 
> saját médiabirodalmat, így a médiaellensúly beállt. Remények szerint 
> előbb-utóbb normalizálódnak majda médiaviszonyok.*
>
> /A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium online tudományos 
> ismeretterjesztő folyóirata. A folyóirat itt 
> <https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201> 
> olvasható./
>
> /fotók: Ficsor Márton/
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220115/fdd23874/attachment.html>