[Grem] B. Kálnoky (MCC Média Isk.) a ma Németországáról / multikulturalizmus, identitás, Magyaro. imázsa a német médiában, média

[Emoke Greschik]

 Ez a hajó már elment Németországban – Boris Kálnoky a Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju>
2022. január 14. 15:01
https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju
*Írta: Maráczi Tamás <https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas> *
*Németország kulturálisan visszafordíthatatlanul megváltozott, az új
berlini kormány tervezett új bevándorlási-állampolgársági törvénye pedig
ezt a folyamatot csak gyorsítani fogja – véli Boris Kálnoky, akit a német
belügyekről és a magyar-német viszonyokról kérdeztünk*. A Corvinákban írt
cikkei apropóján* kérdezzük az MCC Média Iskolájának vezetőjét interjúnkban*
!

*Ha az új német állampolgársági, bevándorlási törvény hatályba lép, a
2015-17-es migránsválság idején Németországba érkezett bevándorlók zöme
német állampolgár lesz. Miért írja
<https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/11/30/a-torveny-amely-orokre-megvaltoztatja-nemetorszagot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201>,
hogy ez örökre megváltoztatja Németországot?*

Mert *ez ösztönözni fogja a további bevándorlást. *Sokkal könnyebb lesz
állampolgárságot kapni Németországban, így érdemesebb lesz próbálkozni.
Várható, hogy még több bevándorló érkezik majd.

*Eddig is rengeteg bevándorló érkezett Németországba, az új berlini kormány
szerint csak tiszta jogi helyzetet teremtenek.*

Igen, az lehet, hogy ez egy tiszta, átlátható jogi helyzetet fog teremteni,
viszont akkor is csak az a valóság, hogy könnyebb lesz az állampolgárság
megszerzése. *A jelenlegi nyolcról öt évre csökkentik azt az időt, amelyet
az országban kell tölteni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a német
állampolgárságra.  **De ez három évre is lecsökkenhet, ha az illető
bizonyítja, hogy integrálódott a társadalomba,  beszél németül, van munkája
és nem követett el bűncselekményt.* Van egy török tömb a német társadalmon
belül, ők a német és a török szabályozás miatt eddig nem lehettek kettős
állampolgárok – most élni fognak ezzel a lehetőséggel.

*Másfél millió török él és dolgozik legálisan Németországban német
állampolgárság nélkül. A kettős állampolgárság ígérete elsősorban nekik
szólt?*

*Első lépésben az új szabályozás biztosan az ottani törököknek kedvez, mert
sokan szeretnének német állampolgárok lenni*. Eddig azért nem lettek azok,
mert nem akarták felmondani a török állampolgárságukat, ugyanis sokan
közülük nyugdíjas éveikre haza szeretnének majd térni Törökországba, jó
ingatlant szeretnének venni otthon a Németországban keresett pénzükből.
Valakik pedig egyszerűen nem akartak lemondani török identitásukról, azért.

*Boris Kálnoky*



*Másfél millió török munkavállaló és majdnem egymillió új migráns, akik
2015 után érkeztek a világ minden részéről, többnyire a közel-keleti
háborús régiókból természetesen. Ez 2–2,5 millió új szavazó... Nagy súllyal
esett latba ez az SPD és a Zöldek részéről?*

Stimmelnek a számok, de azért *nem ilyen egyszerű a helyzet*. Történelmileg
a bevándorlók többségükben valóban a baloldalra vagy a zöldekre szavaznak,
hiszen ezen pártok mindig is azt ígérték, hogy győzelmük esetén bevezetik a
kettős állampolgárság intézményét. Ezt az ígéretet most beváltják a jelek
szerint, ami jó pont nekik, ugyanakkor ezért a célért többet már nem kell
rájuk szavazni, hiszen meglesz.

*A tipikus muszlim bevándorló pedig szociális szempontból inkább
konzervatív: vallás, család, sok gyerek, saját lakás, elegendő pénz és egy
Mercedes. Ezért nagy kérdés, hogy ha ez az ígéret megvalósul, akkor a
jövőben a szocdemek és zöldek számára megmarad-e ez az előny.*

*A szabályozás liberalizálásával, illetve a kettős állampolgárság
lehetőségével sok külföldi válik majd német állampolgárrá, a német
származásúak aránya így csökkenni fog a német állampolgárok között. Ha
belevesszük, hogy a bevándorló családok több gyereket vállalnak, akkor a
német demográfiai jövő pontosan látható. A multikulturalizmus végleg maga
alá gyűri Németországot?*

A bevándorlást két szemszögből szokták nézni: az egyik az, hogy a gazdaság
pörgéséhez szükséges a munkaerőhiány pótlása, és a bevándorlók ezt az űrt
kitöltik; a másik pedig az, hogy kulturálisan mennyire változik meg emiatt
az ország. Szerintem nagyon megváltozott kulturálisan Németország, ez a
hajó már elment. *Ha megnézzük a nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy
Németország egy bevándorló-, multikulturális országgá változott, egyre
kevesebb arányaiban a német származású német állampolgár. Ez pedig
kulturális, szociális és politikai változásokhoz vezethet.*

*Biztos van egy pont, ahol a német társadalom befogadóképessége véget ér.*

Az AfD egy bevándorlásellenes párt, és 10 százalékos a támogatottsága.
Németországban nem lesz forradalom.

*De van ilyen reflex a németekben még? Hogy a többségi társadalom egyszer
úgy látja, hogy eljött az a pont, ami után ez a folyamat már nem tartható?*

*Beszélnek róla, de ez nem fog politikai cselekvéshez vezetni. Szerintem
ezt a németek békésen fogják tűrni.*

*A szavazóhelyiségek magányában azonban tudnak dönteni erről. A merkeli
migrációs politika elhibázottságának egyértelmű jelei, következményei
vannak. Nem épp most lehetne az a helyzet, amikor a CDU-CSU pártszövetség
ezen a téren fordulatot vesz, hogy elveszített szavazóit visszanyerje?*

*A CDU nagyon nehéz helyzetben van a migráció és az atomenergia kérdésében
is: mindkét területen ő vezette be a jelenlegi politikát, ezért önmagával
kerülne szembe. Ha keményebb álláspontot alakítana ki a bevándorlás
ügyében, akkor támadási felületet adna ellenfeleinek. Közeledne az AfD
álláspontjához, és azt mondhatnák rá, hogy ez már proto-fasiszta nézet.*
*Én a visszatoloncolás területén látom azt, hogy lenne lehetőségük
keményíteni.*

A gyakorlatban ugyanis a menekültstátuszt nem kapott, vagyis illegálisan
német területen tartózkodó bevándorlókat nem toloncolják ki. Itt tehát a
CDU egy keményebb álláspontot is elfoglalhatna.

*Kívülről nézve nem teljesen érthető, hogy a németek minden ebből fakadó
társadalmi konfliktusuk ellenére miért ragaszkodnak a
multikulturalizmushoz.*

*A német társadalomban a II. világháború óta egy identitás-változás ment
végbe: ők már nem németek, hanem elsősorban európaiak. A nemzeti
identitásukat, a kulturális büszkeségüket az európai identitásukban akarják
megtalálni*. A közép-európaiak kritikus szemmel nézik az Európai Uniót, a
németek nem, mert ők egyek vele; így az olyan lenne, mintha saját magukat
támadnák.  *Ha megkérdezünk ma egy németet, hogy mitől német, sokszor nem
tud erre mit válaszolni.*

*Nehéz ezt megérteni, hiszen a német egy konzervatív, hagyományőrző
társadalom, több száz éves nemzeti tradíciókkal.*

A közvélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják, hogy *a német már nem
egy konzervatív társadalom. Legalábbis a többségi társadalom nem az. A
bevándorlók konzervatívabbak. Ezért nem ritka, hogy német hölgyek éppen
emiatt, a családcentrikusságuk miatt bevándorló férfiakhoz mennek
feleségül, ezért egyre több a vegyes házasság. És ebből adódóan egyre
inkább összemosódik az ország kulturális identitása.*

*Azt viszont a terhes világháborús múlt miatti bűntudattal és
túlkompenzációval sem könnyű megmagyarázni, miért válik Németország
Európában a túlzásba hajtott progresszió zászlóshajójává: LMBTQ-jogok,
marihuána-legalizáció, abortusz-könnyítés... stb.*

*A II. világháború után minden, ami nemzeti, tabuvá vált. Nem lehetett róla
beszélni. Utána jött az európai integráció*, abban pedig bajnok lett
Németország: mindig bizonyította, hogy a németnél nincs európaibb ember.   *A
régi német büszkeséget, felsőbbrendűségi érzést felváltotta az európai
identitás.*

*Aztán jött a ’68-as mozgalom, jöttek a zöldek, és nem szabad elfelejteni,
hogy a hidegháború éveiben a németek rettegtek attól, hogy országuk egy
atomháború csataterévé válik: volt egy hatalmas békemozgalom is a ’70-es
évektől. A nemzeti identitás tehát a németek számára hosszú ideig nem volt
elsőrangú kérdés, inkább a magánszférában keresték a boldogságukat.*



*Kívülről nézve tehát nem értjük néha a németeket, sok külföldi pedig azt
nem érti, hogy ha diktatúra van Magyarországon, akkor a magyar szavazók
miért tartják hatalomban az Orbán-kormányt. Ön szerint miért?*

*Azért, mert a kormány feltérképezi a társadalom igényeit, beazonosítja
azokat a problémákat, amelyekre a szavazók megoldásokat szeretnének látni,
és igyekszik ezeket megoldani. Ilyen a családtámogatási rendszer, a
határkerítés, az adócsökkentés és sok más politika – a magyar kormány a
polgárok igényeit próbálja kielégíteni.*

*Magyarország imázsa rossz a német sajtóban. Csak a német újságírók
elfogultsága miatt?*

Újságíróként mindketten pontosan tudjuk, hogy *a jó hír sokszor nem is hír.
A sajtó a provokatív híreket keresi*, mert azok vonzzák az olvasókat, és az
olvasottságból él meg a sajtótermék. *Ha Magyarországon kleptokrácia,
rasszizmus vagy antiszemitizmus van, arra a hírre sokkal többen klikkelnek,
mintha egy német újság azt írná, hogy jól dolgozik a magyar kormány.* *Két
narratíva van a magyarországi helyzetről: az egyik az, hogy romlik a
demokrácia, nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, egy autokrácia
épül; a másik az, hogy jól megy a gazdaság, jobban élnek az emberek,
csökken a munkanélküliség, stabilitás van. **A német média az elsőt
hangoztatja, a másik narratíva egyszerűen nem érdeke, a német sajtót az
ideológiai szempontok érdeklik.*

*Miért?*

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy *Európában* *a liberalizmus
ideológiai fegyverré vált,* ezzel mérik az értékeket.

És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy* a jobboldalnak is van
víziója arról, hogy miként lehetne jobbá tenni az EU-t. Most ezzel
próbálják fegyelmezni azokat az országokat, akik nem úgy táncolnak, ahogy
ők fütyülnek. Van egy politikai törekvés, hogy az Európai Unióból egy
integráltabb struktúra legyen. Ehhez kell egy ideológia, egy koordináta
rendszer, ahol mindenki elhelyezhető, és ha kilóg, számonkérhető. Ez a
szemlélet uralkodik sok német újságíró tudatában.*

*Ha egy német tudósító néhány napra Magyarországra jön, borítékolható,
milyen képet fog festeni az országról. A kritikákban szerintem is van sok
pontos elem, de mégis, mintha a riportereket nem a teljes kép érdekelné,
hanem a prekoncepciójuk igazolása. Mivel magyarázza ezt?*

*Az elfogultság abból származhat, hogy a német újságírók zöme baloldali
irányultságú*.  Ha kizárólag újságírók voksolhatnának a német választáson,
nem biztos, hogy a CDU bejutna a parlamentbe.

*A Németországban kompromittálódott nemzeti értékek egy német számára
tabuk, de a magyar kormány éppen ezeket képviseli. Vagy: Magyarország
minden uniós döntés előtt megvizsgálja, hogy van-e értelme, összhangban
van-e a magyar érdekkel; Németország azonban más, szinte mindent jónak
fogad el, ami az EU felől jön.*

*A magyar közmédiát rengeteg kritika éri. Működésében és szemléletében mi a
különbség a német és a magyar közmédia között?*

Egyiket sem ismerem közvetlenül. A német közmédia mellett működik egy
politikai felügyelő testület, amelyben minden parlamenti párt képviselője
jelen van. Nem szólnak bele a programba, hanem arra vigyáznak, hogy ne
legyen aránytalanság, túlsúly, a közmédia a teljes német társadalmat
szolgálja, és törekedjen az objektív tájékoztatásra. Az anyagaikban azonban
tapasztalható egyfajta uniformitás, de ez a teljes német médiára jellemző
egyébként. Ennek a gyökere egy szabályozás, amelyet szintén a II.
világháború után hoztak: a szövetségesek kötelezően betartandó általános
elveket, értékeket fektettek le (demokrácia, emberi jogok... stb.), és aki
ezek betartását vállalta, az kapott engedélyt a médiatevékenységre. *A
német sajtó* ezt azóta is betartja, emiatt
*érezhető rajta ez az uniformitás, nincsenek extrém vélemények a német
médiában. **Nem jellemző az sem, hogy a mindenkori kormánnyal szemben
kritikát fogalmazzon meg a német közmédia.*

*A Corvinák oldalán megjelent cikkében
<https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/12/10/arnyalt-kep-a-mediaszabadsagrol-magyarorszagon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201>
azt írja, hogy az újságírás szerepét máshogy látják a nyugaton és máshogy a
volt kommunista államokban, így Magyarországon is. A magyar médiaviszonyok
hagyományosan a politikai hatalmi játszmák erőterétől függnek, írja, vagyis
nem optimálisak. A magyar sajtószabadságnak mik a gyenge pontjai?*

*A magyar média túlságosan átpolitizált. Mindkét oldal, a jobb- és a
baloldal is a saját narratíváit nyomja, politikai ügyért dolgozik majdnem
mindenki*. *Az ideális újságírás az, amikor egy cikkből az olvasó megismeri
egy adott témában a valós helyzetet, megkapja a fontos, hiteles
információkat. Az ideális állapot szerintem az, ha egy ténycikk olvasása
közben nem jövünk rá, hogy a szerző magánemberként egyébként milyen
álláspontot érez magáénak. Mindezek ellenére optimista vagyok a magyar
médiával kapcsolatban, mert nem szabad elfelejteni, hogy a kiindulópont egy
diktatúra médiaviszonyai voltak. A régi kommunista hálózatok megmaradtak, a
régi rendszer újságírói megőrizték pozícióikat a rendszerváltás után is,
amikor megjelentek a külföldi befektetők. Az elmúlt években a jobboldal
felépített egy saját médiabirodalmat, így a médiaellensúly beállt. Remények
szerint előbb-utóbb normalizálódnak majd a médiaviszonyok.*



*A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium online tudományos ismeretterjesztő
folyóirata. A folyóirat itt
<https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201>
olvasható.*

*fotók: Ficsor Márton*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220115/48057714/attachment.html>