<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju">Ez a hajó már elment Németországban – Boris Kálnoky a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. január 14. 15:01</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju">https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju</a> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas">Maráczi Tamás</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Németország kulturálisan visszafordíthatatlanul megváltozott, az új
berlini kormány tervezett új bevándorlási-állampolgársági törvénye pedig
ezt a folyamatot csak gyorsítani fogja – véli Boris Kálnoky, akit a
német belügyekről és a magyar-német viszonyokról kérdeztünk</b></span>. A
Corvinákban írt cikkei apropóján<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> kérdezzük az MCC Média Iskolájának
vezetőjét interjúnkban</b></span>!</div><div class="gmail-text">
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ha az új német
állampolgársági, bevándorlási törvény hatályba lép, a 2015-17-es
migránsválság idején Németországba érkezett bevándorlók zöme német
állampolgár lesz. </span>Miért <a target="_blank" href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/11/30/a-torveny-amely-orokre-megvaltoztatja-nemetorszagot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">írja</a>, hogy ez örökre megváltoztatja Németországot?</strong></p>
<p>Mert <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez ösztönözni fogja a további bevándorlást. </b></span>Sokkal könnyebb lesz
állampolgárságot kapni Németországban, így érdemesebb lesz próbálkozni.
Várható, hogy még több bevándorló érkezik majd.</p>
<p><strong>Eddig is rengeteg bevándorló érkezett Németországba, az új berlini kormány szerint csak tiszta jogi helyzetet teremtenek.</strong></p>
<p>Igen, az lehet, hogy ez egy tiszta, átlátható jogi helyzetet fog
teremteni, viszont akkor is csak az a valóság, hogy könnyebb lesz az
állampolgárság megszerzése. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A jelenlegi nyolcról öt évre csökkentik azt
az időt, amelyet az országban kell tölteni ahhoz, hogy valaki jogosult
legyen a német állampolgárságra. </b><b>De ez három évre is lecsökkenhet, ha az illető bizonyítja, hogy integrálódott a társadalomba, beszél németül, van munkája és nem követett el bűncselekményt.</b></span> Van
egy török tömb a német társadalmon belül, ők a német és a török
szabályozás miatt eddig nem lehettek kettős állampolgárok – most élni
fognak ezzel a lehetőséggel.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Másfél millió török él és dolgozik legálisan Németországban
német állampolgárság nélkül. A kettős állampolgárság ígérete elsősorban
nekik szólt?</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Első lépésben az új szabályozás biztosan az ottani törököknek kedvez,
mert sokan szeretnének német állampolgárok lenni</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Eddig azért nem
lettek azok, mert nem akarták felmondani a török állampolgárságukat,
ugyanis sokan közülük nyugdíjas éveikre haza szeretnének majd térni
Törökországba, jó ingatlant szeretnének venni otthon a Németországban
keresett pénzükből. Valakik pedig egyszerűen nem akartak lemondani török
identitásukról, azért.</span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/mara/20220113_FM-3118.jpg" style="margin-right: 0px;" width="479" height="319"></p>
<p style="text-align:center"><em>Boris Kálnoky</em></p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Másfél millió török munkavállaló és majdnem egymillió új
migráns, akik 2015 után érkeztek a világ minden részéről, többnyire a
közel-keleti háborús régiókból természetesen. Ez 2–2,5 millió új
szavazó... Nagy súllyal esett latba ez az SPD és a Zöldek részéről?</strong></span></p>
<p>Stimmelnek a számok, de azért <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem ilyen egyszerű a helyzet</b></span>.
Történelmileg a bevándorlók többségükben valóban a baloldalra vagy a
zöldekre szavaznak, hiszen ezen pártok mindig is azt ígérték, hogy
győzelmük esetén bevezetik a kettős állampolgárság intézményét. Ezt az
ígéretet most beváltják a jelek szerint, ami jó pont nekik, ugyanakkor ezért a célért többet már nem kell rájuk szavazni, hiszen meglesz.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A tipikus muszlim bevándorló pedig szociális szempontból inkább
konzervatív: vallás, család, sok gyerek, saját lakás, elegendő pénz és
egy Mercedes. Ezért nagy kérdés, hogy ha ez az ígéret megvalósul, akkor a
jövőben a szocdemek és zöldek számára megmarad-e ez az előny.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A szabályozás liberalizálásával, illetve a kettős
állampolgárság lehetőségével sok külföldi válik majd német
állampolgárrá, a német származásúak aránya így csökkenni fog a német
állampolgárok között. Ha belevesszük, hogy a bevándorló családok több
gyereket vállalnak, akkor a német demográfiai jövő pontosan látható. A
multikulturalizmus végleg maga alá gyűri Németországot?</strong></span></p>
<p>A bevándorlást két szemszögből szokták nézni: az egyik az, hogy a
gazdaság pörgéséhez szükséges a munkaerőhiány pótlása, és a bevándorlók
ezt az űrt kitöltik; a másik pedig az, hogy kulturálisan mennyire
változik meg emiatt az ország. Szerintem nagyon megváltozott
kulturálisan Németország, ez a hajó már elment. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha megnézzük a
nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy Németország egy bevándorló-,
multikulturális országgá változott, egyre kevesebb arányaiban a német
származású német állampolgár. Ez pedig kulturális, szociális és
politikai változásokhoz vezethet.</b></span></p>
<p><strong>Biztos van egy pont, ahol a német társadalom befogadóképessége véget ér.</strong></p>
<p>Az AfD egy bevándorlásellenes párt, és 10 százalékos a támogatottsága.</p>
<div class="gmail-keretes">Németországban nem lesz forradalom.</div>
<p><strong>De van ilyen reflex a németekben még? Hogy a többségi
társadalom egyszer úgy látja, hogy eljött az a pont, ami után ez a
folyamat már nem tartható?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Beszélnek róla, de ez nem fog politikai cselekvéshez vezetni. Szerintem ezt a németek békésen fogják tűrni.</b></span></p><p></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A szavazóhelyiségek magányában azonban tudnak dönteni erről. A
merkeli migrációs politika elhibázottságának egyértelmű jelei,
következményei vannak. Nem épp most lehetne az a helyzet, amikor a
CDU-CSU pártszövetség ezen a téren fordulatot vesz, hogy elveszített
szavazóit visszanyerje</span>?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A CDU nagyon nehéz helyzetben van a migráció és az atomenergia
kérdésében is: mindkét területen ő vezette be a jelenlegi politikát,
ezért önmagával kerülne szembe. Ha keményebb álláspontot alakítana ki a
bevándorlás ügyében, akkor támadási felületet adna ellenfeleinek.
Közeledne az AfD álláspontjához, és azt mondhatnák rá, hogy ez már
proto-fasiszta nézet.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én a visszatoloncolás területén látom azt, hogy lenne lehetőségük keményíteni.</b></span></div>
<p>A gyakorlatban ugyanis a menekültstátuszt nem kapott, vagyis
illegálisan német területen tartózkodó bevándorlókat nem toloncolják ki.
Itt tehát a CDU egy keményebb álláspontot is elfoglalhatna.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Kívülről nézve nem teljesen érthető, hogy a németek minden
ebből fakadó társadalmi konfliktusuk ellenére miért ragaszkodnak a
multikulturalizmushoz.</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A német társadalomban a II. világháború óta egy identitás-változás
ment végbe: ők már nem németek, hanem elsősorban európaiak. A nemzeti
identitásukat, a kulturális büszkeségüket az európai identitásukban
akarják megtalálni</b></span>. A közép-európaiak kritikus szemmel nézik az Európai
Uniót, a németek nem, mert ők egyek vele; így az olyan lenne, mintha
saját magukat támadnák. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha megkérdezünk ma egy németet, hogy mitől német, sokszor nem tud erre mit válaszolni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Nehéz ezt megérteni, hiszen a német egy konzervatív, hagyományőrző társadalom, több száz éves nemzeti tradíciókkal.</strong></span></p>
<p>A közvélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a német
már nem egy konzervatív társadalom. Legalábbis a többségi társadalom nem
az. A bevándorlók konzervatívabbak. Ezért nem ritka, hogy német hölgyek
éppen emiatt, a családcentrikusságuk miatt bevándorló férfiakhoz mennek
feleségül, ezért egyre több a vegyes házasság. És ebből adódóan egyre
inkább összemosódik az ország kulturális identitása.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Azt viszont a terhes világháborús múlt miatti bűntudattal és
túlkompenzációval sem könnyű megmagyarázni, miért válik Németország
Európában a túlzásba hajtott progresszió zászlóshajójává: LMBTQ-jogok,
marihuána-legalizáció, abortusz-könnyítés... stb.</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A II. világháború után minden, ami nemzeti, tabuvá vált. Nem lehetett
róla beszélni. Utána jött az európai integráció</b></span>, abban pedig bajnok
lett Németország: mindig bizonyította, hogy a németnél nincs európaibb
ember. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A régi német büszkeséget, felsőbbrendűségi érzést felváltotta az európai identitás.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aztán jött a ’68-as mozgalom, jöttek a zöldek, és nem szabad
elfelejteni, hogy a hidegháború éveiben a németek rettegtek attól, hogy
országuk egy atomháború csataterévé válik: volt egy hatalmas
békemozgalom is a ’70-es évektől. A nemzeti identitás tehát a németek
számára hosszú ideig nem volt elsőrangú kérdés, inkább a magánszférában
keresték a boldogságukat.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/mara/20220113_FM-3098.jpg" style="margin-right: 0px;" width="191" height="127"></p>
<p> </p>
<p><strong>Kívülről nézve t<span style="background-color:rgb(208,224,227)">ehát nem értjük néha a németeket, sok
külföldi pedig azt nem érti, hogy <span style="background-color:rgb(249,203,156)">ha diktatúra van </span>Magyarországon, akkor<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
a magyar szavazók miért tartják hatalomban az Orbán-kormányt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ön
szerint miért?</span></span></span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azért, mert a kormány feltérképezi a társadalom igényeit,
beazonosítja azokat a problémákat, amelyekre a szavazók megoldásokat
szeretnének látni, és igyekszik ezeket megoldani. Ilyen a
családtámogatási rendszer, a határkerítés, az adócsökkentés és sok más
politika – a magyar kormány a polgárok igényeit próbálja kielégíteni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Magyarország imázsa rossz a német sajtóban. Csak a német újságírók elfogultsága miatt?</strong></span></p>
<p>Újságíróként mindketten pontosan tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a jó hír sokszor nem is
hír. A sajtó a provokatív híreket keresi</b></span>, mert azok vonzzák az
olvasókat, és az olvasottságból él meg a sajtótermék. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha Magyarországon
<span style="background-color:rgb(249,203,156)">kleptokrácia, rasszizmus vagy antiszemitizmus </span>van, arra a hírre sokkal
többen klikkelnek, mintha egy német újság azt írná, hogy jól dolgozik a
magyar kormány.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Két narratíva van a magyarországi helyzetről: <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az egyik
az, hogy romlik a demokrácia, nem működik a fékek és ellensúlyok
rendszere, egy autokrácia épül;</span> a másik <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az, hogy jól megy a gazdaság,
jobban élnek az emberek, csökken a munkanélküliség, stabilitás van</span>. </b><b>A
német média <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az elsőt </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hangoztatja</span>, a másik narratíva egyszerűen nem
érdeke, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a német sajtót az ideológiai szempontok érdeklik.</span></b></span></p>
<p><strong>Miért?</strong></p>
<p>Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Európában</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a liberalizmus ideológiai fegyverré vált,</b></span> ezzel mérik az értékeket.</p>
<p>És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a jobboldalnak is van
víziója arról, hogy miként lehetne jobbá tenni az EU-t. Most ezzel
próbálják fegyelmezni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">azokat az országokat, akik nem</span> úgy táncolnak,
ahogy ők fütyülnek. Van egy politikai törekvés, hogy az Európai Unióból
egy integráltabb struktúra legyen. Ehhez kell egy ideológia, egy
koordináta rendszer, ahol mindenki elhelyezhető, és ha kilóg,
számonkérhető.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Ez a szemlélet uralkodik sok</span> német újságíró tudatában.</b></span></p>
<p><strong>Ha egy német tudósító néhány napra Magyarországra jön,
borítékolható, milyen képet fog festeni az országról. A kritikákban
szerintem is van sok pontos elem, de mégis, mintha a riportereket nem a
teljes kép érdekelné, hanem a prekoncepciójuk igazolása. Mivel
magyarázza ezt?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elfogultság abból származhat, hogy a német újságírók zöme baloldali irányultságú</b></span>. Ha kizárólag újságírók voksolhatnának a német választáson, nem biztos, hogy a CDU bejutna a parlamentbe.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Németországban kompromittálódott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzeti értékek </span>egy német számára
tabuk<span style="background-color:rgb(255,242,204)">, de a magyar kormány éppen ezeket képviseli.</span> Vagy: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország
minden uniós döntés előtt megvizsgálja, hogy van-e értelme, összhangban
van-e a magyar érdekkel</span>; Németország azonban más,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szinte mindent jónak
fogad el,</span> ami az EU felől jön.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A magyar közmédiát rengeteg kritika éri. Működésében és szemléletében mi a különbség a német és a magyar közmédia között?</strong></span></p>
<p>Egyiket sem ismerem közvetlenül. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">A német közmédia mellett működik egy
politikai felügyelő testület, amelyben minden parlamenti párt
képviselője jelen van. Nem szólnak bele a programba, hanem arra
vigyáznak, hogy ne legyen aránytalanság, túlsúly, a közmédia a teljes
német társadalmat szolgálja, és törekedjen az objektív tájékoztatásra.</span>
Az anyagaikban azonban tapasztalható egyfajta uniformitás, de ez a
teljes német médiára jellemző egyébként. Ennek a gyökere egy
szabályozás, amelyet szintén a II. világháború után hoztak: a
szövetségesek kötelezően betartandó általános elveket, értékeket
fektettek le (demokrácia, emberi jogok... stb.), és aki ezek betartását
vállalta, az kapott engedélyt a médiatevékenységre. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A német sajtó</b></span> ezt
azóta is betartja, emiatt</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>érezhető rajta ez az uniformitás, nincsenek extrém vélemények a német médiában. </b><b>Nem jellemző az sem, hogy a mindenkori kormánnyal szemben kritikát fogalmazzon meg a német közmédia.</b></span></div>
<p><strong>A Corvinák oldalán megjelent <a target="_blank" href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/12/10/arnyalt-kep-a-mediaszabadsagrol-magyarorszagon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">cikkében</a>
azt írja, hogy az újságírás szerepét máshogy látják a nyugaton és
máshogy a volt kommunista államokban, így Magyarországon is. A magyar
médiaviszonyok hagyományosan a politikai hatalmi játszmák erőterétől
függnek, írja, vagyis nem optimálisak. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A magyar sajtószabadságnak mik a
gyenge pontjai?</span></strong></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar média<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> túlságosan átpolitizált.</span> Mindkét oldal, a jobb- és a
baloldal is a saját narratíváit nyomja, politikai ügyért dolgozik
majdnem mindenki</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ideális újságírás az, amikor egy cikkből az olvasó
megismeri egy adott témában a valós helyzetet, megkapja a fontos,
hiteles információkat. Az ideális állapot szerintem az, ha egy ténycikk
olvasása közben nem jövünk rá, hogy a szerző magánemberként egyébként
milyen álláspontot érez magáénak. Mindezek ellenére optimista vagyok<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a
magyar médiával</span> kapcsolatban, mert nem szabad elfelejteni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy a
kiindulópont egy diktatúra médiaviszonyai voltak. A régi kommunista
hálózatok megmaradtak, a régi rendszer újságírói megőrizték pozícióikat</span> a
rendszerváltás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> után is, </span>a<span style="background-color:rgb(208,224,227)">mikor megjelentek a külföldi befektetők. Az
elmúlt években a jobboldal felépített egy saját médiabirodalmat,</span> így a
médiaellensúly beállt. Remények szerint előbb-utóbb normalizálódnak majd<span style="background-color:rgb(208,224,227)">
a médiaviszonyok.</span></b></span></p>
<p> </p>
<p><em>A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium online tudományos ismeretterjesztő folyóirata. A folyóirat <a target="_blank" href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">itt</a> olvasható.</em></p>
<p style="text-align:right"><em>fotók: Ficsor Márton</em></p>
</div></div>
</div>