<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Boris.</p>
<p>A másfél millió, az három és fél millió. <br>
</p>
<p>😁</p>
<p>Gyanús volt, a 83 milliós Németországban ez az alacsony 1,5
millió, és talán a 3,5 millió is alábecsült szám.<br>
</p>
<p><a class="moz-txt-link-freetext" href="https://infostart.hu/tudositoink/2017/07/11/a-nemetorszagban-elo-torokok-fele-nem-dolgozik">https://infostart.hu/tudositoink/2017/07/11/a-nemetorszagban-elo-torokok-fele-nem-dolgozik</a><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">Tovább gondolva, ha számszakilag ilyen
nagy az eltérés a hivatalos adatokhoz képest, akkor mennyire
releváns a szöveg többi része?</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix">A</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix">2022. 01. 15. 9:41 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwPd5st1vko+XHLzdOfUVkL73ztmxcE-682NOqcfWBNqXA@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju"
moz-do-not-send="true">Ez a hajó már elment Németországban –
Boris Kálnoky a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. január 14.
15:01</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju"
moz-do-not-send="true" class="moz-txt-link-freetext">https://mandiner.hu/cikk/20220114_boris_kalnoky_interju</a>
<br>
<b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas"
moz-do-not-send="true">Maráczi Tamás</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div> </div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent">
<div class="gmail-lead"> <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Németország
kulturálisan visszafordíthatatlanul megváltozott, az új
berlini kormány tervezett új
bevándorlási-állampolgársági törvénye pedig ezt a
folyamatot csak gyorsítani fogja – véli Boris Kálnoky,
akit a német belügyekről és a magyar-német viszonyokról
kérdeztünk</b></span>. A Corvinákban írt cikkei
apropóján<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
kérdezzük az MCC Média Iskolájának vezetőjét
interjúnkban</b></span>!</div>
<div class="gmail-text">
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ha
az új német állampolgársági, bevándorlási törvény
hatályba lép, a 2015-17-es migránsválság idején
Németországba érkezett bevándorlók zöme német
állampolgár lesz. </span>Miért <a target="_blank"
href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/11/30/a-torveny-amely-orokre-megvaltoztatja-nemetorszagot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201"
moz-do-not-send="true">írja</a>, hogy ez örökre
megváltoztatja Németországot?</strong></p>
<p>Mert <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez
ösztönözni fogja a további bevándorlást. </b></span>Sokkal
könnyebb lesz állampolgárságot kapni Németországban, így
érdemesebb lesz próbálkozni. Várható, hogy még több
bevándorló érkezik majd.</p>
<p><strong>Eddig is rengeteg bevándorló érkezett
Németországba, az új berlini kormány szerint csak tiszta
jogi helyzetet teremtenek.</strong></p>
<p>Igen, az lehet, hogy ez egy tiszta, átlátható jogi
helyzetet fog teremteni, viszont akkor is csak az a
valóság, hogy könnyebb lesz az állampolgárság megszerzése.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
jelenlegi nyolcról öt évre csökkentik azt az időt,
amelyet az országban kell tölteni ahhoz, hogy valaki
jogosult legyen a német állampolgárságra. </b><b>De
ez három évre is lecsökkenhet, ha az illető
bizonyítja, hogy integrálódott a társadalomba, beszél
németül, van munkája és nem követett el
bűncselekményt.</b></span> Van egy török tömb a német
társadalmon belül, ők a német és a török szabályozás miatt
eddig nem lehettek kettős állampolgárok – most élni fognak
ezzel a lehetőséggel.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Másfél
millió török él és dolgozik legálisan Németországban
német állampolgárság nélkül. A kettős állampolgárság
ígérete elsősorban nekik szólt?</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Első
lépésben az új szabályozás biztosan az ottani
törököknek kedvez, mert sokan szeretnének német
állampolgárok lenni</b></span>. <span
style="background-color:rgb(255,255,255)">Eddig azért
nem lettek azok, mert nem akarták felmondani a török
állampolgárságukat, ugyanis sokan közülük nyugdíjas
éveikre haza szeretnének majd térni Törökországba, jó
ingatlant szeretnének venni otthon a Németországban
keresett pénzükből. Valakik pedig egyszerűen nem akartak
lemondani török identitásukról, azért.</span></p>
<p><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/mara/20220113_FM-3118.jpg"
style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
width="479" height="319"></p>
<p style="text-align:center"><em>Boris Kálnoky</em></p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Másfél
millió török munkavállaló és majdnem egymillió új
migráns, akik 2015 után érkeztek a világ minden
részéről, többnyire a közel-keleti háborús régiókból
természetesen. Ez 2–2,5 millió új szavazó... Nagy
súllyal esett latba ez az SPD és a Zöldek részéről?</strong></span></p>
<p>Stimmelnek a számok, de azért <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem ilyen
egyszerű a helyzet</b></span>. Történelmileg a
bevándorlók többségükben valóban a baloldalra vagy a
zöldekre szavaznak, hiszen ezen pártok mindig is azt
ígérték, hogy győzelmük esetén bevezetik a kettős
állampolgárság intézményét. Ezt az ígéretet most beváltják
a jelek szerint, ami jó pont nekik, ugyanakkor ezért a
célért többet már nem kell rájuk szavazni, hiszen meglesz.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
tipikus muszlim bevándorló pedig szociális szempontból
inkább konzervatív: vallás, család, sok gyerek, saját
lakás, elegendő pénz és egy Mercedes. Ezért nagy
kérdés, hogy ha ez az ígéret megvalósul, akkor a
jövőben a szocdemek és zöldek számára megmarad-e ez az
előny.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A
szabályozás liberalizálásával, illetve a kettős
állampolgárság lehetőségével sok külföldi válik majd
német állampolgárrá, a német származásúak aránya így
csökkenni fog a német állampolgárok között. Ha
belevesszük, hogy a bevándorló családok több gyereket
vállalnak, akkor a német demográfiai jövő pontosan
látható. A multikulturalizmus végleg maga alá gyűri
Németországot?</strong></span></p>
<p>A bevándorlást két szemszögből szokták nézni: az egyik
az, hogy a gazdaság pörgéséhez szükséges a munkaerőhiány
pótlása, és a bevándorlók ezt az űrt kitöltik; a másik
pedig az, hogy kulturálisan mennyire változik meg emiatt
az ország. Szerintem nagyon megváltozott kulturálisan
Németország, ez a hajó már elment. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha
megnézzük a nagyvárosok iskoláit, azt látjuk, hogy
Németország egy bevándorló-, multikulturális országgá
változott, egyre kevesebb arányaiban a német
származású német állampolgár. Ez pedig kulturális,
szociális és politikai változásokhoz vezethet.</b></span></p>
<p><strong>Biztos van egy pont, ahol a német társadalom
befogadóképessége véget ér.</strong></p>
<p>Az AfD egy bevándorlásellenes párt, és 10 százalékos a
támogatottsága.</p>
<div class="gmail-keretes">Németországban nem lesz
forradalom.</div>
<p><strong>De van ilyen reflex a németekben még? Hogy a
többségi társadalom egyszer úgy látja, hogy eljött az a
pont, ami után ez a folyamat már nem tartható?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Beszélnek
róla, de ez nem fog politikai cselekvéshez vezetni.
Szerintem ezt a németek békésen fogják tűrni.</b></span></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
szavazóhelyiségek magányában azonban tudnak dönteni
erről. A merkeli migrációs politika elhibázottságának
egyértelmű jelei, következményei vannak. Nem épp most
lehetne az a helyzet, amikor a CDU-CSU pártszövetség
ezen a téren fordulatot vesz, hogy elveszített
szavazóit visszanyerje</span>?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A CDU
nagyon nehéz helyzetben van a migráció és az
atomenergia kérdésében is: mindkét területen ő vezette
be a jelenlegi politikát, ezért önmagával kerülne
szembe. Ha keményebb álláspontot alakítana ki a
bevándorlás ügyében, akkor támadási felületet adna
ellenfeleinek. Közeledne az AfD álláspontjához, és azt
mondhatnák rá, hogy ez már proto-fasiszta nézet.</b></span></p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span>
<div class="gmail-keretes"><span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én a
visszatoloncolás területén látom azt, hogy lenne
lehetőségük keményíteni.</b></span></div>
<p>A gyakorlatban ugyanis a menekültstátuszt nem kapott,
vagyis illegálisan német területen tartózkodó
bevándorlókat nem toloncolják ki. Itt tehát a CDU egy
keményebb álláspontot is elfoglalhatna.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Kívülről
nézve nem teljesen érthető, hogy a németek minden
ebből fakadó társadalmi konfliktusuk ellenére miért
ragaszkodnak a multikulturalizmushoz.</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
német társadalomban a II. világháború óta egy
identitás-változás ment végbe: ők már nem németek,
hanem elsősorban európaiak. A nemzeti identitásukat, a
kulturális büszkeségüket az európai identitásukban
akarják megtalálni</b></span>. A közép-európaiak
kritikus szemmel nézik az Európai Uniót, a németek nem,
mert ők egyek vele; így az olyan lenne, mintha saját
magukat támadnák. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha
megkérdezünk ma egy németet, hogy mitől német, sokszor
nem tud erre mit válaszolni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Nehéz
ezt megérteni, hiszen a német egy konzervatív,
hagyományőrző társadalom, több száz éves nemzeti
tradíciókkal.</strong></span></p>
<p>A közvélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják,
hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
német már nem egy konzervatív társadalom. Legalábbis a
többségi társadalom nem az. A bevándorlók
konzervatívabbak. Ezért nem ritka, hogy német hölgyek
éppen emiatt, a családcentrikusságuk miatt bevándorló
férfiakhoz mennek feleségül, ezért egyre több a vegyes
házasság. És ebből adódóan egyre inkább összemosódik
az ország kulturális identitása.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Azt
viszont a terhes világháborús múlt miatti bűntudattal
és túlkompenzációval sem könnyű megmagyarázni, miért
válik Németország Európában a túlzásba hajtott
progresszió zászlóshajójává: LMBTQ-jogok,
marihuána-legalizáció, abortusz-könnyítés... stb.</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A II.
világháború után minden, ami nemzeti, tabuvá vált. Nem
lehetett róla beszélni. Utána jött az európai
integráció</b></span>, abban pedig bajnok lett
Németország: mindig bizonyította, hogy a németnél nincs
európaibb ember. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A régi
német büszkeséget, felsőbbrendűségi érzést felváltotta
az európai identitás.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aztán
jött a ’68-as mozgalom, jöttek a zöldek, és nem szabad
elfelejteni, hogy a hidegháború éveiben a németek
rettegtek attól, hogy országuk egy atomháború
csataterévé válik: volt egy hatalmas békemozgalom is a
’70-es évektől. A nemzeti identitás tehát a németek
számára hosszú ideig nem volt elsőrangú kérdés, inkább
a magánszférában keresték a boldogságukat.</b></span></p>
<p><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/mara/20220113_FM-3098.jpg"
style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
width="191" height="127"></p>
<p> </p>
<p><strong>Kívülről nézve t<span
style="background-color:rgb(208,224,227)">ehát nem
értjük néha a németeket, sok külföldi pedig azt nem
érti, hogy <span
style="background-color:rgb(249,203,156)">ha
diktatúra van </span>Magyarországon, akkor<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"> a magyar
szavazók miért tartják hatalomban az Orbán-kormányt.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ön
szerint miért?</span></span></span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azért,
mert a kormány feltérképezi a társadalom igényeit,
beazonosítja azokat a problémákat, amelyekre a
szavazók megoldásokat szeretnének látni, és igyekszik
ezeket megoldani. Ilyen a családtámogatási rendszer, a
határkerítés, az adócsökkentés és sok más politika – a
magyar kormány a polgárok igényeit próbálja
kielégíteni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Magyarország
imázsa rossz a német sajtóban. Csak a német újságírók
elfogultsága miatt?</strong></span></p>
<p>Újságíróként mindketten pontosan tudjuk, hogy <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a jó hír
sokszor nem is hír. A sajtó a provokatív híreket
keresi</b></span>, mert azok vonzzák az olvasókat, és
az olvasottságból él meg a sajtótermék. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha
Magyarországon <span
style="background-color:rgb(249,203,156)">kleptokrácia,
rasszizmus vagy antiszemitizmus </span>van, arra a
hírre sokkal többen klikkelnek, mintha egy német újság
azt írná, hogy jól dolgozik a magyar kormány.</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Két
narratíva van a magyarországi helyzetről: <span
style="background-color:rgb(249,203,156)">az egyik
az, hogy romlik a demokrácia, nem működik a fékek és
ellensúlyok rendszere, egy autokrácia épül;</span> a
másik <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az,
hogy jól megy a gazdaság, jobban élnek az emberek,
csökken a munkanélküliség, stabilitás van</span>. </b><b>A
német média <span
style="background-color:rgb(249,203,156)">az elsőt </span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)">hangoztatja</span>,
a másik narratíva egyszerűen nem érdeke, <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">a német
sajtót az ideológiai szempontok érdeklik.</span></b></span></p>
<p><strong>Miért?</strong></p>
<p>Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Európában</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
liberalizmus ideológiai fegyverré vált,</b></span>
ezzel mérik az értékeket.</p>
<p>És ez a törekvés csak felerősödött azzal, hogy<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a
jobboldalnak is van víziója arról, hogy miként lehetne
jobbá tenni az EU-t. Most ezzel próbálják fegyelmezni
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">azokat
az országokat, akik nem</span> úgy táncolnak, ahogy
ők fütyülnek. Van egy politikai törekvés, hogy az
Európai Unióból egy integráltabb struktúra legyen.
Ehhez kell egy ideológia, egy koordináta rendszer,
ahol mindenki elhelyezhető, és ha kilóg,
számonkérhető.<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"> Ez a
szemlélet uralkodik sok</span> német újságíró
tudatában.</b></span></p>
<p><strong>Ha egy német tudósító néhány napra Magyarországra
jön, borítékolható, milyen képet fog festeni az
országról. A kritikákban szerintem is van sok pontos
elem, de mégis, mintha a riportereket nem a teljes kép
érdekelné, hanem a prekoncepciójuk igazolása. Mivel
magyarázza ezt?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
elfogultság abból származhat, hogy a német újságírók
zöme baloldali irányultságú</b></span>. Ha kizárólag
újságírók voksolhatnának a német választáson, nem biztos,
hogy a CDU bejutna a parlamentbe.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
Németországban kompromittálódott <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzeti
értékek </span>egy német számára tabuk<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">, de a
magyar kormány éppen ezeket képviseli.</span> Vagy:
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország
minden uniós döntés előtt megvizsgálja, hogy van-e
értelme, összhangban van-e a magyar érdekkel</span>;
Németország azonban más,<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"> szinte
mindent jónak fogad el,</span> ami az EU felől jön.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>A
magyar közmédiát rengeteg kritika éri. Működésében és
szemléletében mi a különbség a német és a magyar
közmédia között?</strong></span></p>
<p>Egyiket sem ismerem közvetlenül. <span
style="background-color:rgb(255,255,255)">A német
közmédia mellett működik egy politikai felügyelő
testület, amelyben minden parlamenti párt képviselője
jelen van. Nem szólnak bele a programba, hanem arra
vigyáznak, hogy ne legyen aránytalanság, túlsúly, a
közmédia a teljes német társadalmat szolgálja, és
törekedjen az objektív tájékoztatásra.</span> Az
anyagaikban azonban tapasztalható egyfajta uniformitás, de
ez a teljes német médiára jellemző egyébként. Ennek a
gyökere egy szabályozás, amelyet szintén a II. világháború
után hoztak: a szövetségesek kötelezően betartandó
általános elveket, értékeket fektettek le (demokrácia,
emberi jogok... stb.), és aki ezek betartását vállalta, az
kapott engedélyt a médiatevékenységre. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A német
sajtó</b></span> ezt azóta is betartja, emiatt</p>
<div class="gmail-keretes"><span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>érezhető
rajta ez az uniformitás, nincsenek extrém vélemények a
német médiában. </b><b>Nem jellemző az sem, hogy a
mindenkori kormánnyal szemben kritikát fogalmazzon meg
a német közmédia.</b></span></div>
<p><strong>A Corvinák oldalán megjelent <a target="_blank"
href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201/velemeny/2021/12/10/arnyalt-kep-a-mediaszabadsagrol-magyarorszagon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201"
moz-do-not-send="true">cikkében</a> azt írja, hogy az
újságírás szerepét máshogy látják a nyugaton és máshogy
a volt kommunista államokban, így Magyarországon is. A
magyar médiaviszonyok hagyományosan a politikai hatalmi
játszmák erőterétől függnek, írja, vagyis nem
optimálisak. <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A magyar
sajtószabadságnak mik a gyenge pontjai?</span></strong></p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
magyar média<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">
túlságosan átpolitizált.</span> Mindkét oldal, a
jobb- és a baloldal is a saját narratíváit nyomja,
politikai ügyért dolgozik majdnem mindenki</b></span>.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
ideális újságírás az, amikor egy cikkből az olvasó
megismeri egy adott témában a valós helyzetet,
megkapja a fontos, hiteles információkat. Az ideális
állapot szerintem az, ha egy ténycikk olvasása közben
nem jövünk rá, hogy a szerző magánemberként egyébként
milyen álláspontot érez magáénak. Mindezek ellenére
optimista vagyok<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"> a magyar
médiával</span> kapcsolatban, mert nem szabad
elfelejteni, <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy a
kiindulópont egy diktatúra médiaviszonyai voltak. A
régi kommunista hálózatok megmaradtak, a régi
rendszer újságírói megőrizték pozícióikat</span> a
rendszerváltás<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"> után is,
</span>a<span
style="background-color:rgb(208,224,227)">mikor
megjelentek a külföldi befektetők. Az elmúlt években
a jobboldal felépített egy saját médiabirodalmat,</span>
így a médiaellensúly beállt. Remények szerint
előbb-utóbb normalizálódnak majd<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"> a
médiaviszonyok.</span></b></span></p>
<p> </p>
<p><em>A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium
online tudományos ismeretterjesztő folyóirata.
A folyóirat <a target="_blank"
href="https://corvinak.hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201"
moz-do-not-send="true">itt</a> olvasható.</em></p>
<p style="text-align:right"><em>fotók: Ficsor Márton</em></p>
</div>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="moz-mime-attachment-header"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>