[Grem] Forgács I. romaügyi szakértő, felzárkóztatási tanácsadó .....

[Emoke Greschik]

Körössy László, k.Lttag írása:

Érzik, hogy egyek velünk – Nagy Zoltán cigánypasztorációs munkatárs a
nyírkátai szolgálatról (II.)
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2022. január 9., vasárnap
| 14:44
https://www.magyarkurir.hu/hirek/erzik-hogy-egyek-velunk-nagy-zoltan-ciganypasztoracios-munkatars-nyirkatai-szolgalatrol-ii

12
A nyírkátai közösségi ház udvarán beszélgetünk tovább Nagy Zoltánnal, aki
évek óta munkálkodik a térségben élők felzárkóztatásáért, több mint egy
esztendeje a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs munkatársaként.

Ebben a kis nyírségi faluban született, majd a fővárosban dolgozott, de
később visszatért, hogy az övéin, az ott élőkön segítsen. Párjával
megalapította az Együtt Segítsünk Egymáson Megyei Egyesületet, a fontos ügy
felkarolására pártfogókat, a feladatokhoz munkatársakat gyűjtött maga köré.
Nyírkátán már közösségi házat és adománypontot is működtet helybeli
közmunkások segítségével.

A közösségi ház udvarán álló pajtában számos adomány gyűlt már össze,
amelyek többek között a Nyíregyházi Egyházmegye karitászközpontjából
érkeztek ide. Zoltán és a minket Nyírkátára kísérő Oláh Tamás, a
Nyíregyházi Egyházmegye karitászigazgatója napi kapcsolatban állnak,
segítik egymást.

A pajta mellett egy elkülönített helyen törött bútorokat tárolnak. – Tudja,
nagy itt a szegénység – mondja a lomok felé fordulva Zoltán –, a falu lakói
bejöhetnek hozzánk, és mi próbálunk tenni valamit értük. Tél van, szükség
lesz tűzifára, s a törött bútorok még alkalmasak arra, hogy tűzrevaló
legyen belőlük. Ha ez nincs, a rászorulók azt égetik el, amit a környéken
találnak, sok esetben az egészségükre, a környezetükre ártalmas anyagokat.
Meg nem fagyhatnak! Mi próbálunk segíteni ezeknek az embereknek a szerény
lehetőségeinkkel. Lehet, hogy nem tudunk egész télre való fűtőanyagot
biztosítani nekik, de ha csak pár napra elegendő fát tudunk adni, már az is
valami.

A pajta mellől továbbhaladunk a nagy udvaron. Zoltán elgondolkodva így
összegzi a nyírkátai szolgálat lényegét: – A közösségépítés mellett az
adományosztás a másik terület, ahol dolgozunk, s ez a kettő kiegészíti
egymást. A pasztorációnak a karitásszal összeforrva nagy ereje van, s ezt
bele kell tenni az éledező közösségekbe, itt is, és más településeken
is. Úgy érzem, azzal, hogy foglalkozunk az itteni gyerekekkel, s a
mindennapokban próbáljuk segíteni a nyomorúságos körülmények között élő
embereket, valahogy az egész környezet, a falu is jó irányba változik.
Fontos a hitelesség, látják, hogy nem a pénzről szól, amit csinálunk –
mondja.

A közösségi ház udvarán magasodó diófa közelében egymásra dőlt mászókákat,
játszótéri elemeket is látunk. – A Nyíregyházi Egyházmegye jóvoltából
kaptuk ezeket a használt eszközöket, amiket majd összeállítunk, felépítünk
a fiúkkal. A nyári időszakban és a többi iskolai szünetben nagyon jól
lefoglalják majd a gyerekeket ezek a játékok. Megnyílik egy olyan tér, ahol
a kisebbek is tudnak mozgolódni – mondja bizakodóan Zoltán. – Egyébként sok
tervünk van még. Már említettem az edzőtermet, a színjátszó kört. Mindehhez
persze bővíteni kell az épületet, erről most egyeztetünk az egyházmegyével.

A kapunál azután elbúcsúzunk Zoltán családtagjaitól, s a nyírkátai utcákon
át egy másik épület felé tartunk. – A fiatalokkal való mindennapi
foglalkozás mellett a munkánk másik fő pillére az adománypont működtetése.
A ruhák elhelyezésére alkalmas szobát a nagymamám régi házában alakítottuk
ki. Az adománypont reggel nyolctól délután négyig van nyitva – magyarázza
Zoltán.

Kísérőinkkel együtt hamar odaérünk az épülethez, amelyet takaros, nyitott
udvar vesz körül. Gondozott növények, egy farönkön hatalmas adventi
koszorú. – A környék rendezett, nincs szemét vagy eldobott holmi, ami más
településeken sokszor megszokott látvány, s bizony elcsúfítja az utcaképet
– mondja Oláh Tamás karitászigazgató.

Amióta itt dolgozunk, kezd kulturálódni a környezet, és erre nagyon büszkék
vagyunk – néz körül nyugodt tekintettel Zoltán.

A régi házra azonban ráférne egy kis felújítás. – Hetvenéves ez az épület.
Szabó Tamás egyházmegyei pasztorális helynök és karitászigazgató úr is
felajánlott segítséget. Ha meglesz az építési anyag, a fiúkkal majd
megcsináljuk a szükséges javításokat – teszi hozzá Zoltán.

Belépünk a házba, odabent kedvesen fogadnak, mutatják a polcokon
elhelyezett ruhákat. Címkék jelzik, hogy merre vannak a gyerekeknek valók.

Az itt dolgozó közmunkások kedvességén, visszafogott magatartásán,
udvariasságán érződik, hogy rendben mennek a dolgok. Zoltán ismerteti az
adománypont működését. – Az embereink napi nyolc órán át szolgálatban
vannak itt. Nemcsak fogadják az érkezőket, hanem takarítanak is, rendet
tartanak. Reggel 8-tól délután 4-ig kiszolgálják az ideérkező, rászoruló
embereket, akiknek szükségük van ruhára, cipőre.

Természetesen az embereink kapcsolatban vannak a közösségi házunkkal is,
működik az információáramlás. Meglehet, hogy valaki ide, az adománypontra
tér be, de a vele való beszélgetés során kiderül, hogy inkább odaát tudnánk
segíteni neki.

Ha sok a ruha, vihetnek többet is, akiknek szükségük van rá. Amikor
kevesebb jön össze, akkor szabályozzuk, hogy legfeljebb mennyit lehet
elvinni. Itt nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy három hétig nincs ruha,
és az emberek hiába jönnek. Próbálunk odafigyelni erre.

Amikor rákérdezek az ideérkező ruhák állapotára, Zoltán egyértelműen
válaszol: nem kapnak szétszakadt, lerongyolódott darabokat, sőt márkás
ruhák is akadnak az adományok között. – Ha olykor egy-egy zsák dohosan,
átnedvesedve érkezik, az embereink kimossák, megszárítják a ruhákat, aztán
visszahozzák az adománypontra.

Nyilvántartást vezetnek az adományokról, s arról is, hogy ki mikor vitt el
innen ruhát. – Ezekből az adatokból azt is megtudjuk, hogy időszakonként
hány ember fordul meg az adománypontnál, többnyire ismerjük is őket. Az ide
betérőkkel elbeszélgetve bizony sok esetben nagyon nehéz sorsokba látunk
bele. Van olyan házaspár, amely három kisgyermekével vándorol albérletről
albérletre. Ez minden pénzüket elviszi, nincs semmijük, például őket is
segítjük – meséli Zoltán.

Az adománypont működésével kapcsolatban azt is megjegyzi: – Az egész
adományosztási rendszer mozgatórugója az, hogy számítani lehet a vezetőkre,
a karitásznál is, az egyházmegyénél is. Az embereink becsületesek, inkább
otthonról hoznak ide ruhát, minthogy elvigyenek innen. S úgy látom, a
faluban lassan az is szokássá válhat, hogy ha egy családban a gyerekek
kinőtték a cipőt, inget, kabátot, vagy ha elhunyt valaki, akkor felkeresnek
minket, és a fölöslegessé vált ruhákat beadják az adománypontra – mondja
Zoltán.

Így is lehet segíteni. Nyírkátán mindenesetre valami elindult az élhetőbb,
közösségi szemléletű élet irányába, s ezen a téren Nagy Zoltán kezdeményező
szerepe vitathatatlan. Folyamatos szolgálata biztonságot ad az itt élőknek
és a közmunkásoknak, számítanak rá. Ő pedig tervezi a jövőt, keresi az
összefogás lehetőségeit, nagy lendülettel végzett munkája folytatódik itt,
a faluban és más nyírségi településeken is. Amit tesz, azt szeretetből, a
térségben élők iránti elkötelezettségből teszi, szívvel-lélekkel, s
mindehhez a Jézus Krisztusba vetett hitből meríti az erőt. Okosan,
odafigyeléssel szolgálja az embereket.

Nagy Zoltánról az jut eszembe, amit Székely János, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke mondott a
2020-ban megtartott országos cigánypasztorációs lelkigyakorlaton: „Cigány
apostolok kellenek, mert a cigány nép legfőbb esélye Krisztus.”


*A riport 1. része, ami az Új Ember 2021. december 19–26-i ünnepi számában
jelent meg, ITT
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/itt-erzik-hogy-egyek-velunk-nagy-zoltan-ciganypasztoracios-munkatars-nyirkatai-szolgalatarol-i>olvasható.*

*Szerző: Körössy László*

*Fotó: Lambert Attila*

*Magyar Kurír*



<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220109/1328fd04/attachment.html>