<div dir="ltr"><div><br></div><div>
<h1 class="gmail-cim"><font size="4">Körössy László, k.Lttag írása:</font><br></h1><h1 class="gmail-cim"><br></h1><h1 class="gmail-cim">Érzik, hogy egyek velünk – Nagy Zoltán cigánypasztorációs munkatárs a nyírkátai szolgálatról (II.)</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2022. január 9., vasárnap | 14:44</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/erzik-hogy-egyek-velunk-nagy-zoltan-ciganypasztoracios-munkatars-nyirkatai-szolgalatrol-ii">https://www.magyarkurir.hu/hirek/erzik-hogy-egyek-velunk-nagy-zoltan-ciganypasztoracios-munkatars-nyirkatai-szolgalatrol-ii</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g119257']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&img=c_IMG_2855.JPG"><span class="gmail-galcount" title="12 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 12</span></a></div><h3 class="gmail-lead">A
nyírkátai közösségi ház udvarán beszélgetünk tovább Nagy Zoltánnal, aki
évek óta munkálkodik a térségben élők felzárkóztatásáért, több mint egy
esztendeje a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs munkatársaként.
</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span>Ebben
a kis nyírségi faluban született, majd a fővárosban dolgozott, de
később visszatért, hogy az övéin, az ott élőkön segítsen. Párjával
megalapította az Együtt Segítsünk Egymáson Megyei Egyesületet, a fontos
ügy felkarolására pártfogókat, a feladatokhoz munkatársakat gyűjtött
maga köré. Nyírkátán már közösségi házat és adománypontot is működtet
helybeli közmunkások segítségével. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2779.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>A közösségi ház udvarán álló pajtában számos adomány gyűlt már
össze, amelyek többek között a Nyíregyházi Egyházmegye
karitászközpontjából érkeztek ide. Zoltán és a minket Nyírkátára kísérő
Oláh Tamás, a Nyíregyházi Egyházmegye karitászigazgatója napi
kapcsolatban állnak, segítik egymást.</span></p>
<p><span>A pajta mellett egy elkülönített helyen törött bútorokat
tárolnak. – Tudja, nagy itt a szegénység – mondja a lomok felé fordulva
Zoltán –, a falu lakói bejöhetnek hozzánk, és mi próbálunk tenni valamit
értük. Tél van, szükség lesz tűzifára, s a törött bútorok még
alkalmasak arra, hogy tűzrevaló legyen belőlük. Ha ez nincs, a
rászorulók azt égetik el, amit a környéken találnak, sok esetben az
egészségükre, a környezetükre ártalmas anyagokat. Meg nem fagyhatnak! Mi
próbálunk segíteni ezeknek az embereknek a szerény lehetőségeinkkel.
Lehet, hogy nem tudunk egész télre való fűtőanyagot biztosítani nekik,
de ha csak pár napra elegendő fát tudunk adni, már az is valami. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2890.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>A pajta mellől továbbhaladunk a nagy udvaron. Zoltán
elgondolkodva így összegzi a nyírkátai szolgálat lényegét: – A
közösségépítés mellett az adományosztás a másik terület, ahol dolgozunk,
s ez a kettő kiegészíti egymást. A pasztorációnak a karitásszal
összeforrva nagy ereje van, s ezt bele kell tenni az éledező
közösségekbe, itt is, és más településeken is. Úgy érzem, azzal, hogy
foglalkozunk az itteni gyerekekkel, s a mindennapokban próbáljuk
segíteni a nyomorúságos körülmények között élő embereket, valahogy az
egész környezet, a falu is jó irányba változik. Fontos a hitelesség,
látják, hogy nem a pénzről szól, amit csinálunk – mondja. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2796.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>A közösségi ház udvarán magasodó diófa közelében egymásra dőlt
mászókákat, játszótéri elemeket is látunk. – A Nyíregyházi Egyházmegye
jóvoltából kaptuk ezeket a használt eszközöket, amiket majd
összeállítunk, felépítünk a fiúkkal. A nyári időszakban és a többi
iskolai szünetben nagyon jól lefoglalják majd a gyerekeket ezek a
játékok. Megnyílik egy olyan tér, ahol a kisebbek is tudnak mozgolódni –
mondja bizakodóan Zoltán. – Egyébként sok tervünk van még. Már
említettem az edzőtermet, a színjátszó kört. Mindehhez persze bővíteni
kell az épületet, erről most egyeztetünk az egyházmegyével.</span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2893.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>A kapunál azután elbúcsúzunk Zoltán családtagjaitól, s a
nyírkátai utcákon át egy másik épület felé tartunk. – A fiatalokkal való
mindennapi foglalkozás mellett a munkánk másik fő pillére az
adománypont működtetése. A ruhák elhelyezésére alkalmas szobát a
nagymamám régi házában alakítottuk ki. Az adománypont reggel nyolctól
délután négyig van nyitva – magyarázza Zoltán. </span></p>
<p><span>Kísérőinkkel együtt hamar odaérünk az épülethez, amelyet
takaros, nyitott udvar vesz körül. Gondozott növények, egy farönkön
hatalmas adventi koszorú. – A környék rendezett, nincs szemét vagy
eldobott holmi, ami más településeken sokszor megszokott látvány, s
bizony elcsúfítja az utcaképet – mondja Oláh Tamás karitászigazgató. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2743.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Amióta itt dolgozunk, kezd kulturálódni a környezet, és erre nagyon büszkék vagyunk – néz körül nyugodt tekintettel Zoltán. </span></p>
<p><span>A régi házra azonban ráférne egy kis felújítás. – Hetvenéves ez
az épület. Szabó Tamás egyházmegyei pasztorális helynök és
karitászigazgató úr is felajánlott segítséget. Ha meglesz az építési
anyag, a fiúkkal majd megcsináljuk a szükséges javításokat – teszi hozzá
Zoltán. </span></p>
<p><span>Belépünk a házba, odabent kedvesen fogadnak, mutatják a
polcokon elhelyezett ruhákat. Címkék jelzik, hogy merre vannak a
gyerekeknek valók. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2949.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Az itt dolgozó közmunkások kedvességén, visszafogott
magatartásán, udvariasságán érződik, hogy rendben mennek a
dolgok. Zoltán ismerteti az adománypont működését. – Az embereink napi
nyolc órán át szolgálatban vannak itt. Nemcsak fogadják az érkezőket,
hanem takarítanak is, rendet tartanak. Reggel 8-tól délután 4-ig
kiszolgálják az ideérkező, rászoruló embereket, akiknek szükségük van
ruhára, cipőre.</span></p>
<p><span>Természetesen az embereink kapcsolatban vannak a közösségi
házunkkal is, működik az információáramlás. Meglehet, hogy valaki ide,
az adománypontra tér be, de a vele való beszélgetés során kiderül, hogy
inkább odaát tudnánk segíteni neki. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2929.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Ha sok a ruha, vihetnek többet is, akiknek szükségük van rá.
Amikor kevesebb jön össze, akkor szabályozzuk, hogy legfeljebb mennyit
lehet elvinni. Itt nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy három hétig
nincs ruha, és az emberek hiába jönnek. Próbálunk odafigyelni erre. </span></p>
<p><span>Amikor rákérdezek az ideérkező ruhák állapotára, Zoltán
egyértelműen válaszol: nem kapnak szétszakadt, lerongyolódott darabokat,
sőt márkás ruhák is akadnak az adományok között. – Ha olykor egy-egy
zsák dohosan, átnedvesedve érkezik, az embereink kimossák, megszárítják a
ruhákat, aztán visszahozzák az adománypontra. </span></p>
<p><span>Nyilvántartást vezetnek az adományokról, s arról is, hogy ki
mikor vitt el innen ruhát. – Ezekből az adatokból azt is megtudjuk, hogy
időszakonként hány ember fordul meg az adománypontnál, többnyire
ismerjük is őket. Az ide betérőkkel elbeszélgetve bizony sok esetben
nagyon nehéz sorsokba látunk bele. Van olyan házaspár, amely három
kisgyermekével vándorol albérletről albérletre. Ez minden pénzüket
elviszi, nincs semmijük, például őket is segítjük – meséli Zoltán. </span></p>
<p><span>Az adománypont működésével kapcsolatban azt is megjegyzi: – Az
egész adományosztási rendszer mozgatórugója az, hogy számítani lehet a
vezetőkre, a karitásznál is, az egyházmegyénél is. Az embereink
becsületesek, inkább otthonról hoznak ide ruhát, minthogy elvigyenek
innen. S úgy látom, a faluban lassan az is szokássá válhat, hogy ha egy
családban a gyerekek kinőtték a cipőt, inget, kabátot, vagy ha elhunyt
valaki, akkor felkeresnek minket, és a fölöslegessé vált ruhákat beadják
az adománypontra – mondja Zoltán. </span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g119257']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119257&v=1&p=1&img=c_IMG_2736.JPG" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>Így is lehet segíteni. Nyírkátán mindenesetre valami elindult
az élhetőbb, közösségi szemléletű élet irányába, s ezen a téren Nagy
Zoltán kezdeményező szerepe vitathatatlan. Folyamatos szolgálata
biztonságot ad az itt élőknek és a közmunkásoknak, számítanak rá. Ő
pedig tervezi a jövőt, keresi az összefogás lehetőségeit, nagy
lendülettel végzett munkája folytatódik itt, a faluban és más nyírségi
településeken is. Amit tesz, azt szeretetből, a térségben élők iránti
elkötelezettségből teszi, szívvel-lélekkel, s mindehhez a Jézus
Krisztusba vetett hitből meríti az erőt. Okosan, odafigyeléssel
szolgálja az embereket.</span></p>
<p><span>Nagy Zoltánról az jut eszembe, amit Székely János, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke
mondott a 2020-ban megtartott országos cigánypasztorációs
lelkigyakorlaton: „Cigány apostolok kellenek, mert a cigány nép legfőbb
esélye Krisztus.”</span></p>
<p><em><span>A riport 1. része, ami az Új Ember <em>2021. december 19–26-i ünnepi számában </em>jelent meg, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/itt-erzik-hogy-egyek-velunk-nagy-zoltan-ciganypasztoracios-munkatars-nyirkatai-szolgalatarol-i" target="_blank">ITT </a>olvasható.<br></span></em></p>
<p><strong>Szerző: Körössy László</strong></p>
<p><strong>Fotó: Lambert Attila</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div><br></div><div><br></div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>