[Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István, Magy. Kat. Lexikon

2021. Sze. 8., Sze, 08:43:14 CEST

Kedves Gyuszi !

Egyetértek Baják Lacival alapvetően a  kuruc mozgalmak  a Rákóczi 
szabadságharc nem tekinthető vallásháborúnak(csak korlátozott vallás 
háború jellegük volt ) hiszen Rákóczi katolikus volt Becsrényi Miklós 
nagyon is a jezsuitáknál tanult Vay Ádám viszont református stb .

Inkább ország részek polgárháborúja volt a Rákóczi szabadságharc hiszen 
a nyugati országrészeket a Habsburgok a Keleti országrészt a kurucok 
ellenőrizték inkább  (Erdély külön sajátosság először Rákóczi mellé állt 
ezért lett Rákóczi Erdélyi Fejedelem majd ismét a Habsburg csapatok 
ellenőrizték Erdély nagy részét ).Így sokan jól felfogott érdekükben 
maradtak hűségesek az egyik vagy másik oldalhoz vagy váltottak a 
Labancok és kurucok között.

Volt olyan huszárezred (nem is egy )amely végig labanc maradt de ez sem 
vallási oldal miatt volt így .

Ráadásul az 1568 tordai ország gyűlés volt az első Európában amely 
Erdélyre meghirdette a négy bevett felekezet vallás szabadságát .Ezért a 
vallásháború jelleg csak időnként jelentkezett az ellenségnek tekintett 
lakossággal hadifoglyokkal szemben  ,mikor az Erdélyi fejedelemség 
csapatai a katolikus Habsburgok csapatai ellen harcoltak akik jelentős 
része szintén magyar volt .

Az 1555 -s augsburgi vallásbéke a Szent Római Birodalomba ugyan 
meghirdette a vallás békét de itt az alattvalóknak követniük kellet 
királyukat vagy fejedelmük vallását .

Üdv. Egon

2021.09.08. 1:52 keltezéssel, Gy Greschik írta:
> Kedves Egon!
>
> Válaszod kapcsolódik ahhoz, amiről egy éve is folyt disputa:
>
>> Date: Tue, 1 Sep 2020 08:41:01 +0200 (CEST)
>> From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
>> Subject: [Grem] Mohács és a reformáció
>> ... Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus pedig 
>> elsősorban vallásháború volt, az Európa-szerte folyó reformáció és 
>> ellenreformáció véres oldalának része.  Így volna?
>
>
>> Date: Tue, 1 Sep 2020 09:48:49 +0200
>> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
>> ...
>> ...
>> ... vallásilag a választóvonal nem a katolikusok és a többiek, hanem 
>> a katolikus/evangélikus tábor és a többiek között húzódott,
>
>> Date: Tue, 1 Sep 2020 21:33:37 +0200
>> From: László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
>> ...
>> Bocskai mozgalma majd a kuruc mozgalmak és Thököly szereplése, bár 
>> többé kevésbé protestáns szinezetűek (Kelet Magyarország  és a 
>> Felvidék keleti fele !) nem tekinthetők vallásháborúnak.
>
>
> Gy.
>
> On Tue, 7 Sep 2021, Reinisch Egon wrote:
>
>> Date: Tue, 7 Sep 2021 23:39:10 +0200
>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: Re: [Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István,
>>     Magy. Kat. Lexikon
>>
>>
>> Íme egy részletesebb leírás a helyzetről,méghozzá kép mellékletekkel :
>>
>> https://www.origo.hu/tudomany/20190830-iden-unneplik-a-kassai-vertanuk-mart 
>>
>> irhalalanak-400-ik-evfordulojat.html
>>
>> A három részre szakadt Magyarországon sajnos a korban polgárháború is
>> zajlott amelynek vallásháború jellege is volt .
>>
>>
>> A másik félnek a protestánsoknak is megvannak a maguk mártírjai íme:
>>
>> https://www.parokia.hu/data/attachments/2017/02/18/124700/A_protest%C3%A1ns 
>>
>> _g%C3%A1lyarabok_t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf
>>
>> A fenti ügyben még a híres holland tengernagy is szerepet játszott .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>>
>>
>>
>> 2021.09.07. 20:53 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>>       Vki bővebben meg tudja írni, miért történtek ezek?
>>       A kontextus hiányzik.
>>       Általában van ok-okozati összefüggés.
>>       Amúgy miért csak 3 embert öltek meg? Ennyi katolikus lett volna
>>       egész Kassán? Ráadásul nem is a legfőbb emberek voltak. Azok
>>       hova tüntek?
>>       Azaz a végeredmény ismert, de az előzmény nem (mármint
>>       részemről)
>>       Továbbá:
>>       "Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá
>>       érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával
>>       kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns
>>       vezetőségére"
>>       Ha a város protestáns, miért ostromolnák meg a protestáns hadak.
>>       + Egy protestáns város átadásánál kit izgatnak a katolikusok?
>>       Vagy eddig a protestánsok védték a katolikusokat a protestánsok
>>       ellen?
>>
>>       VB
>>
>>
>>       -------- Eredeti levél --------
>>       Feladó: Emoke Greschik < greschem at gmail.com (Link ->
>>       mailto:greschem at gmail.com) >
>>       Dátum: 2021 szeptember 7 15:54:09
>>       Tárgy: [Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István,
>>       Magy. Kat. Lexikon
>>       Címzett: grem at turul banki. hu < grem at turul.banki.hu (Link ->
>>       mailto:grem at turul.banki.hu) >
>>
>>       Akik gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni – Szent Márk,
>>       István és Menyhért kassai vértanúk
>>       Kultúra (Link -> https://www.magyarkurir.hu/kultura) – 2021.
>>       szeptember 7., kedd | 6:00
>>
>>       7
>>       A kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.
>>       Márk 1588-ban született Križevacban. Családi neve valószínűleg
>>       Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte,
>>       ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye
>>       papnövendékeként került Rómába, a római Collegium Germanicum et
>>       Hungaricumba 1611-ben, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év
>>       múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta
>>       elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati
>>       papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi
>>       főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának
>>       uradalmi igazgatója Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek
>>       és tanárainak szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki
>>       jószágigazatósága idején részt vett 1619 júliusában azon a
>>       nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán tartottak, s
>>       amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, Menyhért letette
>>       utolsó szerzetesi fogadalmát.
>>       Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben
>>       született egy – a galíciai Grodekből származó – lengyel
>>       családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait
>>       Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben (ma: Brno) belépett a
>>       jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában folytatta, ahol
>>       1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává.
>>       1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német
>>       és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
>>       István 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Az ősi
>>       szentmiklósi és óvári Pongrácz család sarja, amely család már a
>>       13. században szerepet játszott az akkori Észak-Magyarország
>>       történetében. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a
>>       jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita
>>       noviciátusba. Ezt követően Klagenfurtba, Laibachba (ma:
>>       Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került Homonnára a
>>       jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is
>>       1618-ban küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái,
>>       valamint a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztora
>>       legyen. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira
>>       sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai
>>       prédikátora fölpanaszolta: „Amíg ez az egy jezsuita él, addig
>>       felekezetünk nem remélhet nyugtot.” Bethlen Gábor erdélyi
>>       fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta
>>       Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült
>>       Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és
>>       Grodziecki Menyhért is.
>>       Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá
>>       érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával
>>       kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns
>>       vezetőségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló
>>       szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a
>>       katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember
>>       5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a
>>       megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták Erdélybe.
>>       Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi
>>       őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra
>>       bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után szeptember 7-én,
>>       éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után
>>       Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve
>>       egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két
>>       vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három
>>       pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére lett
>>       figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte
>>       elhagyni a házat, és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz
>>       tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a
>>       martalócok kegyetlenségének. Így 20 órás kínlódás után István
>>       atya is meghalt.
>>       Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői
>>       ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három
>>       vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi
>>       fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor
>>       feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel
>>       volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap
>>       holttestét. Ez megtörtént, és a hitéről meg nem feledkező
>>       asszony piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket
>>       előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba
>>       vitetett. 1635-ben szállíttatta őket innen a nagyszombati
>>       klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis leánya, Forgách
>>       Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a
>>       klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a
>>       nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a
>>       holttestek és fejereklyék.
>>
>>       A három vértanú boldoggáavatási eljárását még 1628-ban
>>       elindította Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Azonban
>>       sokáig kellett várni az eredményre: 1905. január 15-én Szent X.
>>       Piusz pápa népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte
>>       nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai
>>       látogatása alkalmával, 1995. július 2-án avatta szentté a
>>       vértanúkat. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre szentelt
>>       oltárban őrzik ereklyéiket.
>>       „Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő
>>       emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek
>>       szónoka... arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg
>>       hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát
>>       nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is. A
>>       csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak is, aki... így
>>       szólt a vesztegetőhöz: »Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled,
>>       mert annak feladata az embereket Krisztustól és az
>>       Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te
>>       csalárd ember!« De megfelelt neki Körösi is: »Értem, mit akar
>>       Rákóczi, és mit a főrendek. De a széplaki jószág se nem az
>>       enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy
>>       tőlük elfogadhassam; annak minden jussa az esztergomi
>>       káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti, mondd meg
>>       Rákóczinak: Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel
>>       az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg,
>>       vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják
>>       Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban
>>       férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is
>>       szenvedni.« Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre
>>       borultak, és Te Deumot énekeltek.”
>>       (Részlet Eperjessy István sekrestyés vallomásából)
>>       Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és
>>       Menyhért kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek
>>       győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is
>>       kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled
>>       él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
>>       örökké. Ámen.
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210908/7857b53a/attachment.html>