[Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István, Magy. Kat. Lexikon

2021. Sze. 8., Sze, 01:52:54 CEST

Kedves Egon!

Válaszod kapcsolódik ahhoz, amiről egy éve is folyt disputa:

> Date: Tue, 1 Sep 2020 08:41:01 +0200 (CEST)
> From: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> Subject: [Grem] Mohács és a reformáció
> ... 
> Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus pedig elsősorban vallásháború volt, az Európa-szerte folyó reformáció és ellenreformáció véres oldalának része.  Így volna?

> Date: Tue, 1 Sep 2020 09:48:49 +0200
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> ...
> ...
> ... vallásilag a választóvonal nem a katolikusok és a többiek, hanem a katolikus/evangélikus tábor és a többiek között húzódott,

> Date: Tue, 1 Sep 2020 21:33:37 +0200
> From: László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
> ...
> Bocskai mozgalma majd a kuruc mozgalmak és Thököly szereplése, bár többé kevésbé protestáns szinezetűek (Kelet Magyarország  és a Felvidék keleti fele !) nem tekinthetők vallásháborúnak.

Gy.

On Tue, 7 Sep 2021, Reinisch Egon wrote:

> Date: Tue, 7 Sep 2021 23:39:10 +0200
> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István,
>     Magy. Kat. Lexikon
> 
> 
> Íme egy részletesebb leírás a helyzetről,méghozzá kép mellékletekkel :
> 
> https://www.origo.hu/tudomany/20190830-iden-unneplik-a-kassai-vertanuk-mart
> irhalalanak-400-ik-evfordulojat.html
> 
> A három részre szakadt Magyarországon sajnos a korban polgárháború is
> zajlott amelynek vallásháború jellege is volt .
> 
> 
> A másik félnek a protestánsoknak is megvannak a maguk mártírjai  íme:
> 
> https://www.parokia.hu/data/attachments/2017/02/18/124700/A_protest%C3%A1ns
> _g%C3%A1lyarabok_t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf
> 
> A fenti ügyben még a híres holland tengernagy is szerepet játszott .
> 
> Üdv. Egon
> 
> 
> 
> 
> 
> 2021.09.07. 20:53 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>       Vki bővebben meg tudja írni, miért történtek ezek?
>       A kontextus hiányzik.
>       Általában van ok-okozati összefüggés. 
>       Amúgy miért csak 3 embert öltek meg? Ennyi katolikus lett volna
>       egész Kassán? Ráadásul nem is a legfőbb emberek voltak. Azok
>       hova tüntek?
>       Azaz a végeredmény ismert, de az előzmény nem (mármint
>       részemről)
>       Továbbá:
>       "Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá
>       érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával
>       kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns
>       vezetőségére"
>       Ha a város protestáns, miért ostromolnák meg a protestáns hadak.
>       + Egy protestáns város átadásánál kit izgatnak a katolikusok?
>       Vagy eddig a protestánsok védték a katolikusokat a protestánsok
>       ellen?
>
>       VB
> 
>
>       -------- Eredeti levél --------
>       Feladó: Emoke Greschik < greschem at gmail.com (Link ->
>       mailto:greschem at gmail.com) >
>       Dátum: 2021 szeptember 7 15:54:09
>       Tárgy: [Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István,
>       Magy. Kat. Lexikon
>       Címzett: grem at turul banki. hu < grem at turul.banki.hu (Link ->
>       mailto:grem at turul.banki.hu) >
>        
>       Akik gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni – Szent Márk,
>       István és Menyhért kassai vértanúk
>       Kultúra (Link -> https://www.magyarkurir.hu/kultura) – 2021.
>       szeptember 7., kedd | 6:00
>        
>       7
>       A kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.
>       Márk 1588-ban született Križevacban. Családi neve valószínűleg
>       Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte,
>       ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye
>       papnövendékeként került Rómába, a római Collegium Germanicum et
>       Hungaricumba 1611-ben, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év
>       múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta
>       elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati
>       papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi
>       főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának
>       uradalmi igazgatója Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek
>       és tanárainak szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki
>       jószágigazatósága idején részt vett 1619 júliusában azon a
>       nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán tartottak, s
>       amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, Menyhért letette
>       utolsó szerzetesi fogadalmát.
>       Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben
>       született egy – a galíciai Grodekből származó – lengyel
>       családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait
>       Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben (ma: Brno) belépett a
>       jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában folytatta, ahol
>       1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává.
>       1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német
>       és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
>       István 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Az ősi
>       szentmiklósi és óvári Pongrácz család sarja, amely család már a
>       13. században szerepet játszott az akkori Észak-Magyarország
>       történetében. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a
>       jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita
>       noviciátusba. Ezt követően Klagenfurtba, Laibachba (ma:
>       Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került Homonnára a
>       jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is
>       1618-ban küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái,
>       valamint a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztora
>       legyen. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira
>       sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai
>       prédikátora fölpanaszolta: „Amíg ez az egy jezsuita él, addig
>       felekezetünk nem remélhet nyugtot.” Bethlen Gábor erdélyi
>       fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta
>       Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült
>       Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és
>       Grodziecki Menyhért is.
>       Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá
>       érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával
>       kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns
>       vezetőségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló
>       szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a
>       katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember
>       5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a
>       megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták Erdélybe.
>       Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi
>       őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra
>       bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után szeptember 7-én,
>       éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után
>       Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve
>       egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két
>       vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három
>       pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére lett
>       figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte
>       elhagyni a házat, és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz
>       tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a
>       martalócok kegyetlenségének. Így 20 órás kínlódás után István
>       atya is meghalt.
>       Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői
>       ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három
>       vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi
>       fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor
>       feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel
>       volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap
>       holttestét. Ez megtörtént, és a hitéről meg nem feledkező
>       asszony piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket
>       előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba
>       vitetett. 1635-ben szállíttatta őket innen a nagyszombati
>       klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis leánya, Forgách
>       Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a
>       klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a
>       nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a
>       holttestek és fejereklyék.
>        
>       A három vértanú boldoggáavatási eljárását még 1628-ban
>       elindította Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Azonban
>       sokáig kellett várni az eredményre: 1905. január 15-én Szent X.
>       Piusz pápa népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte
>       nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai
>       látogatása alkalmával, 1995. július 2-án avatta szentté a
>       vértanúkat. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre szentelt
>       oltárban őrzik ereklyéiket.
>       „Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő
>       emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek
>       szónoka... arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg
>       hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát
>       nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is. A
>       csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak is, aki... így
>       szólt a vesztegetőhöz: »Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled,
>       mert annak feladata az embereket Krisztustól és az
>       Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te
>       csalárd ember!« De megfelelt neki Körösi is: »Értem, mit akar
>       Rákóczi, és mit a főrendek. De a széplaki jószág se nem az
>       enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy
>       tőlük elfogadhassam; annak minden jussa az esztergomi
>       káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti, mondd meg
>       Rákóczinak: Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel
>       az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg,
>       vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják
>       Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban
>       férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is
>       szenvedni.« Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre
>       borultak, és Te Deumot énekeltek.”
>       (Részlet Eperjessy István sekrestyés vallomásából)
>       Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és
>       Menyhért kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek
>       győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is
>       kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled
>       él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
>       örökké. Ámen.
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
>