[Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István, Magy. Kat. Lexikon

2021. Sze. 7., K, 23:39:10 CEST

Íme egy részletesebb leírás a helyzetről,méghozzá kép mellékletekkel :

https://www.origo.hu/tudomany/20190830-iden-unneplik-a-kassai-vertanuk-martirhalalanak-400-ik-evfordulojat.html

A három részre szakadt Magyarországon sajnos a korban polgárháború is 
zajlott amelynek vallásháború jellege is volt .

A másik félnek a protestánsoknak is megvannak a maguk mártírjai íme:

https://www.parokia.hu/data/attachments/2017/02/18/124700/A_protest%C3%A1ns_g%C3%A1lyarabok_t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf

A fenti ügyben még a híres holland tengernagy is szerepet játszott .

Üdv. Egon

2021.09.07. 20:53 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
> Vki bővebben meg tudja írni, miért történtek ezek?
> A kontextus hiányzik.
> Általában van ok-okozati összefüggés.
> Amúgy miért csak 3 embert öltek meg? Ennyi katolikus lett volna egész 
> Kassán? Ráadásul nem is a legfőbb emberek voltak. Azok hova tüntek?
> Azaz a végeredmény ismert, de az előzmény nem (mármint részemről)
> Továbbá:
> "Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, 
> Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak 
> látta a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére"
> Ha a város protestáns, miért ostromolnák meg a protestáns hadak. + Egy 
> protestáns város átadásánál kit izgatnak a katolikusok? Vagy eddig a 
> protestánsok védték a katolikusokat a protestánsok ellen?
>
> VB
>
>
> -------- Eredeti levél --------
> Feladó: Emoke Greschik < greschem at gmail.com (Link -> 
> mailto:greschem at gmail.com) >
> Dátum: 2021 szeptember 7 15:54:09
> Tárgy: [Grem] Ma a KASSAI VÉRTANÚK ünnepe / dr. Diós István, Magy. 
> Kat. Lexikon
> Címzett: grem at turul banki. hu < grem at turul.banki.hu (Link -> 
> mailto:grem at turul.banki.hu) >
>
> Akik gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni – Szent Márk, István 
> és Menyhért kassai vértanúk
> Kultúra (Link -> https://www.magyarkurir.hu/kultura) – 2021. 
> szeptember 7., kedd | 6:00
>
> 7
> A kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.
> Márk 1588-ban született Križevacban. Családi neve valószínűleg 
> Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott 
> hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye 
> papnövendékeként került Rómába, a római Collegium Germanicum et 
> Hungaricumba 1611-ben, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év 
> múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta 
> elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati 
> papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi 
> főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi 
> igazgatója Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak 
> szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki jószágigazatósága idején 
> részt vett 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet 
> Homonnán tartottak, s amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, 
> Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.
> Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben született 
> egy – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg 
> 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban 
> Brünnben (ma: Brno) belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait 
> Prágában folytatta, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium 
> igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai 
> helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
> István 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Az ősi szentmiklósi és 
> óvári Pongrácz család sarja, amely család már a 13. században szerepet 
> játszott az akkori Észak-Magyarország történetében. Középfokú 
> tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben 
> lépett be a brünni jezsuita noviciátusba. Ezt követően Klagenfurtba, 
> Laibachba (ma: Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került 
> Homonnára a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt 
> is 1618-ban küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái, 
> valamint a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztora legyen. 
> Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira sikeres volt, 
> hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai prédikátora 
> fölpanaszolta: „Amíg ez az egy jezsuita él, addig felekezetünk nem 
> remélhet nyugtot.” Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 
> augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül 
> Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek 
> hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.
> Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, 
> Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak 
> látta a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére. Másnap 
> létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a 
> kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem 
> esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és 
> tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, és 
> elhurcolták Erdélybe.
> Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. 
> Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első 
> sikertelen kísérlet után szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk 
> törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, 
> Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették, s 
> mellédobták a másik két vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy 
> István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére 
> lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte 
> elhagyni a házat, és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz tanácsára 
> fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok 
> kegyetlenségének. Így 20 órás kínlódás után István atya is meghalt.
> Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői 
> ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három 
> vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem 
> táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor feleségét, Pálffy 
> Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni 
> Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént, és 
> a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta az 
> ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a 
> hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta őket innen a 
> nagyszombati klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis leánya, 
> Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a 
> klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati 
> Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és 
> fejereklyék.
>
> A három vértanú boldoggáavatási eljárását még 1628-ban elindította 
> Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Azonban sokáig kellett várni 
> az eredményre: 1905. január 15-én Szent X. Piusz pápa népes magyar 
> küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. 
> János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án 
> avatta szentté a vértanúkat. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre 
> szentelt oltárban őrzik ereklyéiket.
> „Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő emberekből álló 
> küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka... arra kérte, 
> pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s 
> az esetben nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki 
> apátság birtokait is. A csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak 
> is, aki... így szólt a vesztegetőhöz: »Úgy látszik, az ördög ábrázatát 
> viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az 
> Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd 
> ember!« De megfelelt neki Körösi is: »Értem, mit akar Rákóczi, és mit 
> a főrendek. De a széplaki jószág se nem az enyém, hogy valakinek 
> elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy tőlük elfogadhassam; annak 
> minden jussa az esztergomi káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását 
> illeti, mondd meg Rákóczinak: Inkább kívánok ezerszer meghalni, 
> mintsem hogy ezzel az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. 
> Tudja meg, vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják 
> Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban 
> férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is szenvedni.« 
> Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre borultak, és Te 
> Deumot énekeltek.”
> (Részlet Eperjessy István sekrestyés vallomásából)
> Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és Menyhért 
> kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve 
> ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is kövessük. A mi Urunk, Jézus 
> Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel 
> egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210907/27d4851d/attachment.html>