[Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után- valamint találós kérdés
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Okt. 31., V, 22:24:14 CET
Kedves Gyuszi! Nagyon szívesen!És egyúttal egy kérdést is felteszek Neked és a többieknek: Ki volt a Napkirály, (ha nem XIV. Lajos) ÜdvL.
Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
>Köszönöm, Levente.
>Gyuszi
>
>On Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:
>
>> Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)
>> From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
>>
>> Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!
>>
>> Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele - hivatalosan A
>> BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács
>> egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németországhoz
>> akart csatlakozni.
>> A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodóház
>> iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:
>>
>> „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban az
>> időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a
>> magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga
>> szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat.
>> Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”
>>
>> Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növekvő
>> önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben,
>> Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,
>> karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során
>> szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint
>> szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.
>>
>> Ausztriában
>> * a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett
>> * a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.
>> * és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, nem
>> a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.
>> A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”)
>> kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé
>> tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése
>> az Első Köztársaság idején.
>>
>> A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter lett
>> egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal, amit az
>> antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia
>> forradalmi programjának tekintette.
>>
>> A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.
>>
>> A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg”
>> független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -
>> szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem
>> akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).
>> A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” és
>> azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,
>> fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, mely
>> szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarchia
>> tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)
>> továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia
>>
>> Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik
>> legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlusst
>> egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe tolta
>> annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta
>> Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,
>> osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,
>> a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor
>> egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,
>> a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezdeni…
>> Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lennie,
>> amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk
>> éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”
>>
>> Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,
>> mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari
>> Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.
>> Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely egész
>> Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy stabil
>> tekintély alatt.
>>
>>
>>
>>
>> A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a
>> szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint
>> jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot
>> gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rendet,
>> jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.
>>
>>
>> Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelmes
>> és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich")
>> „pártnélküli”, „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid
>> fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és a
>> szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.
>> De a keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosítva
>> és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési
>> mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális
>> Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melynek
>> igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”
>> kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének
>> elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően
>> a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó
>> csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,
>> asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokrata
>> párt betiltásával.
>>
>> Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz
>> jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentéséhez
>> - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.
>>
>> Üdv
>> L.
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>
>>
>> Kedves Balázs !
>>
>> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>>
>> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta a
>> Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez
>> kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van
>> tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természetesen
>> használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a
>> Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>
>> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .
>>
>> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához
>> tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló német
>> csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi
>> a nácizmus mi az új háború.
>>
>> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze voltak
>> ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél
>> ekkor szintén nem volt semmi esélye .
>>
>> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József
>> étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve
>> tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>> szerette a levest .
>>
>> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>> Kedves Egon!
>>
>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a
>> figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart
>> Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?
>> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem
>> vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?
>>
>> Köszönettel
>>
>> VB_______________________________________________ Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>>
>>
>> Kedves Balázs !
>> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
>> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó
>> jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon
>> nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az
>> összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon
>> természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek
>> (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század
>> végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>
>> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény
>> címén .
>> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem
>> akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak
>> ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan
>> lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a
>> nácizmus mi az új háború.
>>
>> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni
>> legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek
>> szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem
>> volt semmi esélye .
>> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól
>> tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal
>> együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a
>> leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>> szerette a levest .
>>
>> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az
>> egyetlen esély .
>> Üdv. Egon
>>
>> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel,
>> VASARHELYI Balazs írta:
>>
>>
>>
>> Kedves Egon!
>>
>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte
>> a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak
>> Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott
>> volt-e legitimitsa csapat?
>> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új
>> Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a
>> királyság mint inézmény?
>>
>> Köszönettel
>>
>> VB
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>Köszönöm, Levente.
>Gyuszi
>
>On Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:
>
>> Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)
>> From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
>>
>> Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!
>>
>> Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele - hivatalosan A
>> BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács
>> egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németországhoz
>> akart csatlakozni.
>> A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodóház
>> iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:
>>
>> „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban az
>> időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a
>> magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga
>> szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat.
>> Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”
>>
>> Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növekvő
>> önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben,
>> Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,
>> karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során
>> szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint
>> szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.
>>
>> Ausztriában
>> * a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett
>> * a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.
>> * és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, nem
>> a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.
>> A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”)
>> kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé
>> tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése
>> az Első Köztársaság idején.
>>
>> A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter lett
>> egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal, amit az
>> antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia
>> forradalmi programjának tekintette.
>>
>> A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.
>>
>> A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg”
>> független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -
>> szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem
>> akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).
>> A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” és
>> azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,
>> fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, mely
>> szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarchia
>> tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)
>> továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia
>>
>> Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik
>> legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlusst
>> egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe tolta
>> annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta
>> Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,
>> osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,
>> a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor
>> egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,
>> a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezdeni…
>> Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lennie,
>> amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk
>> éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”
>>
>> Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,
>> mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari
>> Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.
>> Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely egész
>> Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy stabil
>> tekintély alatt.
>>
>>
>>
>>
>> A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a
>> szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint
>> jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot
>> gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rendet,
>> jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.
>>
>>
>> Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelmes
>> és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich")
>> „pártnélküli”, „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid
>> fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és a
>> szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.
>> De a keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosítva
>> és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési
>> mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális
>> Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melynek
>> igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”
>> kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének
>> elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően
>> a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó
>> csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,
>> asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokrata
>> párt betiltásával.
>>
>> Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz
>> jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentéséhez
>> - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.
>>
>> Üdv
>> L.
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>
>>
>> Kedves Balázs !
>>
>> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>>
>> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta a
>> Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez
>> kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van
>> tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természetesen
>> használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a
>> Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>
>> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .
>>
>> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához
>> tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló német
>> csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi
>> a nácizmus mi az új háború.
>>
>> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze voltak
>> ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél
>> ekkor szintén nem volt semmi esélye .
>>
>> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József
>> étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve
>> tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>> szerette a levest .
>>
>> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>> Kedves Egon!
>>
>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a
>> figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart
>> Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?
>> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem
>> vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?
>>
>> Köszönettel
>>
>> VB_______________________________________________ Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>>
>>
>> Kedves Balázs !
>> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
>> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó
>> jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon
>> nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az
>> összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon
>> természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek
>> (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század
>> végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>
>> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény
>> címén .
>> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem
>> akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak
>> ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan
>> lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a
>> nácizmus mi az új háború.
>>
>> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni
>> legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek
>> szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem
>> volt semmi esélye .
>> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól
>> tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal
>> együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a
>> leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>> szerette a levest .
>>
>> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az
>> egyetlen esély .
>> Üdv. Egon
>>
>> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel,
>> VASARHELYI Balazs írta:
>>
>>
>>
>> Kedves Egon!
>>
>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte
>> a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak
>> Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott
>> volt-e legitimitsa csapat?
>> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új
>> Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a
>> királyság mint inézmény?
>>
>> Köszönettel
>>
>> VB
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211031/35f563bc/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról