[Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után

Gy Greschik gy.greschik at teguec.com
2021. Okt. 31., V, 23:53:38 CET


Kedves Levente!

Nem tudom a választ -- hacsak nem az (egyesek által) ősmagyar(nak tartott) istenségre gondolsz.  Részemről szabad a gazda.

Gyuszi

On Sun, 31 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:

> Date: Sun, 31 Oct 2021 21:02:34 +0100 (CET)
> From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>
> Subject: Re: [Grem]  Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
> 
> Nagyon szívesen!
> És egyúttal egy kérdést is felteszek  Neked és a többieknek:
>  
> Ki volt a Napkirály, (ha nem XIV. Lajos)
>  
> Üdv
> L.
> 
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> írta:
>       Köszönöm, Levente. 
>       Gyuszi
>
>       On Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:
>
>       > Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)
>       > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
>       > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
>>       > Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!
>>       > Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele -  hivatalosan  A
>       > BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács
> > egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németország
>       hoz
>       > akart csatlakozni.
> > A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodó
>       ház
>       > iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:
>       >  
> > „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban a
>       z
>       > időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a
>       > magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga
> > szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat
>       .
>       > Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”
>       >  
> > Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növek
>> > önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben
>       ,
>       > Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,
>       > karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során
>       > szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint
>       > szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.
>       >  
>       > Ausztriában
>       >  *  a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett
>       >  *  a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.
> >  *  és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és  a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, 
>       nem
>       >     a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.
> > A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”
>       )
>       > kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé
>       > tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése
>       > az Első Köztársaság idején.
>       >  
> > A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter le
>       tt
> > egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal,  amit 
>       az
>       > antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia
>       > forradalmi programjának tekintette.
>       >  
>       > A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.
>       >  
> > A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg
>>       > független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -
>       > szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem
>       > akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).
> > A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” é
>       s
>       > azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,
> > fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, me
>       ly
> > szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarch
>       ia
>       > tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)
>       > továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia
>       >  
>       > Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik
> > legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlus
>       st
> > egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe to
>       lta
>       > annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta
>       > Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,
>       > osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,
>       > a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor
>       > egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,
> > a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezden
>       i…
> > Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lenni
>       e,
>       > amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk
>       > éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”
>>       > Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,
>       > mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari
>       > Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.
> > Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely eg
>       ész
> > Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy sta
>       bil
>       > tekintély alatt.
>>       >  
>>       >  
>       > A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a
>       > szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint
>       > jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot
> > gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rend
>       et,
>       > jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.
>       >  
>       >  
> > Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelme
>       s
> > és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich") 
>
>       > „pártnélküli”,  „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid
> > fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és
>        a
>       > szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.
> > De a  keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosít
>       va
>       > és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési
>       > mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális
> > Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melyn
>       ek
>       > igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”
>       > kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének
>       > elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően
>       > a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó
>       > csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,
> > asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokra
>       ta
>       > párt betiltásával.
>       >  
>       > Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz
> > jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentésé
>       hez
>       > - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.
>       >  
>       > Üdv
>       > L.
>       >  
>       > Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>       >        
>>       > Kedves Balázs !
>>       > Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>>       > Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta  a
>       > Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez
> > kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be v
>       an
> > tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természete
>       sen
>       > használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a
>       > Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>       > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .
>> > A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához
> 
> > tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló né
>       met
> > csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták
>        mi
>       > a nácizmus mi az új háború.
>> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze volt
>       ak
> > ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népn
>       él
>       > ekkor szintén nem volt semmi esélye .
>>       > Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József
>       > étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve
> > tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska 
>       nem
>       > szerette a levest .
>>       > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .
>>       > Üdv. Egon
>>       > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>       >        Kedves Egon!
>       >
>       >       Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a
>       >       figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart
>       >       Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?
>       >       + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem
>       >       vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?
>       >
>       >       Köszönettel
>       >
>       >       VB_______________________________________________ Grem mailing list
>       >       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       >       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >  
>       > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>       >   
>       >     
>       >   
>       >   
>       >     Kedves Balázs !
>       >     Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>       >     Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
>       >       kitiltotta  a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó
>       >       jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon
>       >       nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az
>       >       összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon
>       >       természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek
>       >       (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század
>       >       végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>       >     
>       >     Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény
>       >       címén .
>       >     A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem
>       >       akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak
>       >       ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan
>       >       lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a
>       >       nácizmus mi az új háború.
>       >     
>       >     Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni
>       >       legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek
>       >       szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem
>       >       volt semmi esélye .
>       >     Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól
>       >       tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal
>       >       együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a
>       >       leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>       >       szerette a levest .
>       >     
>       >     Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az
>       >       egyetlen esély .
>       >     Üdv. Egon
>       >     
>       >     2021.10.27. 12:17 keltezéssel,
>       >       VASARHELYI Balazs írta:
>       >     
>       >     
>       >       
>       >        Kedves Egon!
>       >       
>       >       Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte
>       >       a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak
>       >       Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott
>       >       volt-e legitimitsa csapat?
>       >       + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új
>       >       Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a
>       >       királyság mint inézmény?
>       >       
>       >       Köszönettel
>       >       
>       >       VB
>       >       
>       >       
>       >       _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >     
>       >    
>>       >       
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
>>>       >  
>       > _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >Köszönöm, Levente. 
>       Gyuszi
>
>       On Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:
>
>       > Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)
>       > From: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu>
>       > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
>>       > Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!
>>       > Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele -  hivatalosan  A
>       > BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács
> > egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németország
>       hoz
>       > akart csatlakozni.
> > A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodó
>       ház
>       > iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:
>       >  
> > „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban a
>       z
>       > időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a
>       > magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga
> > szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat
>       .
>       > Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”
>       >  
> > Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növek
>> > önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben
>       ,
>       > Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,
>       > karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során
>       > szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint
>       > szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.
>       >  
>       > Ausztriában
>       >  *  a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett
>       >  *  a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.
> >  *  és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és  a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, 
>       nem
>       >     a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.
> > A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”
>       )
>       > kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé
>       > tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése
>       > az Első Köztársaság idején.
>       >  
> > A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter le
>       tt
> > egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal,  amit 
>       az
>       > antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia
>       > forradalmi programjának tekintette.
>       >  
>       > A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.
>       >  
> > A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg
>>       > független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -
>       > szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem
>       > akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).
> > A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” é
>       s
>       > azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,
> > fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, me
>       ly
> > szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarch
>       ia
>       > tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)
>       > továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia
>       >  
>       > Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik
> > legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlus
>       st
> > egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe to
>       lta
>       > annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta
>       > Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,
>       > osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,
>       > a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor
>       > egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,
> > a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezden
>       i…
> > Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lenni
>       e,
>       > amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk
>       > éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”
>>       > Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,
>       > mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari
>       > Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.
> > Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely eg
>       ész
> > Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy sta
>       bil
>       > tekintély alatt.
>>       >  
>>       >  
>       > A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a
>       > szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint
>       > jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot
> > gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rend
>       et,
>       > jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.
>       >  
>       >  
> > Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelme
>       s
> > és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich") 
>
>       > „pártnélküli”,  „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid
> > fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és
>        a
>       > szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.
> > De a  keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosít
>       va
>       > és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési
>       > mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális
> > Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melyn
>       ek
>       > igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”
>       > kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének
>       > elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően
>       > a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó
>       > csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,
> > asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokra
>       ta
>       > párt betiltásával.
>       >  
>       > Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz
> > jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentésé
>       hez
>       > - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.
>       >  
>       > Üdv
>       > L.
>       >  
>       > Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>       >        
>>       > Kedves Balázs !
>>       > Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>>       > Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta  a
>       > Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez
> > kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be v
>       an
> > tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természete
>       sen
>       > használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a
>       > Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>>       > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .
>> > A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához
> 
> > tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló né
>       met
> > csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták
>        mi
>       > a nácizmus mi az új háború.
>> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze volt
>       ak
> > ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népn
>       él
>       > ekkor szintén nem volt semmi esélye .
>>       > Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József
>       > étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve
> > tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska 
>       nem
>       > szerette a levest .
>>       > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .
>>       > Üdv. Egon
>>       > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>       >        Kedves Egon!
>       >
>       >       Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a
>       >       figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart
>       >       Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?
>       >       + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem
>       >       vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?
>       >
>       >       Köszönettel
>       >
>       >       VB_______________________________________________ Grem mailing list
>       >       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       >       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >  
>       > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>       >   
>       >     
>       >   
>       >   
>       >     Kedves Balázs !
>       >     Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>       >     Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
>       >       kitiltotta  a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó
>       >       jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon
>       >       nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az
>       >       összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon
>       >       természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek
>       >       (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század
>       >       végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>       >     
>       >     Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény
>       >       címén .
>       >     A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem
>       >       akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak
>       >       ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan
>       >       lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a
>       >       nácizmus mi az új háború.
>       >     
>       >     Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni
>       >       legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek
>       >       szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem
>       >       volt semmi esélye .
>       >     Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól
>       >       tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal
>       >       együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a
>       >       leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
>       >       szerette a levest .
>       >     
>       >     Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az
>       >       egyetlen esély .
>       >     Üdv. Egon
>       >     
>       >     2021.10.27. 12:17 keltezéssel,
>       >       VASARHELYI Balazs írta:
>       >     
>       >     
>       >       
>       >        Kedves Egon!
>       >       
>       >       Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte
>       >       a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak
>       >       Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott
>       >       volt-e legitimitsa csapat?
>       >       + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új
>       >       Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a
>       >       királyság mint inézmény?
>       >       
>       >       Köszönettel
>       >       
>       >       VB
>       >       
>       >       
>       >       _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >     
>       >    
>>       >       
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
>>>       >  
>       > _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>       >_______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról