[Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után
László Baják
laszlo.bajak at gmail.com
2021. Okt. 31., V, 12:43:20 CET
Kedves Levente! Egyet értünk!
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2021. okt. 30.,
Szo, 22:02):
> Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!
>
> Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele -
> hivatalosan *A BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK *
> szétesett (Birodalmi Tanács egyébként már rég nem működött). A lakosság
> amit ma Ausztriának hívunk, Németországhoz akart csatlakozni.
> A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az
> uralkodóház iránti legitimitás tartott össze. Ahogy* I.Ferenc* mondta egy
> francia követnek:
>
> *„Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget
> ugyanabban az időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el
> önöket mind. Én a magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba
> teszem. Mindegyik a maga szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a
> másikat, és az egyik gyűlöli a másikat. Ellenszenvükből rend születik, s a
> kölcsönös gyűlöletből általános béke.” *
>
> Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése
> elsősorban a növekvő önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt
> jelen. A Tirolban, Voralbergben, Karintiában, Bécsben és máshol élők
> mindenekelőtt tirolinak, voralberginek, karintiainak, bécsinek stb.
> vallották magukat. A tartományok az évszázadok során szinte nemzetként
> őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint szokásaikat, és
> adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.
>
> Ausztriában
>
> - a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett
> - a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős
> volt.
> - és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és a katolikus egyházhoz kötődő -
> homályos, nem a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és
> küldetéstudat is.
>
> A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis
> a „vidék”) kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek
> következményei közé tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok
> ellentétének további elmélyülése az Első Köztársaság idején.
>
> A *szocialisták *vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák
> külügyminiszter lett egy titkos csatlakozási szerződést kötött a
> szociáldemokrata Németországgal, amit az antant megvétózott. Az
> osztrák—német egyesülést *Otto Bauer* az össznémet demokrácia forradalmi
> programjának tekintette.
>
> A *liberálisok *nagynémet nacionalisták voltak.
>
> A *keresztényszociális párt*, mely álláspontja a húszas években még csak
> „átmenetileg” független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így
> a Anschluss kérdését) - szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden
> nagynémet szimpátia mellett nem akartak egy szociáldemokrata irányítású
> Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).
> A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás
> pillanatában” és azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú
> távú” életképességével, fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban
> gyakori volt az az elképzelést, mely szerint a Habsburg-ház egyfajta
> sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarchia tradíciójának és
> „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)
> továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára
> vállalnia
>
> *Ignaz Seipel* keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák
> Köztársaság egyik legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly
> gyóntatója volt – az Anschlusst egészen haláláig nem tartotta
> „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe tolta annak
> megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta
> Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „*Nekünk,
> osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet,
> a szlávok, a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy
> sem? Ha nem, akkor egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és
> ott tartományként kerülünk, a többi tartomány mellett, porosz uralom alá,
> mivel az Úr nem tud velünk mit kezdeni… Nekünk mindig arra kell gondolnunk,
> hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lennie, amely más államokkal
> szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk éppen annyi,
> mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”*
>
> *Seipel *nevéhez fűződik az *„ein Volk in zwei Staaten”* jelszava, mind
> kancellárként, mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére
> törekedett a weimari Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység
> lehetőségének felvetését. Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek
> feletti királyság állt közel, amely egész Közép-Európában alternatívát
> nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy stabil tekintély alatt.
>
>
>
> A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a
> politika a *szocialisták *és a *keresztényszocialisták* közötti
> szembenállásáról szólt - kb. mint jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két
> nagy párt harca az Első Köztársaságot gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy
> százalékát pedig fogékonnyá tette minden rendet, jövőt és biztonságot ígérő
> politika iránt.
>
>
> Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését,
> mint értelmes és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár (*"zsebkancellár",
> "MilliMetternich"*) „pártnélküli”, „hivatásrendi” és katolikus
> autoriter rendszere volt, mely rövid fegyveres harc után diktatúrát
> vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és a szakszervezeteket,
> valamint a többi pártot is.
> De a keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába,
> biztosítva és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint
> befolyását a döntési mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett
> az Osztrák Keresztényszociális Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és
> az abban való aktív közreműködés, melynek igazolására a legkézenfekvőbb
> érvként az „ostromlott vár pszichózisa” kínálkozott. Ausztria önállóságának
> fenntartása, az osztrák nemzet létezésének elfogadása és ennek történelmi,
> kulturális stb. igazolása alapvetően a keresztényszociális párt és
> tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó csoportok érvrendszerében
> jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt, asszisztált
> a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokrata
> párt betiltásával.
>
> Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly
> befolyáshoz jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz
> Ausztria megmentéséhez - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.
>
> Üdv
> L.
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>
>
> Kedves Balázs !
>
> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
>
> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog
> nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét
> államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az összes nemesi cím
> használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természetesen használják sőt
> itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a
> Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>
> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .
>
> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart
> Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938
> március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták
> (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a nácizmus mi az új háború.
>
> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták
> persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél
> és a többi szláv népnél ekkor szintén nem volt semmi esélye .
>
> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc
> József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a
> család meglepve tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték
> ellopták de nem, Ferenc Jóska nem szerette a levest .
>
> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély
> .
>
> Üdv. Egon
> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:
>
> Kedves Egon!
>
> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a
> figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart
> Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?
> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem
> vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?
>
> Köszönettel
>
> VB
> _______________________________________________ Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>
>
>
>
>
> Kedves Balázs !
> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .
> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen
> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó
> jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon
> nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az
> összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon
> természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek
> (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század
> végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .
>
> Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény
> címén .
> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem
> akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak
> ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan
> lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a
> nácizmus mi az új háború.
>
> Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni
> legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek
> szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem
> volt semmi esélye .
> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól
> tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal
> együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a
> leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem
> szerette a levest .
>
> Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az
> egyetlen esély .
> Üdv. Egon
>
> 2021.10.27. 12:17 keltezéssel,
> VASARHELYI Balazs írta:
>
>
>
> Kedves Egon!
>
> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte
> a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak
> Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott
> volt-e legitimitsa csapat?
> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új
> Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a
> királyság mint inézmény?
>
> Köszönettel
>
> VB
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211031/c2b64be4/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról