[Grem] Ma Bld. Mór püspök ünnepe / dr. Diós István

Levente Vihar lvihar at gmail.com
2021. Okt. 26., K, 10:39:14 CEST 

Akit részletesen érdekel:
https://www.magyarkurir.hu/kultura/boldogga-es-szentte-avatas
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200114-magyarok-a-boldogga-avatas-eloszobajaban

Megjegyzés:
tisztelünk hivatalosan nem boldoggá avatott 'boldogot' is.
/
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91_(1292%E2%80%931338)/

ÜdvözletteL.
Boldoggá és szentté avatás
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2018. május 12., szombat |
18:13


A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) annak az
ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott: hősies
fokban gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét áldozva tett
tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú).

A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés, vagyis
magának a szenttéavatási eljárásnak kötelező, közbeeső mozzanata. A kettő
közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az Egyház
megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára (egyházmegye,
szerzetesrend), a szentté avatás során pedig az egész Egyház számára
elrendeli hivatalos tiszteletét.


*Egyházmegyei szakasz*

A szentté avatás eljárását bárki kezdeményezheti a jelölt halálának helye
szerint illetékes főpásztornál, feltéve, ha legalább öt év eltelt a jelölt
halála óta. A kezdeményező (actor) kötelessége a posztulátor kinevezése és
a teljes anyagi háttér biztosítása is. A posztulátor teológiában,
egyházjogban és történelemben jártas személy; kinevezését a megyéspüspöknek
jóvá kell hagynia. Feladata, hogy mindent megtegyen az ügy
előremeneteléért: először is összegyűjt minden lényeges információt és
bizonyítékot arra nézve, hogy a jelölt valóban az életszentség hírében halt
meg, és ezek alapján kéri a megyéspüspöktől, hogy kezdeményezze a
szenttéavatási eljárást.

A megyéspüspök, mielőtt elfogadná a posztulátor által benyújtott kérést és
elindítaná az ügyet, kivizsgálja, hogy a jelölt
életszentségének/vértanúságának híre valóban elterjedt-e a hívek körében,
kikéri a környező egyházmegyék püspökeinek véleményét, és értesíti a
Szentszék illetékes dikasztériumát, a Szentek Ügyei Kongregációját.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a kongregáció részéről nincs
ellenvetés (nihil obstat), az eljárás beindul, és a jelöltet ezentúl Isten
Szolgájának nevezik.

A megyéspüspök bíróságot állít fel, amelynek élén ő maga áll, vagy az
általa kinevezett megbízott. A bíróságnak minden fontos szóbeli
tanúvallomást be kell gyűjtenie olyanoktól, akik személyesen ismerték a
jelöltet, vagy hallomásból hiteles ismereteik vannak róla. Az eljárás
egyházmegyei szakaszában a történész szakértők összegyűjtenek minden fontos
dokumentumot a jelölt életútjáról/vértanúságáról, a teológusok
megvizsgálják a jelölt írásos hagyatékát, és mindezekről részletes
szakvéleményeket készítenek. A cél a lehető legteljesebb vizsgálati anyag
összeállítása, semmit el nem hallgatva az igazságból, még akkor sem, ha az
kellemetlen vagy kényelmetlen lehet a jelölt életszentségére nézve. Az
eljárás nélkülözhetetlen eleme Isten Szolgája részletes életrajzának
kritikai szempontok szerinti megírása.

Amikor helyi szinten minden vizsgálat megtörtént, és összeállt a
rendszerint több ezer oldalas anyag a jelölt életéről és tetteiről, akkor
az aktákat lefordítják (általában olaszra), mindenről két másolatot
készítenek, és – hitelesítés után – ezeket ünnepélyesen lezárják,
lepecsételik, majd Rómába küldik. Ezzel véget ér az egyházmegyei szakasz, s
az üggyel kapcsolatos minden megbízatás megszűnik, a posztulátoré is.


*Római (szentszéki) szakasz*

A római szakaszhoz új, Rómában lakó posztulátor szükséges, akit szintén az
actor nevez ki, a jóváhagyást azonban ezúttal nem a megyéspüspök, hanem a
Szentek Ügyei Kongregációja végzi. A posztulátor kérésére felnyitják a
lezárt és lepecsételt ügycsomót, megvizsgálják és elismerik az egyházmegyei
eljárás szabályszerűségét. Ezzel veszi kezdetét a többlépcsős szentszéki
szakasz.

Az ügycsomó alapján a posztulátornak és munkatársának el kell készítenie az
összefoglaló munkát, az úgynevezett *Positiót*. A szigorú előírások szerint
megírandó vaskos kötet elkészültét a Szentek Ügyei Kongregációja által
kijelölt személy, a relator felügyeli és – ha mindenben megfelelőnek
találja – az általa írt előszóval kiegészítve mehet a nyomdába. A nyomtatás
csak a Szentszék által elismert néhány nyomda valamelyikében történhet,
nemcsak egy egységes metodológia követése végett, hanem azért is, mert a
peranyag titok alatt áll.

Amennyiben úgynevezett „régi ügy”-ről van szó, azaz már nem élnek
szemtanúk, akiket ki lehetett volna hallgatni az eljárás folyamán, a
nyomtatott Positiót először öt történész vizsgálja át, akik a főrelátor
vezetése alatt és az ügy relátorának részvételével tartott ülésen
nyilatkoznak az életútról szóló dokumentáció teljességéről és
hitelességéről.

A Positio egy kilenc teológusból álló bizottság elé kerül, amely
felülvizsgálja az erények hősies fokban való gyakorlását, az életszentséget
(vagy a vértanúságot). A véleményükkel (*Relatio et Vota*) kiegészített, és
az esetleges hiánypótlásokkal kibővített Positio egy hét bíborosból álló
bizottsághoz kerül, amely meghozza a döntést a közülük kinevezett előadó
(ponens) vezetése alatt.

Ha ezúttal is igenlő megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa elé
tárja az ügyet, aki – mint egyedüli bíró – meghozza a döntést. Ha ez
pozitív, a kongregáció és a posztulátor gondozásában elkészül a latin
nyelvű hivatalos dokumentum, a *Decretum*: ettől kezdve Isten Szolgája a
Tiszteletreméltó címet viseli.


*A csoda*

Ha vértanúról van szó, nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló
esetében viszont csak ekkor kezdődhet el a közbenjárására történt
feltételezett csoda kivizsgálása. Amíg nem zárul le az életszentség
kivizsgálására vonatkozó szakasz, addig a kongregáció a feltételezett
csodát nem vizsgálja ki.
A csoda olyan esemény, amelyet tapasztalataink, ismereteink és a tudomány
fényében nem tartunk lehetségesnek. Elméletileg bármilyen feltételezett
csodát a kongregáció elé lehet tárni, de az esetek kilencvenkilenc
százalékában gyógyulásokról van szó. Ha több feltételezett csoda is
történt, ki kell választani közülük egyet: nincs mód arra, hogy több
feltételezett csodát összegyűjtve, együtt terjesszenek a Szentszék elé.

A kivizsgálás ez esetben is egyházmegyei szakasszal kezdődik: a római
posztulátor feladata, hogy vice-posztulátort nevezzen ki, aki a
feltételezett csodáról minden fellelhető hasznos információt összegyűjt, és
kérvényezi annak kivizsgálást annál a püspöknél, akinek egyházmegyéjében
történt a feltételezett csoda. A megyéspüspök előbb kikéri egy vagy két
szakértő véleményét, s az alapján dönti el, hogy elrendeli-e az eljárás
megkezdését. Ha igen, bíróságot nevez ki, amely – egy szakértő bevonásával
– begyűjt minden dokumentációt, és kihallgatja a tanúkat. Amikor minden
vizsgálat megtörtént, az aktákat lefordítják olaszra, két másolatot
készítenek a teljes percsomóról, és – hitelesítés után – lezárják,
lepecsételik, majd Rómába küldik.

Az ügycsomó felnyitása, megvizsgálása és az egyházmegyei eljárás
szabályszerűségének elismerése után a római posztulátor elkészíti az
összefoglaló munkát, a *Positio super mirót*, amely két független szakértő
kezébe kerül. Ha átmegy ezen az első szűrőn, akkor kerül e két
szakvéleménnyel kiegészítve a hét főből álló orvosbizottság elé, amely a
kongregáció titkárának, altitkárának és teológus prelátusának jelenlétében
tartott szakkonzultáció keretében megállapítja, hogy a kérdéses eset
tudományosan megmagyarázható-e.

Ha a történtekre nincs tudományos magyarázat, akkor az orvos szakértők
véleményével kiegészített Positio alapján a héttagú teológusbizottság
vizsgálja meg, hogy az eset csodának minősül-e, azaz valóban egy
meghatározott személy (Isten Szolgája, Tiszteletreméltó, Boldog)
kizárólagos közbenjárására történt-e. Ha igenlő megítélést kap, az e
véleményekkel (Relatio et Vota) kiegészített Positióról a havonta két
alkalommal rendes szesszióba összeülő, hét bíborosból álló bizottság dönt.
Ha itt is pozitív megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa elé tárja
az ügyet.

Igenlő döntés esetén, a kongregáció és a posztulátor gondoskodik a két
latin nyelvű hivatalos dokumentum elkészítéséről: *Decretum* a csoda
hitelességéről és *Breve* a boldoggá avatásról.

A szentté avatáshoz az szükséges, hogy a Boldog közbenjárására, a boldoggá
avatás után csoda történjen (vértanú esetében is), amelynek az előbb
bemutatott módon végig kell járnia a kivizsgálás útját.

A csoda hitelességének elismerése után egy, az ügyet egészében összefogó
*Compendium* készül, amelyet a Rómában tartózkodó valamennyi bíborosnak és
püspöknek megküldenek véleményezésre. A Szentatya rendes konzisztórium
keretében hallgatja meg álláspontjukat és erősíti meg azt. A kongregáció és
a posztulátor gondoskodik a szentté avatást tanúsító latin nyelvű hivatalos
dokumentum, a *Litterae Decretales* elkészítéséről.


*Az ünnepélyes aktus*

Szalézi Ferenc 1662. január 8-i boldoggá avatásával kezdődően az összes
boldoggá avatás a Vatikánban zajlott, egészen 1981-ig, amikor II. János Pál
pápa Manilában tizennégy boldogot avatott. Maximilian Kolbe atya boldoggá
avatásától kezdve (1971. október 17.) mindig a pápa végezte a boldoggá és a
szentté avatást is, így az utóbbi évtizedekben szinte összemosódott a kettő.

XVI. Benedek pápa 2005-ben visszaállította a korábbi gyakorlatot. Ennek
értelmében a boldoggá avatást – bár mindig pápai cselekmény – a Szentatya
képviselője végzi, aki rendes körülmények között a Szentek Ügyei
Kongregációjának prefektusa. Ez alól négy kivétel volt eddig: XVI. Benedek
pápa avatta boldoggá 2010-ben John Henry Newmant Birminghamben és 2011-ben
II. János Pált Rómában, illetve 2014-ben Ferenc pápa a százhuszonnégy
koreai vértanút Szöulban és VI. Pált Rómában. Bár alapos indok esetén
Rómában vagy más helyen is lehetséges, a boldoggá avatás abban az
egyházmegyében történik, amely az eljárást kezdeményezte, hogy ezáltal is
hangsúlyt kapjon: egy helyi kultusz engedélyezéséről van szó.

A szentté avatást továbbra is a pápa végzi a Vatikánban, kifejezve az
Egyház egyetemességét és azt, hogy a szentté avatás az egész Egyházra
vonatkozik.

Szöveg: Kovács Gergely okleveles posztulátor, Róma

Fotó: Bókay László

Magyar Kurír

*Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2018. április 29-i, Brenner
Jánosnak szentelt számában jelent meg.*

*****

Magyarok a boldoggá avatás előszobájában
VA
2020. január 14. kedd. 4:52
Frissítve: 2020. január 14. 4:54

Több mint egy tucat magyar vonatkozású boldoggá és szentté avatási eljárás
van folyamatban: imameghallgatások és csodák esetén rövid időn belül akár
öt új boldoggal – köztük Mindszenty bíborossal – gyarapodhat a magyar
katolikus egyház. Az ügyek előmozdításában a hívőknek is szerepük lehet.

Tizenhárom magyar vonatkozású szentté  és boldoggá avatási ügy van
folyamatban – mondta el lapunknak 2019 végén Kovács Gergely okleveles
posztulátor. Típusuk szerint ezek két csoportra bonthatók: vértanúügyekre,
valamint olyan esetekre, amelyeknél az életszentség vár bizonyításra.

Vértanúk

Két vértanúügyben a boldoggá avatáshoz nincs szükség csoda igazolására,
ezek Bódi Mária Magdolna (1921–1945) és a ferences vértanúk, Károlyi Bernát
(1892–1954) és hat társa: Hajnal Zénó (1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946),
Kovács Kristóf (1914–1944), Körösztös Krizosztom (1909–1944), Kriszten
Rafael (1899–1952) és Lukács Pelbárt (1916–1948) csoportos szentté avatási
eljárása. Az ügyek másik csoportja az életszentségről szól, és egy csoda
bizonyítását is igényli, ezek az úgynevezett hitvalló ügyek: Kelemen Didák
Sámuel (1683–1744; csak a köznyelvben tiszteletreméltó), Hám János
(1781–1857), Bogner Mária Margit (1905–1933), Kaszap István (1916–1935),
Marton Boldizsár Marcell (1887–1966), Mindszenty József (1892–1975), Bálint
Sándor (1904–1980) és Márton Áron (1896–1980), valamint Mester Margit Mária
UST (1906–1961) legújabban elindított eljárása.

Négy eljárás van igazán előrehaladott állapotban, az ő esetükben a
Szentszék már elismerte az erények hősies gyakorlását, azaz az
életszentséget: Kaszap Istvánét 2006-ban, Bogner Mária Margitét 2012-ben,
Marcell atyáét 2013-ban, Mindszenty Józsefét pedig 2018-ban. Őket Isten
Tiszteletreméltó Szol­gáinak nevezhetjük. „Az ő szent mivoltuk már nem
kérdés, mindössze egy csoda kivizsgálása és elismerése szükséges a boldoggá
avatásukhoz” – fogalmazott Kovács Gergely, hozzátéve, hogy a csodák
imameghallgatást jelentenek, ezért most a továbblépéshez elsősorban kitartó
imádságra van szükség.

A Mindszenty bíboros közbenjárására történt csoda – egy rákos megbetegedés
gyógyulása – kivizsgálása 2019 áprilisában lezajlott, a fölterjesztett
imameghallgatás dokumentá­cióját azonban hiányosnak találták. Hasonló a
helyzet Kaszap István ügyében is, ezért a közbenjárásukat kérő imáknak most
különösen nagy szerepük van.

Kubai misszió

Szintén jól áll Bálint Sándor néprajzkutató és Márton Áron püspök eljárása.
Esetükben már lezajlott az egyházmegyei szakasz, kész van az úgynevezett
Positio, az egyházmegyei szakaszban összegyűlt iratok összefoglalása, amely
a Rómában zajló, többlépcsős vizsgálat alapjául szolgál. A 2020-as év
ráadásul több figyelmet is irányíthat kettejükre, hiszen haláluknak kerek
negyvenedik évfordulója lesz. Hozzájuk hasonló, ám az időbeli távolság
miatt mégis kissé eltérő Kelemen Didák, a barokk kor egyik kiemelkedő,
székelyföldi ferences alakjának, valamint Hám János szatmári püspöknek az
ügye. Életszentségük még nem nyert hivatalos elismerést, határokon átívelő
tiszteletük viszont szorosabbra fűzheti az anyaországi és az erdélyi,
valamint a partiumi magyarság összetartozását. A harmadik vértanúügy
Esterházy Jánosé. A mártír sorsú felvidéki politikus boldoggá avatását
lengyel édesanyjára való tekintettel a krakkói főegyházmegye kezdeményezte,
az ő ügye szintén határokon átívelő figyelemmel, szlovák és magyar
katolikusok imádságának kíséretében halad előre. Életútjának köszönhetően
Esterházy János tisztelete különösen erős a világi közösségek körében.
Kovács Gergely a tizenhárom, folyamatban lévő magyar vonatkozású ügy
mellett még két személyt említett. Vándor József magyar származású szalézi
szerzetest, aki huszonhét évesen, 1936-ban hagyta el Magyarországot, hogy
Kubában folytasson missziót rendje kötelékében. A Santa Clarában 1979-ben
bekövetkezett halála után széles körű tisztelete alakult ki, az ottani
egyházmegye ezért 2003-ban kezdeményezte a boldoggá avatását.
Életszentségét 2017-ben ismerte el Ferenc pápa, ezért az ő ügye is
előrehaladott.

A másik érdekes személy Ozsvári Csaba ötvös, egyházművész – a jövő évi
budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik szimbólumának, a 2007-es
missziós keresztnek alkotója –, a Schönstatt mozgalom kiemelkedő alakja,
akinél egyre elevenebb az életszentség híre.  Az ő esetében talán egy új
szentségtípusról is beszélhetünk: a fentebb említett vértanúk és hitvallók
mellé ugyanis Ferenc pápa emelte be néhány évvel ezelőtt az életfelajánlók
kategóriáját. (Ha ma indították volna el, akkor ide sorolódott volna IV.
Károly királyunk is, akit 2004-ben még hitvallóként avattak boldoggá, ám
madeirai száműzetésében szerzett betegségét, amelybe néhány hét alatt
belehalt, engesztelésül fölajánlotta a népeiért.) Mint ismert, Ozsvári
Csaba szintén fölajánlotta életét Istennek, majd egy órával később
szívinfarktus következtében hunyt el.

Keresztény példaképek

Minthogy a boldoggá és a szentté avatáshoz – Kovács Gergelyt idézve – három
dolog feltétlenül és mindenképpen szükséges: a hívő közösség tisztelete,
áldozatvállalása és imádsága, a fent bemutatott ügyek jelentős része nem
rajtunk kívül áll. Katolikusként imádsággal és az életutak megismerésével,
megismertetésével is kivehetjük részünket abból, hogy Magyarország újabb
keresztény példaképekkel gazdagodjon.

És hogy miért van szükség rájuk? Éppen azért, mert a vértanú sorsú
Mindszenty József és a többiek élete, magatartása a mai magyar társadalom
számára is rendkívül fontos üzenettel bír, a közös emlékezésben föloldódó,
példaértékű ethosz 21. századi mondanivalót hordoz.


László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H,
21:49):

> Kedves lista! A boldoggá avatás és a szentté avatás között az a különbség,
> hogy az előbbinél a pápa engedélyezi valakinek a tiszteletét egy közösségen
> (pl. egyházmegyén) belül. A szentté avatás esetén viszont elrendeli a
> tiszteletet az egyetemes egyház számára. Mór esetében az előbbiről van szó.
> Ez azt is jelentheti, hogy Mór a pécsi egyházmegye helyi szentje. A
> boldoggá avatásnak továbbá nem feltétele a csoda sem. Üdv
>
> Almásy László Attila <almasy.l.a at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2021.
> okt. 25., H, 21:27):
>
>> Az októberi Adoremusban Sztankó attila atya ezt írja: Szcitovszky János
>> prímás kérte Boldog IX. Piusz pápát, hogy Mórta szentek között lehessen
>> tisztelni, misével és zsolozsmával. 1848 augusztus 4-én avatták szentté.
>> Őa  Pécsi Egyházmegye társvédőszentje (1925. december 4.)
>>
>> "László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>>
>> Boldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá.
>>
>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25.,
>> H, 19:46):
>>
>>> Kedves Levente!
>>> Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak
>>> továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.
>>> Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....
>>> Szeretettel,
>>> Mőci
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> Boldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá.Emoke Greschik greschem at gmail.com
>> > ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 19:46):Kedves Levente!Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....Szeretettel,Mőci
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211026/1053f1c8/attachment.html>

További információk a(z) Grem levelezőlistáról