[Grem] Ma Bld. Mór püspök ünnepe / dr. Diós István
Almásy László Attila
almasy.l.a at freemail.hu
2021. Okt. 26., K, 23:26:00 CEST
Köszönöm a érdekes összefoglalót. Kovács Gergely posztulátor beszélt tegnap Boldog IV. Károly királyunkról a Magyar Katolikus Rádió "Magvetés" című műsorában.
Levente Vihar <lvihar at gmail.com> írta:
>Akit részletesen érdekel:https://www.magyarkurir.hu/kultura/boldogga-es-szentte-avatashttps://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200114-magyarok-a-boldogga-avatas-eloszobajaban Megjegyzés:tisztelünk hivatalosan nem boldoggá avatott 'boldogot' is./https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91_(1292%E2%80%931338)/ ÜdvözletteL.Boldoggá és szentté avatásKultúra – 2018. május 12., szombat | 18:13 A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott: hősies fokban gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú).A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés, vagyis magának a szenttéavatási eljárásnak kötelező, közbeeső mozzanata. A kettő közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára (egyházmegye, szerzetesrend), a szentté avatás során pedig az egész Egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét.
>
>Egyházmegyei szakasz
>A szentté avatás eljárását bárki kezdeményezheti a jelölt halálának helye szerint illetékes főpásztornál, feltéve, ha legalább öt év eltelt a jelölt halála óta. A kezdeményező (actor) kötelessége a posztulátor kinevezése és a teljes anyagi háttér biztosítása is. A posztulátor teológiában, egyházjogban és történelemben jártas személy; kinevezését a megyéspüspöknek jóvá kell hagynia. Feladata, hogy mindent megtegyen az ügy előremeneteléért: először is összegyűjt minden lényeges információt és bizonyítékot arra nézve, hogy a jelölt valóban az életszentség hírében halt meg, és ezek alapján kéri a megyéspüspöktől, hogy kezdeményezze a szenttéavatási eljárást.
>A megyéspüspök, mielőtt elfogadná a posztulátor által benyújtott kérést és elindítaná az ügyet, kivizsgálja, hogy a jelölt életszentségének/vértanúságának híre valóban elterjedt-e a hívek körében, kikéri a környező egyházmegyék püspökeinek véleményét, és értesíti a Szentszék illetékes dikasztériumát, a Szentek Ügyei Kongregációját. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a kongregáció részéről nincs ellenvetés (nihil obstat), az eljárás beindul, és a jelöltet ezentúl Isten Szolgájának nevezik.
>A megyéspüspök bíróságot állít fel, amelynek élén ő maga áll, vagy az általa kinevezett megbízott. A bíróságnak minden fontos szóbeli tanúvallomást be kell gyűjtenie olyanoktól, akik személyesen ismerték a jelöltet, vagy hallomásból hiteles ismereteik vannak róla. Az eljárás egyházmegyei szakaszában a történész szakértők összegyűjtenek minden fontos dokumentumot a jelölt életútjáról/vértanúságáról, a teológusok megvizsgálják a jelölt írásos hagyatékát, és mindezekről részletes szakvéleményeket készítenek. A cél a lehető legteljesebb vizsgálati anyag összeállítása, semmit el nem hallgatva az igazságból, még akkor sem, ha az kellemetlen vagy kényelmetlen lehet a jelölt életszentségére nézve. Az eljárás nélkülözhetetlen eleme Isten Szolgája részletes életrajzának kritikai szempontok szerinti megírása.
>Amikor helyi szinten minden vizsgálat megtörtént, és összeállt a rendszerint több ezer oldalas anyag a jelölt életéről és tetteiről, akkor az aktákat lefordítják (általában olaszra), mindenről két másolatot készítenek, és – hitelesítés után – ezeket ünnepélyesen lezárják, lepecsételik, majd Rómába küldik. Ezzel véget ér az egyházmegyei szakasz, s az üggyel kapcsolatos minden megbízatás megszűnik, a posztulátoré is.
>
>Római (szentszéki) szakasz
>A római szakaszhoz új, Rómában lakó posztulátor szükséges, akit szintén az actor nevez ki, a jóváhagyást azonban ezúttal nem a megyéspüspök, hanem a Szentek Ügyei Kongregációja végzi. A posztulátor kérésére felnyitják a lezárt és lepecsételt ügycsomót, megvizsgálják és elismerik az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét. Ezzel veszi kezdetét a többlépcsős szentszéki szakasz.
>Az ügycsomó alapján a posztulátornak és munkatársának el kell készítenie az összefoglaló munkát, az úgynevezett Positiót. A szigorú előírások szerint megírandó vaskos kötet elkészültét a Szentek Ügyei Kongregációja által kijelölt személy, a relator felügyeli és – ha mindenben megfelelőnek találja – az általa írt előszóval kiegészítve mehet a nyomdába. A nyomtatás csak a Szentszék által elismert néhány nyomda valamelyikében történhet, nemcsak egy egységes metodológia követése végett, hanem azért is, mert a peranyag titok alatt áll.
>Amennyiben úgynevezett „régi ügy”-ről van szó, azaz már nem élnek szemtanúk, akiket ki lehetett volna hallgatni az eljárás folyamán, a nyomtatott Positiót először öt történész vizsgálja át, akik a főrelátor vezetése alatt és az ügy relátorának részvételével tartott ülésen nyilatkoznak az életútról szóló dokumentáció teljességéről és hitelességéről.
>A Positio egy kilenc teológusból álló bizottság elé kerül, amely felülvizsgálja az erények hősies fokban való gyakorlását, az életszentséget (vagy a vértanúságot). A véleményükkel (Relatio et Vota) kiegészített, és az esetleges hiánypótlásokkal kibővített Positio egy hét bíborosból álló bizottsághoz kerül, amely meghozza a döntést a közülük kinevezett előadó (ponens) vezetése alatt.
>Ha ezúttal is igenlő megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa elé tárja az ügyet, aki – mint egyedüli bíró – meghozza a döntést. Ha ez pozitív, a kongregáció és a posztulátor gondozásában elkészül a latin nyelvű hivatalos dokumentum, a Decretum: ettől kezdve Isten Szolgája a Tiszteletreméltó címet viseli.
>
>A csoda
>Ha vértanúról van szó, nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló esetében viszont csak ekkor kezdődhet el a közbenjárására történt feltételezett csoda kivizsgálása. Amíg nem zárul le az életszentség kivizsgálására vonatkozó szakasz, addig a kongregáció a feltételezett csodát nem vizsgálja ki.
>A csoda olyan esemény, amelyet tapasztalataink, ismereteink és a tudomány fényében nem tartunk lehetségesnek. Elméletileg bármilyen feltételezett csodát a kongregáció elé lehet tárni, de az esetek kilencvenkilenc százalékában gyógyulásokról van szó. Ha több feltételezett csoda is történt, ki kell választani közülük egyet: nincs mód arra, hogy több feltételezett csodát összegyűjtve, együtt terjesszenek a Szentszék elé.
>A kivizsgálás ez esetben is egyházmegyei szakasszal kezdődik: a római posztulátor feladata, hogy vice-posztulátort nevezzen ki, aki a feltételezett csodáról minden fellelhető hasznos információt összegyűjt, és kérvényezi annak kivizsgálást annál a püspöknél, akinek egyházmegyéjében történt a feltételezett csoda. A megyéspüspök előbb kikéri egy vagy két szakértő véleményét, s az alapján dönti el, hogy elrendeli-e az eljárás megkezdését. Ha igen, bíróságot nevez ki, amely – egy szakértő bevonásával – begyűjt minden dokumentációt, és kihallgatja a tanúkat. Amikor minden vizsgálat megtörtént, az aktákat lefordítják olaszra, két másolatot készítenek a teljes percsomóról, és – hitelesítés után – lezárják, lepecsételik, majd Rómába küldik.
>Az ügycsomó felnyitása, megvizsgálása és az egyházmegyei eljárás szabályszerűségének elismerése után a római posztulátor elkészíti az összefoglaló munkát, a Positio super mirót, amely két független szakértő kezébe kerül. Ha átmegy ezen az első szűrőn, akkor kerül e két szakvéleménnyel kiegészítve a hét főből álló orvosbizottság elé, amely a kongregáció titkárának, altitkárának és teológus prelátusának jelenlétében tartott szakkonzultáció keretében megállapítja, hogy a kérdéses eset tudományosan megmagyarázható-e.
>Ha a történtekre nincs tudományos magyarázat, akkor az orvos szakértők véleményével kiegészített Positio alapján a héttagú teológusbizottság vizsgálja meg, hogy az eset csodának minősül-e, azaz valóban egy meghatározott személy (Isten Szolgája, Tiszteletreméltó, Boldog) kizárólagos közbenjárására történt-e. Ha igenlő megítélést kap, az e véleményekkel (Relatio et Vota) kiegészített Positióról a havonta két alkalommal rendes szesszióba összeülő, hét bíborosból álló bizottság dönt. Ha itt is pozitív megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa elé tárja az ügyet.
>Igenlő döntés esetén, a kongregáció és a posztulátor gondoskodik a két latin nyelvű hivatalos dokumentum elkészítéséről: Decretum a csoda hitelességéről és Breve a boldoggá avatásról.
>A szentté avatáshoz az szükséges, hogy a Boldog közbenjárására, a boldoggá avatás után csoda történjen (vértanú esetében is), amelynek az előbb bemutatott módon végig kell járnia a kivizsgálás útját.
>A csoda hitelességének elismerése után egy, az ügyet egészében összefogó Compendium készül, amelyet a Rómában tartózkodó valamennyi bíborosnak és püspöknek megküldenek véleményezésre. A Szentatya rendes konzisztórium keretében hallgatja meg álláspontjukat és erősíti meg azt. A kongregáció és a posztulátor gondoskodik a szentté avatást tanúsító latin nyelvű hivatalos dokumentum, a Litterae Decretales elkészítéséről.
>
>Az ünnepélyes aktus
>Szalézi Ferenc 1662. január 8-i boldoggá avatásával kezdődően az összes boldoggá avatás a Vatikánban zajlott, egészen 1981-ig, amikor II. János Pál pápa Manilában tizennégy boldogot avatott. Maximilian Kolbe atya boldoggá avatásától kezdve (1971. október 17.) mindig a pápa végezte a boldoggá és a szentté avatást is, így az utóbbi évtizedekben szinte összemosódott a kettő.
>XVI. Benedek pápa 2005-ben visszaállította a korábbi gyakorlatot. Ennek értelmében a boldoggá avatást – bár mindig pápai cselekmény – a Szentatya képviselője végzi, aki rendes körülmények között a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa. Ez alól négy kivétel volt eddig: XVI. Benedek pápa avatta boldoggá 2010-ben John Henry Newmant Birminghamben és 2011-ben II. János Pált Rómában, illetve 2014-ben Ferenc pápa a százhuszonnégy koreai vértanút Szöulban és VI. Pált Rómában. Bár alapos indok esetén Rómában vagy más helyen is lehetséges, a boldoggá avatás abban az egyházmegyében történik, amely az eljárást kezdeményezte, hogy ezáltal is hangsúlyt kapjon: egy helyi kultusz engedélyezéséről van szó.
>A szentté avatást továbbra is a pápa végzi a Vatikánban, kifejezve az Egyház egyetemességét és azt, hogy a szentté avatás az egész Egyházra vonatkozik.
>Szöveg: Kovács Gergely okleveles posztulátor, Róma
>Fotó: Bókay László
>Magyar Kurír
>Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2018. április 29-i, Brenner Jánosnak szentelt számában jelent meg.
>
>***
>
>
>Magyarok a boldoggá avatás előszobájábanVA
>2020. január 14. kedd. 4:52
>Frissítve: 2020. január 14. 4:54
>Több mint egy tucat magyar vonatkozású boldoggá és szentté avatási eljárás van folyamatban: imameghallgatások és csodák esetén rövid időn belül akár öt új boldoggal – köztük Mindszenty bíborossal – gyarapodhat a magyar katolikus egyház. Az ügyek előmozdításában a hívőknek is szerepük lehet.
>Tizenhárom magyar vonatkozású szentté és boldoggá avatási ügy van folyamatban – mondta el lapunknak 2019 végén Kovács Gergely okleveles posztulátor. Típusuk szerint ezek két csoportra bonthatók: vértanúügyekre, valamint olyan esetekre, amelyeknél az életszentség vár bizonyításra.
>Vértanúk
>Két vértanúügyben a boldoggá avatáshoz nincs szükség csoda igazolására, ezek Bódi Mária Magdolna (1921–1945) és a ferences vértanúk, Károlyi Bernát (1892–1954) és hat társa: Hajnal Zénó (1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946), Kovács Kristóf (1914–1944), Körösztös Krizosztom (1909–1944), Kriszten Rafael (1899–1952) és Lukács Pelbárt (1916–1948) csoportos szentté avatási eljárása. Az ügyek másik csoportja az életszentségről szól, és egy csoda bizonyítását is igényli, ezek az úgynevezett hitvalló ügyek: Kelemen Didák Sámuel (1683–1744; csak a köznyelvben tiszteletreméltó), Hám János (1781–1857), Bogner Mária Margit (1905–1933), Kaszap István (1916–1935), Marton Boldizsár Marcell (1887–1966), Mindszenty József (1892–1975), Bálint Sándor (1904–1980) és Márton Áron (1896–1980), valamint Mester Margit Mária UST (1906–1961) legújabban elindított eljárása.
>
>Négy eljárás van igazán előrehaladott állapotban, az ő esetükben a Szentszék már elismerte az erények hősies gyakorlását, azaz az életszentséget: Kaszap Istvánét 2006-ban, Bogner Mária Margitét 2012-ben, Marcell atyáét 2013-ban, Mindszenty Józsefét pedig 2018-ban. Őket Isten Tiszteletreméltó Szolgáinak nevezhetjük. „Az ő szent mivoltuk már nem kérdés, mindössze egy csoda kivizsgálása és elismerése szükséges a boldoggá avatásukhoz” – fogalmazott Kovács Gergely, hozzátéve, hogy a csodák imameghallgatást jelentenek, ezért most a továbblépéshez elsősorban kitartó imádságra van szükség.
>
>A Mindszenty bíboros közbenjárására történt csoda – egy rákos megbetegedés gyógyulása – kivizsgálása 2019 áprilisában lezajlott, a fölterjesztett imameghallgatás dokumentációját azonban hiányosnak találták. Hasonló a helyzet Kaszap István ügyében is, ezért a közbenjárásukat kérő imáknak most különösen nagy szerepük van.
>Kubai misszió
>Szintén jól áll Bálint Sándor néprajzkutató és Márton Áron püspök eljárása. Esetükben már lezajlott az egyházmegyei szakasz, kész van az úgynevezett Positio, az egyházmegyei szakaszban összegyűlt iratok összefoglalása, amely a Rómában zajló, többlépcsős vizsgálat alapjául szolgál. A 2020-as év ráadásul több figyelmet is irányíthat kettejükre, hiszen haláluknak kerek negyvenedik évfordulója lesz. Hozzájuk hasonló, ám az időbeli távolság miatt mégis kissé eltérő Kelemen Didák, a barokk kor egyik kiemelkedő, székelyföldi ferences alakjának, valamint Hám János szatmári püspöknek az ügye. Életszentségük még nem nyert hivatalos elismerést, határokon átívelő tiszteletük viszont szorosabbra fűzheti az anyaországi és az erdélyi, valamint a partiumi magyarság összetartozását. A harmadik vértanúügy Esterházy Jánosé. A mártír sorsú felvidéki politikus boldoggá avatását lengyel édesanyjára való tekintettel a krakkói főegyházmegye kezdeményezte, az ő ügye szintén határokon átívelő figyelemmel, szlovák és magyar katolikusok imádságának kíséretében halad előre. Életútjának köszönhetően Esterházy János tisztelete különösen erős a világi közösségek körében.
>Kovács Gergely a tizenhárom, folyamatban lévő magyar vonatkozású ügy mellett még két személyt említett. Vándor József magyar származású szalézi szerzetest, aki huszonhét évesen, 1936-ban hagyta el Magyarországot, hogy Kubában folytasson missziót rendje kötelékében. A Santa Clarában 1979-ben bekövetkezett halála után széles körű tisztelete alakult ki, az ottani egyházmegye ezért 2003-ban kezdeményezte a boldoggá avatását. Életszentségét 2017-ben ismerte el Ferenc pápa, ezért az ő ügye is előrehaladott.
>
>A másik érdekes személy Ozsvári Csaba ötvös, egyházművész – a jövő évi budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik szimbólumának, a 2007-es missziós keresztnek alkotója –, a Schönstatt mozgalom kiemelkedő alakja, akinél egyre elevenebb az életszentség híre. Az ő esetében talán egy új szentségtípusról is beszélhetünk: a fentebb említett vértanúk és hitvallók mellé ugyanis Ferenc pápa emelte be néhány évvel ezelőtt az életfelajánlók kategóriáját. (Ha ma indították volna el, akkor ide sorolódott volna IV. Károly királyunk is, akit 2004-ben még hitvallóként avattak boldoggá, ám madeirai száműzetésében szerzett betegségét, amelybe néhány hét alatt belehalt, engesztelésül fölajánlotta a népeiért.) Mint ismert, Ozsvári Csaba szintén fölajánlotta életét Istennek, majd egy órával később szívinfarktus következtében hunyt el.
>Keresztény példaképek
>Minthogy a boldoggá és a szentté avatáshoz – Kovács Gergelyt idézve – három dolog feltétlenül és mindenképpen szükséges: a hívő közösség tisztelete, áldozatvállalása és imádsága, a fent bemutatott ügyek jelentős része nem rajtunk kívül áll. Katolikusként imádsággal és az életutak megismerésével, megismertetésével is kivehetjük részünket abból, hogy Magyarország újabb keresztény példaképekkel gazdagodjon.
>
>És hogy miért van szükség rájuk? Éppen azért, mert a vértanú sorsú Mindszenty József és a többiek élete, magatartása a mai magyar társadalom számára is rendkívül fontos üzenettel bír, a közös emlékezésben föloldódó, példaértékű ethosz 21. századi mondanivalót hordoz.
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 21:49):
>>Kedves lista! A boldoggá avatás és a szentté avatás között az a különbség, hogy az előbbinél a pápa engedélyezi valakinek a tiszteletét egy közösségen (pl. egyházmegyén) belül. A szentté avatás esetén viszont elrendeli a tiszteletet az egyetemes egyház számára. Mór esetében az előbbiről van szó. Ez azt is jelentheti, hogy Mór a pécsi egyházmegye helyi szentje. A boldoggá avatásnak továbbá nem feltétele a csoda sem. Üdv Almásy László Attila <almasy.l.a at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 21:27):
>>>Az októberi Adoremusban Sztankó attila atya ezt írja: Szcitovszky János prímás kérte Boldog IX. Piusz pápát, hogy Mórta szentek között lehessen tisztelni, misével és zsolozsmával. 1848 augusztus 4-én avatták szentté. Őa Pécsi Egyházmegye társvédőszentje (1925. december 4.)
>>>"László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>>>>Boldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá. Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 19:46):
>>>>>Kedves Levente!Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....Szeretettel,Mőci_______________________________________________
>>>>>Grem mailing list
>>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>Boldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá.Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 19:46):Kedves Levente!Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....Szeretettel,Mőci
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>Akit részletesen érdekel:https://www.magyarkurir.hu/kultura/boldogga-es-szentte-avatashttps://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200114-magyarok-a-boldogga-avatas-eloszobajabanMegjegyzés: tisztelünk hivatalosan nem boldoggá avatott 'boldogot' is./https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91_(1292%E2%80%931338)/ÜdvözletteL.
>Boldoggá és szentté avatásKultúra – 2018. május 12., szombat | 18:13 A
> boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) annak
>az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott:
>hősies fokban gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét
>áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú).
>A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés,
>vagyis magának a szenttéavatási eljárásnak kötelező, közbeeső mozzanata.
> A kettő közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az
>Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára
>(egyházmegye, szerzetesrend), a szentté avatás során pedig az egész
>Egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét.
>Egyházmegyei szakasz
>A szentté avatás eljárását bárki kezdeményezheti a jelölt halálának
>helye szerint illetékes főpásztornál, feltéve, ha legalább öt év eltelt a
> jelölt halála óta. A kezdeményező (actor) kötelessége a posztulátor
>kinevezése és a teljes anyagi háttér biztosítása is. A posztulátor
>teológiában, egyházjogban és történelemben jártas személy; kinevezését a
> megyéspüspöknek jóvá kell hagynia. Feladata, hogy mindent megtegyen az
>ügy előremeneteléért: először is összegyűjt minden lényeges információt
>és bizonyítékot arra nézve, hogy a jelölt valóban az életszentség
>hírében halt meg, és ezek alapján kéri a megyéspüspöktől, hogy
>kezdeményezze a szenttéavatási eljárást.
>A megyéspüspök, mielőtt elfogadná a posztulátor által benyújtott
>kérést és elindítaná az ügyet, kivizsgálja, hogy a jelölt
>életszentségének/vértanúságának híre valóban elterjedt-e a hívek
>körében, kikéri a környező egyházmegyék püspökeinek véleményét, és
>értesíti a Szentszék illetékes dikasztériumát, a Szentek Ügyei
>Kongregációját. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a kongregáció
>részéről nincs ellenvetés (nihil obstat), az eljárás beindul, és a
>jelöltet ezentúl Isten Szolgájának nevezik.
>A megyéspüspök bíróságot állít fel, amelynek élén ő maga áll, vagy az
> általa kinevezett megbízott. A bíróságnak minden fontos szóbeli
>tanúvallomást be kell gyűjtenie olyanoktól, akik személyesen ismerték a
>jelöltet, vagy hallomásból hiteles ismereteik vannak róla. Az eljárás
>egyházmegyei szakaszában a történész szakértők összegyűjtenek minden
>fontos dokumentumot a jelölt életútjáról/vértanúságáról, a teológusok
>megvizsgálják a jelölt írásos hagyatékát, és mindezekről részletes
>szakvéleményeket készítenek. A cél a lehető legteljesebb vizsgálati
>anyag összeállítása, semmit el nem hallgatva az igazságból, még akkor
>sem, ha az kellemetlen vagy kényelmetlen lehet a jelölt életszentségére
>nézve. Az eljárás nélkülözhetetlen eleme Isten Szolgája részletes
>életrajzának kritikai szempontok szerinti megírása.
>Amikor helyi szinten minden vizsgálat megtörtént, és összeállt a
>rendszerint több ezer oldalas anyag a jelölt életéről és tetteiről,
>akkor az aktákat lefordítják (általában olaszra), mindenről két
>másolatot készítenek, és – hitelesítés után – ezeket ünnepélyesen
>lezárják, lepecsételik, majd Rómába küldik. Ezzel véget ér az
>egyházmegyei szakasz, s az üggyel kapcsolatos minden megbízatás
>megszűnik, a posztulátoré is.
>Római (szentszéki) szakasz
>A római szakaszhoz új, Rómában lakó posztulátor szükséges, akit
>szintén az actor nevez ki, a jóváhagyást azonban ezúttal nem a
>megyéspüspök, hanem a Szentek Ügyei Kongregációja végzi. A posztulátor
>kérésére felnyitják a lezárt és lepecsételt ügycsomót, megvizsgálják és
>elismerik az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét. Ezzel veszi
>kezdetét a többlépcsős szentszéki szakasz.
>Az ügycsomó alapján a posztulátornak és munkatársának el kell készítenie az összefoglaló munkát, az úgynevezett Positiót.
> A szigorú előírások szerint megírandó vaskos kötet elkészültét a
>Szentek Ügyei Kongregációja által kijelölt személy, a relator felügyeli
>és – ha mindenben megfelelőnek találja – az általa írt előszóval
>kiegészítve mehet a nyomdába. A nyomtatás csak a Szentszék által
>elismert néhány nyomda valamelyikében történhet, nemcsak egy egységes
>metodológia követése végett, hanem azért is, mert a peranyag titok alatt
> áll.
>Amennyiben úgynevezett „régi ügy”-ről van szó, azaz már nem élnek
>szemtanúk, akiket ki lehetett volna hallgatni az eljárás folyamán, a
>nyomtatott Positiót először öt történész vizsgálja át, akik a főrelátor
>vezetése alatt és az ügy relátorának részvételével tartott ülésen
>nyilatkoznak az életútról szóló dokumentáció teljességéről és
>hitelességéről.
>A Positio egy kilenc teológusból álló bizottság elé kerül, amely
>felülvizsgálja az erények hősies fokban való gyakorlását, az
>életszentséget (vagy a vértanúságot). A véleményükkel (Relatio et Vota)
> kiegészített, és az esetleges hiánypótlásokkal kibővített Positio egy
>hét bíborosból álló bizottsághoz kerül, amely meghozza a döntést a
>közülük kinevezett előadó (ponens) vezetése alatt.
>Ha ezúttal is igenlő megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa
>elé tárja az ügyet, aki – mint egyedüli bíró – meghozza a döntést. Ha ez
> pozitív, a kongregáció és a posztulátor gondozásában elkészül a latin
>nyelvű hivatalos dokumentum, a Decretum: ettől kezdve Isten Szolgája a Tiszteletreméltó címet viseli.
>A csoda
>Ha vértanúról van szó, nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz,
>hitvalló esetében viszont csak ekkor kezdődhet el a közbenjárására
>történt feltételezett csoda kivizsgálása. Amíg nem zárul le az
>életszentség kivizsgálására vonatkozó szakasz, addig a kongregáció a
>feltételezett csodát nem vizsgálja ki.A csoda olyan esemény, amelyet
> tapasztalataink, ismereteink és a tudomány fényében nem tartunk
>lehetségesnek. Elméletileg bármilyen feltételezett csodát a kongregáció
>elé lehet tárni, de az esetek kilencvenkilenc százalékában
>gyógyulásokról van szó. Ha több feltételezett csoda is történt, ki kell
>választani közülük egyet: nincs mód arra, hogy több feltételezett csodát
> összegyűjtve, együtt terjesszenek a Szentszék elé.
>A kivizsgálás ez esetben is egyházmegyei szakasszal kezdődik: a római
> posztulátor feladata, hogy vice-posztulátort nevezzen ki, aki a
>feltételezett csodáról minden fellelhető hasznos információt összegyűjt,
> és kérvényezi annak kivizsgálást annál a püspöknél, akinek
>egyházmegyéjében történt a feltételezett csoda. A megyéspüspök előbb
>kikéri egy vagy két szakértő véleményét, s az alapján dönti el, hogy
>elrendeli-e az eljárás megkezdését. Ha igen, bíróságot nevez ki, amely –
> egy szakértő bevonásával – begyűjt minden dokumentációt, és kihallgatja
> a tanúkat. Amikor minden vizsgálat megtörtént, az aktákat lefordítják
>olaszra, két másolatot készítenek a teljes percsomóról, és – hitelesítés
> után – lezárják, lepecsételik, majd Rómába küldik.
>Az ügycsomó felnyitása, megvizsgálása és az egyházmegyei eljárás
>szabályszerűségének elismerése után a római posztulátor elkészíti az
>összefoglaló munkát, a Positio super mirót, amely két független
> szakértő kezébe kerül. Ha átmegy ezen az első szűrőn, akkor kerül e két
> szakvéleménnyel kiegészítve a hét főből álló orvosbizottság elé, amely a
> kongregáció titkárának, altitkárának és teológus prelátusának
>jelenlétében tartott szakkonzultáció keretében megállapítja, hogy a
>kérdéses eset tudományosan megmagyarázható-e.
>Ha a történtekre nincs tudományos magyarázat, akkor az orvos
>szakértők véleményével kiegészített Positio alapján a héttagú
>teológusbizottság vizsgálja meg, hogy az eset csodának minősül-e, azaz
>valóban egy meghatározott személy (Isten Szolgája, Tiszteletreméltó,
>Boldog) kizárólagos közbenjárására történt-e. Ha igenlő megítélést kap,
>az e véleményekkel (Relatio et Vota) kiegészített Positióról a havonta
>két alkalommal rendes szesszióba összeülő, hét bíborosból álló bizottság
> dönt. Ha itt is pozitív megítélést kap, a kongregáció prefektusa a pápa
> elé tárja az ügyet.
>Igenlő döntés esetén, a kongregáció és a posztulátor gondoskodik a két latin nyelvű hivatalos dokumentum elkészítéséről: Decretum a csoda hitelességéről és Breve a boldoggá avatásról.
>A szentté avatáshoz az szükséges, hogy a Boldog közbenjárására, a
>boldoggá avatás után csoda történjen (vértanú esetében is), amelynek az
>előbb bemutatott módon végig kell járnia a kivizsgálás útját.
>A csoda hitelességének elismerése után egy, az ügyet egészében összefogó Compendium
> készül, amelyet a Rómában tartózkodó valamennyi bíborosnak és püspöknek
> megküldenek véleményezésre. A Szentatya rendes konzisztórium keretében
>hallgatja meg álláspontjukat és erősíti meg azt. A kongregáció és a
>posztulátor gondoskodik a szentté avatást tanúsító latin nyelvű
>hivatalos dokumentum, a Litterae Decretales elkészítéséről.
>Az ünnepélyes aktus
>Szalézi Ferenc 1662. január 8-i boldoggá avatásával kezdődően az
>összes boldoggá avatás a Vatikánban zajlott, egészen 1981-ig, amikor II.
> János Pál pápa Manilában tizennégy boldogot avatott. Maximilian Kolbe
>atya boldoggá avatásától kezdve (1971. október 17.) mindig a pápa
>végezte a boldoggá és a szentté avatást is, így az utóbbi évtizedekben
>szinte összemosódott a kettő.
>XVI. Benedek pápa 2005-ben visszaállította a korábbi gyakorlatot.
>Ennek értelmében a boldoggá avatást – bár mindig pápai cselekmény – a
>Szentatya képviselője végzi, aki rendes körülmények között a Szentek
>Ügyei Kongregációjának prefektusa. Ez alól négy kivétel volt eddig: XVI.
> Benedek pápa avatta boldoggá 2010-ben John Henry Newmant Birminghamben
>és 2011-ben II. János Pált Rómában, illetve 2014-ben Ferenc pápa a
>százhuszonnégy koreai vértanút Szöulban és VI. Pált Rómában. Bár alapos
>indok esetén Rómában vagy más helyen is lehetséges, a boldoggá avatás
>abban az egyházmegyében történik, amely az eljárást kezdeményezte, hogy
>ezáltal is hangsúlyt kapjon: egy helyi kultusz engedélyezéséről van szó.
>A szentté avatást továbbra is a pápa végzi a Vatikánban, kifejezve az
> Egyház egyetemességét és azt, hogy a szentté avatás az egész Egyházra
>vonatkozik.
>Szöveg: Kovács Gergely okleveles posztulátor, Róma
>Fotó: Bókay László
>Magyar Kurír
>Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2018. április 29-i, Brenner Jánosnak szentelt számában jelent meg.***
>Magyarok a boldoggá avatás előszobájában
>
>
>
> VA 2020. január 14. kedd. 4:52
> Frissítve: 2020. január 14. 4:54
>
>
>
>
>
>
> Több mint egy tucat magyar
>vonatkozású boldoggá és szentté avatási eljárás van folyamatban:
>imameghallgatások és csodák esetén rövid időn belül akár öt új boldoggal
> – köztük Mindszenty bíborossal – gyarapodhat a magyar katolikus egyház.
> Az ügyek előmozdításában a hívőknek is szerepük lehet.
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> Tizenhárom magyar vonatkozású szentté és
>boldoggá avatási ügy van folyamatban – mondta el lapunknak 2019 végén
>Kovács Gergely okleveles posztulátor. Típusuk szerint ezek két csoportra
> bonthatók: vértanúügyekre, valamint olyan esetekre, amelyeknél az
>életszentség vár bizonyításra.
>
>
>Vértanúk
>
>
>Két vértanúügyben a boldoggá avatáshoz nincs szükség csoda
>igazolására, ezek Bódi Mária Magdolna (1921–1945) és a ferences
>vértanúk, Károlyi Bernát (1892–1954) és hat társa: Hajnal Zénó
>(1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946), Kovács Kristóf (1914–1944),
>Körösztös Krizosztom (1909–1944), Kriszten Rafael (1899–1952) és Lukács
>Pelbárt (1916–1948) csoportos szentté avatási eljárása. Az ügyek másik
>csoportja az életszentségről szól, és egy csoda bizonyítását is igényli,
> ezek az úgynevezett hitvalló ügyek: Kelemen Didák Sámuel (1683–1744;
>csak a köznyelvben tiszteletreméltó), Hám János (1781–1857), Bogner
>Mária Margit (1905–1933), Kaszap István (1916–1935), Marton Boldizsár
>Marcell (1887–1966), Mindszenty József (1892–1975), Bálint Sándor
>(1904–1980) és Márton Áron (1896–1980), valamint Mester Margit Mária UST
> (1906–1961) legújabban elindított eljárása.
>
>Négy eljárás van igazán előrehaladott állapotban, az ő esetükben a
>Szentszék már elismerte az erények hősies gyakorlását, azaz az
>életszentséget: Kaszap Istvánét 2006-ban, Bogner Mária Margitét
>2012-ben, Marcell atyáét 2013-ban, Mindszenty Józsefét pedig 2018-ban.
>Őket Isten Tiszteletreméltó Szolgáinak nevezhetjük. „Az ő szent
>mivoltuk már nem kérdés, mindössze egy csoda kivizsgálása és elismerése
>szükséges a boldoggá avatásukhoz” – fogalmazott Kovács Gergely,
>hozzátéve, hogy a csodák imameghallgatást jelentenek, ezért most a
>továbblépéshez elsősorban kitartó imádságra van szükség.
>
>A Mindszenty bíboros közbenjárására történt csoda – egy rákos
>megbetegedés gyógyulása – kivizsgálása 2019 áprilisában lezajlott, a
>fölterjesztett imameghallgatás dokumentációját azonban hiányosnak
>találták. Hasonló a helyzet Kaszap István ügyében is, ezért a
>közbenjárásukat kérő imáknak most különösen nagy szerepük van.
>
>
>Kubai misszió
>
>
>Szintén jól áll Bálint Sándor néprajzkutató és Márton Áron püspök
>eljárása. Esetükben már lezajlott az egyházmegyei szakasz, kész van az
>úgynevezett Positio, az egyházmegyei szakaszban összegyűlt iratok
>összefoglalása, amely a Rómában zajló, többlépcsős vizsgálat alapjául
>szolgál. A 2020-as év ráadásul több figyelmet is irányíthat kettejükre,
>hiszen haláluknak kerek negyvenedik évfordulója lesz. Hozzájuk hasonló,
>ám az időbeli távolság miatt mégis kissé eltérő Kelemen Didák, a barokk
>kor egyik kiemelkedő, székelyföldi ferences alakjának, valamint Hám
>János szatmári püspöknek az ügye. Életszentségük még nem nyert hivatalos
> elismerést, határokon átívelő tiszteletük viszont szorosabbra fűzheti
>az anyaországi és az erdélyi, valamint a partiumi magyarság
>összetartozását. A harmadik vértanúügy Esterházy Jánosé. A mártír sorsú
>felvidéki politikus boldoggá avatását lengyel édesanyjára való
>tekintettel a krakkói főegyházmegye kezdeményezte, az ő ügye szintén
>határokon átívelő figyelemmel, szlovák és magyar katolikusok imádságának
> kíséretében halad előre. Életútjának köszönhetően Esterházy János
>tisztelete különösen erős a világi közösségek körében.
>Kovács Gergely a tizenhárom, folyamatban lévő magyar vonatkozású ügy
>mellett még két személyt említett. Vándor József magyar származású
>szalézi szerzetest, aki huszonhét évesen, 1936-ban hagyta el
>Magyarországot, hogy Kubában folytasson missziót rendje kötelékében. A
>Santa Clarában 1979-ben bekövetkezett halála után széles körű tisztelete
> alakult ki, az ottani egyházmegye ezért 2003-ban kezdeményezte a
>boldoggá avatását. Életszentségét 2017-ben ismerte el Ferenc pápa, ezért
> az ő ügye is előrehaladott.
>
>A másik érdekes személy Ozsvári Csaba ötvös, egyházművész – a jövő évi
>budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik szimbólumának, a 2007-es
>missziós keresztnek alkotója –, a Schönstatt mozgalom kiemelkedő alakja,
> akinél egyre elevenebb az életszentség híre. Az ő esetében talán egy
>új szentségtípusról is beszélhetünk: a fentebb említett vértanúk és
>hitvallók mellé ugyanis Ferenc pápa emelte be néhány évvel ezelőtt az
>életfelajánlók kategóriáját. (Ha ma indították volna el, akkor ide
>sorolódott volna IV. Károly királyunk is, akit 2004-ben még hitvallóként
> avattak boldoggá, ám madeirai száműzetésében szerzett betegségét,
>amelybe néhány hét alatt belehalt, engesztelésül fölajánlotta a
>népeiért.) Mint ismert, Ozsvári Csaba szintén fölajánlotta életét
>Istennek, majd egy órával később szívinfarktus következtében hunyt el.
>
>
>Keresztény példaképek
>
>
>Minthogy a boldoggá és a szentté avatáshoz – Kovács Gergelyt idézve –
> három dolog feltétlenül és mindenképpen szükséges: a hívő közösség
>tisztelete, áldozatvállalása és imádsága, a fent bemutatott ügyek
>jelentős része nem rajtunk kívül áll. Katolikusként imádsággal és az
>életutak megismerésével, megismertetésével is kivehetjük részünket
>abból, hogy Magyarország újabb keresztény példaképekkel gazdagodjon.
>
>És hogy miért van szükség rájuk? Éppen azért, mert a vértanú sorsú
>Mindszenty József és a többiek élete, magatartása a mai magyar
>társadalom számára is rendkívül fontos üzenettel bír, a közös
>emlékezésben föloldódó, példaértékű ethosz 21. századi mondanivalót
>hordoz.
>
>
>
>László Baják laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 21:49):Kedves lista! A boldoggá avatás és a szentté avatás között az a különbség, hogy az előbbinél a pápa engedélyezi valakinek a tiszteletét egy közösségen (pl. egyházmegyén) belül. A szentté avatás esetén viszont elrendeli a tiszteletet az egyetemes egyház számára. Mór esetében az előbbiről van szó. Ez azt is jelentheti, hogy Mór a pécsi egyházmegye helyi szentje. A boldoggá avatásnak továbbá nem feltétele a csoda sem. ÜdvAlmásy László Attila almasy.l.a at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 21:27):Az októberi Adoremusban Sztankó attila atya ezt írja: Szcitovszky János prímás kérte Boldog IX. Piusz pápát, hogy Mórta szentek között lehessen tisztelni, misével és zsolozsmával. 1848 augusztus 4-én avatták szentté. Őa Pécsi Egyházmegye társvédőszentje (1925. december 4.)"László Baják" laszlo.bajak at gmail.com> írta:Boldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá. Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 19:46):Kedves Levente!Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....Szeretettel,Mőci_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/gremBoldog Mór. 1848-ban avatták boldoggá.Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 25., H, 19:46):Kedves Levente!Sajnos, nem tudom, és most nem is én kerestem ki a szöveget, hanem csak továbbítottam (pontosabban színeztem és továbbítottam) egy kapott anyagot.Most hogy beütettem a gugliba - ezt is azt is írja. Nem tudom ....Szeretettel,Mőci_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211026/b49312ad/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról