[Grem] Egy szerzetes, aki a II.vh. alatt számtalan zsidó honfitársát mentette meg a haláltól ....

2021. Okt. 12., K, 09:21:00 CEST

Kedves Lista !

Köszönjük a cikket ez valóban egy szörnyű történet ,rokonainktól persze 
mi is hallhattunk hasonlókat .

Azt azonban nehéz megérteni miért kell kitalációkat hozzá tenni egy jól 
megírt cikkhez :

"""1944 novemberében aztán felgyorsultak az események. November 4-én a 
németek felrobbantották a Margit-hidat. Az sem zavarta őket, hogy 
számtalan autó és a villamos is éppen a hídon volt.""""

A hidat nem a németek hanem a technika ördöge robbantotta fel 40 német 
utász halt meg a sok-sok magyar közlekedő mellett .A műszaki hiba okát 
már sohasem tudjuk meg de valamilyen elektromos hiba történhetett mert a 
németek dupla elektromos kábellel és izzószálas gyutacsokkal szerelték a 
tölteteket ,tehát nem gyújtó zsinórral (népiesen kanóccal ).  Alacsony 
hőjű  szikra(pl. gőzhajótól ha még volt egyáltalán hajó forgalom ) 
,cigaretta ezeket a tölteteket nem indíthatta be ezek szerelése igen 
biztonságos ha minden szabályt betartanak .

Egyes források szerint a tölteteket még magyar tűzszerészek helyezték 
amit aztán a németek vettek át ,lehet hogy német és a magyar robbantó 
technika között volt valami kompatibilitási hiba. A városi környezetben 
pláne egy még működő hídon plusz veszély források vannak a hídon 
átvezetett közmű kábelek miatt itt előfordulhatnak áram áthúzások 
.Tekintve hogy a híd felső pályás a forgalomban résztvevő civilek nem is 
látták a szerelést így nem tudtak a veszélyről sem .Nagyanyám olyan 
közel járt egy villamossal a hídhoz ,hogy hallotta a detonációt 
.Pontosan a rendszer elvileg biztonságos volta miatt ment a szerelés 
forgalom közben ,azonban mind a parancsnokság mind a város vezetése 
hibás a forgalmat le kellett volna állítani a szerelés közben erre 
nyilván politikai okok miatt nem került sor,ekkor iktatták be Szálasit .

Üdv. Egon

2021.10.11. 20:02 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
> **
> [Fotó: Magyar Hősök kötet]
>
>
>   Te pucér Krisztus, hol hagytad az ingedet? - egy ismeretlen magyar
>   hős története
>   <https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete>
>
> *Írta: Sal Endre <https://mandiner.hu/szerzo/sal_endre>
> *
> https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete 
> <https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete>**
> Egy szerzetes, aki a II. világháború alatt számtalan zsidó honfitársát 
> mentette meg rendtársaival a haláltól. A Margit körúti plébánián 
> például 2700 zsidó embert kereszteltek meg, s a halálmenetbe tereltek 
> közül is sokakat sikerült épségben hazahozni. Megkapta érte a 
> „jutalmát”. Kriszten Ferenc Rafael atyát ugyanis a kommunista érában 
> koholt vádakkal ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. A 
> rabkórházban lelte halálát… Egy elgondolkoztató cikk a Nemzeti 
> Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról.
>
> 1899 novemberében született Erdélyben, Körösbányán, majd 1922-ben 
> szentelték pappá. A Rafael szerzetesi nevet felvett páter 1937-ben 
> Budapestre került. A II. világháború a Margit körúti plébánián érte, 
> nem mellesleg ő volt az ottani ferences kolostor házfőnöke. Rafael 
> atya azt látta, hogy a világégés egyre több ártatlan áldozattal jár. 
> Nem volt kérdés számára, hogy cselekedni fog. Az már csak a háború 
> után derült ki, hogy 1944-ben és 1945-ben a Margit körúti plébánián 
> 2700 zsidó származású ember tért át a katolikus hitre, hogy menedéket 
> találjon az üldöztetés elől.
>
> /A felrobbantott Margit-híd budai hídfője. Fotó: Fortepan/Bujdosó Géza/
>
> 1944 novemberében aztán felgyorsultak az események. November 4-én a 
> németek felrobbantották a Margit-hidat. Az sem zavarta őket, hogy 
> számtalan autó és a villamos is éppen a hídon volt. Rafael atya 
> valószínűleg a Margit körúti plébánián hallotta a robbanást. Az egyik 
> rendtársával azonnal a helyszínre sietett, s annyi sebesültet látott 
> el, amennyit csak tudott. Ő is megsérült, de nem törődött vele, hiszen 
> tudta, indulnia kell.
>
> Egyházi menleveleket vitt magával, hogy kimentse a koncentrációs 
> táborokba indult halálmenetből az embereket.
>
> Rafael atya napokkal később utolérte a szerencsétleneket és sokan neki 
> köszönhették az életüket.
>
> Aztán a II. világháború véget ért. Rafael atya is fellélegzett, 
> azonban a nácik után hamarosan a kommunistákkal is meggyűlik a baja. 
> 1949-ben Újhatvanba helyezték a helyiek emlékezete szerint halk szavú, 
> derűs és barátságos atyát. Ekkor már a kommunisták voltak hatalmon, s 
> a következő év nyarától már nem csak szóban ostorozták a történelmi 
> egyházakat, megindult a szerzetesek elhurcolása is. A rendszer első 
> számú célpontja lett a „klerikális reakció”. Rafael atya és rendtársai 
> 1950. június 19-én hajnalban arra ébredtek, hogy az újhatvani ferences 
> kolostornál két teherautó fékezett le. Tatáról és Mosonmagyaróvárról 
> begyűjtött piaristák, szerzetesek és apácák voltak a platókon. A 
> teherautóknak hamar híre ment, a hívek pedig azt hitték, el akarják 
> vinni Rafael atyáékat, ezért a templom és a kolostor köré sereglettek. 
> Tüntetés kezdődött, estére csaknem ezer ember gyűlt össze.
>
> /Kriszten Rafael (a felső sorban jobb oldalt) rendtársaival az 1920-as 
> években. Fotó: Magyar Hősök kötet/
>
> A tüntetést a késő esti órákban az ÁVH különítménye verte szét, a 
> kolostorba is berontottak, lelőtték a házőrző kutyát, bent pedig 
> ütlegelni kezdték a rendház lakóit. Rafael atyát például annyira 
> megverték, hogy az orrán és a száján is folyt a vér. Egy teherautóba 
> tuszkolták a ferenceseket, ahol Veres János Géza atya későbbi 
> visszaemlékezése szerint az egyik letérdeltetett, szédülő embernek a 
> következőt mondta az egyik ávós:
>
> /„Ha elájulsz, a szádba hugyozok, majd magadhoz térsz.”/
>
> Aztán az Andrássy út 60. szám alá, az ÁVH rettegett központjába 
> hurcolták őket. Rafael atyát a visszaemlékezések szerint minden 
> kihallgatásra meztelenre vetkőztetve vitték. Később a Markó utcai 
> börtönben tovább folytak a kegyetlenkedések, rendszeresen véresre 
> verték az embereket a kihallgatásokon.
>
> És, hogy mi volt a bűne Kriszten atyának? Valójában semmi, ennek 
> ellenére azzal vádolták, hogy a tüntetést fegyveres ellenállásig 
> akarta szítani, majd /„országot behálózó megmozdulásokat akart”/. 
> Mindezt az angolszász imperialisták és a Vatikán segítségével. Mint a 
> Tanú című filmben… Azzal sem foglalkoztak, hogy az ÁVH egy belső 
> feljegyzésében szerepelt a kulcsmondat: /„Nehézséget jelent, hogy a 
> szerzetesek és a tüntetés hangadói között nem mutatható ki kapcsolat.”/
>
> 1951 januárjában aztán Kriszten Rafael elsőrendű vádlottat a népi 
> demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 
> életfogytig tartó börtönre ítélték,
>
> amit aztán a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott. Az újhatvani 
> tüntetés résztvevői közül 34 embert Recskre internáltak, a 
> családtagjaikat pedig hortobágyi zárt táborokba hurcolták. Még az 
> elsőfokú ítélet után történt, hogy a börtönbe szállítás közben az 
> egyik őr gúnyos arckifejezéssel fordult a hideg ellenére egy szál 
> kabátban fagyoskodó szerzetes felé: /„Te pucér Krisztus, hol hagytad 
> az ingedet?”/ Majd a teherautó elindult a börtön felé…
>
> A börtönre ítélt szerzetesek aztán 1956-ban az Elnöki Tanács 
> kegyelmével kiszabadulhattak. Rafael atya ekkor már négy éve halott 
> volt. 1952 szeptemberében, ezen a napon aludt el örökre sok szenvedés 
> után a váci rabkórházban. 52 évesen… A legaljasabb, hogy már régen 
> halott volt, ám az aggódó édesanyja rendszeresen kérvényeket írt, hogy 
> találkozhasson a fiával…Válaszra sem méltatták. A Kriszten Ferenc 
> Rafael elleni ítéletet 2000-ben semmisnek nyilvánították, s a páter 
> egyike annak a hét ferences vértanúnak, akiknek a boldoggá avatási 
> eljárása folyamatban van a Vatikánban.
>
> A „pucér Krisztusé”, aki a náciknak és a kommunisták egyaránt útjában 
> állt, és akinek a nevét mindenkinek ismernie kellene!
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211012/4b7a5018/attachment.html>